Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete

Az evolúciós fejlődésbiológia (az egyedfejlődési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésből) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlődő területe. Az evo-devo összehasonlítja a különböző élőlények fejlődési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös ősöket és a fejlődési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgő 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tűnő ágát.

Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció

Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...

A tatuk túl mélyre ásnak - kiosztották a bolond Nobel-díjakat

A 2008-as Nobel-díjazottak kihirdetése előtti héten a Harvard Egyetemen idén is kiosztották a bolond Nobelként is ismert IgNobel-díjakat. Békedíjat kapott Svájc a növények méltóságának alkotmányba foglalásáért, a biológiai-díj azoknak a francia kutatóknak járt, akik rámutattak, hogy a kutyák bolhái magasabbra ugranak a macskákénál, a régészeti elismeréshez pedig a tatuk segítették az archeológusokat. A díjazottak között, három év után újra magyar kutató is szerepel.

Szabó Gábor: Lézerek és alkalmazásaik

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

Folytatódik a Mindentudás Egyeteme - előadások a 21. század biológiájáról

Legyen hallgatója és nézője a Mindentudás Egyetemén április 12-én egy immunológiával, , bioinformatikával és rendszerbiológiával  kapcsolatos előadássorozatnak!

Alkímia a biológiában: bőrsejtből őssejtet

Japán és amerikai kutatóknak elsőként sikerült felnőtt emberi bőrsejteket genetikailag átprogramozniuk embrionális őssejtekhez hasonló képességű sejtekké. A bőrsejtből lett "őssejteket" ezután - megfelelő molekuláris impulzusok segítségével - rá tudták bírni, hogy idegsejtekké vagy szívizomsejtekké alakuljanak.

Az erotikus járás biológiája

Kutatásokkal bebizonyították, attól, hogy egy nő erotikusan jár, még nem biztos, hogy termékeny is.

A kardnyelést se vigyük túlzásba - kiosztották az idei anti-Nobel-díjakat

A kardnyelés mellékhatásai, a feneketlen levesestál titkai, az angol névelő zavaró hatása és egy harctéri homoerotikát gerjesztő csodafegyver - idén efféle témakörökben avattak Bolond-Nobel-díjasokat a Harvard Egyetemen.

Öröklődés nem hétköznapi módon

A genetikusok a géneket kutatják, nem létezik azonban olyasmi, hogy "epigén", ami az epigenetikusok munkájának tárgya lehetne. Ennek ellenére az elmúlt egyetlen évben több mint 2500 tudományos közlemény és számtalan konferencia foglalkozott az úgynevezett epigenetikával, sőt egy új szaklap is indult a témában. A szakterület a modern biológia legérdekesebb aktuális kérdéseit érinti, a népszerűsítő sajtó pedig úgy tekint a területre, mint ami forradalmasítja a tudományt, megcáfolva az elképzelést, mely szerint génjeink egyértelműen meghatároznak bennünket. Mi is valójában az epigenetika?

Veszélyes nagyra nőni

Az evolúció könyörtelenül kiküszöböli az egy tonna feletti ragadozókat - állítja egy londoni zoológus kutatócsoport. Számításaik azt mutatják, hogy az ilyen nagy tömegű húsevő emlősöknél a zsákmányszerzésre fordított energia már meghaladja a zsákmány elfogyasztásából nyerhető energiát. Továbbá arra is rávilágítanak, miért fenyegeti különösképpen a nagyragadozókat a kihalás veszélye.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

Gének, anyagcsere, öregedés

Új eredmények alapján is feltételezhető a kapcsolat a genom instabilitása, az anyagcsere és az öregedés között. A SIR-géncsalád egyre mélyebb megismerése révén új utak nyílhatnak a genom épségének megőrzéséhez és a sejtek öregedésének lassításához.

A fény szerepe a mikrovilágban

A Mindentudás Egyeteme Szeged legutóbbi eloadását Ormos Pál, az Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének professzora tartotta "A fény meglepo képességei a mikrovilágban" címmel. Valóban meglepo, hogy a 21. századi technika és tudomány milyen új ismereteket rejt magában.

Yoda kontra Darth Vader: sci-fi és orvostudomány

Egyes tudósok szerint a következő nemzedékek akár Yoda mesterhez hasonló szép kort érhetnek meg, és ma már Vader nagyúr implantátumai sem teljesen a fantázia birodalmába tartoznak.

Závodszky Péter válaszol a fel nem tett kérdésekre

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Bibliográfia

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Závodszky Péter előadásának videováltozata

Závodszky Péter portréja

Az élő világ, a szervezet mindenesei

Mindennapjainkban ritkán gondolunk az élő anyagot felépítő, molekulákra, melyeknek rendkívül finom összehangolt működése nélkül nem létezne élet. Szervezetünk építőkövei, egészségünk őrei, energiaellátásunk, anyagcserénk mozgatói a fehérjemolekulák. Ezek állnak mindennapi tevékenységeink hátterében. Závodszky Péterrel a fehérjék csodálatos világáról beszélgetünk.

Mesterségesen előállított hepatitis C-vírus

Most először sikerült kutatóknak hepatitis C-vírust (HCV) sokszorosítani laboratóriumi körülmények között. A szövettenyészetben "gyártott" vírusok révén lehetőség nyílt arra, hogy vírus életciklusának és biológiájának eddig ismeretlen részleteit figyeljék meg.

Újabb fontos génszabályozó mechanizmus

Az orvostudomány és a biológia területén is új távlatokat nyitott a mikroRNS-eknek, ezeknek a különleges, parányi molekuláknak a felfedezése 2000-ben. Azóta a kutatások egyre intenzívebbé váltak a területen. A mikroRNS-ekről ugyanis kiderült, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az állatok, a növények és a gombák sejtműködésének szabályozásában: a korai fejlődéstől kezdve számos folyamat irányításában vesznek részt.

Programozható DNS - szintetikus biológia

Biológia és számítástudomány kölcsönösen, egyre erőteljesebben hatnak egymásra. Sokáig mégis úgy tűnt, a hagyományos computer-architektúra változatlan marad: szilíciumalapú digitális processzorokon futnak a szoftverek. A két diszciplína fúziója, a legfrissebb kutatási eredmények viszont számítógéppé alakítható sejteket, programozható DNS-t, biokémiai memóriát vetítenek előre.

Závodszky Péter

Fehérjék - a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig

Új távlatok az MI-kutatásban

Sokáig úgy tűnt, a mesterséges intelligencia kutatások nem váltják be a kezdeti, nagyratörő elvárásokat. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a szaksajtó egyenesen "MI-télről" írt. Azóta kitavaszodott: a szerteágazó szakterület és a biológia, az agykutatás, valamint a neuropszichológia fúziójának új gyakorlati alkalmazásokat köszönhetünk.

Bibliográfia