A kulturális és gazdasági tárca a legingatagabb

A kulturális, a pénzügyi és a földművelési tárca fogyasztotta el a legtöbb minisztert az elmúlt tizenhárom évben. A legstabilabbnak a honvédelmi, a külügyi és az igazságügyi tárca bizonyult a rendszerváltás után. A legtöbb minisztercsere az Orbán-, a legtöbb miniszteri poszt pedig az Antall-kormány idején volt. A legrövidebb miniszteri tisztség Suchman Tamásé volt, aki mindössze egyetlen napig vezette az ipari tárcát.

Másodszor is megházasodott Deutsch Tamás

A 64 forintos benzin miatt vették blokád alá az országot

Taxisok ezrei vették blokád alá a nagyobb városokat és a határátkelőket 1990. október 25-én. Ekkor jelentették be a 65 százalékos benzináremelést. Az Antall-kormány képtelen volt kezelni a válságot: a kórházban lévő miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter majdnem kiesett a Parlament ablakából, a három napon keresztül tárgyaló taxisoknak pedig nem adtak enni. Kedden volt a taxisblokád 15 éves évfordulója.

Elhunyt Horváth Balázs, a Fidesz képviselője

Hosszú szenvedés után elhunyt a veszprémi kórházban Horváth Balázs fideszes képviselő. A korábban az MDF-ben politizáló képviselő az Antall-kormány idején a belügyi tárcát irányította. Horváth Balázst a Fidesz saját halottjának tekinti.

Orbán megint befürdik Bod Péter Ákossal

Kupa: "Én már a kampányban megmondtam!"

Egyszer akár a pénzügyminiszteri tisztséget is újra elvállalja a Centrum Párt volt vezetője, aki néhány hete bejelentette, hogy kiszáll a politikából. Kupa Mihályt  olvasóink a gazdasági helyzetről, a megszorításokról és a reformokról kérdezték az [origo] Vendégszobájában. Az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere azt is elmondta, melyik ország példáját kellene követnünk.

Für kitagadta Deutsch-Fürt

Megbocsáthatatlannak nevezte Für Lajos, hogy veje, Deutsch-Für Tamás egy interjúban közölte, nem ért egyet azzal, hogy szerepet vállal a Magyar Gárdában. Az Antall-kormány egykori honvédelmi minisztere levélben reagált a fideszes kabinetfőnök interjújára.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

Uraknak és elvtársaknak is jutott a Postabank pénzéből

1997. február 28-án futótűzként terjedt szét az országban egy állítólagos belső körlevél nyomán kipattant aggasztó hír, miszerint az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet, a Postabank napokon belül csődbe mehet. Kora délutánra hosszan kígyózó sorok alakultak ki a postahivatalok előtt, a Postabank és Takarékpénztár Rt. József nádor téri központi székháza előtt pedig a bankban lévő befektetéseik, betéteik sorsa miatt aggódó, ideges tömeg verődött össze. A pártállami idők finisében létrehozott és ma már történelemnek számító Postabankot sok szempontból a rendszerváltozás sajátos állatorvosi lovának tekinthetjük.

Keserédes privatizációs rémtörténet a rendszerváltás hajnaláról

Mi köze van a magyar cukoriparnak a műholdakhoz és a világtengerekhez? És miért volt az 1989-es év a nagy fordulópont? Mit is jelentett valójában, hogy  „vitték, mint a cukrot”? Bertalan Péter történész-politológus ezekre a kérdésekre is választ ad legújabb, az Egy „keserédes” történet című könyvében, amelyben a magyarországi cukoripar hányatott sorsú magánosításának példáján keresztül mutatja be  a rendszerváltás korszakának privatizációs ellentmondásait.