Tavalyi pénzért dolgoztak a diákmunkások

Idén nem igazán tudták kielégíteni a nyári diákmunkaigényt a közvetítők, mivel - országrésztől függően - 25-40 százalékkal kevesebb munkahely állt rendelkezésre. Ráadásul akinek jutott munka, az sem kapott magasabb óradíjat a tavalyi összegeknél - írja a Napi Gazdaság.

Százezrek nyugdíj mellett dolgozó rendőröknek

Több mint félezer, nyugdíj mellett dolgozó embert foglalkoztat a rendőrség, akik közül néhányan akár bruttó 400 ezer forintot is kapnak - írja a Népszabadság. Januártól változik a rendszer: nyugdíj mellett már csak minimálbérért lehet dolgozni, így vélhetően csökken a számuk.

Hallgat a bónuszokról Gráf minisztériuma

Az Egészségügyi Minisztérium 90 ezer forintos ajándékutalványt osztott, a közlekedési tárca egyszeri 65 ezer forintos étkezési jeggyel egészítette ki munkatársainak béren kívüli juttatásait tavaly ősz óta. A Külügyminisztérium azon sajnálkozott, hogy kiváló teljesítményt nyújtó köztisztviselői sem kapták meg a korábban szokásos bónuszt. Az agárminisztérium egyáltalán nem válaszolt a rendkívüli juttatásokat firtató kérdésünkre.

Újra nőnek a német reálbérek

Öt éve először nőttek az alkalmazotti reálbérek az idei első félévben Németországban az egy évvel korábbihoz képest, az alacsony infláció és az ezt meghaladó béremelések következtében.

Emelt a minimálbéren az EU-tagállamok többsége

Az uniós tagállamok többsége - köztük Magyarország - idén is emelt a minimálbéren, igaz csekély mértékben. Van azonban olyan tagállam - Írország -, ahol csökkentettek. Közgazdászok szerint az emelés válság idején veszélyes, növelheti a munkanélküliséget - írja a Világgazdaság.

Extra juttatásokat kaptak a minisztériumi dolgozók

Nyolc minisztérium legalább egymilliárd forintnyi, törvényben nem garantált étkezési jegyet, üdülési csekket vagy ajándékutalványt osztott munkatársainak a válság kitörése óta. Az egy főre eső juttatások 100-300 ezer forint között mozognak. Sőt, a miniszterek is kaptak a juttatásokból - írja a Blikk.

Közel félmillió forint a luxemburgi minimálbér

Nagyok a különbségek minimálbérben az EU tagállamai között - derül ki az Eurostat jelentéséből, amelyet a Napi Gazdaság ismertet. Luxemburgban 440 ezer forintnak megfelelő eurónál nem lehet kevesebbet keresni, míg Bulgáriában 33 ezer forintot is fizethetnek.

A közszférában csökkent, a cégeknél nőtt a reálbér

A bruttó átlagkeresetek 2009 első félévében 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - 3,3 százalékos infláció mellett - 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 8,4 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Egy év alatt 4,1 százalékkal kevesebben dolgoznak, a versenyszférában 6,2 százalékos volt a létszámcsökkenés - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli jelentésében.

A kormány tud spórolni százezres bónuszokkal is

A minisztériumok csaknem fele továbbra sem árulta el, hogy adtak-e rendkívüli juttatásokat köztisztviselőiknek a válság miatt bevezetett takarékossági intézkedések ellenére. Három minisztériumról korábban megírta az [origo], hogy százezres rendkívüli juttatásokat osztottak szét annak ellenére, hogy a kormány spórolást hirdetett. A Kormányszóvivői Iroda szerint így is lehet spórolni.

Heti munkaidő: élen a kelet-európaiak

Sokkal többet dolgoznak az új tagállamokban az alkalmazottak, mint a régiekben, és ebben a "munkaversenyben" a románok vezetnek - szerepel abban a felmérésben, amely az Európai Unió tagállamainak munkaidejét vizsgálta - írja a Napi Gazdaság. Hiába azonban a sok munkaóra, ha Nyugat-Európában jobb a munka hatékonysága.

