"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall

Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.

Már a farkát is csóválja az első magyar kutyarobot

Elsőként mutatjuk be MOGI Robit, a kutyarobotot, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatói az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak közreműködésével készítettek. Csóválja a farkát, ha örül, visszaviszi a labdát a gazdájának, és a kutatók reményei szerint fontos szerepe lehet az ember-robot kapcsolatok vizsgálatában. A robotok a jövőben hasonló utat járhatnak be az ember mellett, mint a kutyák az elmúlt évezredekben.

Már tíz éve gyilkol a csimpánzkommandó

A csimpánzokról már régóta tudják, hogy időnként halálos harcokba keverednek a szomszédban élő fajtársaikkal, ennek okára azonban eddig nem találtak magyarázatot. A legújabb kutatások szerint az állatok, különösen a hímekből álló, kisebb őrjáratozó csapatok azért ölik meg a szomszédos csapatok tagjait, hogy növeljék a saját területüket.

Tartós barátságokat kötnek a hosszúszárnyú bálnák

A hatalmas sziláscetekről eddig úgy gondolták, hogy életük nagy részét magányosan töltik. Ezért is okozott meglepetést néhány kanadai kutató bejelentése, hogy a hosszúszárnyú bálnák közt tartós kapcsolatok alakulnak ki. A fogascetek közé tartozó ámbráscetekről már régóta tudják, hogy kedvelik a társas életet.

Kamerák leplezték le a félrelépő tücsköket

Miniatűr Big Brother házat hozott létre két kutató, akik tücskök élőhelyére telepített infravörös kamerák segítségével tanulmányozták a rovarok életét. A sok ezer órás anyagból kiderült, hogy a nőstényekért folyó vetélkedések során a nagyobb hímeknek még csak ciripelniük sem kell, így is ők lesznek a sikeresek. Ezt követően a hímek akár negyvenszer is párosodnak egy nősténnyel, míg azok nem túl hűségesek párjukhoz, mert gyakran félrelépnek a szomszéddal.

Egy meglepő viselkedésforma alapján nagyon intelligens lehet a mókus

A kanadai vörös mókusokra egyáltalán nem jellemző viselkedést, az elárvult kölykök örökbefogadását figyelte meg néhány kutató. A kölykök minden esetben szoros rokoni kapcsolatban álltak a nősténnyel.

Bajuszhosszal nyerték az ebek a kutya-macska párviadalt

A főleg népszerű tudománnyal foglalkozó New Scientist szerkesztői nemrég elérkezettnek látták az időt, hogy összeeresszék a kutyákat a macskákkal, méghozzá a jelenleg rendelkezésünkre álló tudományos közlemények alapján. A verseny a kutyák győzelmével zárult, de akár fordítva is történhetett volna, ha a macskák is hajlandóak lennének elvégezni a viselkedéskutatók tesztjeit.

Lefordították a tehenek bőgését

Számítógépes szoftvert dolgozott ki egy német agrárszakember a tehenek hangjelzéseinek lefordítására. A program képes beazonosítani, ha a tehén éhes, fejésre van szüksége, vagy éppen fogamzóképes állapotban van.

Szívesebben tanul tapasztaltabb társától a csimpánz

Nem csak az emberek, de a csimpánzok is szívesebben tanulnak azon társaiktól, amelyeket jobban tisztelnek, derült ki egy amerikai vizsgálatból. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ezért különböznek annyira az eltérő földrajzi helyeken élő csimpánzcsoportok táplálékszerző módszerei.

Először figyeltek meg nemleges fejrázást majmoknál - videó

"Az étel nem játék!" Mintha csak ezt akarná mondani kölykének az a bonobó, amelyet német kutatók kaptak lencsevégre, miközben fejét rázva próbálja megakadályozni, hogy kölyke egy hagymaszárral játszon.

Amit nem tud még a farkasokról - videó

Rendkívül érdekes előadást tartott hétfőn délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a világhírű farkaskutató, David Mech. Ő volt az, aki bebizonyította, hogy a farkasok célirányosan a gyengébb szarvasokat ejtik zsákmányul a csordából, és neki köszönhetően tudunk ma olyan sokat a falkák működéséről. Kiderült, hogy csak pletyka, hogy nem szereti a kutyákat, és hogy a falka életében gyakran a nőstény a valódi vezető. Nézzen bele az előadásába!

