Cafeteria: ötödével kevesebb jut a dolgozóknak

A PricewaterhouseCoopers szerint sok cég az ideivel megegyező cafeteriakeretet biztosít jövőre is. Mivel azonban a béren kívüli juttatásokat jövőre adókötelesek lesznek, kevesebb jut majd a dolgozóknak.

Két százalékkal csökkent a reálbér

A bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - 3,8 százalékos infláció mellett -2,1 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában- - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 7,9 százalékkal csökkent a reálbér - áll a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójában.

A cégek többsége nem emel bért jövőre

A munkáltatók 57 százaléka befagyasztaná a béreket 2010-ben, 6 százalékuk bércsökkentésben gondolkodik, és csak 37 százaléka tervez emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 600 munkáltató megkérdezésével.

Csökkent a fizetési igény a válság alatt

Az álláskeresők közel háromnegyede jelöli meg fizetési igényét pályázata során, de a pályakezdők és az egyetemi hallgatói státuszúak az átlagnál ritkábban teszik ezt. A posztgraduális képzést befejezők közel háromszor akkora fizetést igényelnek, mint az alapfokon végzettek.

A minim�lb�res �nfoglalkoztat�kra csapna le a PM

A P�nz�gyminiszt�rium (PM) tervei szerint j�v�re az �llami Foglalkoztat�si Szolg�lat statisztik�i lesznek az ir�nyad�k a k�zteher-fizet�s meg�llap�t�s�hoz a v�llalkoz�sok eset�ben - �rja a N�pszabads�g. Ez a minim�lb�rhez igaz�tott rendszert v�ltan� ki, ami eddig sok esetben az ad�elker�l�s meleg�gya volt.

Öt százalékos béremelést terveznek a cégek

Csak feleakkora mértékben emelték a cégek a dolgozóik bérét 2009-ben, mint ahogyan azt egy évvel ezelőtt tervezték. A Hewitt HR-tanácsadó cég felmérése szerint Magyarországon 2009-ben a megvalósított béremelés 3 százalékos volt. A cégvezetők egy éve még 6,7 százalékot prognosztizáltak. 2010-re egyelőre 5 százalékos bérfejlesztéssel kalkulálnak.

Adóval is megmarad a béren kívüli juttatások előnye

A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel a béren kívüli juttatások rendszere még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy emeljenek a munkavállalók jövedelmén. Ráadásul az egyéni adókedvezmény mértéke továbbra is változatlan marad, így az önkéntes pénztári számlára történő egyéni befizetéssel is jelentős megtakarítás érhető el.

H�napok �ta nincs fizet�s a p�l�skei sz�rp�zemben

�

A túlórázás káros és értelmetlen

Az eddig is tudható volt, hogy a túlmunka káros az egészségre, felboríthatja az emberi kapcsolatokat, a családi életet, ám egy friss amerikai felmérés szerint még értelmetlen is. Jó időgazdálkodással és munkaszervezéssel ugyanis kevesebb idő alatt még jobban lehet teljesíteni. Sokat segíthet a munka hatékonyságának növelésében az óránkénti pihenő, a kapott feladatok rangsorolása, a személyes bioritmus alapján tervezés és a gyors döntések.    

Vegyes adatok Amerik�b�l

J�val t�bben folyamodtak munkan�lk�li seg�ly�rt m�lt h�ten Amerik�ban, v�get vetve a h�rom hetes cs�kken� tendenci�nak. A szeptember 26.-�n v�gz�d�tt h�ten az �j k�relmek sz�ma 17 ezer f�vel 551 ezer f�re n�vekedett, ami magasabb az elemz�k �ltal v�rt 530 ezer f�s �rt�kn�l. Nyolc �ve nem l�tott m�rt�kben, 1,3 sz�zal�kkal b�v�ltek a szem�lyi kiad�sok �s a lakoss�gi j�vedelem is emelkedett valamelyest.

Kemény pénzelvonás a szlovén állami menedzserektől

Rendkívüli jövedelemadót kell fizetnie Szlovéniában az állami és az állami támogatással működő cégek kiemelkedően magas fizetésű alkalmazottainak. A bruttó bér 10 százalékát vihetik haza a 12 500 euró feletti jövedelemmel rendelkező állami menedzserek.

Parragh: Nem id�szer� a minim�lb�r-emel�s

Parragh L�szl� szerint a gazdas�gi v�ls�gra val� tekintettel fel kellene f�ggeszteni a tervezett minim�lb�r-emel�st. �gy v�lte, a v�llalkoz�soknak jobb lenne, ha a v�ls�g okozta neh�z helyzetben egyel�re maradna a jelenlegi 71 500 forintos minim�lb�r.

