ORIGO CÍMKÉK - Charles Darwin

Darwin is fölfedezhette volna az öröklődés alaptörvényeit

Tudomány2009.04.29, 22:40

Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élővilág fejlődésének elméletét, nem jött rá az öröklődés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklődés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott. A következőkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseiből azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.

Szemünk előtt játszódó evolúció - a sövényleguán és a tűzhangyák párharca

Tudomány2009.03.27, 17:22

Az Egyesült Államokban honos sövényleguánok gyakran esnek áldozatul a kíméletlen tűzhangyák támadásának. Egy kutatónő nemrég megfigyelte, hogy az ország délkeleti részén élő hüllők olyan viselkedést fejlesztettek ki, amellyel elmenekülhetnek a hangyák támadása elől. Kiderült, hogy ezeknek a sövényleguánoknak hosszabb a hátsó lábuk, mint a másutt élő, védtelenebb fajtársaiké.

Fajképződés szünet nélkül - az élővilág sokszínűségének kialakulása

Tudomány2009.02.12, 11:16

150 évvel A fajok eredetének megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajdefiníció van. Az iskolában tanított, úgynevezett biológiai fajfogalom (az élőlények olyan csoportja, amelynek tagjai képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni) csak egy a sok közül - bár kétségtelenül az egyik legelterjedtebb -, és ráadásul nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. Látszólag joggal kérdezi tehát a szkeptikus olvasó, hogy hogyan foglalkozhatunk a fajképződésssel, ...

Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk

Tudomány2009.11.18, 10:02

2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.

A komplexitás eredete

Tudomány2009.02.04, 22:39

Az evolúcióbiológusok régóta keresik a választ a kérdére, vajon miként alakultak ki a soksejtű élőlények, és génjeik miként kódolják, hogyan biztosítják a szervezeti összetettséghez szükséges információt. Amerikai kutatók újabb eredményei alapján a magyarázat nem génjeik számában, hanem a génszabályozás módjában keresendő.

Minden egy tőről fakad: a molekulák is az evolúció mellett érvelnek

Tudomány2009.01.28, 18:50

Amennyiben igaza volt Darwinnak, hogy az élőlénycsoportok közös ősöktől származnak - sőt a legújabb elképzelések szerint valamennyi élőlény egy közös őstől ered -, akkor ennek a nyomait molekuláris szinten is meg kell találnunk. Az élőlények közös származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. A génszekvenálási módszerek rohamos fejlődésével egyre több élőlény genomszekvenciáját sikerül meghatározni. Ennek alapján kiderült, hogy még a legősibb élőlényekkel, a baktériumokkal is 20-30 százalékbban ...

Evolúció testközelből: az ember bőre is csatatér

Tudomány2009.01.26, 08:14

Fluoreszcens festékkel jelölt élesztőgombatörzsek felhasználásával minden korábbinál részletesebben ismerhetjük meg a mikroszervezetek evolúcióját. Az ilyen kutatások segíthetnek megérteni például egy-egy erős, gyógyszerekkel szemben ellenálló kórokozó kialakulását és fejlődését.

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Tudomány2009.01.22, 10:08

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Szuperspermiumok: verseny van a szájban a bölcsőszájúaknál

Tudomány2009.01.22, 09:35

A kutatók korábban is többször megfigyelték, hogy egyes "szabados" szexuális életet élő állatok hímivarsejtjei gyorsabb mozgásúak, sőt sokszor nagyobbak is, mint a monogám állatoké. Az eredmények azonban nem voltak mindig ellentmondásmentesek. Most kanadai kutatók hasonlították össze 29 rokon halfaj hímivarsejtjeit, és egyértelmű összefüggést találtak a spermiumok minősége és a szabados nemi élet között.

Képregényhős lett Darwinból

Tudomány2009.01.22, 09:30

Darwin: A Graphic Biography címmel hamarosan megjelenik a Charles Darwin életét bemutató képregény. A neves tudós születésének 200. évfordulója alkalmából létrejövő kiadvány 200 ezer példányban jelenik meg Nagy-Britanniában.

Darwin 200 - az evolúcióelmélet megszületése

Tudomány2009.01.21, 02:58

Noha már Darwin előtt is fölvetették néhányan, hogy az élővilág nem változatlan és "készre teremtett", ahogy a Biblia állítja, és a Darwin óta eltelt időben sokat csiszoltak az evolúcióelméleten, Darwin elképzelése az élőlények természetes kiválasztódás általi fejlődéséről kiállta az idő próbáját.

Hallásvizsgálaton volt a leghíresebb ősmaradvány

Tudomány2009.01.19, 08:03

Az élővilág evolúciójának megértésében kulcsfontosságú szerepe van a különböző csoportok közötti átmeneti formáknak. Ezek leghíresebb és legismertebb képviselője a hüllők és a madarak tulajdonságait egyaránt magán hordozó Archaeopteryx, amely a mai emuhoz hasonló hallással rendelkezhetett.

A rózsaszín leguán meglepetés lett volna Darwinnak

Tudomány2009.01.06, 12:07

A Galapagos-szigeteken számos olyan faj él, amely máshol nem található meg a világon, s bár Darwin óta a mintegy száz sziget az evolúciókutatás kiemelt helyszíne, még mindig akadnak itt meglepetések. Híres galapagosi útján maga Charles Darwin figyelmét is elkerülték azok a rózsaszín leguánok, amelyek új kutatások alapján még a világhírűvé vált pintyeknél is korábbi példát jelentenek a fajok kialakulására.

Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció

Tudomány2008.12.10, 11:59

Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...

Charles Darwin