Takarékok: nem alaptörvény-ellenes az integrációs törvény

Alkotmányellenes a három csapás

Alkotmánybíróság: Mehet a takarékok állami átvétele

A szövetkezeti hitelintézetek integrációja csak két, kisebb jelentőségű ponton alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a lépések összességében megfelelnek az alaptörvénynek.

Esztergom palotával csalogatja az Alkotmánybíróságot

Esztergom önkormányzata az Alkotmánybíróság lehetséges székhelyéül a városban lévő Sándor-palotát, illetve a Déli Kanonoksor épületét is alkalmasnak tartja, és felajánlja a kormánynak - erről született elvi döntés a helyi képviselő-testület csütörtök esti ülésén.

Trócsányi megszüntetné az AB korlátozását

Az AB kommentekkel kapcsolatos ítélete ellentétes a társadalom érdekeivel

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete közleményben tiltakozott az Alkotmánybíróság kommenteket érintő szerdai határozata ellen, és megoldási javaslatokat is felvázolt annak érdekében, hogy egy-egy névtelen komment miatt ne legyenek azonnal perelhetők a hírportálok, blogok és más weboldalak üzemeltetői.

Megszüntette az egyik takarékszövetkezeti beadványt az AB

Az Alkotmánybíróság 2014. május 27-én kelt végzésével megszüntette az eljárást azoknak a beadványoknak az ügyében, amelyeket korábban a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága nyújtott be – tudta meg a Napi.hu. A bíró a takarékszövetkezeti integrációs törvény miatt szükséges alapszabály-módosítások miatt fordult az AB-hoz, de mivel a módosításokat a cégbíróság már bejegyezte, a kérdés okafogyottá vált.

Akkor is az oldal felel a jogsértő kommentekért, ha azokról nem is tud

Döntött az Alkotmánybíróság, az internetes oldalak akkor is felelősek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak.

Nem kell a főnökkel azonnal közölni, ha gyermeket várunk

Senki nem kötelezheti arra a várandós nőket, hogy munkahelyükön idő előtt bejelentsék terhességüket – mondta ki kedden az Alkotmánybíróság.

Várandós nőnek még akkor sem lehet felmondani, ha még ő maga sem tudja, hogy terhes

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvének egyik rendelkezését, amelyik korlátozta a várandós nők felmondási tilalmát. Ezentúl egyáltalán nem lehet várandós nőnek felmondani, még akkor sem, ha a felmondás közlésekor még maga a dolgozó sem tudta, hogy terhes.

Semmi köze a munkáltatónak a terhességhez

Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének az a rendelkezése, amely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt a munkáltatójának.

Tízezreket nyerhetnek a gyereket nevelő élettársak

Az Alkotmánybíróság nem szólhat bele adóügyekbe. Nemrég mégis olyan döntést hozott, ami egy sokakat érintő és az igazságérzetet sértő adószabály megváltoztatását vonja maga után. Az 1 + 2 gyerek így lesz egyenlő 3 gyerekkel, pedig ez még nincs így. Havonta tízezreket nyernek az élettársi viszonyban gyereket nevelők.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az Együtt-PM

A Kúria kedden megállapította, hogy nem lehet népszavazást tartani a paksi bővítésről, de az Együtt-PM mindent megtesz, hogy mégis legyen referendum: az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak.

Az AB kijavíttatja a családipótlék-törvényt a parlamenttel

Ha két szülő korábbi kapcsolatából hozza gyerekét az új kapcsolatba, akkor több pénz jár a jelenlegi szabályok szerint akkor, ha házasságot kötnek, mint akkor, ha csak élettársakként élnek. Az Alkotmánybíróság szerint ez alkotmányba ütközik.

Az AB elmagyarázta Bajnaiéknak, miért nem rossz a győzteskompenzáció

Bajnai Gordon pártszövetsége, az Együtt–PM az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a győztest is kompenzáló választási rendszerben elvileg egy szavazat két mandátumhoz is vezethet. Az AB szerint ez nem feltétlenül van így, egyébként pedig a választási rendszert átszabni nem az ő dolguk, hanem a parlamenté.

