Anyagsugarak sűrűjében a Cassini-űrszonda

A Cassini-űrszonda november 2-án, hétfőn a Szaturnusz Enceladus nevű holdjából kilövellő anyagsugár központi, legsűrűbb részén haladt át. A felszín felett mintegy 100 kilométerre rögzített adatok a feltételezett felszín alatti óceán összetételének becslésében is segíthetnek.

Lehet-e élet az Enceladuson?

A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is előfordul, amelyet akár élőlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?

Konyhasót azonosítottak az Enceladus óceánjában

Nátriumban gazdag konyhasó lehet az Enceladus szaturnuszhold felszín alatti vízóceánjában, amelyből gejzírszerű kilövellések repülnek az űrbe - derült ki a Cassini-űrszonda legújabb adatainak elemzéséből. Az Enceladus belső óceánjának sótartalma ráadásul a földi világtengerben jellemző értékhez közeli. Mivel az Enceladus anyagsugaraiban korábban szerves anyagot is azonosítottak, a mostani megfigyelés tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a hold különösen érdekes a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.

Hét év hosszabbítás a Szaturnusz körül

A Szaturnusz bolygót, illetve annak gyűrűrendszerét és fontosabb holdjait vizsgáló amerikai Cassini-űrszonda küldetését hét évvel meghosszabbították.  

Árnyékban is fényesen: szokatlan felvétel a Szaturnuszról

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Új képek egy aktív jéghold felszínéről

A Cassini-űrszonda október 31-én közel 200 kilométerre haladt el a Szaturnusz Enceladus holdja mellett, és újabb részletes felvételeket készített a gejzírjellegű kitörések forrásairól.  

A Cassini 25 kilométerre haladt el az Enceladus mellett

Október 9-én este a Cassini-űrszonda minden korábbinál közelebb haladt el az Enceladus mellett, miközben átrepült a hold felszínéről kiáramló vulkáni anyagsugarakon.  

Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész

Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.  

Rekordközelségben haladt el a Cassini-űrszonda egy aktív jéghold mellett - képek a felszínről

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda augusztus 11-én minden korábbinál közelebb, mindössze 50 kilométerre haladt el a gejzírekkel tarkított felszínű Enceladus hold mellett. A NASA közölte az első felvételeket.

Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája

2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján

A Cassini-űrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekből nemcsak vízgőz, de szerves anyagok is kilökődnek az űrbe a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.

A Cassini átrepült az Enceladus anyagsugarán

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda mindössze 50 kilométerre haladt el az Enceladus nevű hold felszíne felett, keresztezve a gejzírek által kilövellt anyagszemcsék felhőjét.

Film a Szaturnusz gyűrűinek átfordulásáról

A Cassini-szonda mérései alapján kiderült: a Szaturnusz A-gyűrűje sok anyagot köt meg az Enceladus gejzírjei áltat kispriccelt vízgőzmolekulákból.

Súrlódás fűtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója

A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegű kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfűtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hőt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.

Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától

1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.

Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-űrszondákról

Három évtizeddel ezelőtt indult a két amerikai Voyager-űrszonda a Nagy Utazás nevű útra, amelynek keretében hintamanőverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás űreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következő évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseiről.

Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét

Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyűrűs bolygó tengelyforgási idejét.

Az Enceladus gejzírkitöréseinek oka

Két új modell szerint az Enceladus gejzírjei nem feltétlenül felszín alatti folyékony víztől törnek ki.

A holdrendszerek keletkezése

Egy új elméleti modell sikeresen jelzi előre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.

Születő és ütköző planéták - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója c. sorozatunkban ezúttal egy fantáziarajzot mutatunk be, amely a Béta Pictoris csillag körül kialakuló bolygórendszert ábrázolja.

Csillaggenerációk találkozója - a hét asztrofotója

Születőben lévő és újszülött csillagok együttese látható a hét asztrofotóján. A kép érdekessége, hogy felvételen három csillaggeneráció egyszerre figyelhető meg.

Az elfordult Enceladus

Egy új modell szerint az Enceladus "felfordult", és vulkanikusan aktív területe így került déli pólusának közelébe.

Ötcsillagos gravitációs lencse - a hét asztrofotója

Bár a cím kissé félrevezető, és csillag helyett kvazár képéből van öt, sikerült az egyik leglátványosabb gravitációs-lencse jelenséget optikailag megörökíteni.

Csillagközi barlang - a hét asztrofotója

Egy csillagközi por- és gázfelhő, a benne lévő fiatal csillaghalmaz és egy gigantikus, barlanghoz hasonló üreg csillagközi "vegykonyhája" a hét asztrofotója.

Földközelben az üstökösdarabok - a hét asztrofotója

Ezúttal napjaink izgalmas csillagászati jelensége, a szétdarabolódó 73P/Schwassman-Wachmann 3 üstökös földközelbe ért töredékei láthatók a hét asztrofotóján. A feldarabolódott üstökös nagyobb távcsövekkel az éjszaka második felében figyelhető meg, a töredékek helyzetéről a Polaris Csillagvizsgáló honlapján és az MCSE Üstökös Szakcsoportjának oldalain tájékozódhatnak az érdeklődők.

Csillagontó galaxis a jubiláló űrtávcsőtől - a hét asztrofotója

A Hubble-űrtávcső tizenhat éves jubileuma alkalmából a NASA és az ESA "ünnepi montázsfelvételt" bocsátott ki a látványosan heves csillagkeletkezést produkáló M82 galaxisról.

Egy kis fekete felhő - a hét asztrofotója

Ezen a héten egy sűrű, ezért átlátszatlan csillagközi anyagfelhő, egy úgynevezett Bok-globula a hét asztrofotója.

