Enceladus
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szaturnusz
- Mars
- NASA
- Tejútrendszer
- Marson
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Globális óceánt rejt a Szaturnusz holdjának jeges felszíne
Hatalmas, globális kiterjedésû óceán húzódik a Szaturnusz geológiailag aktív holdja, az Enceladus jeges felszíne alatt, derült ki a Cassini ûrszonda adataiból.
Meleg források bugyognak az Enceladus jeges felszíne alatt
Meleg források bugyognak a Szaturnusz holdja, az Enceladus jeges felszíne alatt. Erre a következtetésre jutottak a NASA szakemberei a holdat vizsgáló Cassini ûrszonda mérései alapján.
Hatalmas óceánt találtak egy kis holdon
Érzékeny gravitációs mérésekkel megerõsítették, hogy a Szaturnusz egyik kis holdjának, az Enceladusnak a jégkérge alatt hatalmas kiterjedésû, 8–10 km mély, folyékony vízbõl álló óceán terül el.
Az ûrkorszak világképformáló fotói - 2.
Káprázatos képek Afrikától a spirálgalaxisokig: ismét a Space.com ûrportál által legfontosabbnak tartott felvételekbõl válogattunk.
Kitûnõ felvétel készült a legráncosabb égitestrõl
Talán az eddigi legszebb és egyben legfurcsább képet közölte a NASA a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. A fotón az égitest árnyékos oldala arany színben dereng, a sajátos fényviszonyok révén.
Gigantikus elektromos vezeték mûködik a Naprendszerben
Hatalmas vezetékhez hasonlóan irányítanak töltött részecskéket a Szaturnusz mágneses erõvonalai az Enceladus holdtól a bolygó légkörébe. Ahol a részecskék becsapódnak, ott sarki fény tûnik fel. Ezt a területet, az Enceladus lábnyomát mutatjuk be fotón és fantáziarajzon.
Az ûrbõl is hullik esõ a Szaturnuszra
A Szaturnusz légkörében lévõ vízgõz egy része az ûrbõl érkezik, mivel az aktív gejzírkitöréseket produkáló Enceladus holdról kilövellt anyag közel öt százaléka a gyûrûs bolygó atmoszférájába hullik. Az egzotikus jelenségre a Herschel-ûrtávcsõ mérései mutattak rá.
Buborékos óceánt fedeztek fel az Enceladuson
A felszín felé haladó vízben buborékok képzõdnek, ezek segíthetik elõ, hogy az Enceladus hold felszíne alól a folyadék felfelé emelkedjen. A felszín közelébe jutott anyag végül látványosan kitör a világûrbe, jégszemcsék és vízgõz keverékét kipöfékelve.
Jégtûzhányók, nitrogéngejzírek és az ûrbe lövellõ vulkánok
Vulkánok, amelyek nulla Celsius-fok alatt, vagy éppen több száz fokkal a legforróbb földi tûzhányók hõmérséklete felett mûködnek. Némely tûzhányó egyenesen az ûrbe lövelli a törmeléket, mások pedig fél Európát letakarnák, ha a Földön lennének. Extrém alakzatok és egzotikus folyamatok tárulnak elénk, ha a Földön kívüli vulkánokat vizsgáljuk.
Fantasztikus képek az Enceladus gejzírjeirõl
Minden korábbinál részletesebben örökítette meg a Szaturnusz aktív holdjának felszínérõl kirepülõ anyagsugarakat a Cassini-ûrszonda. A felvétel látványosan mutatja, hogy a gejzírszerû kitörések törésvonalak mentén emelkednek a magasba.
Anyagsugarak sûrûjében a Cassini-ûrszonda
A Cassini-ûrszonda november 2-án, hétfõn a Szaturnusz Enceladus nevû holdjából kilövellõ anyagsugár központi, legsûrûbb részén haladt át. A felszín felett mintegy 100 kilométerre rögzített adatok a feltételezett felszín alatti óceán összetételének becslésében is segíthetnek.
Lehet-e élet az Enceladuson?
A Szaturnusz apró holdja, az Enceladus belsejében az eddigi megfigyelések alapján folyékony vízóceán található. A só- és ammóniatartalma révén csökkent olvadáspontú folyadékban metán is elõfordul, amelyet akár élõlények is termelhetnek. Lehet-e valamiféle élet az égitest belsejében?