Nem szabad majomhoz hasonlítani Orbánt és Gyurcsányt

Nem tudott döntést hozni az Alkotmánybíróság a takarékokról

Az Alkotmánybíróság a keddi teljes ülését a takarékszövetkezeti szektor állami átalakítása ügyének szentelte, de nem hozott döntést – írja a Napi Gazdaság. Az Origo információi szerint nincs véleményegység a bírák között, így rövid távon nem is várható határozat.

Az AB lesöpörte a tankönyv-államosítás miatti panaszt

Az Alkotmánybíróság befogadta, de meg is szüntette a tankönyv-államosítás miatt beérkezett panasz vizsgálatát. Az új szabályok közfeladatnak nevezik meg a tankönyvek terjesztését, ezért a jogbiztonság miatt aggódó szereplők érvei hatályukat vesztették.

Eldől, visszafordítható-e a takarékszövetkezeti átalakítás

Az Alkotmánybíróság most még megállíthatná a takarékok állami irányítás alá sorolását, de kicsi erre az esély, írja a Népszabadság. Ha kedden a testület nem ad igazat az állami gyámságnak megágyazó törvény ellen tiltakozóknak, akkor a Takarékbank többségi tulajdonrészét megszerző befektetőcsoport örülhet, sok takarékszövetkezeti vezető pedig végleg bánkódhat.

Visszajár a végkielégítés-adó

Megszületett az első jogerős döntés arról, hogy az államnak vissza kell fizetnie a 98 százalékos különadót.

Hogyan lesz 98 százalékból 0 százalék?

Hiába vetettek ki 98 százalékos adót a végkielégítésekre: akik fizettek, az Alkotmánybíróság határozata után - jogászi vélemény szerint - visszakérhetik a pénzt. Néhányan már léptek is. Hogyan lesz 98 százalékból 0 százalék?

Alkotmányellenes a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályozása

Bankszövetség: Nem történt semmi

A Magyar Bankszövetség szerint az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződések ügyében.

Most akkor örüljenek a devizahitelesek vagy sem?

Az Alkotmánybíróság döntött a kormány devizahiteles kérdéséről, és úgy találta, hogy kivételes helyzetben átírhatók a szerződések. Ám a hiteles és a bankok érdekét is figyelembe kell venni. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Mégis lehet villanyoszlopra választási plakátot ragasztani

A Kúria egy berettyóújfalui esetben az Alkotmánybíróság korábbi döntésével ellentétes ítéletet hozott, amely általános érvényű lehet. Ezek szerint a kampányban a közlekedési törvény ide vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

Megváltoztathatják a devizahiteles szerződéseket

Kivételes esetekben megváltoztathatja a Parlament a devizahiteles szerződéseket, derült ki az Alkotmánybíróság által a kormány devizahitelesekkel kapcsolatos indítványára adott állásfoglalásból.

Kivételes helyzetben átírhatók a devizahiteles szerződések

Hétfői ülésén döntött az Alkotmánybíróság a kormány tavaly novemberben beadott devizahiteles kérdéséről. Az egyik döntés az, hogy kivételes helyzetben a kormány átírhatja a szerződéseket. Azonban csak úgy, hogy mindkét fél, vagyis a hiteles és a bankok érdekét is figyelembe kell venni.

Elnökével is szembement az Alkotmánybíróság a választási plakátok miatt

Visszautasította az AB a villanyoszlopos kampányolás tiltása miatti panaszt. A szűk többséggel elfogadott határozathoz hét alkotmánybíró is különvéleményt csatolt.

Mégis bírálhatjuk a politikusokat

A közszereplőknek tűrniük kell

Az Alkotmánybíróság az Index információi szerint hétfőn kis többséggel úgy döntött, hogy eltörli a polgári törvénykönyv új rendelkezését, és a közszereplőket továbbra is szélesebb körben lehet bírálni, mint az átlagembereket. A döntés még nem nyilvános.

