elemi részecske
címke rss- legfrissebb
- legrégebbi
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 2. rész: Antianyag, ősanyag és más korábbi nagy felfedezések
A CERN, a nukleáris kutatások európai tanácsának alapkövét 1955-ben rakták le a svájci-francia határnál. Az alapító okirat kimondta, hogy nem végeznek katonai célú kutatásokat, a kísérleti és elméleti kutatások eredményeit pedig közzéteszik. Az intézmény azóta a világ egyik vezető kutatóhelyévé vált. Hatalmas detektorrendszerek készültek, az irdatlan adatmennyiség kezelésére és feldolgozására kiépült számítóközpont mindig is a világ egyik legnagyobbika volt. Itteni szakemberek találták ki az internetet. Itt végezték azt a híres kísérletet, amelyben felfedezték az úgynevezett elektrogyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit. Itt sikeerült ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves
Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában
Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek
Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 8. rész: Biztonság égen és földön
Sokan tartanak attól, hogy a nagy hadron ütköztető, az LHC minden eddiginél nagyobb energiájú laboratóriumi kísérleteiben olyan fizikai folyamatok indulhatnak be, olyan részecskék jelenhetnek meg, amelyek veszélyesek környezetükre, ránk. Egy másfajta, sokkal valósabb problémát jelenthetnek az LHC informatikai rendszerei elleni támadások - legutóbb az egyik legfontosabb detektor kapcsán próbálkozott egy görög hackercsoport, de csak az előszobáig jutott.
A fizika Szent Grálját keresi a detektorok királya
Huszonegy méter hosszú, tizenöt méter átmérőjű, 12 500 tonnás hordó, számtalan érzékelővel, kábellel és egy gigantikus mágnessel, amelynek méretét egy francia városka utcáinak szélessége szabta meg: ez a nagy hadron ütköztető talán legizgalmasabb észlelőberendezése, a CMS, a kompakt müon szolenoid detektor. Megalkotása a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, amelyben mintegy háromezer fizikus és mérnök vett részt. A detektortól várt legfontosabb eredmény látszólag egyszerű: meg kell találni egy régóta keresett részecskét. Tejinder Virdee, a CMS-program vezetője műhelytitkokról is mesélt.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 9. rész: Fantasztikus elméletek
A nagy hadronütköztető (LHC) minden eddiginél nagyobb energiájú protonnyalábjainak ütközéseiben nagyon sokféle részecske születik majd. Sorozatunk korábbi írásaiban a reálisan várható folyamatoktól haladtunk az egyre fantasztikusabb elképzelések felé. Ezúttal valóban fantasztikus dolgokat mutatunk be: az időutazást egy féreglyukban, a világegyenletet és az anyag új fajtáját, a nem-részecskét. Közös jellemzőjük, hogy a merész fantázia szülöttei, de eddig semmiféle tény nem igazolta őket. Az LHC-nál megnyílt új energiatartományban ez is változhat.
Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása
Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.
Négy kvarkból álló részecskéket fedeztek fel
Japán kutatók több új, egzotikus elemi részecske felfedezését jelentették be. Az ismert elemi részek közül a hadronok három, a mezonok két kvarkból állnak, az új részecskék közül kettő viszont négy kvarkból áll. Az eredmények a Belle-együttműködés keretében a KEKB laboratóriumban, az úgynevezett B-mezon gyárban születtek.
A mikrovilágban is igazolódott a leghíresebb képlet
A Science tudományos hetilap legfrissebb száma közölte egy 12 tagú német-magyar-francia tudóscsoport közleményét a Világegyetem látható tömegének 99%-át kitevő protonok és neutronok tömegének meghatározásáról. A protonok és a neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint alkotóelemeiké. A kutatók szerint az alkotóelemek, a kvarkok és gluonok mozgásainak, kölcsönhatásainak energiája képviseli a hiányzó tömeget. Ezzel első ízben sikerült igazolni, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E=mc 2 ) a mikrovilágban is pontosan érvényesül.