Nem lesz novemberben nyugd�jemel�s

V�rhat�an nem lesz novemberben nyugd�jemel�s, �gy az ell�t�sok id�n mintegy k�t sz�zal�kot vesz�tenek �rt�k�kb�l - �rtes�lt a N�pszabads�g.

Távol az álláspontok a jövő évi minimálbérről

További egyeztetésekre van szükség a minimálbérről és a kormány által javasolt béremelés mértékéről, miután nem tudtak megegyezni a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén, a felek október elsején folytatják a pénteken megkezdett egyeztetéseket.

Továbbra is csökken a fizetés értéke

A bruttó átlagkeresetek 2009 első hét hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 8,1 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-júliusban átlagosan 2 millió 666 ezer volt. A versenyszférában 6,5 százalékkal csökkent a dolgozói létszám - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal.

Válságmentes fizetés a brit csúcsvezetőknél

Az országos átlag háromszorosát meghaladó fizetésemelést kaptak tavaly a legnagyobb brit tőzsdei vállalatok csúcsvezetői az évtizedek óta nem tapasztalt súlyosságú pénzügyi válság és a részvénypiaci mélységi rekordok ellenére.

Blankfein is elítéli a túlzó bónuszokat

Érthető és jogos - ezt mondta a sokak számára csillagászatinak tűnő banki bónuszokról a Goldman Sachs vezére.

Az Alkotmánybíróság dönthet az elvárt járulékról

Negyedével kevesebbet keres a német nő, mint a férfi

A német vállalatoknál a nők átlagosan egynegyeddel kevesebbet keresnek, mint a férfiak, a közszférában ennél kisebb a különbség.

Százezrek nyugdíj mellett dolgozó rendőröknek

Több mint félezer, nyugdíj mellett dolgozó embert foglalkoztat a rendőrség, akik közül néhányan akár bruttó 400 ezer forintot is kapnak - írja a Népszabadság. Januártól változik a rendszer: nyugdíj mellett már csak minimálbérért lehet dolgozni, így vélhetően csökken a számuk.

Hallgat a bónuszokról Gráf minisztériuma

Az Egészségügyi Minisztérium 90 ezer forintos ajándékutalványt osztott, a közlekedési tárca egyszeri 65 ezer forintos étkezési jeggyel egészítette ki munkatársainak béren kívüli juttatásait tavaly ősz óta. A Külügyminisztérium azon sajnálkozott, hogy kiváló teljesítményt nyújtó köztisztviselői sem kapták meg a korábban szokásos bónuszt. Az agárminisztérium egyáltalán nem válaszolt a rendkívüli juttatásokat firtató kérdésünkre.

Érinthetetlen magyar banki bónuszok

A nyugati államokban a válság miatt szinte napi témává vált a bankárok fizetése, Franciaországban pedig a hét elején olyan szabályozást vezettek be, amely komolyan átszabja a bankvilág juttatási rendszerét. Magyarországon a jelek szerint nincs esély a bónuszrendszer átalakítására.

Tavalyi pénzért dolgoztak a diákmunkások

Idén nem igazán tudták kielégíteni a nyári diákmunkaigényt a közvetítők, mivel - országrésztől függően - 25-40 százalékkal kevesebb munkahely állt rendelkezésre. Ráadásul akinek jutott munka, az sem kapott magasabb óradíjat a tavalyi összegeknél - írja a Napi Gazdaság.

Újra nőnek a német reálbérek

Öt éve először nőttek az alkalmazotti reálbérek az idei első félévben Németországban az egy évvel korábbihoz képest, az alacsony infláció és az ezt meghaladó béremelések következtében.

Emelt a minimálbéren az EU-tagállamok többsége

Az uniós tagállamok többsége - köztük Magyarország - idén is emelt a minimálbéren, igaz csekély mértékben. Van azonban olyan tagállam - Írország -, ahol csökkentettek. Közgazdászok szerint az emelés válság idején veszélyes, növelheti a munkanélküliséget - írja a Világgazdaság.

Extra juttatásokat kaptak a minisztériumi dolgozók

Nyolc minisztérium legalább egymilliárd forintnyi, törvényben nem garantált étkezési jegyet, üdülési csekket vagy ajándékutalványt osztott munkatársainak a válság kitörése óta. Az egy főre eső juttatások 100-300 ezer forint között mozognak. Sőt, a miniszterek is kaptak a juttatásokból - írja a Blikk.

Közel félmillió forint a luxemburgi minimálbér

Nagyok a különbségek minimálbérben az EU tagállamai között - derül ki az Eurostat jelentéséből, amelyet a Napi Gazdaság ismertet. Luxemburgban 440 ezer forintnak megfelelő eurónál nem lehet kevesebbet keresni, míg Bulgáriában 33 ezer forintot is fizethetnek.