Tárgyalt az Alkotmánybíróság, de nem döntött a devizahitelekről

Hétfői ülésén tárgyalt az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyéről, döntés azonban egyelőre nem született. Az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, rövidesen megszülethet a döntés – írja a Portfólió.hu az Alkotmánybíróságra hivatkozva.

Ab: alaptörvénybe ütközik a 98 százalékos különadó

Tárgyalt, de nem döntött a devizahitelekről az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság kedden nyilatkozhat a devizahitelesekről

A kormány korábban arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a hitelszerződéseket. 

A vesztegetéssel vádolt bírónak is jár a fizetés

A bírói függetlenséget korlátozta azzal a szegedi bíróság, hogy a vesztegetéssel gyanúsított N. Norbert szegedi bíró bérét letiltotta. A bíró ugyan pert nyert munkáltatója ellen, ezt viszont később a Kúria felülbírálta. Az Alkotmánybíróság szerint ki kell fizetni N. Norbert bérét.

Az Alkotmánybíróság már tárgyalja a devizahitelesek ügyét

Tényleg kijön Lázár János egyenlete?

Hiába csökken az államadósság most, ha a paksi atomerőmű felépítéséhez felvett orosz hitellel ismét eladósodik az ország. És ennek mi köze van az alaptörvényhez?

Az Alkotmánybíróság is dönt a devizahitelekről

Néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság dönt a kormány megkereséséről – értesült a Figyelő Fidesz-közeli parlamenti körökből. Az Alkotmánybíróság főtitkára a lap információira azt reagálta: még bizonytalan, hogy mikor döntenek.

A devizahitelek alkotmányosságára kíváncsi a kormány

A kormány indítványt adott be az Alkotmánybírósághoz, amelyeben főként a devizahiteles szerződések alaptörvény szerinti értelmezését kéri.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a kormány a devizahitelek ügyében

Alkotmányos lenne-e utólag megváltoztatni devizahitel-szerződéseket? Ezt veti fel a kormány egy az Alkotmány-bírósághoz intézett pénteki beadványban. A kormány ennek fényében kéri az alkotmány több rendelkezésének értelmezését.

Paczolay: Kár volt megkötözni az Alkotmánybíróságot

Hetven év felett is maradhatnának az alkotmánybírók

Paczolay Péter mégis marad a Velencei Bizottságban

A kormány nyáron bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert az alkotmányosság felett őrködő Velencei Bizottságból, most maga a testület választotta meg tiszteletbeli elnökévé. Az Alkotmánybíróság elnöke 1991 óta vesz részt a Velencei Bizottság munkájában.

Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman

Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az új Ptk. közéleti szereplők bírálhatóságát szűkítő feltétele miatt.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékok

Az alapvető jogok biztosa után most az Alkotmánybíróságtól kérik az ágazati egyeztetések nélkül elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság nem engedi a korlátlan megfigyelést

Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvényt, mert szerintük alaptörvény-ellenes az, ha valakit állandó nemzetbiztonsági megfigyelés alatt akarnak tartani. 

A Fidesz élvezi Áder János pofonjait

Gáncsolta a takarékszövetkezetek államosítását, a médiahatóság elnökének megválasztását és még vagy egy tucat másik törvényt is, mégsem haragszanak a fideszesek Áder János államfőre. A vétók pont jók arra, hogy lemossák a Fideszről a mindig készséges Schmitt Pál szégyenét, de ha akarna, jobban is keresztbe tudna tenni a kormánypártoknak. A legkeményebb fegyverét eddig csak egyszer vetette be, de furcsa módon még az is jól jött a Fidesznek.

Az Alkotmánybíróság nem döntötte el, lehet-e médiafőnök Deutsch Tamás

A kormány azért kért alkotmányértelmezést, mert túl szigorúnak bizonyultak az NMHH elnökével szemben támasztott feltételek. Az Alkotmánybíróság csak egy kérdésben döntött, a többiről azt mondta, azt Orbán Viktor és Áder János dolga eldönteni.