Budapesten tart előadást hétfőn a világhírű farkaskutató

Magyarországra látogat L. David Mech, a világ legjelentősebb terepi farkaskutatója, aki 1958-ban kezdte a vadon élő farkasok megfigyelését, és több nyarat is a farkasok közvetlen közelében töltött. A professzort még hazánkba érkezése előtt megkerestük, és ő röviden válaszolt a kérdéseinkre.

Nem értik, miért fogyasztja el az emberi ürüléket a lajhár

Az Északkelet-Peruban élő kétujjú lajhárok különös szokására derült fény: az állatok előszeretettel látogatták egy kutatóállomás WC-jét, ahonnan jóízűen lakmároztak. A szokatlan jelenségnek az vetett véget, hogy a kutatók kerítést húztak a mellékhelyiség köré.

Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál

A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.

Kövesd a saját vezéreidet!

Magyar kutatók galambok csoportos repülésének vizsgálatával megállapították, hogy a madarak a repülés során mindig kiválasztott vezetőket követnek: olyan egyedeket, amelyek társaiknál jobb tájékozódási képességekkel rendelkeznek. A galamboktól az emberek is tanulhatnának: kiderült például, hogy az irányító pozíciót betöltő egyedek nem mindig ragaszkodnak ehhez a szerephez, és még egy repülés alatt is cserélődnek a posztok. Az eredményről április 8-án számol be a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature.

Szinte az összes varangy eltűnt a földrengés előtt

Legendák szólnak arról, hogy egyes állatok megérzik a földrengéseket, ám ezt tudományos módszerekkel eddig nem igazolták. Egy véletlennek köszönhetően most sikerült megfigyelni, miként reagálnak a varangyok a földrengésekre.

Lefordították a hiénák kacaját, hallgassa meg őket!

A foltos hiénák jellegzetes kacagása a csoporton belüli pozícióra utal, állítják a kutatók. A nőstények vezette klánokban élő hiénáknál különösen fontos szerepe van a hangadásnak a zsákmányszerzés során, az agresszív állatok ugyanis hajlamosak összekapni egy-egy finom falaton.

Medvékkel sétáló professzor

Az Észak-Amerikában honos fekete medvét sokan veszélyes fenevadnak tartják, amely akár az emberre is halálos fenyegetést jelent. Lynn Rogers professzor azonban már 43 éve sértetlenül járkál közöttük, tanulmányozza a viselkedésüket, és mindenhol fölszólal a védelmükben.

Embervérre szomjazó pók

Az emlősök, köztük is elsősorban az emberek vérével táplálkozó apró pókfajt néhány éve fedezte föl egy új-zélandi kutatócsoport Kelet-Afrikában. A pók vérszívó nőstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely aszerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Most kiderült, miért kell neki a vér valójában.

Einstein és Darwin is hozzánk hasonlóan e-mailezne

Amerikai kutatók az emberek levelezési szokásait vizsgálva rájöttek, hogy nincs túl sok különbség az internet korának emberei és Albert Einstein között, legalábbis ami a levelezési viselkedést illeti.

Be lehet kapcsolni a halakat

Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki a viselkedés idegi szabályozásának földerítésére. Mesterséges fényérzékeny fehérje felhasználásával sikerült fényimpulzussal be- és kikapcsolni zebrahalak farkának úszómozgását. Az eredményeket a Nature legújabb számában közölték.

Ha ember, ha nem, az elhagyott szülő kompenzál

A kétszülős utódgondozás viszonylag ritkának tekinthető az állatvilágban, az egyik szülőnek ugyanis általában jobban megéri, ha továbbáll, és újra párosodik. Egy magyar és angol kutatók által végzett tanulmány szerint csakúgy, mint az embernél, a madaraknál a magára maradt szülő is megpróbálja ellensúlyozni a másik szülő hiányát, bár nem annyira, hogy teljesen pótolni tudja a kiesett gondoskodást.

Kamerák a háton, ormányon - nézze a világot az állatok szemszögéből!

Egy amerikai fotó- és videoművész, Sam Easterson nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározta, hogy megörökíti minden "útjába kerülő" állat tevékenységét. De nem akárhogy, hanem az állatok szemszögéből.

