Két és fél év börtönre ítélték Boris Beckert

Két és fél év szabadságvesztésre ítélte egy londoni bíróság pénteken Boris Becker egykori teniszcsillagot azon a címen, hogy a hatszoros német Grand Slam-győztes szándékos fedezetelrejtéssel igyekezett megakadályozni adósságkötelezettségeinek behajtását, és ezzel megsértette a brit csődeljárási törvényt.

Jól jár a cégvezető, ha elkerüli a csődöt

A csődtörvény több mint tíz éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégvezetőket, akik fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő céget vezettek. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg - foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (4. rész): a cégek hiteleihez kapcsolódó kezesség

A kezességnek a lakossági hitelezésben is nagy szerepe van, de a csőd- és felszámolási eljárás szempontjából a gazdálkodó szervezetek részére nyújtott hitelekhez kapcsolódó kezességnek van nagyobb szerepe – hangsúlyozta az Origónak  a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.  Dr. Juhász László szerint a hitelintézet rengeteg biztosítékot köt ki a hitel nyújtásának feltételéül, és ebbe a körbe kapcsolódhat a tulajdonosok, vezető tisztségviselők kezességvállalása. A sorozat negyedik részét olvashatják, az első, a második és a harmadik rész is elérhető.

Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (5. rész): a vezetői felelősség kérdései

Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László több részes sorozatának ötödik részében most a vezetői felelősség kérdéseit elemzi.

Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (3. rész): a kezes felelőssége

A kezességgel kapcsolatban az új Polgári törvénykönyv olyan szabályokat alkotott, amelyek nagyon érzékenyen érintik a csőd- és felszámolási eljárásokat. A kezesség lényege nem változott: kezességi szerződéssel a kezes továbbra is kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni – hangsúlyozta az Origónak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László sorozatának harmadik részét olvashatják, az első és a második rész itt és itt érhető el.

Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (2. rész): a pártok felszámolása is megváltozott

Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. A többrészes sorozat most olvasható második részében Dr. Juhász László rámutat: a pártok tekintetében a legfontosabb új szabályt a 2013. évi CCLII. törvény 89. §-a tartalmazza, amelyet a leleményes magyar köznyelv máris lex-SZDSZ-ként emleget, és amely szinte tabut döntve teszi lehetővé – természetesen bizonyos korlátok között – a pártok felszámolását. A cikksorozat első része itt érhető el.

Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (1. rész): az ügyvédi irodákat is érintik a változások

Az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései szinte minden jogterületet érintenek, nem kivétel ez alól a csődjog területe sem – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László több részes sorozatának most olvasható első részében az ügyvédi irodákat érintő változásokat elemzi és a vonatkozó jogi környezetet ismerteti.

Az év vége felé derülhet ki a csődjogi módosítások esetleges sikere

A csődtörvényt több ízben is módosították a tavalyi évben, a cél többek közt a felszámolási eljárások számának csökkentése és a korábbi változások kapcsán felmerült jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetése volt - mondta el az [origo]-nak adott kétrészes áttekintésében a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László utalt rá, hogy várhatóan az év vége felé, a statisztikai adatok elemzésével lehet megállapítani, hogy a változtatások mennyire váltották be a jogalkotói elképzeléseket.

Veszik a csődközeli Malév jegyeit

A Malév értékesítési részlege e-mailben nyugtatja az utazási irodákat, ahol nem tapasztalják, hogy a Malév várható csődjéről szóló hírek miatt ne vennék a légitársaság jegyeit. Aggódó érdeklődök viszont mindenütt sokan vannak. 

Malév: Elfogyott a pénzünk

Hétfőn a Malév közölte, a társaságnak január végétől nem lesz pénze a működés finanszírozására, ám a repülőgépeket biztosító lízingcéggel sikerült megállapodást kötnie. A Malév szóvivője az [origo]-nak elmondta, a következő napokban felszállnak a gépek, és közben a cégvezetés elkészíti a működés biztosításához szükséges pénzügyi tervet. A Malév-bejelentést megelőzően jelent meg az a kormányrendelet, amely reggel hét órától stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette a céget. A lépéssel pedig lehetővé válik, hogy állami kontroll alatti eljárás keretében rendezzék a szorult pénzügyi helyzetben lévő cég helyzetét.