A közszférában csökkent, a cégeknél nőtt a reálbér

A bruttó átlagkeresetek 2009 első félévében 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset - 3,3 százalékos infláció mellett - 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt - 8,4 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Egy év alatt 4,1 százalékkal kevesebben dolgoznak, a versenyszférában 6,2 százalékos volt a létszámcsökkenés - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli jelentésében.

A kormány tud spórolni százezres bónuszokkal is

A minisztériumok csaknem fele továbbra sem árulta el, hogy adtak-e rendkívüli juttatásokat köztisztviselőiknek a válság miatt bevezetett takarékossági intézkedések ellenére. Három minisztériumról korábban megírta az [origo], hogy százezres rendkívüli juttatásokat osztottak szét annak ellenére, hogy a kormány spórolást hirdetett. A Kormányszóvivői Iroda szerint így is lehet spórolni.

340 ezer bónuszt adott a takarékos minisztérium

Hat alkalommal, összesen 340 ezer forint értékben kaptak rendkívüli juttatást az Önkormányzati Minisztérium köztisztviselő tavaly ősz óta - derült ki a tárca [origo]-nak küldött válaszából. Eddig hat minisztérium válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mennyi rendkívüli juttatást adtak munkatársaiknak azóta, hogy a tavaly ősszel a gazdasági válság miatt takarékoskodást hirdetett a kormány az állami intézményeknél. Ötből hárman a zsebükbe nyúltak, de közülük az önkormányzati volt a legnagyvonalúbb.

Heti munkaidő: élen a kelet-európaiak

Sokkal többet dolgoznak az új tagállamokban az alkalmazottak, mint a régiekben, és ebben a "munkaversenyben" a románok vezetnek - szerepel abban a felmérésben, amely az Európai Unió tagállamainak munkaidejét vizsgálta - írja a Napi Gazdaság. Hiába azonban a sok munkaóra, ha Nyugat-Európában jobb a munka hatékonysága.

Jövő évi bérmegállapítás: sok a kérdőjel

Nem tisztázott, mi alapján kell megállapítaniuk a munkáltatóknak jövőre a béreket. Eredetileg a minimálbér helyett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat listája lett volna a mankó, a kihirdetett törvényben azonban ez már nem szerepel - írja a Napi Gazdaság.

A PM is 100 ezres bónusszal vigasztalta embereit

Százezer forintos rendkívüli juttatást kaptak a Pénzügyminisztérium köztisztviselői is tavaly decemberben - derült ki a tárca [origo]-nak küldött válaszából. A minisztérium azt állítja, a gazdasági válság miatt bevezetett takarékossági intézkedések után "drasztikusan lecsökkent" jutalmat kompenzálták így. Az oktatási és a honvédelmi tárca viszont állítja, nem fizettek rendkívüli jutalmat munkatársaiknak.

Passzív táppénzre menekülnek a kirúgottak

Egyre több munkavállaló betegszik bele a kirúgásba. Vagy csak egy "jó" háziorvos segítségével az állami juttatáshoz vezető egyik utat ismerték fel? Mindenesetre tény: az utóbbi egy évben közel a duplájára emelkedett a passzív táppénzt igénybe vevők száma; azoké, akik a felmondás napján vagy az azt követő három nap valamelyikén mentek betegszabadságra. Ezzel párhuzamosan augusztus elsejétől szigorított a kormány: már csak 30 napig jár ez a juttatási forma.

Nettó 121 ezer forint a hazai átlagkereset

További mélyíti a gazdasági válságot a jövedelmek csökkenése. A bruttó átlagkeresetek az idei első öt hónapban 1,4, míg a nettók csupán egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Jelenleg 197 500 forint a hazai bruttó átlagkereset. Ebből a dolgozók nettó 121 ezer forintot vihetnek haza havonta.

A közszféra rontja el a bérstatisztikát

Idén január és május között éves szinten 2,1 százalékkal csökkent Magyarországon a keresetek reáltértéke: a versenyszférában 0,3 százalékos emelkedést, a költségvetési szférában 7,8 százalékos csökkenést jegyzett fel a KSH..

Napi 80 ezer kevés EU-képviselőként

Keveslik közel 300 eurós napidíjukat az Európa Parlament képviselői. A csaknem 80 ezer forintos napidíj állítólagos méltánytalansága miatt az olaszok háborodtak fel leginkább.

Merces: 188 ezer forint az átlagfizetés az állami társaságoknál

Az állami cégeknél dolgozók jó fizetést kapnak - írja a Napi Gazdaság egy felmérésre hivatkozva. A kutatás alapján egy állami cégnél dolgozó műszaki vezető 664 ezer forintot vihet haza, egy mozdonyvezető pedig 276 ezer forintot kap.