Felpörgött a kutyatudomány

Magyar kutatók tizenöt éve kezdték azt a munkát, amelynek hatására ma már világszerte másként tekintenek a kutyákra az etológusok. 1994 óta körülbelül kétezer kutyával dolgoztak, és több farkaskölyköt is felneveltek. A világ egyik legrangosabb tudományos lapjában, a Science-ben most közölt tanulmányukból is kiderül: a kutyák sajátos evolúciójuk során számos olyan képesség birtokába jutottak, amelyek az embernél, különösen a gyerekeknél megjelennek. A kutatók várják azon gazdik jelentkezését, akik szeretnének részt venni a további, játékos vizsgálatokban.

Az emberközpontúságnál van a kutya eltemetve

Terjedelmes írásban foglalkozott a Science tudományos folyóirat hétvégén megjelent száma a kutya és ember evolúciós kapcsolatát vizsgáló magyar kutatások eredményeivel és azok nemzetközi jelentőségével.

Hangyaszaggal álcázza magát egy poloska

A meleg éghajlaton élő akáciafákat a rajtuk élő hangyák védik meg a növényevő állatoktól, főként a rovaroktól. Az Amerikai Ökológiai Társaság éves gyűlésén azonban meglepő fölfedezésről számoltak be a kutatók. Találtak egy olyan poloskafajt, amely képes kijátszani a hangyák éberségét.

A majmok tanulnak a tévéből

Egy brit tanulmány szerint a csimpánzok is tanulnak a televízióban látott viselkedésmintákból, de az ott tanultakat mereven, rutinszerűen alkalmazzák.

Egy kígyó bámulatos zsákmányszerző trükkje

Az emberek között még ma is elterjedt legenda, hogy a kígyók hipnotizálják az áldozatukat. A valóság azonban sokszor jóval izgalmasabb. A délkelet-ázsiai tapogatós kígyó sokkal hatékonyabb eljárást fejlesztett ki, amelynek segítségével jószerivel a szájába úsznak a halak.

A csikizéstől nem csupán az ember nevet

Az embergyerekekhez hasonlóan az emberszabású majomkölykök is kacagó, sikoltozó hangokat adnak ki, amikor csiklandozzák őket. Vajon jogos-e ezeket a vidámnak tűnő hangokat valódi nevetésnek nevezni? Angol, német és amerikai kutatók most megjelent beszámolója szerint a válasz igen.

Jane Goodall Budapestre látogat

Jane Goodall, a világ legismertebb főemlőskutatója, ENSZ-békenagykövet állandóan úton van, évente 300 napot utazik a világon, ebből rövidesen 2 napot Magyarországon tölt, filmet vetít, és előadást tart a Millenáris Parkban.

Ne temessetek el, még élek - megfejtették a hangyák jelzéseit

A társas rovarok, például a hangyák és a méhek egyik legszembetűnőbb és legszokványosabb tevékenysége a nekroforézis, azaz az elpusztult kolóniatagok eltávolítása a fészekből. Amerikai kutatók kimutatták, hogy a dolgozóknak az élő társakból felszabaduló kémiai vegyületek jelzik, nem jött még el a temetés ideje.

A papagájok és a hollók másként intelligensek

A papagájok és a varjúfélék intelligenciája immáron vitathatatlan - számtanfeladatokat oldanak meg, élelemtartalékaikat eldugják konkurenseik elől, a táplálékkereséshez olykor eszközt is használnak. De vajon logikai következtetéseket is képesek levonni? Az ausztriai Grünauban található Konrad Lorenz Kutatóállomás jelenleg folyó vizsgálata ezt sejteti.

Salonga-kalandok: Megtanultam az esőerdő szabályait

Tegnap megcsípett egy hangya a kertünkben. Mosolyogtam és konstatáltam: ez jel, hogy befejezzem a naplómat. Nekiülök hát, hogy a Salonga-kalandok legutolsó bejegyzését már itthonról megírjam.

Salonga-kalandok: Hordárok fejlámpa nélkül

"A jó állapotban levő ruháimat és egyéb ingóságaimat ott hagytam a helyiek feleségeinek, gyerekeinek, és csak amit nem volt pofám elajándékozni, mert annyira koszos vagy szakadt volt, azt hoztam el. David sokat segített, és vízhatlan hordókba pakolta szét a cuccaimat. Illetve mindenkiét, és így nagyon nem tudtuk, hogy kinek mije hol van, de legalább nem lettek vizesek."

