eszmefuttatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- magazin
- kibeszélő
- család
- shemagazin
- párkapcsolat
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ne magyarázkodj, de a magyarázat van, hogy igenis kijár a másik félnek
Múltkor egy kávézóban vártam éppen az elviteles italomat, amikor elviharzott mellettem egy szőke, copfos lány. Majdnem fellökött, de még annyit sem vetett oda nekem, hogy bocs. Helyette levetette magát egy asztalhoz, ahol már láthatóan paprikás hangulatban várta a barátnője. Fél órát késtél – jegyezte meg bosszúsan, mire a másik csak annyit mondott: Ez van, nem fogok magyarázkodni!
Ma már azért is pedofilnak nézhetnek, ha felsegítesz egy gyereket a mászókára?
Érdekes világot élünk. Egyrészt panaszkodunk, hogy teljesen elidegenedtek egymástól az emberek, senki nem foglalkozik a másikkal, másrészt felháborodunk, ha valaki a személyes ügyeink felől kérdez vagy felsegíti a gyerekünket a mászókára.
Sírjak vagy nevessek ezen a teszten: Te hány tevét érsz?
Sok évvel ezelőtt Tunéziában nyaraltam, ahol előszeretettel viccelődtek az idegenvezetők azzal, hogy itt tevében mérik a nők értékét. Nos, a „Te hány tevét érsz?" kérdésnek bizony több aspektusa is létezik.
A férfiak könnyen lek*rvázzák a nőket - akkor is, ha nem is ismerik az illetőt...
Nőnek lenni sok kihívással jár együtt. Elvárják tőlünk, hogy egyszerre több szerepben is helytálljunk és éppen úgy legyünk kiváló munkaerők, mint szorgos háziasszonyok, szerető édesanyák és természetesen szexistennők. Ám, ha egy férfinek nem tetszik valami, előszeretettel vágja oda bármelyik nőnek: Kurva!
- címkék:
- magazin
- nők
- eszmefuttatás
- kibeszélő
- Címkefelhő »
A XXI. század apukái igenis megérdemlik, hogy méltón köszöntsük őket!
Emlékszel a gyerekkorodra? Az apukádra? Neked milyen kép ugrik be róla először? Állandóan dolgozott és szinte sosem volt otthon? Tartottál tőle? Vagy sokat nevettetek együtt? Ma van apák napja, úgyhogy elmélkedjünk kicsit az apukákról.
Tökéletes életre vágysz? Elárulom a titkát!
Negyven múltam. Ez már a B oldal sokak szerint, én mégsem érzem magam öregnek. Tele vagyok energiával, életkedvvel és tervekkel. Nézem magamat a tükörben és kifejezetten tetszik, amit látok. Persze manapság nem trendi elégedettnek lenni, én mégis az vagyok.
Édes hármas Marcsával és Borcsával
Sokat lehet mostanában hallani az édes hármasról. Bevallom, én is abban élek, sőt ha a férjemet is beleszámítjuk, akkor a mienk egy édes négyes... Bár a férfi nem sok vizet zavar ebben a szituációban. Én viszont remekül kijövök Marcsával és Borcsával, sőt el sem tudnám képzelni már az életemet nélkülük.
Szegény gazdagok? – gyerekkori emlékfoszlány egy házasságról
A pénz nem boldogít – szokták mondani. Ám jó, ha van – teszik hozzá a legtöbben. Egyik állítással sem tudnék vitába szállni, mert bár a pénz valóban nem tud önmagában boldoggá tenni senkit, a pénztelenség - egy bizonyos mérték felett már - vezethet olyan gondokhoz, amelyek a boldogtalanság forrásának is tekinthetőek. De mi van azokkal, akiknél hegyekben áll a pénz?
Pályaváltás 30-on túl? Ezért régen lenéztek volna!
A szüleim abban a korszakban éltek, amikor ildomos volt egy munkahelyen tölteni az egész életet. Talán egyszer még elnézték az embernek, ha váltott, ám aki ennél többször is kilépett az adott vállalattól, azt bizony vándorfecskének tartották és cseppet sem nézték jó szemmel.
Nem vagyok rajongó típus
Tegye fel a kezét, aki tiniként teleragasztotta a szobája falát az éppen ügyeletes szépfiú posztereivel! Vagy akinek – ha a szülők túl szigorúak voltak és nem engedték kitapétázni macsókkal a falat - legalább a ruhásszekrénye belső ajtaján ott mosolygott egy szívdöglesztő pillantású legény! Sok kéz a magasba lendült?
Lehet valaki örökké hontalan?
A hontalanság egy nagyon komoly kérdéskör és erről a szóról legtöbbünknek az utcán élő hajléktalanok jutnak az eszébe. Ám létezik egy másfajta hontalanság is, amely ugyan össze sem hasonlítható azzal, ha valakinek valóban nincs hol laknia, mégis érdekes és elgondolkodtató.
- címkék:
- magazin
- otthon
- lakhatás
- eszmefuttatás
- Címkefelhő »
Kos-gyerekkel az élet
Évekkel ezelőtt, amikor elképzeltem, milyen is lesz anyának lenni, határozottan láttam magamat nagy pocakkal, babakocsit tologatva, játszótéren üldögélve, nyugodtan, éretten és derűsen. Szinte éreztem, ahogyan nyugalom hatja át a mindennapjaimat, hiszen nincs más dolgom, mint egy apró csemetét nevelgetni, aki édesen gügyög, totyog, majd szalad valami zöld réten. Aztán jött a valóság...