Megakadályoznák a "baráti hitelezőkkel" való összejátszást

A hatálybalépését követően több újdonságot hozna magával az új csődtörvény, így növelnék a fizetési moratórium időtartamát, bevezetnék a jóhiszemű joggyakorlás kötelezettségét, szigorítanák a vagyonfelügyelőre vonatkozó rendelkezéseket, és megakadályoznák a "baráti hitelezőkkel" való összejátszást.

"Orvosolták" a törvényt: nem taktikázhat tovább a csődbe jutott adós hitelezője

Orvosolva a jogalkotói hibát, hatályba lépett a csődtörvény azon módosítása, amely szerint nem érvényesítheti követelését a csődeljárás alatt álló adóssal szemben az a hitelező, aki a hitelezői igénybejelentésre előírt határidőt elmulasztja - tudta meg az [origo] a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.

Rosszabbul járhat a csődegyezségben anyagi áldozatot vállaló hitelező?

Érvényesítheti-e utóbb a követelését az a hitelező, aki hanyagságból, vagy szándékosan nem jelentette be követelését a csődeljárásban? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az eltérő álláspontok oka a késedelmes bejelentkezés szabályozatlansága, amelyet törvénymódosítással lehetne rendezni.

Rogán bérkompenzációs tervéről tárgyal az országgyűlés kedden

Az országgyűlés keddi napirendjén szereplő előterjesztések többségét a fideszes Rogán Antal jegyzi. Ezek között van az a javaslat is, amely szerint szankciókkal kényszerítené ki a kormány, hogy a cégek kompenzálják azokat, akik a személyi jövedelemadó változása miatt rosszabbul jártak az idén. Kedden hallgatja meg a parlament alkotmányügyi bizottsága az alkotmánybíró-jelölteket.

Építési szerződések: a legegyszerűbb biztosíték a garanciális visszatartás

Az építési szerződések leggyakoribb és talán legegyszerűbb biztosítéka a garanciális visszatartás, és többek közt ezért is indokolt figyelembe venni e jogintézmény sorsát, bármelyik szerződő fél fizetésképtelensége, felszámolása esetére - tudtuk meg a Szécsényi és Társai Ügyvédi Társulás szakértőjétől, dr. Vágvölgyi Balázstól.

Coface: Nem védi a kisebb hitelezőket a csődtörvény

Új csődtörvényt alkotna a Coface hitelbiztosító, mert szerinte a jelenlegi szabályok nem védik kellőképpen a kisebb hitelezőket. Keményebben lépnének fel azokkal szemben is, akik csődbe visznek egy céget.

Hatástalan az új csődtörvény

A fél éve hatályos módosított csődtörvény leegyszerűsítette ugyan a csődeljárás általános szabályait, az első hónapok mégis azt mutatják, hogy a gazdaság szereplői egyelőre nem ismerték fel a módosításnak köszönhető új lehetőségeket, vagy nem mernek élni azokkal.

A fizetési haladék a csődtörvény legvonzóbb pontja

Az új csődtörvénytől a csődeljárás gyakoribb alkalmazását várják a szakértők. A gazdasági nehézségekben lévő adósok számára különösen az automatikus fizetési haladék (moratórium) lehet vonzó - hangzott el a Nörr Stiefenhofer Lutz budapesti konferenciáján.

Egyben is eladható lehet a csődvagyon

A kedvezőbb árbevétel reményében a felszámoló egyben is értékesítheti a csődvagyont, a pályázóknak pedig betekintést kell kapniuk a dokumentumokba, mivel az értékesítési pályázaton való részvételt nem lehet a dokumentáció megvételéhez kötni - áll egyebek között abban a kormányrendelet tervezetben, amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) honlapján jelent meg.

Keddtől változik a csődtörvény

Több ponton is változik a csődtörvény kedden: új szabály lesz egyebek között, hogy az adós cég vezetője által bejelentett öncsőd azonnali fizetési moratóriummal jár, illetve a megrendült gazdálkodású cégeknél előtérbe kerül a reorganizáció a felszámolással szemben.

Új csődtörvényt akarnak a felszámolók

Új csődtörvény megalkotását sürgette Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke szerdán, a szervezet közgyűlésén Budapesten.

Új csődtörvényre várnak a felszámolók

Változtatásra szorul a csődtörvény

A magyar vállalatvezetők kétharmada elégedetlen a hatályos magyar csődtörvénnyel, és úgy vélik, hogy a jogszabály nem tud megfelelően fellépni a csaló szándékkal alapított cégekkel szemben - állapítja meg az Atradius Hitelbiztosító tanulmányában. A megkérdezettek többsége szerint a magyar csődtörvény eljárási szabályai nem védik kellőképpen a hitelezőket.