Orbán: Nincs már vita az alaptörvényről

A miniszterelnök szerint szép és izgalmas volt az alkotmányos viták korszaka Magyarországon, de az Alkotmánybíróság keddi döntésével ennek vége.

Figyelmeztette a kormány, de átengedte az Alaptörvény módosításait az Ab

Nem megalapozott, illetve nincs hatásköre - ezekkel utasította el Szabó Máté ombudsman negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos beadványát az Alkotmánybíróság.

Határozottabb fellépést ígér az Alkotmánybíróság elnöke

Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.

Az Alkotmánybíróság előtt az alaptörvény

Az Alkotmánybíróság példátlan gyorsasággal tűzte napirendre az ombudsman indítványát, amely az alaptörvény negyedik módosításának a vizsgálatára irányul. Szabó Máté szerint az alkotmány újabb módosítása közjogilag érvénytelen.

A DK nem alakíthat frakciót

Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy felemelték a frakcióalakításhoz szükséges képviselő létszámot.

Az ombudsman az Alkotmánybíróságon támadja az alkotmánymódosítást

Szabó Máté ombudsman szerint a márciusban elfogadott, itthon és külföldön is nagy tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy nem felelnek meg bizonyos formai, eljárási követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot. Az AB-nek harminc napon belül határoznia kell az indítványról.

Hány követ fújnak az alkotmánybírók?

Szerdától többségben vannak az Alkotmánybíróságon a kormányváltás óta kinevezett, azaz a Fidesz által jelölt és a kétharmados parlamenti többség által megszavazott bírák: a hetvenéves Holló Andrást Juhász Imre váltja. Az egykor Orbán Viktort tanító volt miniszter, Stumpf István alkotmánybíróként nem maradt lojális a Fideszhez, de a többi, kormányközelinek tartott bíró eddigi viselkedése is arra mutat: nincs állandóan együtt szavazó fideszes blokk a testületen belül.

Kövér meglenne Stumpf jogászkodása nélkül

Kövér László szerint a demokrácia halálát jelentené Stumpf István ötlete, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az alkotmányt. Kövér a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszélt, hogy a Fidesz-székház udvarán tüntetők mögött az MSZP és az SZDSZ szellemisége áll.

Aki a Fidesz árulója lett

Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.

Új alkotmánybírót választott az Országgyűlés

Alkotmánybíróvá választotta a parlament Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét. A Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta.

Stumpf nekiment az alkotmánymódosításnak

Az alkotmányos normák túllépéséről, súlyos dilemmákról beszélt Stumpf István alkotmánybíró egy konferencián. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke arra figyelmeztetett: a politikának és a közvéleménynek is tiszteletben kell tartania a bírói ítéleteket.

Szabadabb lesz a választás

Nem lesz regisztráció a belföldieknek, megszűnik a kampánycsend, lehet majd publikálni a közvélemény-kutatási adatokat az utolsó időkben is, és a mozikban is nézhetünk majd politikai reklámokat - derült ki a  választási eljárásról szóló törvény legújabb módosító javaslatából. A legfurcsább módosítás azonban mégis az, hogy a kereskedelmi médiában is lehet majd kampányolni, de csak azoknak, akik nem tudtak országos listát állítani. A jogszabály módosítására azért volt szükség, mert januárban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény több pontját.

Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró

Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölte alkotmánybírónak a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András helyére a parlament illetékes eseti bizottsága. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték. Az MSZP nem vett részt az ülésen.

Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt

Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldről pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.

Semmi hatalmat senkinek

Két és fél évvel a kormányváltás után azt hiszem, jobban jártunk volna, ha a gyenge és instabil kormányok bukása miatt évente rendeznek rendkívüli parlamenti választásokat.

Rogán: Az Alkotmánybíróságnak kedvezünk

Rogán Antal szerint az alaptörvény módosításával nem szűkül, hanem bővül az AB jogköre.

Mit értett félre Jagland?

Az alaptörvény jövő hétfőre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács főtitkára. Szerinte a magyar kormány újra bevezetné azokat az intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A Fidesz szerint félreértett valamit.