340 ezer bónuszt adott a takarékos minisztérium

Hat alkalommal, összesen 340 ezer forint értékben kaptak rendkívüli juttatást az Önkormányzati Minisztérium köztisztviselő tavaly ősz óta - derült ki a tárca [origo]-nak küldött válaszából. Eddig hat minisztérium válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mennyi rendkívüli juttatást adtak munkatársaiknak azóta, hogy a tavaly ősszel a gazdasági válság miatt takarékoskodást hirdetett a kormány az állami intézményeknél. Ötből hárman a zsebükbe nyúltak, de közülük az önkormányzati volt a legnagyvonalúbb.

Jövő évi bérmegállapítás: sok a kérdőjel

Nem tisztázott, mi alapján kell megállapítaniuk a munkáltatóknak jövőre a béreket. Eredetileg a minimálbér helyett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat listája lett volna a mankó, a kihirdetett törvényben azonban ez már nem szerepel - írja a Napi Gazdaság.

A PM is 100 ezres bónusszal vigasztalta embereit

Százezer forintos rendkívüli juttatást kaptak a Pénzügyminisztérium köztisztviselői is tavaly decemberben - derült ki a tárca [origo]-nak küldött válaszából. A minisztérium azt állítja, a gazdasági válság miatt bevezetett takarékossági intézkedések után "drasztikusan lecsökkent" jutalmat kompenzálták így. Az oktatási és a honvédelmi tárca viszont állítja, nem fizettek rendkívüli jutalmat munkatársaiknak.

Passzív táppénzre menekülnek a kirúgottak

Egyre több munkavállaló betegszik bele a kirúgásba. Vagy csak egy "jó" háziorvos segítségével az állami juttatáshoz vezető egyik utat ismerték fel? Mindenesetre tény: az utóbbi egy évben közel a duplájára emelkedett a passzív táppénzt igénybe vevők száma; azoké, akik a felmondás napján vagy az azt követő három nap valamelyikén mentek betegszabadságra. Ezzel párhuzamosan augusztus elsejétől szigorított a kormány: már csak 30 napig jár ez a juttatási forma.

Nettó 121 ezer forint a hazai átlagkereset

További mélyíti a gazdasági válságot a jövedelmek csökkenése. A bruttó átlagkeresetek az idei első öt hónapban 1,4, míg a nettók csupán egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Jelenleg 197 500 forint a hazai bruttó átlagkereset. Ebből a dolgozók nettó 121 ezer forintot vihetnek haza havonta.

Napi 80 ezer kevés EU-képviselőként

Keveslik közel 300 eurós napidíjukat az Európa Parlament képviselői. A csaknem 80 ezer forintos napidíj állítólagos méltánytalansága miatt az olaszok háborodtak fel leginkább.

A közszféra rontja el a bérstatisztikát

Idén január és május között éves szinten 2,1 százalékkal csökkent Magyarországon a keresetek reáltértéke: a versenyszférában 0,3 százalékos emelkedést, a költségvetési szférában 7,8 százalékos csökkenést jegyzett fel a KSH..

Merces: 188 ezer forint az átlagfizetés az állami társaságoknál

Az állami cégeknél dolgozók jó fizetést kapnak - írja a Napi Gazdaság egy felmérésre hivatkozva. A kutatás alapján egy állami cégnél dolgozó műszaki vezető 664 ezer forintot vihet haza, egy mozdonyvezető pedig 276 ezer forintot kap.

Minimálbér az EU-ban: ahol a legtöbbet fizetik

Külföldi munkára készülőknek nem árt áttekinteni az egyes országokban elérhető béreket. Már csak azért sem, mert a tájékozatlansággal visszaélhetnek a munkaadók és sajnos sok esetben ezt meg is teszik. Összeállításunkból kitűnik, jelentősek a különbségek az egyes EU-tagállamok között. Továbbra is Luxemburgban fizetik a legmagasabb minimálbért, 1641 eurót (körülbelül 450 ezer forintot). Régiós összevetésben 2004 óta a magyar minimálbér növekedett a legkisebb mértékben, Szlovákia már havi 30 euróval előttünk jár.