A karácsonyi fotózás nem idő- és pénzpazarlás
Valaki imádja, valaki utálja, ha fotózzák, ám lássuk be, nincs is annál jobb móka, mint amikor régi fényképeket nézegetünk, akár a családtagjainkról, akár saját magunkról. Milyen szép volt a dédi lány korában, milyen fess a nagypapa, az öcsinek meg olyan hurkák dudorodtak a combjain, hogy a Michelin-baba is elirigyelte volna tőle.
Te szereted az ünnepeket?
A karácsony az az ünnep, amelyhez meglehetősen szélsőségesen állnak az emberek: vagy imádják vagy a hátuk közepére kívánják az egészet. Te melyik vagy?
Kezelési útmutató az anyósokhoz
Nagyon sok helyről hallom, hogy az anyós maga az átok, a két lábon járó antrax, a házastársak életének megrontója, aki csak azért létezik, hogy boldogtalanságot csepegtessen a család mindennapjaiba. Ám van az éremnek egy másik oldala is...
- címkék:
- magazin
- család
- vélemény
- anyós
- eszmefuttatás
- Címkefelhő »
Mi leszel, ha nagy leszel?
Biztos vagyok benne, hogy mindenki rengeteg emléket őriz a gyerekkoráról és abban is biztos vagyok, hogy ezek között akad jó néhány olyan is, amely szinte az összes gyermek emlékeiben szerepel.
Bankkártya, ásványvíz, mobil – minek az?
Gyerekkoromban még egészen más világot éltünk és manapság rengeteg olyan dolog a mindennapjaink része, amelyekről kicsiként azt gondoltam, hogy lehetetlen, felesleges vagy azt sem tudtam, hogy létezik. Mutatok is párat.
Az olvasás szeretete óvodásként kezdődik és egy életen át elkísér
Kisgyerekként imádtam, ha az anyukám az ágyam szélére ülve esti mesét olvasott. Érdekes, hogy az ezt követő időszakban mégsem lelkesedtem a könyvekért és nem égett bennem a vágy, hogy magam is elkalandozzak meseországba. Néhány évvel később beköszöntött a kamaszkor, amely ezen a téren is változásokat hozott, én pedig egy könyvtárban találtam magamat, lányregényektől körülvéve.
A véleményszabadság ne csak egy elcsépelt frázis legyen
A minap összevitáztam az édesanyámmal. Teljesen más álláspontot képviseltünk egy témában és valahogy egyikünk sem akart engedni. Ő mondta a magáét, én is az enyémet. Durcásan váltunk el egymástól, mert nem tudtunk közös nevezőre jutni, holott mindketten szentül meg voltunk győződve a magunk igazáról, ám egyikünk sem tudta megtéríteni a másikat. De vajon kell-e?
Tanuld meg elengedni a dolgokat
A huszonegyedik század leányának lenni, nem feltétlenül sétagalopp. Persze, nekünk nem kell a patakban mosni, megteszi helyettünk a mosógép, nem kell szőnyeget porolni, kitisztítja helyettünk a porszívó, nem kell pelenkát áztatni, ott az eldobhatós. Kell azonban helyette ezer helyen megfelelni, tökéletesnek látszani és ehhez még mosolyogni is.
Amíg a szerelembe vagy szerelmes, csak a magány lesz a társad...
A szerelem szót hallva a legtöbbünknek a szívdobogás, elszoruló torok, remegő gyomor ugrik be elsőnek. Aztán a mindent elsöprő szenvedély, az érzelmi hullámhegyek és az eufória, amely szinte drogként árad szét az ereinkben, ha a másikkal vagyunk. De meddig fenntartható ez az állapot?
Te is halogató típus vagy?
Imádom, amikor azt mondják, kétféle ember létezik a Földön: ilyen, meg olyan. Szerintem nagyon sokféle ember létezik a Földön, de tény, hogy rengeteg ellentétpárt górcső alá vehetünk. Például a halogató és a tettre kész típust.
Játszótér-allergia
Rohangáló, kiabáló, veszekedő, síró gyerekek. Milliónyi potenciális veszélyforrás a hintától kezdve a mászókán át a csúszdáig. Fejetlenség, zűrzavar. Ez bizony a játszótér.
Nem minden férfi randiguru, bánj velük kíméletesen
Lopott pillantások vagy éppen szemérmetlen szemezések. Mosolyváltás. Odalép hozzád és félszegen vagy pont ellenkezőleg, duzzadó önbizalommal telve kérdezi, meghívhat-e egy kávéra. Klasszikus randikérő szituáció, amelyre vagy igent mondunk vagy nemet...
Eszmefuttatás az illendőségről
Állásinterjún ülök. Illetve még nem ott ülök, csak az előtérben. Korán jöttem, mert rettegtem tőle, hogy el fogok késni. Éppen bent van valaki a tárgyalóban, valaki, aki pont arra az állásra pályázik, mint én.