Vallásszabadságról szó se essék

Az Alkotmánybíróság döntése nem a vallásszabadságról szól, hanem az elmúlt évek talán legfontosabb problémáiról: a korlátlan parlamenti szuverenitásról és a megfontolt törvénykezés lehetetlenné tételéről.

A Fidesz átírta az alkotmánymódosítást

Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek a képviselők. A most elfogadott módosítások szerint a legfőbb ügyész mégsem jelölhet ki másik eljáró bíróságot, a kampányban a tévés és rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, és a rokkantak állami támogatása is bekerül az alaptörvénybe. A szavazás idejére az MSZP és a DK képviselői kivonultak az ülésteremből.

Visszajárnak-e a kisegyházak milliói?

Miután az Alkotmánybíróság döntése miatt több kisegyház visszakapja korábbi státusát, elkezdtek lobbizni, hogy ezzel együtt kapják vissza a tavaly elmaradt pénzüket is. Azt is szeretnék elérni, hogy a hívek újra felajánlhassák nekik adójuk egy százalékát. A kormány egyelőre számol.

Orbánnak továbbra sem jön be a vörös csillag

A miniszterelnök szerint amíg egyetlen olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.

A KDNP nem örül, hogy sarló-kalapáccsal lehet menetelni

A Magyar Munkáspárt fontos lépésnek nevezte az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképeket engedélyező lépését. A KDNP szerint az AB-nek figyelembe kellett volna vennie a döntés társadalmi hatásait.

Megsemmisítette a vörös csillag-tilalmat az AB

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabályozás túl tág, pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság kiállt gyülekezési jog mellett

Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.

Sólyom veszedelmes visszalépést lát

Hanyatlik a magyar alkotmányos kultúra, politikai célok alapján módosítják az alaptörvényt, megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit - erről Sólyom László beszélt Bernben egy egyetemi előadáson. Az Alkotmánybíróság első elnöke és egyben korábbi köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmányozás "fájdalmas és veszedelmes visszalépés" a korábbi helyzethez képest.

Kukorelli: Nem lehet kidobni a korábbi AB-határozatokat

Ellenzi a Fidesz elnökségének terveit Kukorelli István volt alkotmánybíró, amellyel megtiltanák az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatkozhasson korábbi ítéleteire. Az alkotmányjogász szerint a "Ctrl C, Ctrl V" messze nem igaz a testület gyakorlatára, a tervezett változtatás ellenben veszélyeztetheti a függetlenségét és a kiszámíthatóságot.

Puskázik-e az Alkotmánybíróság?

A Kósa-nyilatkozatnak csak az lehet a célja, hogy megbántsa és megfélemlítse a feladatukat komolyan vevő alkotmánybírókat. Egyébként érthetetlen, mit tartalmazna a felvetett törvénymódosítás.

Megtiltja a puskázást a Fidesz az Alkotmánybíróságnak

Az Alkotmánybíróságot érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége. Eszerint a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, és erősítenék az testület munkájának nyilvánosságát. Kósa Lajos emellett megerősítette korábbi információnkat, hogy megtiltanák, hogy a testület a korábbi állásfoglalásait használja. Kósa szerint "puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van".

Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak

Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.

Az Alkotmánybíróságon támadja a Cozma-ítéletet Sztojka Iván

Sztojka Iván védője azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Cozma-gyilkosság ügyében hozott ítéleteket, mert úgy érzik, nem volt tisztességes az eljárás. Szerintük a rendőrség, az ügyészség és a minisztérium nyilatkozatai nem feleltek meg az emberi jogi normáknak.

Az Alkotmánybíróságnál keresi igazát a kormány

Az Európa Tanács tavaly többször is kifogásolta a bírák jogállásról szóló, tavaly módosított jogszabályt. A legutóbbi eset után a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, összhangban vannak-e az alaptörvénnyel a kifogásolt részek.

Kövér: Politizál az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tudatosan politikai döntést hozott a választási regisztráció megsemmisítésével fideszes parlamenti elnök szerint. Háromheti ülésezés ebben a ciklusban már biztos nem lesz.