Több pénzt hoz Magyarországon a pornó

Hatalmas fizetésemelés a megsegített banknál

A világ egyik vezető bankjánál, az állami milliárdokkal megmentett Citigroupnál a fizetések 50 százalékos emelését tervezik, miután a bónuszokat kénytelenek voltak lecsökkentetni - írja a Bloomberg.

Étkezési jegyekért tüntettek a katonák a Kossuth téren

Több száz katona tüntetett a Kossuth téren hétfő délután az őket érő megszorítások miatt. A Honvédszakszervezet a cafeteria-juttatások, valamint egyéb "költségkímélő elemek", így például a lakhatási támogatás megadóztatása ellen emelte fel a szavát.

2,2 százalékkal csökkentek a reálbérek

A bruttó átlagkereset 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó pedig 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset azonban 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől. Nagy a különbség a versenyszféra és a költségvetési szektor adatai között. Míg a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt - 8,6 százalékkal csökkent a reálkereset - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli jelentésében.

Egyre kevesebbet ér a fizetésünk

Az idei év első négy hónapjában csökkent a reálbér és a foglalkoztatottak létszáma is. A létszámfogyás a versenyszférában nagyobb volt, mint a közszférában, de ez utóbbiban apadt a bérek reálértéke, míg az előbbiben emelkedett.

Júliustól szigorítás rokkantnyugdíjasoknak

Nem kap rokkantnyugdíjat júliustól az a 62 évesnél fiatalabb, 50-79 százalékos egészségkárosodással élő munkavállaló, akinek hat egymást követő hónapban a nettósított keresetének havi átlaga meghaladja a minimálbért - írja a Népszava.

Magasabb fizetés vonz új munkahelyre

Az utóbbi két hétben az [origo] olvasói körében három kérdésben is készült álláskeresői felmérés. A nem reprezentatív "gyorsszonda" szerint a legtöbben (60 százalék) a magasabb fizetés miatt váltanának munkahelyet. Az izgalmasabb feladatok és az elviselhetőbb főnök utáni vágy nem szerepel a döntő tényezők között. A másik két kérdésre adott válaszokból kiderül, a többség otthonról és már legalább hat hónapja keres állást.

Másfél millióan duplán bukhatnak a táppénzszabállyal

A táppénzszabályozás átalakítása minden magyar munkavállalót érint, de a viszonylag jól keresők ezen felül a kifizethető összeg korlátozása miatt is rosszabbul járnak - ez utóbbi csoportba mintegy másfél millióan tartoznak, ők talán abban bízhatnak, hogy igazuk lesz azoknak, akik szerint a kifizetési plafon alkotmányellenes. A mostani adóváltozásoknak egyéb elemei is vannak, amelyek a tehetősebbeket sújtják, ilyenek a személyi jövedelemadó és a különadó változásai, illetve a vagyonadó.

Washingtoni ügyvéd dönt a topvezetők fizetéséről

Az Egyesült Államokban kinevezték az állami tőkepótlást kapott cégek vezetőinek juttatásait meghatározó hivatalnokot. A választás Kenneth Feinbergre, egy ismert washingtoni ügyvédre esett.

Dolgozni a szabi alatt?

Mindenkinek az ismeretségi körében van legalább egy valaki, aki még a szabadsága alatt is dolgozik, csak otthon, vagy a főnökei hívásait fogadja. Ez nem feltétlenül jogszerű és a munkavállaló egészségi is megsínyli.  

Az osztrákok nem érzik a válságot pénztárcájukon

Az osztrákok hetven százaléka nem érzi úgy, hogy a világgazdasági válság hatással volt a jövedelmére - állapította meg a GfK kutatóintézet friss tanulmányában. A felmérés magyarországi részéből kiderül, hogy a magyaroknak csak 28 százaléka tapasztalja ugyanezt. Az osztrákok főként a luxuscikkek beszerzésénél spórolnak és optimistábban látják a jövőt mint a kelet-európai fogyasztók.

