Megmérték az összes csillagfényt, amely valaha kibocsátódott

Először mérték meg a összes csillagfény mennyiségét, amelyet valaha az égitestek kibocsátottak.

Hatalmas robbanás várható a galaxisunkban, eltalálhatja a Földet

Tudósok nemzetközi csoportja egy tőlünk alig 8000 fényévre található, nagytömegű, szélkerék formájú csillagrendszert fedezett fel a Tejútrendszeren belül. Az új eredmény megkérdőjelezi a nagyobb csillagok pusztulását leíró jelenlegi elméleteket, továbbá az sem elképzelhetetlen, hogy első ízben fog lejátszódni gammakitörés a Tejúton belül.

Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.

Feje tetejére állhat mindaz, amit a bolygók keletkezéséről tudunk

Brit csillagászok egészen egyedülálló felfedezést tettek. Egy ifjú csillag körül négy Jupiter és Szaturnusz nagyságú gázóriás kering, hasonlót idáig nem sikerült ennyire fiatal rendszerben megfigyelni. Nemcsak a planéták együttese, hanem pályáik is igen furcsák: a napjától legtávolabb keringő bolygó ezerszer távolabb van központi csillagától, mint az ahhoz legközelebb eső égitest. Ez pedig a rendszer kialakulását illetően számos kérdést felvet.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Titkolják, miért szálltak meg az FBI emberei egy csillagvizsgálót

Egyelőre nem tudni, miért szálltak meg az FBI emberei egy új-mexikói csillagvizsgálót. Az épületet teljesen kiürítették, csak az ügynökség munkatársai tartózkodhatnak a közelben. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint az obszervatórium munkatársai valami olyasmire bukkanhattak, amire nem lett volna szabad.

Csillagot kap Eric Clapton a londoni Hírességek sétányán

Hollywoodi mintára a Royal Albert Hall Londonban alakított ki Hírességek sétányát, ahol csillagokat helyeznek el, amikkel a hangversenyterem sokszínű történetének állítanak emléket, és a brit intézményt formáló személyiségek és események előtt is tisztelegnek.

Csillagok háborúja a por ellen

Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

Két csillag ütközött, de amit utána láttak, az meglepte a tudósokat

A csillagászok az ALMA és NOEMA műszerekkel először mutattak ki egyértelműen radioaktív molekulákat a csillagközi térben. A molekula radioaktív tagja az alumínium egyik izotópja. A megfigyelések azt mutatják, hogy ez az izotóp két csillag ütközése nyomán szóródott szét a világűrben, aminek a nyomán kialakult a CK Vulpeculae jelű csillagmaradvány. Most először találtak ilyen elemet közvetlen úton, és úgy, hogy annak forrását is azonosítani tudták. Korábban csillagközi radioaktív anyagot csak a gamma-sugárzása révén sikerült érzékelni, ám annak pontos forrását nem tudták feltárni.

Óriási erejű jel érkezett az űr mélyéről, akár idegenek is küldhették

Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világűr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezők által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.

Hatalmas kóbor bolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül

Hatalmas, szabadon sodródó bolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl.

Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet

A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.

Elképesztő asztrofotókat készített egy magyar csapat a namíbiai szavannán

Két héten keresztül fotózta az égbolt csodáit a namíbiai szavannán egy magyar fényképészekből álló expedíció. A csapat tagjai 12 ezer kilométert utaztak az afrikai országig, hogy egészen különleges fotókat készítsenek a városi fényszennyezéshez szokott szemek számára szinte elképzelhetetlen tisztaságú égboltról.

Fény derült a rejtélyes északi csillag titkaira

Sikerült meghatározni a Polaris csillag hosszú időn át rejtve maradt fizikai jellemzőit két amerikai csillagásznak.

Apokaliptikus pusztítást végzett a Nap

A Naprendszer ifjúkorából, 4,5 milliárd évvel ez előttről ránk maradt meteoritok parányi kék kristályzárványai arról tanúskodnak, hogy a gyermek Napnak gyakoriak lehettek a dühkitörései.

Huszonhat évig tartó megfigyelés bizonyította a legendás elméletet

Újabb bizonyítékot találtak a csillagászok Einstein általános relativitáselméletére a Tejútrendszer közepében: először sikerült bizonyítani az úgynevezett gravitációs vöröseltolódás elméletét egy csillagnál, mely egy szupernagy tömegű fekete lyuk körül kering.

Izgalmas felfedezés: kannibál csillagot figyeltek meg a kutatók

Viszonylag közeli csillagot figyeltek meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatói, akik az égitest változásaiból arra következtettek, hogy az felfalta egy vagy több kisebb bolygóját.

Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok

Csillagászok egy csoportjának először sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtől és egy narancsszínű törpecsillag körül kering.

Valami óriásit robbant, még nem tudják, mi semmisült meg

Óriási sebességgel terjedő kozmikus robbanást figyeltek meg a csillagászok a hawaii ATLAS ikerteleszkópok segítségével. A jelenséget június 17-én észlelték, pedig két nappal előtte még nem látszott semmilyen furcsaság az égbolt vizsgált részén.

Az első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukról

Először figyelték meg, ahogy egy fekete lyuk bekebelez egy csillagot, majd „kihányja" annak egy részét.

Váratlan felfedezés: ősi anyag bombázza a Föld légkörét

Üstökösökből származó részecskéket találtak a kutatók a Föld atmoszférájának felső részében. A porszemcsék a csillagközi térből származnak, ősibbek még a Naprendszernél is, így vizsgálatukkal több mindent megtudhatunk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és maguk a csillagok.

