bolygó
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- NASA
- Naprendszer
- Mars
- csillagászat
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újdonságok a Szaturnusz körül
A gyûrûs bolygó körül 2004 nyara óta keringõ Cassini-ûrszondának a magetoszférával, és az apró holdakkal kapcsolatos legújabb felfedezéseibõl válogatunk az alábbiakban.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Szuperföldek és holdjaik nyomában
A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérõik megismerése a Föld és a földi élet fejlõdését befolyásoló tényezõk megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérõk, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvezõ tulajdonságokat mutathatnak.
Az üstökös-szonda képei a Földrõl - a hét asztrofotója
A Föld közelében november 13-án száguldott el a Rosetta-ûrszonda, hogy bolygónk gravitációja lendítsen egyet rajta. Az úgynevezett hintamanõver révén felgyorsult ûreszköz látványos felvételeit mutatjuk be cikkünkben.
Rejtélyes üledékek és leszállóhely-jelöltek: európai eredmények a Marsról
A Mars Express-szonda radarmérései alapján a bolygó éjszakai ionoszférájában töltött részecskéket, az egyenlítõi vidéken, a felszín alatt pedig vastag, egyelõre nem ismert eredetû üledékeket találtak. Nemrég kijelölték a 2011-ben indítandó ExoMars rover tervezett leszállóhelyeit. Az európai készítésû marsjáró fõ programja egykori életnyomok keresése, és az élet mai lehetõségének tanulmányozása lesz a vörös bolygón.
Két Földhöz hasonló bolygó ütközött össze
Egy születõ bolygórendszerben olyan törmeléket azonosítottak, amelyet két, korábban már összeállt, Földünkhöz hasonló égitest ütközése termelhetett. Ez minden korábbinál erõsebb közvetett bizonyítékot jelent a bolygónkhoz hasonló, szilikátos összetételû és viszonylag nagy méretû kõzetbolygók születésére.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene ûrszondától
A Hold körüli pályán keringõ japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Tûzvihar Kaliforniában - a hét mûholdképe
A Hollywood környékén pusztító kaliforniai erdõtüzek fotói az elmúlt napokban az újságok címoldalára kerültek. Lássuk, hogy fest a katasztrófa a mûhold szemszögébõl: bár maguk a tüzek nem látszanak fentrõl, füstjük több mint ezer kilométerre is eljut az óceán felett, az elmúlt néhány nap leglátványosabb, az ûrbõl is észrevehetõ jelenségét alakítva ki bolygónkon.
Újabb két magyar-amerikai felfedezésû exobolygó
A Bakos Gáspár vezetésével mûködõ HATNet robotteleszkóp legújabb felfedezései: egy kis sûrûségû, fémben gazdag bolygó és a Jupiterhez hasonló forró gázóriás.
Rozmárinvázió Alaszkában
A klímaváltozás drámai következményének tartják környezetvédõk, hogy hirtelen ezrével jelentek meg rozmárok Alaszka északnyugati partjainál. Rendes körülmények között ugyanis nyáron és õsszel a rozmárok, különösen az anyaállatok kicsinyeikkel a sarkvidék zajló jégtábláin élnek. Idén nyáron azonban a jég olyan messze északra húzódott vissza, mint eddig még soha, a Bering- és a Csukcs-tengerig.
Nem veszélyes a november 6-án érkezõ kisbolygó
A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelû égitestrõl kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.
Földhöz hasonló bolygó szülõhelyét figyelték meg
Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelybõl akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.
Pillantás a Bajkálra - a hét mûholdképe
Szibéria egyik ékessége, bolygónk legmélyebb tava a Bajkál. A csodálatosan tiszta vizû tavat hegygerincek veszik körül, északi és déli partján pedig két fontos vasútvonal halad.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- mûholdfelvétel
- Szibéria
- Címkefelhõ »
Csillagrepesztõ mágneses tér
Sikerült egy extrém erõs mágneses terû neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idõvel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belsõ szerkezetük.
