Így mentik meg a világ legnagyobb magvú, matuzsálemi korig élő növényét

A Lodoicea vagy coco de mer, magyar nevén tengerikókusz endemikus, azaz bennszülött, helyben élő és termő növényfaj a Seychelle-szigeteken. A botanikai ritkaságot a kihalás fenyegeti, de úgy tűnik, van remény, mert a helyiek összefogtak a megmentésére.

Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás

Csökkenti az Egyenlítő környéki tengeri biodiverzitást a klímaváltozás az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.

Ebben a virág alakú online parkban mindent megtudhatunk a beporzókról

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Természetvédelmi célú erdőfejlesztések kezdődnek Budapesten

A Nagy-szik rehabilitációja pozitív hatással járt a biodiverzitásra

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nemcsak a megcélzott közösségekre. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztetnek a világ vezető kutatói

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét.