Éghajlat-változási Kormányközi Testület
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- ENSZ
- Magyarország
- Kína
- Budapest
Csokoládéval a klímaváltozás ellen
Egy hamburgi gyárban kakaóbab héjakból fekete port készítenek, azzal a potenciállal, hogy küzdeni lehet vele az éghajlatváltozás ellen. A gyár igazgatója szerint visszafordítják a szénciklust. - írja a phys.org
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Klímabarát települések új kezdeményezése
Hosszú évek óta vitatkoznak az emberek a klímaváltozásról. Vannak, akik tényként kezelik, és vannak olyanok is, akik hitetlenkedve olvassák a klímaváltozással kapcsolatos híreket. Az IPCC 2007-ben megjelent jelentése már tényként kezeli, hogy a Föld klímája, elsősorban az emberi tevékenység következtében változik. A klímaváltozás megfékezésére már a világ számos országában tettek lépéseket, amelyekhez a magyarországi Klímabarát települések is csatlakoznak.
Ijesztőek a globális légszennyezési adatok
A várakozásokkal ellentétben 2006-ról 2007-re globálisan három százalékkal emelkedett a fölmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás. Úgy tűnik, a számos lehetséges forgatókönyvet felvázoló kutatók közül azoknak lett igazuk, akik a legrosszabb eseményekkel számoltak. A friss adatokat látva a helyzetet több vezető klímaszakember is ijesztőnek nevezi.
Klímaváltozási születésnapok - van okunk az örömre?
"Csak növeli, ki elfedi a bajt" - írja Illyés Gyula. Különösen így van ez, ha olyan horderejű kérdésről van szó, amit sokan az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívásának tartanak: a klímaváltozásról. Van-e klímaváltozás, ha igen, baj-e az és mit lehet tenni a kezelésére? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, országos és nemzetközi döntések megalapozása céljából 1988. augusztus 31-én, 20 évvel ezelőtt hozták létre a Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nevű nemzetközi szervezetet. A születésnapokon általában örülni szoktak - de vajon ez alkalommal van okunk örülni?
Kék bolygó, zöld jövő - mennyit érnek a megújuló energiák?
Ketyeg a klimatikus óra, fogynak a kőolajtartalékok, miközben az emberiség energiaigénye növekszik. Merre van a kiút? Sokan a megújuló energiákra voksolnának, hiszen ezek gyakorlatilag kimeríthetetlenek, és a legtöbb formájuk nem jár széndioxid-kibocsátással. Kis utánaszámolással azonban sajnos kiderül, hogy - legalábbis a közeli jövőben - nem tudnak a kívánt mértékben hozzájárulni az emberiség energiaszükségleteinek kielégítéséhez. A Föld napjára a Science et Vie című tudományos-ismeretterjesztő lap írásai alapján készítettük áttekintésünket, az Energetikai Szakkollégium Egyesület segítségével.
IPCC: aszályokra és felhőszakadásokra kell számítanunk
Visszahúzódó gleccserek, gyakoribb felhőszakadások, súlyos aszályok, sokasodó árvizek - csak néhány azokból a következményekből, amelyek a klímaváltozás miatt várnak ránk, és amelyek részben Magyarországot is érinteni fogják. Az ENSZ Budapesten ülésező Klímaváltozási Kormányközi Testülete elfogadta a klímaváltozás és a globális vízhelyzet viszonyát vizsgáló különjelentést.
A budapesti IPCC-ülés megnyitó fóruma képekben
Az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) a héten ülésezik Budapesten a Kongresszusi Központban, zárt ajtók mögött, 300 szakember részvételével. Felvételek az ülés előestéjén az MTA dísztermében megtartott fórumról.
Vezető politikai tényezővé vált a klímaváltozás kérdése
A Béke Nobel-díjjal kitüntetett IPCC elnöke, Rajendra Panchauri azt tartja a szervezet legnagyobb sikerének, hogy a klímaváltozás az elmúlt évek alatt a világpolitika vezető témájává válhatott. Ma már szinte nincs olyan kormány, amelyik szó nélkül elmehetne a klímaváltozás kérdése mellett, amely fokozatosan a világgazdaság számára is meghatározó tényezővé válik. Magyarország az elsők között csatlakozott a klímaváltozás elleni küzdelemhez, Fodor Gábor szerint a magyar politika számára hamar egyértelművé vált stratégiai jelentősége.
Klímaváltozás: most Budapestre figyel a világ
Hogyan hat a vízhelyzetre a klímaváltozás? Mit tegyünk a megújuló energiaforrásokkal? És mire költsék azokat a milliókat, ami a Nobel-békedíjjal járt? Testközelből kaphatunk választ ezekre a kérdésekre: Budapesten ülésezik az ENSZ több ezer kutatót tömörítő Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, a tavaly Al Gore-ral együtt díjazott IPCC.
Budapesten üléseznek a világ vezető klímaszakértői
Budapesten tartja 28. ülésszakát az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC). A nem hivatalosan már vasárnap délután megkezdődött találkozó hétfőn az elnökségi üléssel folytatódik, amely kedden is tart. Maga az ülésszak szerdán-csütörtökön lesz, ahol több fontos kérdésben is döntés születhet.
Az antropogén tevékenység hatása az éghajlatra
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-ben kiadott döntéshozói összefoglalójából kiderül, hogy az éghajlatváltozás napjainkban már egyértelműen kimutatható.
