Nem csökkentené a kivehető szabadságok számát az NGM az új Munka törvénykönyvében

Megmaradna a védett kor intézménye, nem szigorítanák a szabadságolás rendszerét, az apáknak öt nap fizetett pótszabadság járna - a Nemzetgazdasági Minisztérium ezekben a kérdésekben módosítana az új Munka törvénykönyvének tervezetén, miután egyeztetett a szakszervezetekkel.

A műszakpótlékról kemény viták várhatóak

A minisztérium a jövő hétre már a megállapodást várja, de a szakszervezetek és a munkavállalói szervezetek még kemény vitákra készülnek az új Munka törvénykönyvéről. A műszakpótlék kérdése és a szakszervezeti vezetők munkajogi védettsége lehet a két legérzékenyebb téma.

Jön a plázastop és a hároméves szakiskola

Három év alatt plusz ötmilliárd forintot szán a kormány a vasúti dolgozók bérének emelésére - többek között erről is döntött a kormány szerda esti ülésén, amelyről csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót. A kormány bevezeti a 300 négyzetméter fölötti kereskedelmi építmények építési tilalmát, azaz a plázastopot, amely alól a kormány delegáltjainak véleménye után a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. Indul a szakképzés új rendszere is, rövidebb lesz a tanulmányi időszak, több a gyakorlat, és átalakul a képzési jegyzék.

A kormány 93 ezer forintos minimálbért akar

A kormány 93 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos bérminimumot javasolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) hétfői ülésén - közölte Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az ülés utáni tájékoztatón. A kormány korábbi javaslata a jelenleg 78 ezer forintos minimálbér 92 ezer forintra emelése volt.

21 milliárdot ad a kormány az elvárt béremelésre

Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az ötszázalékos béremelés végrehajtása. A 21 milliárd forintos keret 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez lehet elég Czomba Sándor szakállamtitkár szerint.

Elzárják a pénzcsapot azoknál, akik nem teljesítik az elvárt béremelést

Nem indulhatnak uniós pályázaton és közbeszerzéseken azon cégek, amelyek nem tartják meg a tavalyi nettó béreket - írja a szerdai Világgazdaság.

Kirúgásokra ösztönözheti a cégeket a bérkompenzáció

Bonyolult támogatási formákkal próbálja egyrészt béremelésre kényszeríteni a vállalkozásokat a kormány, másrészt azt is előírni, hogy nem bocsáthatnak el dolgozókat. A szabályok labirintusa azonban oda is vezethet, hogy egy cégnek inkább megéri leépíteni, mint igénybe venni az állami támogatásokat. Létezik olyan kiskapu, amivel az állami támogatás megszerezhető, a dolgozók mégis kevesebbet visznek haza.

Munkahelyeket teremthet a tiszavasvári gépipari beruházás

Szerdán megalakul a versenyszféra konzultációs fóruma

Az MSZOSZ részvétele kérdéses volt, de a szakszervezet végül mégis részt vesz az új konzultációs fórumon.

Indul a kiegészítő bérkompenzációs pályázat

Összesen 21 milliárd forintra pályázhatnak azok a cégek, akiknek gondot okoz az ötszázalékos béremelés végrehajtása. A munkáltatók leghamarabb júliusban juthatnak hozzá a vissza nem térítendő támogatás 70 százalékához, a fennmaradó részéhez pedig szeptemberben.