Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyûlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Paczolay: Kár volt megkötözni az Alkotmánybíróságot
Hetven év felett is maradhatnának az alkotmánybírók
- címkék:
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Paczolay Péter mégis marad a Velencei Bizottságban
A kormány nyáron bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert az alkotmányosság felett õrködõ Velencei Bizottságból, most maga a testület választotta meg tiszteletbeli elnökévé. Az Alkotmánybíróság elnöke 1991 óta vesz részt a Velencei Bizottság munkájában.
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az új Ptk. közéleti szereplõk bírálhatóságát szûkítõ feltétele miatt.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékok
Az alapvetõ jogok biztosa után most az Alkotmánybíróságtól kérik az ágazati egyeztetések nélkül elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság nem engedi a korlátlan megfigyelést
Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenõrzés szabályait módosító törvényt, mert szerintük alaptörvény-ellenes az, ha valakit állandó nemzetbiztonsági megfigyelés alatt akarnak tartani.
A Fidesz élvezi Áder János pofonjait
Gáncsolta a takarékszövetkezetek államosítását, a médiahatóság elnökének megválasztását és még vagy egy tucat másik törvényt is, mégsem haragszanak a fideszesek Áder János államfõre. A vétók pont jók arra, hogy lemossák a Fideszrõl a mindig készséges Schmitt Pál szégyenét, de ha akarna, jobban is keresztbe tudna tenni a kormánypártoknak. A legkeményebb fegyverét eddig csak egyszer vetette be, de furcsa módon még az is jól jött a Fidesznek.
Az Alkotmánybíróság nem döntötte el, lehet-e médiafõnök Deutsch Tamás
A kormány azért kért alkotmányértelmezést, mert túl szigorúnak bizonyultak az NMHH elnökével szemben támasztott feltételek. Az Alkotmánybíróság csak egy kérdésben döntött, a többirõl azt mondta, azt Orbán Viktor és Áder János dolga eldönteni.
Orbán: Nincs már vita az alaptörvényrõl
A miniszterelnök szerint szép és izgalmas volt az alkotmányos viták korszaka Magyarországon, de az Alkotmánybíróság keddi döntésével ennek vége.
Figyelmeztette a kormány, de átengedte az Alaptörvény módosításait az Ab
Nem megalapozott, illetve nincs hatásköre - ezekkel utasította el Szabó Máté ombudsman negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos beadványát az Alkotmánybíróság.
Határozottabb fellépést ígér az Alkotmánybíróság elnöke
Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.
Az Alkotmánybíróság elõtt az alaptörvény
Az Alkotmánybíróság példátlan gyorsasággal tûzte napirendre az ombudsman indítványát, amely az alaptörvény negyedik módosításának a vizsgálatára irányul. Szabó Máté szerint az alkotmány újabb módosítása közjogilag érvénytelen.
A DK nem alakíthat frakciót
Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy felemelték a frakcióalakításhoz szükséges képviselõ létszámot.
Az ombudsman az Alkotmánybíróságon támadja az alkotmánymódosítást
Szabó Máté ombudsman szerint a márciusban elfogadott, itthon és külföldön is nagy tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy nem felelnek meg bizonyos formai, eljárási követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot. Az AB-nek harminc napon belül határoznia kell az indítványról.
Hány követ fújnak az alkotmánybírók?
Szerdától többségben vannak az Alkotmánybíróságon a kormányváltás óta kinevezett, azaz a Fidesz által jelölt és a kétharmados parlamenti többség által megszavazott bírák: a hetvenéves Holló Andrást Juhász Imre váltja. Az egykor Orbán Viktort tanító volt miniszter, Stumpf István alkotmánybíróként nem maradt lojális a Fideszhez, de a többi, kormányközelinek tartott bíró eddigi viselkedése is arra mutat: nincs állandóan együtt szavazó fideszes blokk a testületen belül.
Kövér meglenne Stumpf jogászkodása nélkül
Kövér László szerint a demokrácia halálát jelentené Stumpf István ötlete, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az alkotmányt. Kövér a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszélt, hogy a Fidesz-székház udvarán tüntetõk mögött az MSZP és az SZDSZ szellemisége áll.