A tudomány és a politika harca
"Általánosságban a keddi nap a tudomány és a politika harcaként volt jellemezhető, ahol a tudomány rendre alul maradt. Sok helyen nagyon nagy ellenállásba ütközött az IPCC eredményeinek átvétele, igazából eléggé szívszorító volt látni, hogy a politika hogyan gyűri maga alá a Nobel-békedíjjal jutalmazott tudóscsapat munkáját."
Rekordméretű jégolvadást figyeltek meg Grönlandon
2007-ben soha nem látott méretűre zsugorodott a Grönlandot borító jégtakaró, a legkisebbre, amióta műholdfelvételekkel követik nyomon a kiterjedését. A grönlandi jég olvadása jóval komolyabb, mint a kutatók feltételezték, komolyabb, mint amivel az ENSZ klímaváltozási testülete, az IPCC a legutóbbi jelentésében számolt - állítja az egyik legismertebb amerikai klímakutató.
Képes beszámoló a Nobel-díjak átadásáról
Stockholmban XVI. Károly Gusztáv svéd király december 10-én ünnepélyesen átadta a 2007. évi Nobel-díjakat. A tíz kitüntetett közül ketten idős koruk és egészségi állapotuk miatt nem tudtak elutazni a stockholmi ceremóniára.
Al Gore és a klímaharcosok kapták a Nobel-békedíjat
Al Gore volt amerikai alelnök és a klímaváltozás problémájával foglalkozó kormányközi szervezet (IPCC) megosztva kapta idén a Nobel-békedíjat. Amióta elbukott az amerikai elnöki székért folytatott küzdelemben Al Gore minden idejét a globális felmelegedés elleni harcra fordítja. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága - amely közel 3000 kutatóval dolgozik - folyamatosan élesen támadja a kormányokat, hogy a jelenleginél sokkal többet tegyenek a Föld védelméért.
Nem okoz gazdasági világválságot a klímaváltozás megfékezése
Az IPCC 2007-es harmadik jelentése is meghökkentő eredményeket hozott napvilágra. A tanulmány szerint minimális költségekkel elfogadható szintre lehetne szorítani a világ szén-dioxid-kibocsátását. Ezzel a jelentéssel a szervezet egy régi, gazdasági alapú félelmet szándékozik eloszlatni, és egyre közelebb hozza a környezetvédelmi elveket a konkrét politikai-gazdasági valósághoz.
Kevés pénzből is megállítható a klímaváltozás
A világgazdaság bruttó termelésének 3 százalékát kell a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésére fordítani 2030-ra, és akkor elkerülhetők a felmelegedés legfőbb hatásai - állítják kutatók. A klímaváltozás problémájával foglalkozó kormányközi szervezet, az IPCC idei harmadik jelentésében a káros gázkibocsátás csökkentésének várható gazdasági terheit igyekezett felmérni. Megállapították, hogy a kormányok nem magyarázhatják gazdasági okokkal azt, ha nem tesznek semmit az ügyben.
A klímaváltozás magyarázata és a jövő kilátásai
A szakma és a közvélemény is érdeklődéssel várta az ENSZ klímaváltozási testülete, az IPCC által február 2-án közzétett összefoglaló áttekintést, mely egy hatéves munka lezárása. A jelentést elemző cikksorozatunk harmadik részében a klímaváltozás magyarázatát és az elkövetkezendő pár évtizedre jósolható folyamatokat tekintjük át.
Máris érezzük a klímaváltozás veszélyes hatásait
Újabb fontos dokumentum látott napvilágot az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szervezete, az IPCC jóvoltából. A sorozatban megjelenő jelentések újabb és újabb fejezeteket tárgyalnak a globális felmelegedés komplex kérdéskörében. A legújabb értékelés is fokozza a borúlátást, és olyan veszélyes hatásokra hívja fel a figyelmet, melyeket részben már ma is tapasztalhatunk.
A 2007-es IPCC-jelentés elemzése - 2. rész: A közelmúlt tényei
A szakma és a közvélemény is izgatottan várta az ENSZ klímaváltozási testülete, az IPCC által február 2-án közzétett összefoglaló áttekintést, mely egy hatéves munka lezárása. A főbb megállapításokat már bemutattuk olvasóinknak, új cikksorozatunkban azonban részletes elemzéseket közlünk, nemzetközileg elismert hazai szakemberek tollából. Sorozatunk második részében a klímaváltozást kiváltó közelmúltbeli tényeket vesszük sorra.
A 2007-es IPCC-jelentés elemzése - 1. rész: A jelentés előzményei
A szakma és a közvélemény is izgatottan várta az ENSZ klímaváltozási testülete, az IPCC által február 2-án közzétett összefoglaló áttekintést, mely egy hatéves munka lezárása. A főbb megállapításokat már bemutattuk olvasóinknak, új cikksorozatunkban azonban részletes elemzéseket közlünk, nemzetközileg elismert hazai szakemberek tollából. Elsőként az IPCC-jelentés elkészítésének előzményeit tárjuk fel.
Példátlan veszélyekkel fenyeget a klímaváltozás
Hatalmas érdeklődés kísérte az egyik legtekintélyesebb klímaváltozással foglalkozó világszervezet, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentésének közzétételét. A jelentés méreténél, összetett tartalmánál fogva még hosszú időre ad munkát az elemzők és a regionális hatásokat feldolgozni hivatott kutatók részére. Mindenesetre a benne lévő megállapítások máris megdöbbentőek: bármelyik megvizsgált verzió esetében komoly veszélyekkel kell szembenéznie az emberiségnek. Persze a szkeptikusok több dolgot megkérdőjeleznek. Az [origo] Időjárás rovata szakembereinek elemzése.
- 1