Szex húsért a csimpánzok között

Német kutatók megfigyelései szerint a vadon élő nőstény csimpánzok gyakrabban hajlandók párosodni azokkal a hímekkel, amelyek hosszabb időn át megosztják velük a vadászatból származó húst.

Salonga-kalandok: Búcsúzás a bonobóktól

"Két napom van hátra itt Lui Kotalban. Tegnapelőtt elintegettem a bonobókat, egy nagyon jó napon. Valahogy úgy alakult, hogy csak én voltam velük, a többiek mind lemaradoztak (mert így utolsó nap még emlékeztettek a bonobók, milyen is combig sárban liánt vágni), és nagyon élveztem a felelősséget és a lehetőséget. Talán még utolsó nap reggel kimegyek egy búcsúlátogatásra, meglátom, de addig még dolgoznom kell a herbáriumon, úgyhogy maradok a táborban. Megkértem Cécemet, a halászt, hogy vigyen ki reggel a folyóra, amikor a hálókat megy ellenőrzi. Szerettem volna látni egy kicsit még a folyót, mert annyira gyönyörű szép, és talán néhánny ...

Napnyugta környékén verődnek össze a többmilliós halrajok

Régóta kérdés a kutatók számára, mi váltja ki egy-egy több millió egyedből álló hal- vagy éppen sáskaraj összeverődését, illetve ezután mi irányítja a mozgásukat. Egy új módszernek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ennek megértéséhez. Heringeken végzett vizsgálatok során megállapították, hogy az íváskor gyülekező állatok egy kritikus egyedsűrűséget elérve hirtelen vonzani kezdik társaikat, s így akár 250 milliós halrajok is gyorsan kialakulhatnak.

Salonga-kalandok: Megint a darazsak

"Ezt nem hiszem el. Állunk az erdőben, épp elhagytak bennünket a bonobók, Isaac a GPS-én nézi, hogy milyen irányban volna érdemes továbbindulni, miközben valami bogarat próbál a füle mellől ellegyezni. Legyez-legyez, egy kicsit odébb is megy, amikor meghallom a dongást. A vészcsengő az agyamban hamarabb megszólalt, minthogy felfogtam volna, hogy miért. Egyszer csak valami fura érzés a mellkasomon, valami fekete dög megcsíp - mi? Fekete dög? Darazsak!!!! - ordítom Andrew felé, Fussatok!!!- ordítja Andrew vissza."

Salonga-kalandok: Engem is elért a malária

"Nahát, így a végére csak sikerült nekem is túlesnem a malárián... valószínűleg. Egyik nap iszonyatos fejfájással ébredtem, azt hittem szétreped a fejem, és hiába szedtem az ibuproféneket, nem segítettek sokat, kicsit eltompítottak, de a fejfájás maradt. Délutánfele eltántorogtam a függőágyamig, de akkor már dideregtem, sejtettem, hogy itt valami lesz, nem a front jön. Megmértük a lázamat, 38 fok felett volt."

Salonga-kalandok: "Bukj a víz alá!" - életveszélyben

"Andrew a GPS-en új oldalt nyitott az új útnak, és elindultunk a patakban. Körülbelül 25-30 méterre jutottunk, én valamiért, nem emlékszem, hogy miért, azt hiszem, hogy begörcsölt a hasam egy pillanatra, megálltam, és hallom, amint azt mondja Andrew, hogy erre nem fog menni, mert túl mély a víz. Talán válaszoltam is, nem emlékszem, a következő, amit hallottam, hogy kiabált, sőt ordított, hogy nem jó, itt nem jó, nem jó!!!"

Csimpánz-keresztapa: megölte vetélytársát, és dobálja a látogatókat Santino

A kutatók már eddig is gyanították, hogy az emberszabású majmok - az emberhez hasonlóan - képesek előre megtervezni jövőbeni cselekedeteiket, de csak most sikerült erről cáfolhatatlan bizonyítékot szerezni. Az egyik svéd állatkertben tartott hím csimpánz több éves megfigyeléséből kiderült, hogy az állat módszeresen fölkészült a másnap érkező látogatók kővel való megdobálására.

Új eszközt fejlesztettek ki csimpánzok - filmes összefoglaló

A csimpánzokról köztudott, hogy gyakran használnak különböző tárgyakat céljaik eléréséhez, sőt, olykor eszközt is készítenek. Egy nemzetközi kutatócsoport a Kongói Köztársaságban olyan viselkedést figyelt meg, amilyet csimpánzoknál eddig még sosem láttak, és ami valószínűleg csak az ott élő példányokra jellemző.