Visszavonulás

Az Ab döntése után a Fidesz - az első reakciókból ítélve - meghátrált. Kitart-e a mértékletesség?

Alkotmányellenes a választási regisztráció

Indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért Alaptörvény-ellenes a választási regisztráció - döntött pénteken az Alkotmánybíróság. A testület szerint alkotmánysértő a választási kampány korlátozása is. A bírák ugyanakkor azt is kimondták, hogy vannak olyan választói csoportok, amelyek esetében indokolt előírni a regisztrációt. Öt alkotmánybíró írt különvéleményt a határozathoz, négyen nem értenek egyet a választási regisztráció eltörlésével.

Így nyelte a pofonokat a kormány az Alkotmánybíróságtól

Nem a választási eljárási törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása az első alkalom, hogy az Alkotmánybíróság szembemegy a kormány döntéseivel. A legnagyobb horderejű határozatot a nagy összegű végkielégítések utólagos megadóztatása miatt hozta a testület, de több más - a kormánynak fontos - ponton is a másik oldalra állt. A kormány válaszlépései között volt alkotmánymódosítás, zárószavazás előtti gyors módosítás, de az sem volt ritka, hogy rezignáltan vették tudomásul a bírák döntését.

Nem az [origo]-nak szólt a KDNP feddése

Elfogadhatatlan a KDNP szerint, hogy az Alkotmánybíróság döntését - a választási regisztráció alkotmányellenességéről - a hivatalos bejelentés előtt leközölte az [origo] - és utánunk mások. A  KDNP több megkeresett politikusa az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: félreérthető a közlemény, mert nem azt nem tartják elfogadhatónak, hogy egy hírportál az értesülését megírja, hanem hogy ilyen iformációk kiszivárognak az Alkotmánybíróságról. A kormánypártok amúgy szintén legalább egy nappal korábban értesültek a döntésről.

Az okos Fidesz enged a bunkó magyaroknak

Ami jó az jó; egy meg egy az kettő; sok magyar analfabéta tönkreteszi a választást - ez csak néhány azok közül az érvek közül, amelyekkel a Fidesz az elmúlt egy évben próbálta megindokolni, hogy mi szükség van a választási regisztrációra. Az Alkotmánybíróság pénteken eltörölte a szabályt, a Fidesz bejelentette, hogy 2014-ig nem is hozzák vissza, mert bár erejük lenne hozzá, okosabbak ennél. Hogyan érvelt a Fidesz az egyik legvitatottabb döntése mellett?

A saját sikerét látja az ellenzék az AB döntésében

Az MSZP és az LMP szerint a Fidesz meghajolt a választók akarata előtt, amikor az Alkotmánybíróság döntése után úgy döntöttek, hogy nem lesz kötelező regisztráció a következő választásokon. Gyurcsányék a saját sikerüket is látják a döntésben, a TASZ nem teljesen elégedett.

Megbuktatja az Alkotmánybíróság a regisztrációt

Információnk szerint egy kivételével minden - Áder János köztársasági elnök által megjelölt - pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt: az AB szerint nem szükségszerű a regisztráció.

A Fidesz még nem beszél a regisztráció bukásáról

A Fidesz szakpolitikusa az Alkotmánybíróság hivatalos határozatáig nem kommentálja az [origo]-nak azt az információját, mely szerint a testület alkotmányellenesnek találta az új választási eljárásról szóló törvényt.

Kapott egy pofont a választási regisztráció

Elkaszálta pénteken az Alkotmánybíróság az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály több részét, azokat, amelyek nem átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ez a törvény teszi lehetővé a választási regisztráció bevezetését, de például a pártállami rendszer vezetői által felvett nyugdíjak csökkentését is. Tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített részeket az AB, csak a formai ok miatt semmisítette meg ezeket. Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés megsértette saját korlátait a törvény egyes részeinek elfogadásával. A kormánypártok nem hátrálnak.