- címkék:
- bolygó
- neutroncsillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Jelentõs döntések születtek az ózonréteg és a klíma védelmében
Szeptember 24-én az ENSZ 62. ülésszakának keretében rendezték meg minden idõk legmagasabb szintû klímatalálkozóját. A megjelentek közös célul fogalmazták meg, hogy áttörést érjenek el a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. Korábban, a hétvégén szakértõk által történelminek minõsített megállapodás született a kanadai Montrealban rendezett ózonkonferencián az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának további korlátozásával kapcsolatban. A HCFC-k (hidrogénezett klór-fluoro-karbonok) kibocsátásának beszüntetése az ózonréteget védelme mellett hatásos lépés lehet a globális klímaváltozás ellen is.
Fertõzésveszély a világûrbõl
Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.
Ismét jó hírek az ózonrétegrõl
Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védõ, 20 évvel ezelõtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevõ ózonréteget.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Egy meghámozott csillag - a hét asztrofotója
Egy Napunknál eredetileg nehezebb csillagról annyi anyagot szívott el neutroncsillag szomszédja, hogy az objektum ma már csak néhányszor nagyobb tömegû a Jupiternél.
Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását
Mintegy 60 millió évvel az elsõ dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel késõbb eltörölte az õsi hüllõket a Föld színérõl, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?
Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban
Drámai változások követhetõk nyomon a The Times legfrissebb, szeptember 3-án megjelent átfogó világatlaszának (The Times Comprehensive Atlas of the World) oldalain. A globális klímaváltozás és az emberi tevékenység - elsõsorban a vízválság miatt felépült gátak, öntözõrendszerek - nyomán földtörténeti léptékkel nézve drasztikus sebességgel rajzolódnak újra bolygónk egyes területei. Melyek a leglátványosabb változások?
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Google Sky: virtuális égbolt a monitoron
Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.
Élérõl látszottak az Uránusz gyûrûi
Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyûrûrendszerére pontosan annak élérõl látunk rá. Mivel a gyûrûket 1977-ben fedezték fel, ez az elsõ alkalom, hogy így látjuk õket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elõ.
Lassabban nõnek az esõerdõk
Malájzia és Panama egyes területeken már látványos a változás hatása: a fölmelegedés az esõerdõket is megviseli, s ez tovább fokozza a globális fölmelegedést. A megfigyelés már csak azért is riasztó, mert ezzel a hatással eddig nem számoltak a klímaváltozás mértékét elõrejelzõ becslések.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- Malajzia
- Amazonas
- Címkefelhõ »
Egy vörös óriás bolygója
Egy élete végéhez közeledõ, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringõ bolygót sikerült azonosítani.
A legnagyobb méretû ismert exobolygó
Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közremûködésével is új planétára akadtak.
Útnak indult a Phoenix Mars-szonda
Útnak indította szombaton az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az ûreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkezõ leszállási manõver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.
Felvétel egy szekrény méretû ûrszemétrõl
A Nemzetközi Ûrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytõl a legénység, más egyébbel együtt, július 23-án szabadult meg. A méretes ûrszemét - amelyrõl az ISS-rõl és a Fölrõl egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövõ nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sûrûbb részébe.
Újabb kisbolygó a Mars pályáján
Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.
Pályán a felfújható ûrhotel prototípusa
Sikeresen pályára állt és üzemel bolygónk körül a Genesis-2 jelû felfújható ûreszköz, a jövõbeli tervezett ûrhotelek lehetséges prototípusa.
Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók
Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringõ exobolygók.
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyûrûs bolygó tengelyforgási idejét.
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Sötétedik és melegszik a Mars
A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Újabb bizonyíték az õsi marsi óceánról
Az õsi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kõzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.
- címkék:
- Marson
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Az Andok két oldala - a hét mûholdképe
A Dél-Amerika nyugati, csendes-óceáni partjai közelében végighúzódó óriási hegyvonulat, az Andok középsõ szakaszának két oldala nem is különbözhetne jobban egymástól. Az óceán felé, ahol a hideg Humboldt-áramlás éri a partokat, Földünk legszárazabb sivataga, az Atacama található. A keleti oldalon viszont a hegyekbõl alázúduló, bõvizû folyók bolygónk legnagyobb esõerdejét táplálják az Amazonas gigászi medencéjében.