Sok cégnél megszűnhet a cafeteria

Gyökeresen változhat a cégek cafeteria gyakorlata, mivel a jelenleg adómentes pénzbeli és természetbeni juttatások szinte mindegyikét megadóztatják a jövő évtől. Jóval drágább lesz tehát juttatást adni a dolgozónak, de még mindig olcsóbb, mint ugyanannyi bért fizetni - egy friss felmérés szerint a cégek nagy részét ez a különbség azonban nem érdekli, és vagy arányosan csökkentenék, vagy pedig egyszerűen megszüntetnék ezeket a juttatásokat.

Betegen is bejárunk dolgozni

Egy felmérés szerint az amerikai munkavállalók nagy része bemenne betegen is dolgozni. Nálunk is hasonló a helyzet, de míg a másik kontinensen az ok egyértelműen a válság, addig Magyarországon más érvek is közrejátszanak. A versenyszférában a munka mennyisége a döntő tényező, míg az oktatásban és az egészségügyben a helyettesítés okoz gondot. A fiatalok közül többen előbb mennek táppénzre másnaposan, mint betegen.

Étkezési jeggyel jutalmaztak öt állami vezetőt

Csaknem másfél millió forintnak megfelelő étkezési jegyet osztottak szét a Miniszterelnöki Hivatalban öt állami vezető között. Fejenként 296 ezer forintot érő utalványt kapott például Gémesi Ferenc államtitkár és Molnár Károly miniszter. A MEH szerint a tavaly kigazdálkodott bérmegtakarítást osztották vissza. Veres János még pénzügyminiszterként 183 ezer forintnyi étkezési jegyet kapott.

Háromezer új munkahely a Honvédségnél

A válság miatt a katonaságtól senkit sem menesztenek, sőt, háromezer új munkahelyre várnak jelentkezőket - mondta Tömböl László, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a Népszabadságnak. Egy legénységi állományú pályakezdő bruttó 130 ezer forintra számíthat, amihez még a juttatások adódnak hozzá.

Betegen is dolgozna az amerikaiak többsége

Az amerikai munkavállalók 71 százaléka betegen is dolgozna - derül ki a több mint ötven országban jelen levő Monster nemzetközi állásportál egyesült államokbeli alkalmazottak körében végzett felméréséből. Csak minden ötödik megkérdezett fogadná meg orvosa tanácsát és ágyban, munka nélkül kúrálná magát. A magyarázat nem bonyolult: recesszió idején a dolgozók jobban félnek állásuk elvesztésétől.

A cseh cégek többsége csökkenti a fizetéseket

Csehországban átlagosan minden öt vállalat közül három csökkenti alkalmazottai javadalmazását.

Közel 3 százalékkal csökkentek a reálbérek

A bruttó átlagkereset 2009 első három hónapjában 0,3 százalékkal, a nettó pedig 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset azonban 2,7 százalékkal maradt el az előző évitől. Nagy a különbség a versenyszféra és a költségvetési szektor adatai között. Míg a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt - 10,0 százalékkal csökkent a reálkereset - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli jelentésében.

A túlterhelés első jele az alvászavar

A német munkavállalók 80 százaléka stresszes életet él, egyharmaduk a munkahelyén túlterheli magát és tartósan ilyen állapotban dolgozik - derül ki a műszaki dolgozók betegbiztosítója (Technische Krankenkasse) megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Aggasztó az a számadat is, hogy minden ötödik munkavállalón megjelentek a stressz egészségügyi következményei, ami az alvászavartól egészen a szívinfarktusig terjed. Az állásvesztéstől való félelem miatt a munkavállalók a korábiaknál is nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Évi 200 ezret kapnak a dolgozók béren kívül

Bár a munkavállalók elkötelezettségét hosszú távon nem növeli a cafeteria (választható béren kívüli juttatások rendszere) bevezetése vagy működtetése, a megtartásukhoz nagymértékben hozzájárulhat - többek között erre világított rá a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. trendelemzése. A vezetők átlagosan évi 416 ezer forint béren kívüli juttatást kapnak, míg a beosztottak 205 ezret - írja a Világgazdaság.