Aki a Fidesz árulója lett
Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy õ lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben õ magát a demokrácia védelmezõjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.
Új alkotmánybírót választott az Országgyûlés
Alkotmánybíróvá választotta a parlament Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét. A Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta.
Stumpf nekiment az alkotmánymódosításnak
Az alkotmányos normák túllépésérõl, súlyos dilemmákról beszélt Stumpf István alkotmánybíró egy konferencián. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke arra figyelmeztetett: a politikának és a közvéleménynek is tiszteletben kell tartania a bírói ítéleteket.
Szabadabb lesz a választás
Nem lesz regisztráció a belföldieknek, megszûnik a kampánycsend, lehet majd publikálni a közvélemény-kutatási adatokat az utolsó idõkben is, és a mozikban is nézhetünk majd politikai reklámokat - derült ki a választási eljárásról szóló törvény legújabb módosító javaslatából. A legfurcsább módosítás azonban mégis az, hogy a kereskedelmi médiában is lehet majd kampányolni, de csak azoknak, akik nem tudtak országos listát állítani. A jogszabály módosítására azért volt szükség, mert januárban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény több pontját.
Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró
Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölte alkotmánybírónak a 70. életévét hamarosan betöltõ Holló András helyére a parlament illetékes eseti bizottsága. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték. Az MSZP nem vett részt az ülésen.
Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt
Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldrõl pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.
Semmi hatalmat senkinek
Két és fél évvel a kormányváltás után azt hiszem, jobban jártunk volna, ha a gyenge és instabil kormányok bukása miatt évente rendeznek rendkívüli parlamenti választásokat.
Rogán: Az Alkotmánybíróságnak kedvezünk
Rogán Antal szerint az alaptörvény módosításával nem szûkül, hanem bõvül az AB jogköre.
Mit értett félre Jagland?
Az alaptörvény jövõ hétfõre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács fõtitkára. Szerinte a magyar kormány újra bevezetné azokat az intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A Fidesz szerint félreértett valamit.
Vallásszabadságról szó se essék
Az Alkotmánybíróság döntése nem a vallásszabadságról szól, hanem az elmúlt évek talán legfontosabb problémáiról: a korlátlan parlamenti szuverenitásról és a megfontolt törvénykezés lehetetlenné tételérõl.
A Fidesz átírta az alkotmánymódosítást
Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyrõl várhatóan a jövõ héten döntenek a képviselõk. A most elfogadott módosítások szerint a legfõbb ügyész mégsem jelölhet ki másik eljáró bíróságot, a kampányban a tévés és rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, és a rokkantak állami támogatása is bekerül az alaptörvénybe. A szavazás idejére az MSZP és a DK képviselõi kivonultak az ülésterembõl.
Visszajárnak-e a kisegyházak milliói?
Miután az Alkotmánybíróság döntése miatt több kisegyház visszakapja korábbi státusát, elkezdtek lobbizni, hogy ezzel együtt kapják vissza a tavaly elmaradt pénzüket is. Azt is szeretnék elérni, hogy a hívek újra felajánlhassák nekik adójuk egy százalékát. A kormány egyelõre számol.
- címkék:
- adózás
- vallás
- egyház
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Orbánnak továbbra sem jön be a vörös csillag
A miniszterelnök szerint amíg egyetlen olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselõk hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem idõszerû, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.
A KDNP nem örül, hogy sarló-kalapáccsal lehet menetelni
A Magyar Munkáspárt fontos lépésnek nevezte az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképeket engedélyezõ lépését. A KDNP szerint az AB-nek figyelembe kellett volna vennie a döntés társadalmi hatásait.
