állambiztonság
címke rss- legfrissebb
- legrégebbi
Még 1989-ben is szerveztek be ügynököket
Németh Miklós volt szocialista miniszterelnök elismerte, hogy átadott egy ügynöklistát utódának, Antall Józsefnek, de hozzátette: a dokumentumot nem ő állíttatta össze, a tartalmára pedig nem emlékszik. A hvg.hu eközben kiderítette: a rendszerváltás előtti utolsó hónapokban is szerveztek be ügynököket a szocialista állambiztonsági szervek. Összesen 165 ezer embert figyeltek meg az országban a titkosszolgálatok közvetlenül a rendszerváltás előtt.
Az [origo] átvilágíttatja a parlamentet
Közel négyszáz politikusról, valamint az egyházi vezetőkről kértünk adatokat az állambiztonsági levéltártól arról, hogy együttműködtek-e a pártállami tikosszolgálatokkal. Jelenleg ez az egyetlen törvényes út arra, hogy egy politikusról megtudjuk, valóban ügynök volt-e. A mostani parlamentben csak két képviselőről tudhatjuk bizonyosan, hogy együttműködött a III-as főcsopotfőnökséggel, noha korábban többeket is meggyanúsítottak ezzel.
Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek
Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.
Várat magára az ügynöktörvény
Hétfő este szavazott a parlament az ügynöktörvény módosítási javaslatairól. A képviselők nem szavazták meg az ügynöktörvényhez kapcsolódó MSZP-s alkotmánymódosítást. A törvény későbbi módosítása esetén a leszerelésüktől számítva csak tíz évig maradhatnának inkognitóban a szocialista állambiztonság hivatásos tagjai, és a titkosszolgálatok nem rejtegethetnének papírokat az iratátadó bizottság elől.
A KGB szerint külföldről pénzelik a készülődő forradalmat
A fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) szerint külföldről pénzelik azokat a terveket, amelyek célja Alekszandr Luskasemko elnök rendszerének a megbuktatása.
Esküvőről, 56-os évfordulókról jelentett Krakus
Az "1956-os ellenforradalom" évfordulójáról, március 15-i eseményekről, unokanővére esküvőjéről jelentett többek között a 80-as években a Krakus Péter fedőnevű titkos megbízott - derült ki Ungváry Krisztián történész kutatásaiból, aki feldolgozta a munkadossziéjában található 137 különféle iratot. Krakus Péter pedig az állambiztonsági papírok szerint nem más, mint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere. Szita ügyvédje most is tagadta, hogy ügyfele azonos lenne Krakussal.
Egyházi vezetők nem engednek az ügynökaktákhoz
A nagy történelmi egyházak vezetői megakadályozták, hogy az [origo] megtudja, együttműködtek-e a pártállami titkosszolgálatokkal vagy sem. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek, és ezzel megakadályozták, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára adatokat adjon ki róluk. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ismerte el közszereplői mivoltát, így róla megtudhattuk, hogy a levéltár adatai szerint nem volt hálózati személy. Az [origo] bírósághoz fordult állásfoglalásért.
Alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.
Nem találtak újabb ügynököket a parlamentben
Az [origo] márciusban kezdeményezte a parlamenti képviselők átvilágítását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál: azt próbáltuk kideríteni, hogy volt-e olyan képviselő, aki ügynök volt, vagy nyilvántartotta az előző rendszer titkosszolgálata. A levéltár hétfőre végzett a munkával. Akiknek érintettsége a Mécs-bizottság munkája során felmerült, azokról már korábban kértünk adatokat, így róluk most nem érdeklődtünk újra. A többi képviselő közül egyedül Orbán Viktorról kaptunk egy úgynevezett A-kartont, amelyet a katonai elhárítással foglalkozó ügyosztály állított ki. Az A-kartont Orbán júliusban honlapján már nyilvánosságra hozta.
Paul Lendvai több magyar újságíró ügynökmúltjáról ír
Paul Lendvai ismert magyar származású újságíró, közíró az Élet és Irodalom (ÉS) című lap pénteki számában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikért anyagok alapján azt írta, hogy több magyar újságíró jelentett róla.