A klímaváltozás miatt egy hónappal korábban virágoznak a növények az Egyesült Királyságban

Egy polgári tudományos adatbázist használva a 18. század közepéig visszamenő feljegyzésekkel egy a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egy hónappal korábban virágzanak a növények az utóbbi globális melegedés alatt.

Európa legnagyobb, beporzókról szóló tárlata nyílik meg a Természettudományi Múzeumban

Új látványosságok a Budakeszi Vadasparkban: fogadóépület, röpdék és méhecskés játszótér

Budapest környékének egyik legkedveltebb ökoturisztikai célpontja az évente közel kétszázezer látogatót fogadó Budakeszi Vadaspark, amely most újabb izgalmas látnivalókkal bővült. Csaknem kétszáz négyzetméternyi új röpdét alakítottak ki a madaraknak, továbbá nyolcvan főt befogadni képes fedett foglalkoztató teret, valamint a méhek világát megelevenítő játszóteret és tanösvényt építettek. A ma átadott beruházást a Vadaspark alapítója, a Pilisi Parkerdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen pályázva, a Széchenyi Terv keretében valósította meg. „Az állami erdőgazdaságok a kormányzat kiemelt partnerei az ökoturisztikai fejlessztések ...

Nem veszélyes az óriás-tőrösdarázs!

A Magyarországon terjedőben lévő óriás-tőrösdarazsak (Megascolia maculata) Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúi, hiszen a nőstények hossza akár az 50 mm-t is elérheti. Tartani azonban nem kell tőlük, mert bár hatalmas termetük miatt ijesztő megjelenésűek, valójában jámbor óriások. A nőstényeknek ugyan van „fullánkja", de hacsak kézzel el nem kapjuk őket vagy rájuk nem lépünk, nem fogják azt használni. Félelemből történő elpusztításuk teljesen indokolatlan! - tájékoztat  Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben

Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Rohamosan csökken a rovarbeporzók száma

A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette – tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Ahogy rámutattak, a rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30 százalékának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését.

Poszméh Monitoring Program a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén

A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette. A rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30%-ának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Vegyen részt Ön is a poszméhek felmérésében!

Június 18-án számoltunk be részletesen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon zajló Poszméh Monitoring Programról. A programhoz kapcsolódóan nyereményjátékkal egybekötött akciót hirdetünk meg, amelyben minden természetkedvelő, természetjáró ember részt vehet, poszméhekről készült képek beküldésével. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Óriás tőrösdarázs bukkant fel a Csorvási löszgyepen

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy óriás tőrösdarazsat figyeltek meg a napokban a Csorvási löszgyepen. Ez a védett rovar külsőre ijesztőnek tűnhet ugyan, de nem agresszív, teljesen veszélytelen. - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Magyar és román kutatók az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Babeş-Bolyai Egyetem (BBE) kutatói három közelmúltban megjelent tanulmányukban tizenkét, különböző tulajdonságokkal rendelkező lágyszárú inváziós növényfajnak a vegetációra (Fenesi et al. 2023), a beporzóközösségekre (Kovács-Hostyánszki et al. 2022) és a beporzó rovarok funkcionális tulajdonságaira (Szigeti et al. 2023) gyakorolt hatásait tárták fel. Terepi vizsgálataik során Magyarországon és Romániában inváziós fajok által elözönlött és természetközeli területek növény- és beporzóközösségeit mérték fel és hasonlították össze. A megfelelő összehasonlítás és részletes feltárás érdekében azonnos ...