Gigantikus õsi fekete lyukat találtak
Minden eddig ismertnél távolabbi, hatalmas fekete lyukat találtak a csillagászok. Az objektumnak az ennyire fiatal Univerzumban való létezését nehéz a mai elméletekkel magyarázni. Az égitestet több mint 10 millió észlelt objektum között sikerült azonosítani.
28 új exobolygó - a hét asztrofotója
A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is elõfordulnak.
Enciklopédia az életért
Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élõvilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élõ faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) címû program kezdeményezõje, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejûnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.
Képek a világ legnagyobb teknõseinek tojásrakásáról
A kérgesteknõs 2,7 métert elérõ testhosszával, akár 900 kg-ot is meghaladó súlyával bolygónk legnagyobb teknõsfaja, egyben néhány krokodilfaj mögött a negyedik legnagyobb termetû hüllõ. Ezek az óriások valaha az egész Csendes-óceánt uralták, ám az elmúlt évtizedekben mintegy 40 ezerre csökkent a számuk.
A Föld, ahogy sosem látjuk
Az Európai Ûrügynökség (ESA) közzétette az ENVISAT mûhold felvételeibõl készített Föld-mozaikot. Az ESA Róma szomszédságában, Frascatiban mûködõ kutatóközpontja által készített montázshoz minden területrõl felhõtlen és jellemzõen nyári mûholdképeket használták fel. A valóságban tehát sohasem láthatjuk bolygónkat ilyennek.
13,2 milliárd éves csillagot találtak
Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idõs csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Õsrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idõsebb lehet, mint azt korábban gondolták.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója
A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.
Földünkhöz hasonló méretû exobolygót találtak
Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hõmérséklet alapján elképzelhetõ, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.
Õrült ötletek a felmelegedés ellen
A tudományos-fantasztikum határát súroló, mások szerint egyszerûen õrült terveket szõnek a Föld lehûtésére, a globális felmelegedés hatásainak megelõzésére, kivédésére. Két területen keresik a beavatkozás lehetõségét: hogyan lehetne kivonni a légkörbõl a szén-dioxidot, és/vagy hogyan lehetne csökkenti a bolygónkat érõ napsugárzás mennyiségét.
- címkék:
- Jéki László
- Magyarország
- Föld
- Nap
- bolygó
- Címkefelhõ »
Milyen lenne a Föld ember nélkül?
Játsszunk el a gondolattal, hogy holnaptól Földünk kereken 6,5 milliárd lakója hirtelen eltûnne, mondjuk áttelepülne egy távoli galaxisba. Mit hagynánk magunk után? Mennyi ideig lenne észlelhetõ az emberiség lába nyoma bolygónkon? Mikorra foglalná vissza mindazt a természet, amit elvettünk tõle? Az alábbiakban a Természet Világa által leközölt New Scientist cikket változtatások nélkül adjuk közre.
- címkék:
- Pripjaty
- Föld
- bolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Soha nem látott képek a Szaturnuszról
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda egyedülálló képeket közvetített a bolygót övezõ gyûrûrendszerrõl. Korábban egyetlen ûreszköz sem tudta a gyûrûket ilyen "magasról" megörökíteni.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-ûrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfõn már röviden beszámoltunk, az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta nevû üstököskutató ûrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyûjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az ûrszondán (az ûrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanõvernek is nevezik). A mûvelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Mesterséges élet a sivatagban - a hét mûholdképe
A Föld nagy sivatagai, így a Szahara, az Arab-sivatag vagy a dél-amerikai Atacama bolygónk talán legkietlenebb helyei. A homoksivatagokban a magasabb szervezettségû élet a ritka oázisok környékére szorul vissza. Az olajbevételeken alapuló technológia azonban vizet, így életet juttathat még e kihalt tájakra is.