Mulatságos film a felfúvódó gömbhalról és a hoppon maradt vidráról

Érdekes és mulatságos jelenetet örökítettek meg egy tanzániai folyótorkolatban a National Geographic filmesei. Az Afrikában őshonos fokföldi vidra egy gömbhalat szemelt ki vacsorára. A gömbhal azonban csak látszólag könnyű zsákmány.

Salonga-kalandok: Az elválasztás a bonobóknál is hisztivel jár

"...ami a bonobókkal van mostanság, az őrület: Zoe próbálja elválasztani Zedet, úgyhogy vagy napi három hisztirohamot látunk. Néhány napja hátrabukfencezve visított a kis mocsok, mert nem akarta felvenni az anyja. Ma ment mögötte és folyamatosan nyöszörgött, hogy ő nem bír csak úgy az erdőben rohangászni, őt fel kell venni. Beszarás. Nem csodálom, hogy Zoe nem annyira lelkes cipelés ügyileg."

Salonga-kalandok: malária, 40 fokos láz és egy szabályos hangyahadsereg

"A múlt héten bejöttek a harci hangyák a táborba, de most rendesen, elképesztő volt. Eddig minden alkalommal, amikor bejöttek, leginkább csak egyenes sorban mentek, esetleg ha találtak valami ehetőt, akkor egy kis időre szétoszlottak, de aztán nagyon gyorsan visszaálltak hadirendbe. De most rendesen a lepedő felállásban ellepték tábort. Valamikor hat előtt kezdődött a dolog és csak tíz óra körül tudtunk kimenni Rigóval dolgozni."

Salonga-kalandok: A helyiek mindig tudják, ha esni fog

"Tegnap megtartottuk a legrövidebb botanika napot ... Elvileg nyolc óra körül indulunk minden nap, de délelőtt esett az eső, így nem mentünk ki Rigóval, de aztán 10 körül elállt, úgyhogy odamentem hozzájuk és kérdeztem Rigótól, hogy akkor mit szeretne. Azt mondta, hogy menjünk a B útra (összesen 7 botanikai nap van, minden nap másik úton megyünk végig)."

Salonga-kalandok: A többi erdőn néma csönd

"Jonas azt mesélte a Lui Kotalon kívüli erdőkről (és amit egyébként mi is megtapasztaltunk, amikor Lompolébe mentünk szilveszterezni), hogy ott csönd van. Néma csönd, nincs, ami zajongjon, ugyanis üresek az erdők. Majdnem szó szerint. A mi kis Lui Kotal környéki erdőnk egy menedék a majmok, antilopok, madarak számára, az ezen kívül esőerdőkben viszont szabadon garázdálkodnak az orvvadászok."

Salonga-kalandok: Szilveszter a faluban

"Ahogy beléptünk, a falu összes kis gyerek nevetve-sikítva rohant felénk és felváltva kiabálták, hogy Fehérek-fehérek! és hogy Bonne année!. Mi is visszakiabáltunk, nevettünk, kezet fogtunk a felnőttekkel. Főleg a projekt munkásai jöttek elénk, és jó volt találkozni velük munkán kívül, a falujukban. Átvágtunk a falun, és elérkeztünk a vendéglátónk, Mara házához, ahol pihentünk egy kicsit, kaptunk vizet és banánt. Mara udvara már fel volt díszítve az ünnepre: papajafákat és banánpálmákat tűztek a négy sarkába és spárgával kötötték össze őket. A spárgára könyvlapokat fűztek, amik, rövid vizsgálat után kiderült, egy általunk neki ajánddékozott ...

Kannibalizmust figyeltek meg csörgőkígyóknál is

A kannibalizmus, azaz a fajtársak elfogyasztása a gerinctelenek közt a leggyakoribb, de a gerinceseknél is sok példát találunk rá. Leírták többek közt halak, varangyok, szalamandrák, krokodilok, oroszlánok esetében. A kutatók legújabb megfigyelése alapján csatlakoztak a sorhoz a csörgőkígyók is.