Konyhasót azonosítottak az Enceladus óceánjában
Nátriumban gazdag konyhasó lehet az Enceladus szaturnuszhold felszín alatti vízóceánjában, amelybõl gejzírszerû kilövellések repülnek az ûrbe - derült ki a Cassini-ûrszonda legújabb adatainak elemzésébõl. Az Enceladus belsõ óceánjának sótartalma ráadásul a földi világtengerben jellemzõ értékhez közeli. Mivel az Enceladus anyagsugaraiban korábban szerves anyagot is azonosítottak, a mostani megfigyelés tovább erõsíti azt a feltételezést, hogy a hold különösen érdekes a Földön kívüli élet lehetõsége szempontjából.
- címkék:
- Földön kívüli élet
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Hét év hosszabbítás a Szaturnusz körül
A Szaturnusz bolygót, illetve annak gyûrûrendszerét és fontosabb holdjait vizsgáló amerikai Cassini-ûrszonda küldetését hét évvel meghosszabbították.
Odakint az ûrben 2008-ban
A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és ûrkutatás területén. A Phoenix lett az elsõ Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az elsõ olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében elõször sikerült elõrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az elsõ Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.
Új képek egy aktív jéghold felszínérõl
A Cassini-ûrszonda október 31-én közel 200 kilométerre haladt el a Szaturnusz Enceladus holdja mellett, és újabb részletes felvételeket készített a gejzírjellegû kitörések forrásairól.
- címkék:
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
A Cassini 25 kilométerre haladt el az Enceladus mellett
Október 9-én este a Cassini-ûrszonda minden korábbinál közelebb haladt el az Enceladus mellett, miközben átrepült a hold felszínérõl kiáramló vulkáni anyagsugarakon.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szûkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Rekordközelségben haladt el a Cassini-ûrszonda egy aktív jéghold mellett - képek a felszínrõl
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda augusztus 11-én minden korábbinál közelebb, mindössze 50 kilométerre haladt el a gejzírekkel tarkított felszínû Enceladus hold mellett. A NASA közölte az elsõ felvételeket.
- címkék:
- Cassini
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Tovább dolgozhat minden idõk legdrágább bolygókutató ûrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejezõdött a Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda elsõdleges küldetése. A sikeres mûködésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján
A Cassini-ûrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekbõl nemcsak vízgõz, de szerves anyagok is kilökõdnek az ûrbe a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.
A Cassini átrepült az Enceladus anyagsugarán
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda mindössze 50 kilométerre haladt el az Enceladus nevû hold felszíne felett, keresztezve a gejzírek által kilövellt anyagszemcsék felhõjét.
- címkék:
- Baba
- Ali
- Cassini
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Film a Szaturnusz gyûrûinek átfordulásáról
A Cassini-szonda mérései alapján kiderült: a Szaturnusz A-gyûrûje sok anyagot köt meg az Enceladus gejzírjei áltat kispriccelt vízgõzmolekulákból.
- címkék:
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Súrlódás fûtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegû kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfûtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hõt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.
- címkék:
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-ûrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens ûrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idõk legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyûrûrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevû óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-ûrszondákról
Három évtizeddel ezelõtt indult a két amerikai Voyager-ûrszonda a Nagy Utazás nevû útra, amelynek keretében hintamanõverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás ûreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következõ évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseirõl.
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyûrûs bolygó tengelyforgási idejét.
Az Enceladus gejzírkitöréseinek oka
Két új modell szerint az Enceladus gejzírjei nem feltétlenül felszín alatti folyékony víztõl törnek ki.
A holdrendszerek keletkezése
Egy új elméleti modell sikeresen jelzi elõre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.
Születõ és ütközõ planéták - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója c. sorozatunkban ezúttal egy fantáziarajzot mutatunk be, amely a Béta Pictoris csillag körül kialakuló bolygórendszert ábrázolja.
Csillaggenerációk találkozója - a hét asztrofotója
Születõben lévõ és újszülött csillagok együttese látható a hét asztrofotóján. A kép érdekessége, hogy felvételen három csillaggeneráció egyszerre figyelhetõ meg.