Egyre többen kötnek munkanélküliségi biztosítást

A válság előtti időszakhoz képest négyszeresére nőtt az utóbbi fél évben a jövedelemkiesésre - munkanélküliség, táppénz - kötött biztosítás a biztositas.hu adatai szerint. Egyre többen vannak azok is, akik különféle trükkökkel, jogosulatlanul szeretnék bebiztosítani magukat, és hozzájutni a maximálisan havi 120 ezer forintos járadékhoz, amit akár kilenc hónapig is kaphatnak.

A válság és a megszorítások együtt ütik a vendéglátóipart

Keveset jár étterembe a magyar, a válság ráadásul visszavette a fogyasztók kedvét ettől a fényűzéstől is. A vendéglátóipar már eddig is nehéz helyzetben volt, pedig a gazdaság egyik húzóágazata. Éttermek százai húzzák le a rolót világszerte, miközben akad több olyan hazai vendéglő is, ahol változatlanul jól megy az üzlet. Válságkörkép az éttermekről.

Oszkó nem adóztatná meg a minimálbért

Június végére elfogadhatja az Országgyűlés a 2010-es adócsomagot. Sávos lehet az általános ingatlanadó, a nyugdíjasok számára pedig valószínűleg felfüggesztik ennek a tehernek a fizetését - nyilatkozta Oszkó Péter pénzügyminiszter a szerdai Népszabadságban.

Az amerikai pénzügyesek megkapták a bónuszukat

Az amerikai cégek pénzügyi vezetőinek jelentős része tavaly ugyan nem kapott fizetésemelést, de szinte mindegyikük hozzájutott a bónuszához - derül ki a FEI jelentéséből.

Fellépés az étkezési jegyek adóztatása ellen

Nem jött el a Pénzügyminisztérium (PM) képviselője arra a keddi kerekasztalbeszélgetésre, amelyen az étkezési jegyek megadóztatásáról vitatkoztak az érdekeltek. Pontosabban vita nem is volt a kerekasztalnál, hiszen a PM által korábban felvetett adóztatással senki sem értett egyet azok közül, akik részt vettek a Roosevelt téri irodaház menzáján rendezett beszélgetésen. 

Kirúgás Facebook-használat miatt

Elvesztette állását egy svájci biztosítótársaság alkalmazottja, mert munkaadói észrevették, hogy a Facebook közösségi portált használta betegállománya idején.

B�nusz helyett fizet�semel�s a bank�roknak

Londonban a bank�rok fizet�s�nek emel�s�vel pr�b�lj�k kompenz�lni a milli�s jutalmak kies�s�b�l ad�d� vesztes�geket, �s ez sokaknak nem tetszik.

Ágazatonkénti minimálbér jöhet

Elképzelhető, hogy a jelenlegi rendszerben működő minimálbér helyett szektoronként specializált minimális járulékalapot ültet a kormány jövőre - következtet a Bajnai-csomag elemeiből a Napi Gazdaság.

Egyre többen mennek táppénzre

Csökkent a reálbér, kevesebben dolgoznak

A foglalkoztatottak száma január-februárban 3 százalékkal, míg a reálkereset 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli jelentésében. A bruttó átlagkeresetek 2009 első két hónapjában 1,5, a nettó átlagkeresetek 1,3 százalékkal maradtak el a tavalyitól. A bércsökkenés részben annak tudható be, hogy változtak a 13. havi bér kifizetésének szabályai.

Tavaly 2,6 millió dollárt keresett Obama

A washingtoni Fehér Ház szerdán hozta nyilvánosságra az elnöki pár tavalyi jövedelmére vonatkozó adatokat, az Egyesült Államokban ugyanis április 15. az adóbevallás benyújtásának végső határideje. Obama 2,6 millió dollárt keresett tavaly, igaz ebből 2,5 millió nem a közvetlen politizálásból, hanem két könyve eladásából származik.