Salonga-kalandok: Pinchi - új nőstény borzolja a kedélyeket

"Tegnap nagyon jó volt a bonobóknál (azt hiszem, hogy ezért is voltam utóbb csalódott). Van most a csapatban egy fiatal nőstény, aki borzolja a kedélyeket. Pinchi-nek nevezték el a fiúk, mert a hátsóján (swelling-jén) van egy csipetnyi dudor. Azt hiszem, már meséltem róla, de azért leírom, hátha régen volt, hogyan működik ez a bonobóknál."

Salonga-kalandok: Megérkezett a két új srác és a karácsony

"Karácsony van! Eredetileg nem is akartam kimenni tegnap az erdőbe, mert gondoltam, telefonhívásokat fogok kapni otthonról. De aztán Andrew hívott, hogy menjek vele, és végül kimentem egy kicsit, így legálabb nem folyamatosan az otthoniakra gondoltam. A bonobókat keresni indultunk (egy hétig megint nem voltak meg), de végül nem mi, hanem Isaac találta meg őket az erdő egy másik részén. Mi Andrew-val a Bompusára mentünk, így aztán derékig vizes voltam, amikor a táborba visszaérve mondtak a többiek, hogy hívott a családom. :)"

Salonga-kalandok: Elefántcsorda közeleg

Salonga-kalandok: "Ettem krokodilt"

"Csütörtök van és nem sok minden történt tegnap óta. Együtt vacsoráztunk a munkásokkal, elvileg minden szerdán és pénteken együtt eszünk, de ez nem mindig valósul meg. Jó ötlet, bár eléggé szűkösen vagyunk ilyenkor, és én valahogy folyton Djolie mellé kerülök, aki estére általában meglehetősen vidám hangulatban van, és nem bír megülni a fenekén. De jó volt, és kivételesen ihattunk is egy kicsit, mert Kabemba hozott csikuanga pálinkát. Aztán persze elkezdtek zenélni meg énekelni, mi is ütögettünk valamit (én a pléhpoharamat a fésűm nyelével :)."

Salonga-kalandok: Köpködni márpedig lehet

Ötszáz kilométernél is többet repülhet egy fecske egyetlen éjjel

A bíborfecskék egyetlen éjszaka alatt több mint ötszáz kilométert is megtehetnek. Ez háromszor annyi, mint az eddigi becslések - számoltak be róla kanadai biológusok a Science-ben.

Salonga-kalandok: Karácsonykor többet lőnek

Salonga-kalandok: Flört a táborban, férgek a lábamban

Salonga-kalandok: Hangyainvázió és zavaró l'amour

Salonga-kalandok: Messze, de megvannak a bonobók

Salonga-kalandok: Félelem a táborban

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Miért ugatnak a kutyák?

A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk azon, mennyi mindent árulhat el nekünk a kutya hangulatáról, a környezet történéseiről. A kutyatulajdonosok persze pontosan meg tudják mondani kedvenceik ugatásáról, hogy azok éppen ismerőst vagy ismeretlent látnak-e, vagy éppen másik kutyát, macskát, esetleg a postást. Molnár Csaba etológus a Természet Világa magazinban közölt írásában annak járt utána, miért is ugatnak a kutyák, és milyen szerepet játszhat az ugatás az ember és a kutya, illetve a kutyák közötti kommunikációban.

Csányi Vilmos: Voltak érdekes kérdések is

Csányi Vilmos biológus, az ELTE Etológia Tanszékének alapító tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke kitartó tömörséggel válaszolt olvasóink kérdéseire a kutya-macska barátságról, az állatok színlátásáról, intelligenciájáról, gyászáról és arról, mi van a halál után.

Csányi Vilmos: Embernek lenni rendkívül strapás

Az [origo] Vendégszobájának vendége volt Csányi Vilmos biológus, akadémikus, a Bukfenc és Jeromos és A kentaur természetrajza című nagy sikerű könyvek szerzője. Csányi többek között beszélt az etológiáról, a genetika és a klónozás kihívásairól, Istenről, az evolúcióról, a halálról és az élet értelméről, és persze - nagy-nagy szeretettel - a kutyákról.

Embernek lenni rendkívül strapás

Az [origo] Társalgójának vendége volt Csányi Vilmos biológus, akadémikus, a Bukfenc és Jeromos és A kentaur természetrajza című nagy sikerű könyvek szerzője. Csányi többek között beszélt az etológiáról, a genetika és a klónozás kihívásairól, Istenről, az evolúcióról, a halálról és az élet értelméről, és persze - nagy-nagy szeretettel - a kutyákról.