65 év lesz a bírák nyugdíjkorhatára

Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi törvényt. A javaslat értelmében fokozatosan, tíz év alatt csökkenne 70-ről 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára. A felmentett bírákat visszavennék az állományba vagy kérhetnék azt is, hogy rendelkezési állományba kerüljenek.

Ombudsman: Alapjogokat sért a pénznyerők betiltása

Szabó Máté az érintett törvény erről szóló módosításainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Megválasztották alkotmánybírónak Salamon Lászlót

A parlament döntése alapján a KDNP-s Salamon László veszi át a korhatárt elérő Bihari Mihály alkotmánybíró helyét a testületben.

Alkotmányellenes a család fogalma

Megsemmisíti az Alkotmánybíróság a család védelméről szóló tavaly elfogadott törvény több pontját. A probléma a család fogalmával és az öröklési szabályokkal van.

Sólyom: Nincs értelme egy puhány Alkotmánybíróságnak

Az alkotmányos kultúra hanyatlásáról és az elvi rendcsinálás szükségességéről is beszélt az [origo]-nak hétfőn Veszprémben Sólyom László volt köztársasági elnök, aki borúsnak látja a jelenlegi alkotmányos helyzetet. Szerinte nem jó gyakorlat, hogy aktív politikust választanak alkotmánybírónak, mint most a KDNP-s Salamon Lászlót, és úgy látja, ha a testület átengedi a választási regisztrációt, "nincs sok értelme a létezésének".

Megnyílik az út a választási regisztráció bukása előtt

Túl szűken értelmezi a család fogalmát a családok védelméről szóló törvény - információink szerint az Alkotmánybíróság erre hivatkozva hétfőn bejelenti a tavaly elfogadott jogszabály egyes részeinek megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy az AB hamarosan dönt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről is, mivel több nem átmeneti rendelkezés is került a törvénybe. Ilyen a választási regisztráció is, így ez a döntés az első lépés lehet a szabály eltörléséhez.

Salamon Lászlót jelölték alkotmánybírónak

Az [origo] értesülésével egyezően Salamon Lászlót jelölik Alkotmánybírónak a februárban távozó Bihari Mihály helyére. A parlament jelölő bizottságának hétfői ülésén a kormánypárti képviselők támogatták a jelölést, az egyetlen jelenlévő ellenzéki képviselő, a jobbikos Gyüre Csaba pedig tartózkodott. Az Országgyűlés jövő hétfőn dönthet Salamon megválasztásáról.

Áder: Aggályos a választási regisztráció

Alkotmányosan aggályos a magyarországi szavazók regisztrációja, problémásak az új kampányszabályok és a közvélemény-kutatásokra vonatkozó szabályok - közölte csütörtökön este Áder János köztársasági elnök. Áder ezért előzetes vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak a hétfőn elfogadott törvényt. Harminc nap alatt kell dönteni, ha a törvény a bírák szerint is problémás, akkor a kormánypártoknak változtatniuk kell a szabályokon.

Nem hagyja annyiban az AB a hajléktalanok büntetését

Az Alkotmánybíróság elrendelte a hajléktalanokat egy azóta alkotmányellenesnek talált törvényi rendelkezés alapján sújtó szabálysértési ügyek felülvizsgálatát. A megsemmisítést kimondó döntésből ez kimaradt, a testület most pótolta.

Nemzeti konzultációt indít a hajléktalanokról Orbán

A miniszterelnök szerint ésszerűtlenül döntött az Alkotmánybíróság a hajléktalanokról, ezért nemzeti konzultáción kikéri a megyei jogú városokban élők véleményét. Ha a többség úgy akarja, az alkotmányt is módosítani fogják.

Leszálltak a rendőrök a hajléktalanokról

Az Alkotmánybíróság döntése után érezhetően abbahagyták a rendőrök a hajléktalanok vegzálását. Néhányan már vissza is cuccoltak az aluljárókba, sokan arról számoltak be, hogy jóval ritkábban zaklatják őket a közterületesek és a rendőrök. A fideszes polgármesterek idegesek, és törvénymódosításra készülnek.