Három kölyökbolygót észleltek egy újonnan született csillag körül

Csillagászok két független csoportja is bizonyítékot talált három kölyökbolygó létezésére egy gyermekcsillag körül egy új bolygókutató módszer alkalmazásával.

Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon. A hullámok a Nap forgási irányával ellentétesen terjednek, élettartamuk több hónap - ismertette kutatási eredményeit a német Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) és a göttingeni Georg August Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a Nature Astronomy című szaklapban.

Óriáskígyóval avatták fel a krokodilvadász Steve Irwin hollywoodi csillagát

A néhai ausztrál krokodilvadász, Steve Irwin családja egy óriáskígyót is vitt a híresség hollywoodi csillagának felavatására.

Megálmodta, hogy lámpákat kell készítenie: interjú Franta Ágival

Franta Ági nyolc éve álmodta meg, hogy lámpákkal kell foglalkoznia. A forma, amit azóta is fejlesztget és szeretget, egy igencsak különleges lámpában öltött testet. A csillaglámpa nemcsak, hogy fényt visz az otthonokba, szimbólumokat is rejt, tervezője számára pedig igazi önismereti út. Ahogy ő mondja: "a lámpán keresztül önmagamat figyelem."

Egy fizikus állítja, haldokló csillagok szívják el a Nap energiáit

Egy fizikus azt állítja, belépett a naprendszerünkbe néhány haldokló csillag, amelyek a Napból táplálkoznak.

Furcsa objektum lép ma a Föld légkörébe

Március 22-én fog a Föld légkörébe lépni az a mesterséges csillag, amelyet még január 21-én bocsátottak fel a világűrbe. A projektet sok kritika érte a tudomány képviselőinek részéről.

Üzenet érkezett a korai univerzumból

Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.

Megpillantották az univerzum legelső csillagait

Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Pusztító kitörés volt a szomszédos csillagrendszerben

A Földhöz legközelebb eső Naprendszeren túli bolygó nem egy olyan világ, amin jól éreznénk magunkat. Egy új kutatás szerint a Proxima b csillaga, a Proxima Centauri márciusban olyan erejű kifényesedést produkált, ami nagy energiájú sugárzással bombázta a körülötte keringő planéta felszínét.

Szokatlanul hűvössé válhat a Nap 2050-re

Szokatlanul hűvössé válhat a Nap 2050-re egy új tanulmány szerint.

Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedő műhold

Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messziről jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített űrhajóról, egyszerű természetes képződmény száguldozik az űrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekről szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.

Minnie egér is csillagot kapott Hollywoodban

Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtak

Kutatók egy csoportjának sikerült megbecsülniük egy fehér törpecsillag belső összetételét. Azt találták, hogy az égitest magja nagyobb tömegű és több oxigént tartalmaz annál, mint amit a korábbi modellek lehetségesnek tartottak. Az eredmények jelentősen befolyásolhatják a további asztrofizikai kutatásokat.

Masszív csillagokkal van tele a világegyetem

Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegű csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhő egyik régiójának elemzésekor.

Megfejtették az univerzum legtitokzatosabb csillagának rejtélyét

Megfejtették az univerzum egyik legtitokzatosabb csillagának rejtélyét: nem fejlett földönkívüli civilizáció lakhelye, fényének titokzatos ingadozását vélhetően por okozza.

Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Óriási planétát találtak az űrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésről ismerünk.

Extrém fekete égitest kering egy csillag körül

Éjfekete égitest kering egy távoli csillag körül – derítette ki egy friss kutatás.

Minden eddiginél jobb felvétel készült egy távoli csillagról

Minden eddiginél jobb minőségű kép készült egy távoli idegen óriáscsillagról – írja a Sci-News tudományos portál.

Befuccsolt az orosz mesterséges csillag

Nem nyíltak ki az orosz Majak űrszonda vitorlái, ami mesterséges csillagként világított volna az éjszakai égbolton. A kudarcot a szatellitet tervező orosz kutatók is elismerték.

Föld nagyságú bolygókat találtak egy közeli, napszerű csillagnál

Négy Föld-nagyságú bolygó kering a legközelebbi, szabad szemmel is látható napszerű csillag, a Tau Ceti körül – derítette ki egy új kutatás.

Csoportosan keletkeznek fiatal csillagok az Orion-ködben

Csoportosan keletkeznek fiatal csillagok az Orion-ködben - állapították meg az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai a csillagközi gázfelhő részletes megfigyelése során.

A valaha észlelt legkisebb csillagra bukkantak brit csillagászok

A Földtől 600 fényévnyi távolságra található, EBLM J0555-57Ab jelű csillag csak egy kicsivel nagyobb, mint a Szaturnusz - közölték a Cambridge-i Egyetem kutatói. Ennél sokkal kisebb nem is lehetne egy csillag - írták a szakértők az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban.

Hemzsegnek a barna törpék a galaxisunkban

Galaxisunkban 25-100 milliárd "barna törpe", vagyis elvetélt csillag lehet egy nemzetközi kutatócsoport új elemzése szerint.

Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen

Két hét múlva egy nagyon érdekes műholdat küld az űrbe egy orosz amatőrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.

Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére

A Napnak valószínűleg létezik egy ikertestvére – állítja egy meglepő kutatás.

Valóra vált Einstein „lehetetlen" álma

Einstein tudta, hogy így kell lennie, de nem remélte, hogy valaha lehetséges lesz kimérni: az általános relativitás alapján egy égitest tömege kiszámítható abból, mennyire hajlítja el egy távolabbi csillag fényét.