Minimálbér az EU-ban: ahol a legtöbbet fizetik

Külföldi munkára készülőknek nem árt áttekinteni az egyes országokban elérhető béreket. Már csak azért sem, mert a tájékozatlansággal visszaélhetnek a munkaadók és sajnos sok esetben ezt meg is teszik. Összeállításunkból kitűnik, jelentősek a különbségek az egyes EU-tagállamok között. Továbbra is Luxemburgban fizetik a legmagasabb minimálbért, 1641 eurót (körülbelül 450 ezer forintot). Régiós összevetésben 2004 óta a magyar minimálbér növekedett a legkisebb mértékben, Szlovákia már havi 30 euróval előttünk jár.

Több pénzt hoz Magyarországon a pornó

Hatalmas fizetésemelés a megsegített banknál

A világ egyik vezető bankjánál, az állami milliárdokkal megmentett Citigroupnál a fizetések 50 százalékos emelését tervezik, miután a bónuszokat kénytelenek voltak lecsökkentetni - írja a Bloomberg.

Étkezési jegyekért tüntettek a katonák a Kossuth téren

Több száz katona tüntetett a Kossuth téren hétfő délután az őket érő megszorítások miatt. A Honvédszakszervezet a cafeteria-juttatások, valamint egyéb "költségkímélő elemek", így például a lakhatási támogatás megadóztatása ellen emelte fel a szavát.

2,2 százalékkal csökkentek a reálbérek

A bruttó átlagkereset 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó pedig 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset azonban 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől. Nagy a különbség a versenyszféra és a költségvetési szektor adatai között. Míg a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt - 8,6 százalékkal csökkent a reálkereset - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli jelentésében.

Egyre kevesebbet ér a fizetésünk

Az idei év első négy hónapjában csökkent a reálbér és a foglalkoztatottak létszáma is. A létszámfogyás a versenyszférában nagyobb volt, mint a közszférában, de ez utóbbiban apadt a bérek reálértéke, míg az előbbiben emelkedett.

Júliustól szigorítás rokkantnyugdíjasoknak

Nem kap rokkantnyugdíjat júliustól az a 62 évesnél fiatalabb, 50-79 százalékos egészségkárosodással élő munkavállaló, akinek hat egymást követő hónapban a nettósított keresetének havi átlaga meghaladja a minimálbért - írja a Népszava.

Magasabb fizetés vonz új munkahelyre

Az utóbbi két hétben az [origo] olvasói körében három kérdésben is készült álláskeresői felmérés. A nem reprezentatív "gyorsszonda" szerint a legtöbben (60 százalék) a magasabb fizetés miatt váltanának munkahelyet. Az izgalmasabb feladatok és az elviselhetőbb főnök utáni vágy nem szerepel a döntő tényezők között. A másik két kérdésre adott válaszokból kiderül, a többség otthonról és már legalább hat hónapja keres állást.

Másfél millióan duplán bukhatnak a táppénzszabállyal

A táppénzszabályozás átalakítása minden magyar munkavállalót érint, de a viszonylag jól keresők ezen felül a kifizethető összeg korlátozása miatt is rosszabbul járnak - ez utóbbi csoportba mintegy másfél millióan tartoznak, ők talán abban bízhatnak, hogy igazuk lesz azoknak, akik szerint a kifizetési plafon alkotmányellenes. A mostani adóváltozásoknak egyéb elemei is vannak, amelyek a tehetősebbeket sújtják, ilyenek a személyi jövedelemadó és a különadó változásai, illetve a vagyonadó.

Washingtoni ügyvéd dönt a topvezetők fizetéséről

Az Egyesült Államokban kinevezték az állami tőkepótlást kapott cégek vezetőinek juttatásait meghatározó hivatalnokot. A választás Kenneth Feinbergre, egy ismert washingtoni ügyvédre esett.

Dolgozni a szabi alatt?

Mindenkinek az ismeretségi körében van legalább egy valaki, aki még a szabadsága alatt is dolgozik, csak otthon, vagy a főnökei hívásait fogadja. Ez nem feltétlenül jogszerű és a munkavállaló egészségi is megsínyli.  

Az osztrákok nem érzik a válságot pénztárcájukon

Az osztrákok hetven százaléka nem érzi úgy, hogy a világgazdasági válság hatással volt a jövedelmére - állapította meg a GfK kutatóintézet friss tanulmányában. A felmérés magyarországi részéből kiderül, hogy a magyaroknak csak 28 százaléka tapasztalja ugyanezt. Az osztrákok főként a luxuscikkek beszerzésénél spórolnak és optimistábban látják a jövőt mint a kelet-európai fogyasztók.