Az új marsszonda első felvétele - a hét asztrofotója

A 2006. március 10-én Mars körüli pályára állt új szonda, a Mars Reconnaisance Orbiter elküldte első felvételeit a vörös bolygóról. Minden esély megvan rá, hogy a következő időszakban a valaha látott legjobb felvételeken tanulmányozzuk a Mars felszínét.

Az Uránusz kék gyűrűje - a hét asztrofotója

Ezúttal az Uránusz és a Szaturnusz egy-egy látványos, kékes árnyalatú gyűrűjét mutatjuk be a hét asztrofotójaként.

Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója

Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisről, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszeréről.

A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal elkészítették az eddigi legrészletesebb felvételt egy a Tejútrendszeren kívüli spirális galaxisról. Az M101 jelű csillagvárosban számos eddig ismeretlen égitestet sikerült azonosítani.

Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.

Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója

Ezúttal az NGC 1309 jelű galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képződményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelő csillagközi felhők jól megfigyelhetők a spirálkarokban.

A legrészletesebb felvétel az Orion-ködről - a hét asztrofotója

Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-űrtávcső összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és először figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.

Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegű objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegű csillag körül kering.

Tóba dobott kavics az űrben - a hét asztrofotója

Ezúttal a Kocsikerék galaxisról készült felvétel a hét asztrofotója. A képen két csillagváros közötti látványos kölcsönhatás eredménye látható, számtalan újonnan keletkezett csillag formájában.

Szétszakadó galaxis - a hét asztrofotója

Ezen a héten az Arp 188 galaxis a hét asztrofotója. A csillagvárosból egy látványos üstököscsóvára emlékeztető szerkezet nyúlik ki, amelyet egy vele kölcsönhatásba lépett társa hozott létre.

Új térképek a Szaturnusz holdjairól

A NASA nyilvánosságra hozta a Szaturnusz holdjairól készült legújabb, minden korábbinál részletgazdagabb térképeit, amelyeket a Cassini- és a Voyager-űrszondák felvételei alapján készítettek.

Szétszóródó fémek az űrben - a hét asztrofotója

Ezen a héten a Cassiopeia-A jelű szupernóva-maradvány a hét asztrofotója. A kép a röntgenhullámhosszakon mutatja a forró és táguló felhőt, amely szétszórja a nehéz elemeket a csillagközi anyagba.

Rénszarvasok a Nap előtt - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója a Sacramento-csúcson felállított napobszervatórium kissé "átalakított" felvétele. A képen a Mikulás és a rénszarvasok vontatta szán húz látványos kondenzcsíkot a napkorong előtt.

Közelkép a Rheáról - a hét asztrofotója

Néhány napja a Cassini-űrszonda 500 km-re haladt el a Szaturnusz Rhea holdja mellett. Minden korábbinál jobb felbontású képein főleg kráterek látszanak, emellett néhány tektonikus repedés is megfigyelhető a felszínen.

Hatalmas gázbuborék az űrben - a hét asztrofotója

Ezen a héten, a Kis Magellán-felhő, Tejútrendszerünk egyik kísérőgalaxisa csillagkeletkezési régióját mutatjuk be. A képen látványosan rajzolódik ki az ilyen területeken jellemző folyamat: az első égitestek megváltoztatják a környező anyag eloszlását, és egyben új csillagok születését is elindítják.

Új térkép a Titanról - a hét asztrofotója

Ezen a héten két új térképet mutatunk be Szaturnusz óriásholdjátról, a Titanról, amelyek a Cassini-űrszonda eddigi legrészletesebb fotói alapján készültek. Az ábrázolt területeknek már javasolt elnevezései is vannak, bár a Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan még nem fogadta el azokat.

Csillagszél fújta hegyek - a hét asztrofotója

A hét asztrofotóján ezúttal egy csillagközi felhőt láthatunk, amelyben egy újszülött égitest sugárzása nyomja össze a környezetében lévő gáz- és poranyagot, hegyekre emlékeztető képződményeket formálva.

Páratlan képek egy bizarr kisbolygó felszínéről

Ezen a héten az Itokawa-kisbolygó felé közeledő japán Hayabusa-szonda rendkívüli felvételeit mutatjuk be. A képek különböznek az eddigi aszteroida-fotóktól, és meglepetéseket okoztak a szakembereknek is.

Látványos galaxis egy új óriástávcsőben - a hét asztrofotója

A héten a közelmúltban felavatott Nagy Binokuláris Teleszkóp első felvételét mutatjuk be Olvasóinknak. A képen az NGC 891 jelű spirális galaxis látható, amelynek fősíkjában látványosan rajzolódik ki a csillagközi anyag.

Az űrteleszkóp képe a Holdról - a hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal részletes felvételt készítettek a Hold Arisztarkhosz-kráteréről és egy környező lávacsatornáról, a Schröter-völgyről. Az ultraibolya tartományban végzett mérések alapján a területen lévő oxigéntartalmú ásványok a jövőben akár erőforrásként is felhasználhatók majd.

Egy napfolt részletei - a hét asztrofotója

Látványos képek készültek a Dunn napteleszkóppal. Az adaptív optikájú berendezés másodpercenként 130-szor igazodik a pillanatnyi légköri viszonyokhoz, rendkívül részletes képeket produkálva.

Egy káprázatos galaxis - a hét asztrofotója

Az NGC 1350 galaxis érdekesen kanyargó spirálkarjai láthatók a hét asztrofotóján.  A felvétel látványosan mutatja, hogy a spirális csillagvárosok alakja igen változatos, és gyakran eltér a tankönyvekben ábrázolt formától.