Az elfordult Enceladus
Egy új modell szerint az Enceladus "felfordult", és vulkanikusan aktív területe így került déli pólusának közelébe.
Ötcsillagos gravitációs lencse - a hét asztrofotója
Bár a cím kissé félrevezetõ, és csillag helyett kvazár képébõl van öt, sikerült az egyik leglátványosabb gravitációs-lencse jelenséget optikailag megörökíteni.
Csillagközi barlang - a hét asztrofotója
Egy csillagközi por- és gázfelhõ, a benne lévõ fiatal csillaghalmaz és egy gigantikus, barlanghoz hasonló üreg csillagközi "vegykonyhája" a hét asztrofotója.
Földközelben az üstökösdarabok - a hét asztrofotója
Ezúttal napjaink izgalmas csillagászati jelensége, a szétdarabolódó 73P/Schwassman-Wachmann 3 üstökös földközelbe ért töredékei láthatók a hét asztrofotóján. A feldarabolódott üstökös nagyobb távcsövekkel az éjszaka második felében figyelhetõ meg, a töredékek helyzetérõl a Polaris Csillagvizsgáló honlapján és az MCSE Üstökös Szakcsoportjának oldalain tájékozódhatnak az érdeklõdõk.
Csillagontó galaxis a jubiláló ûrtávcsõtõl - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrtávcsõ tizenhat éves jubileuma alkalmából a NASA és az ESA "ünnepi montázsfelvételt" bocsátott ki a látványosan heves csillagkeletkezést produkáló M82 galaxisról.
Egy kis fekete felhõ - a hét asztrofotója
Ezen a héten egy sûrû, ezért átlátszatlan csillagközi anyagfelhõ, egy úgynevezett Bok-globula a hét asztrofotója.
Az új marsszonda elsõ felvétele - a hét asztrofotója
A 2006. március 10-én Mars körüli pályára állt új szonda, a Mars Reconnaisance Orbiter elküldte elsõ felvételeit a vörös bolygóról. Minden esély megvan rá, hogy a következõ idõszakban a valaha látott legjobb felvételeken tanulmányozzuk a Mars felszínét.
Az Uránusz kék gyûrûje - a hét asztrofotója
Ezúttal az Uránusz és a Szaturnusz egy-egy látványos, kékes árnyalatú gyûrûjét mutatjuk be a hét asztrofotójaként.
Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója
Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisrõl, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszerérõl.
A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal elkészítették az eddigi legrészletesebb felvételt egy a Tejútrendszeren kívüli spirális galaxisról. Az M101 jelû csillagvárosban számos eddig ismeretlen égitestet sikerült azonosítani.
Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.
Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója
Ezúttal az NGC 1309 jelû galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képzõdményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelõ csillagközi felhõk jól megfigyelhetõk a spirálkarokban.
A legrészletesebb felvétel az Orion-ködrõl - a hét asztrofotója
Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-ûrtávcsõ összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és elõször figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.
Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegû objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegû csillag körül kering.
Tóba dobott kavics az ûrben - a hét asztrofotója
Ezúttal a Kocsikerék galaxisról készült felvétel a hét asztrofotója. A képen két csillagváros közötti látványos kölcsönhatás eredménye látható, számtalan újonnan keletkezett csillag formájában.
Szétszakadó galaxis - a hét asztrofotója
Ezen a héten az Arp 188 galaxis a hét asztrofotója. A csillagvárosból egy látványos üstököscsóvára emlékeztetõ szerkezet nyúlik ki, amelyet egy vele kölcsönhatásba lépett társa hozott létre.
Új térképek a Szaturnusz holdjairól
A NASA nyilvánosságra hozta a Szaturnusz holdjairól készült legújabb, minden korábbinál részletgazdagabb térképeit, amelyeket a Cassini- és a Voyager-ûrszondák felvételei alapján készítettek.
Szétszóródó fémek az ûrben - a hét asztrofotója
Ezen a héten a Cassiopeia-A jelû szupernóva-maradvány a hét asztrofotója. A kép a röntgenhullámhosszakon mutatja a forró és táguló felhõt, amely szétszórja a nehéz elemeket a csillagközi anyagba.