"Jaj, úgy élvezem én a strandot..."

Sláger az üdülési csekk a Balatonnál

Az elmúlt évhez képest 30 százalékkal nőtt az üdülési csekket felhasználók száma, különösen kedvelt a kedvezményes fizetőeszköz a Balaton környékén, ahol már mintegy 3 ezer belföldi szolgáltatónál lehet üdülési csekkel fizetni - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) a távirati irodával pénteken.

Kevés tanár használja pihenésre a nyári szünetet

Hiába a két hónapos nyári szünet, a tanárok jelentős része nyáron is dolgozik. Nem eredeti munkahelyén, hanem fizetéskiegészítés céljából "fusizik". Valaki magánórákat ad, mások a legkülönbözőbb helyeken - az idegenforgalomban, a vendéglátásban - próbálnak szerencsét. Az ok egyszerű: a bruttó 150 ezer forintos átlagfizetés sokaknál nem elég a megélhetésre. A plusz pénzt így akkor keresik meg, amikor pihenniük kellene. Sokak életét nehezíti az a jogellenes jelenség, hogy csak június 30-ig szóló szerződést kapnak, amit szeptember elsejétől hosszabbítanak, így nyáron nincs fizetés.

Még ritkaságnak számít a gyeden levő apuka

Magyarországon még csak a családok 5-6 százaléka dönt amellett, hogy nem az anya, hanem az apa megy gyedre vagy gyesre és marad otthon a kisgyermekkel. A döntésben főként a tradicionális családi szerepek és az államtól kapott anyagi juttatások játszanak szerepet. Apaként akkor éri meg a gyed, ha nincs állása, vagy a feleség sokkal többet keres. Ám a férfiak átlagosan 15-20 százalékkal magasabb fizetése miatt ez kevés családban merül fel. Nyugat-Európában előfordul, a teljes támogatást csak akkor kapja meg a család, ha egy időt az apa is otthon tölt.

�rt a sz�llod�knak az er�s forint

Jelent�sen rontja a sz�llod�k j�vedelmez�s�g�t a forint er�s �rfolyama, k�nnyebbs�get a sz�ll�sd�j �f�j�nak cs�kkent�se, a munk�t terhel� j�rul�kok m�rs�kl�se okozhatna - mondta Kov�cs Istv�n, a Magyar Sz�llodasz�vets�g f�titk�ra p�nteken az MTI-nek.

A minimálbér-emelés növelné a munkanélküliséget

Töri a fejét a kormány és a gazdasági szakemberek, miként lehet növelni a foglalkoztatottságot és munkára ösztönözni az inaktívakat. Ennek egyik eszköze a pénzügyi ösztönzés lehet, a minimálbér és a segély összege közötti különbség növelése. A Népszabadság által megkérdezett gazdasági szakemberek szerint azonban a minimálbér emelése nem jó ötlet.

Kevés a terminál a boltokban

Tavaly a magyarok már több alkalommal használták bankkártyájukat vásárlásra, mint készpénzfelvételre. Az örvendetes változás egyik oka a hitelkártyák gyors terjedése, ám a kártyaelfogadó kereskedők számát tekintve Magyarország még sereghajtó az EU-n belül. Csakhogy hiába nő a kártyás fizetési hajlandóság látványos mértékben, ha továbbra is kevés a kártyaelfogadó kereskedő - írja a Népszabadság.

Bruttó 203 ezer forinttal startolnak a pályakezdők

A pályakezdő diplomások elhelyezkedéséről készített felmérést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az adatok szerint a frissen végzettek átlagosan bruttó 203 ezer forinttal startolnak. A legkeresettebbek és egyben a legjobban keresők a műszaki és informatikai diplomások. Informatikusként bruttó 258 ezer forinttal lehet indulni. Kereseti toplista és keresett szakemberek.

Csökkentené a segélyeket a kormány

A minimálbér helyett jövőre a nyugdíjminimum 150-180 százalékában szabná meg a szociális segélyek maximumát a kormány - írja a Világgazdaság. A Népszabadság szerint a járulékok csökkentésével segítenék a munkavállalást, de a minimálbér emelése jelenleg nincs napirenden. Ferge Zsuzsa szociológus szerint a tervezett változások csak a gyerekektől vennének el.

Csábítja Ausztria a magyar szakmunkásokat

Egyre több magyar munkavállaló a jobb megélhetés, a kiszámíthatóbb élet reményében külföldön próbál szerencsét. Az osztrák munkaerő-toborzó irodák havi félmillió forintos fizetés ígéretével csalogatják a magyarokat -  írja a Magyar Hírlap.