Csődbe mehetnek a sportszövetségek

Az állami támogatások jogtalan igénybevételének kívánja elejét venni a sporttörvény módosítása, ezért a csődtörvény hatályát kiterjeszti a sportszövetségekre is - olvasható egy törvényjavaslatban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján.

Januártól nagyobb biztonságban lehet a dolgozók bére

A jövő év elejétől négy törvény módosulhat annak érdekében, hogy a munkavállalók bére nagyobb biztonságban legyen. Változna a bérgarancia-alapról, a munkaügyi ellenőrzésről, valamint az illetékekről, szóló törvény, de a jövő év elején lépne hatályba a csődtörvény korábbi módosításával elfogadott szabály is - értesült a Világgazdaság.

Több felszámolást indítottak idén

Idén az első félévben tovább nőtt az újonnan indult felszámolások és végelszámolások száma az előző év azonos időszakához képest - írja a Napi Gazdaság. A jelenség oka a cégvezetők hozzáállása és a csődtörvény július elsején hatályba lépett módosítása lehet.

Felszámolás előtt kötelező a fizetési felszólítás

A csődtörvény júliusban hatályba lépő módosítása értelmében, a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően, a hitelező köteles az adóst a teljesítésre írásban felszólítani. A közelmúltban született meg az a miniszteri rendelet, amely részletesen meghatározza a felszólítás kötelező tartalmi elemeit, illetve az ügyintézés megkönnyítése érdekében, közzéteszi az erre a célra használható formanyomtatványt is.

A bankoknak jó a módosított csődtörvény

A július elsejétől hatályba lépő csődtörvény módosítás igazi nyertesei a bankok és a rosszhiszemű adósok lehetnek - hangzott el az Euler Hermes hitelbiztosító cég által rendezett hitelezővédelmi konferencián.

Magánvagyonukkal is felelnek a cégvezetők

Decemberben elfogadta a parlament a csődtörvény módosítását: a magánvagyonukkal is felelnek majd a vezető tisztségviselők, ha az ügyvezetési feladataikat nem a hitelezői érdekeknek megfelelően látják el, és ezért csökken a társaság vagyona a felszámolási eljárásban. A nem vitatott tartozások felszámolás keretében történő behajtására irányuló eljárás megindítása előtt ezentúl írásban figyelmeztetni kell az adóst.

Magánvagyonukkal felelnek a cégvezetők

A hitelezők védelmére helyezi a hangsúlyt a csődtörvény ősszel várható módosítása. Azok a cégvezetők, akik tovább működtetik az elkerülhetetlenül felszámolás előtt álló céget, korlátlanul, magánvagyonukkal is felelnek majd - írja a Világgazdaság.

Csúszhat a csődtörvény

Várhatóan csak jövő ősszel készül el az új fizetésképtelenségi törvény, ami így legkorábban 2007 első felében léphet hatályba - írta a Napi Gazdaság. A csődtörvény változtatása kapcsán két lehetőség van, az egyik szerint idén csak a legszükségesebb változtatásokat vezetnék át a régin, a másik szerint még az idén benyújtanák a parlamentnek a törvénytervezetet.

Egyelőre nem lesz családi csődtörvény

Az egyéni vállalkozókra is kiterjesztenék a csődjogot, a háztartásoknál azonban egyelőre nem vezetik be ezt a kategóriát - mondta Török Gábor egyetemi tanár, a törvényjavaslat egyik előkészítője, az új fizetésképtelenségről szóló törvénycsomag koncepcióját ismertetve. A tervezet szerint nem a felszámolónak kellene fizetni a kényszerből megtartott munkások bérét, hanem a bérgarancia alapon belül elkülönített összegből történne a kifizetés.

Egymilliárd schillinges mentőöv az Austrian Airlinestól

Az osztrák nemzeti légitársaság, az Austrian Airlines (AUA) több mint egymilliárd schillinges tőkeinjekcióval szándékozik megtámogatni leányvállalatát, a Lauda Air-t. A Lauda helyzete olyan súlyos, hogy október 14-én a csődtörvény értelmében megkezdték a 60 napos visszaszámolást: ha ez idő alatt nem biztosítják a fizetőképességet, fizetésképtelenséget kell jelenteni. Az osztrák légitársaságnak azonban a társaság megmentése több pénzébe kerülne, mint a fizetőképesség fenntartása.