Első lett Bacsó Péter utolsó filmje

Jacko, Bujtor, Patrick Swayze, Cseh Tamás - halálozások 2009-ben

Világhírű popzenész, Ötvös Csöpi, megkéselt kézilabdázó, Kossuth-díjas filmrendező, Vuk szülőatyja, a leghosszabb ideig kormányzó diktátor - hírességek, akikkel jövőre már nem találkozhatunk.

Elment a bölcs bölény - Kállai Ferenc emlékére

Kállai Ferenc meghalt, és ezzel a magyar film ikonjai közül ismét elment egy. Nem voltak sokan (az ikonok nem is lehetnek), de közülük is meghatározó, karakteres, egyedi jelenség volt. Mindannyian fel tudjuk idézni jellegzetes hangját, mosolyát, idős, kopasz fejét. A Nagy Bölény - talán alkati adottságai okán nem sértő őt így nevezni, hiszen tudása és bölcsessége miatt megérdemli. Színészi ereje mögül emberi nagyság sütött át.

Makk Károly: Szíveskedjenek engem kellemesen elszórakoztatni

Makk Károly csütörtökön ünnepelte nyolcvanötödik születésnapját. Ötvenhat évvel ezelőtt forgatta első nagyjátékfilmjét, tavaly pedig a huszonharmadikat Így, ahogy vagytok címmel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért csak húsz évvel a rendszerváltás után csinált politikai krimit, és ennyi tapasztalattal a háta mögött hogyan értékeli a szakma mai helyzetét. A Kossuth-díjas filmrendező elmesélte, miért nem emigrált Amerikába, hány könyvet olvas egyszerre, melyik fiatal rendezőt tartja nagyra, a régi tanítványai közül kikkel jár még össze, illetve hogyan ismerkedett meg Francis Ford Coppolával és Fenyő Ivánnal. Azt is elárulta, hogy jó vvígjátékot ...

Rudolf Péter: Katonaruhában sem kaptam sört

"Hihetetlen mázlista vagyok" - jegyezte meg többször is Rudolf Péter, miközben mozikarrierjének első szakaszáról beszélgettünk. Az 51 éves színész elmesélte, mit jelentett 1983-ban Oscar-díjra jelölt filmben szerepelni, hogyan küldte el a francba az orosz katonákat, mikor fordult meg a fejében, hogy kiköltözik Amerikába, és mennyire esett kétségbe, amikor kopaszodni kezdett. Azt is megkérdeztük, miért játszott annyiszor gyáva embert, valamint hogyan csípte meg magának Nagy-Kálózy Esztert.

Hangutánzóból színész, színészből pedig filmes legenda lett Bencze Ferenc

1924. október 4-én Nagyváradon született Bencze Ferenc, aki bármilyen karaktert meg tudott formálni. Románia után Magyarországot is meghódította játékával. Az áttelepülés után elsősorban filmszínész volt, alkalmanként játszott színházakban, azt is szerette, de a filmet még jobban. Teljesen mindegy volt, hogy éppen mit és hol alakított, két dolog mindig meghatározta a játékát: profizmus és félelmetes hitelesség. Eljátszott mindent, kivéve Rómeót – igaz, azt nem is akarta. Sokan ösztönös színésznek tartották, amit el is ismert, de rengeteg dolgot gyűjtött az ösztönös tehetsége mellé az utcán, autóbuszon és még a borozóban is. Bencze FFerenc ...

Bacsó Péter a kádereként tartott számon

Egy verses est megrendezésére készül a Nemzeti Színházban játszó és korábban többek között az Oscar-díjas Mephistóban is szereplő Rubold Ödön. A Jászai Mari-díjas színész erről is beszélt, amikor interjút adott az Origónak. Ahogy arról is, hogy milyen volt a Mephisto forgatása, és milyen volt együtt dolgozni a film rendezőjével, Szabó Istvánnal.

Két félidő a pokolban: a magyar focis film, ami megihlette Hollywoodot

A magyar labdarúgás aranykorának idején, 1961-ben született Fábri Zoltán mai napig élvezetes, társadalmi összetartásról is szóló futballfilmje, a Két félidő a pokolban. A második világháborús példázatot megtörtént események ihlették, pontosabban, az alapötlettel Bacsó Péter kereste meg Fábrit – Bacsó pedig „véletlenül" bukkant a témára. Egy szovjet dramaturgtól hallotta a híres történetet: 1942 augusztusában a kijevi kenyérgyár csapata kétszer is legyőzte a német légvédelem válogatottját, amit a vesztesek kegyetlen géppuskatűzzel bosszultak meg. Ezt a – az azóta kiderült: hamis – legendát és egy auschwitzi mérkőzés történetét írták ...

Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...

Negyedjére vetítenek magyar klasszikust a Cannes Classics programjában

Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál „Cannes Classics" című hivatalos programja.