Megsemmisítette a vörös csillag-tilalmat az AB
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetõ törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabályozás túl tág, pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság kiállt gyülekezési jog mellett
Visszaélt a joggal a fõpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyûlésüket a Hõsök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most elõször fordult elõ, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Sólyom veszedelmes visszalépést lát
Hanyatlik a magyar alkotmányos kultúra, politikai célok alapján módosítják az alaptörvényt, megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit - errõl Sólyom László beszélt Bernben egy egyetemi elõadáson. Az Alkotmánybíróság elsõ elnöke és egyben korábbi köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmányozás "fájdalmas és veszedelmes visszalépés" a korábbi helyzethez képest.
Kukorelli: Nem lehet kidobni a korábbi AB-határozatokat
Ellenzi a Fidesz elnökségének terveit Kukorelli István volt alkotmánybíró, amellyel megtiltanák az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatkozhasson korábbi ítéleteire. Az alkotmányjogász szerint a "Ctrl C, Ctrl V" messze nem igaz a testület gyakorlatára, a tervezett változtatás ellenben veszélyeztetheti a függetlenségét és a kiszámíthatóságot.
Puskázik-e az Alkotmánybíróság?
A Kósa-nyilatkozatnak csak az lehet a célja, hogy megbántsa és megfélemlítse a feladatukat komolyan vevõ alkotmánybírókat. Egyébként érthetetlen, mit tartalmazna a felvetett törvénymódosítás.
Megtiltja a puskázást a Fidesz az Alkotmánybíróságnak
Az Alkotmánybíróságot érintõ több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége. Eszerint a jövõben a legfõbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, és erõsítenék az testület munkájának nyilvánosságát. Kósa Lajos emellett megerõsítette korábbi információnkat, hogy megtiltanák, hogy a testület a korábbi állásfoglalásait használja. Kósa szerint "puskázni nem lehet úgy, hogy elõveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van".
Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak
Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövõben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.
Az Alkotmánybíróságon támadja a Cozma-ítéletet Sztojka Iván
Sztojka Iván védõje azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Cozma-gyilkosság ügyében hozott ítéleteket, mert úgy érzik, nem volt tisztességes az eljárás. Szerintük a rendõrség, az ügyészség és a minisztérium nyilatkozatai nem feleltek meg az emberi jogi normáknak.
Az Alkotmánybíróságnál keresi igazát a kormány
Az Európa Tanács tavaly többször is kifogásolta a bírák jogállásról szóló, tavaly módosított jogszabályt. A legutóbbi eset után a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, összhangban vannak-e az alaptörvénnyel a kifogásolt részek.
Kövér: Politizál az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság tudatosan politikai döntést hozott a választási regisztráció megsemmisítésével fideszes parlamenti elnök szerint. Háromheti ülésezés ebben a ciklusban már biztos nem lesz.
Visszavonulás
Az Ab döntése után a Fidesz - az elsõ reakciókból ítélve - meghátrált. Kitart-e a mértékletesség?
Alkotmányellenes a választási regisztráció
Indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért Alaptörvény-ellenes a választási regisztráció - döntött pénteken az Alkotmánybíróság. A testület szerint alkotmánysértõ a választási kampány korlátozása is. A bírák ugyanakkor azt is kimondták, hogy vannak olyan választói csoportok, amelyek esetében indokolt elõírni a regisztrációt. Öt alkotmánybíró írt különvéleményt a határozathoz, négyen nem értenek egyet a választási regisztráció eltörlésével.
Így nyelte a pofonokat a kormány az Alkotmánybíróságtól
Nem a választási eljárási törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása az elsõ alkalom, hogy az Alkotmánybíróság szembemegy a kormány döntéseivel. A legnagyobb horderejû határozatot a nagy összegû végkielégítések utólagos megadóztatása miatt hozta a testület, de több más - a kormánynak fontos - ponton is a másik oldalra állt. A kormány válaszlépései között volt alkotmánymódosítás, zárószavazás elõtti gyors módosítás, de az sem volt ritka, hogy rezignáltan vették tudomásul a bírák döntését.
Nem az [origo]-nak szólt a KDNP feddése
Elfogadhatatlan a KDNP szerint, hogy az Alkotmánybíróság döntését - a választási regisztráció alkotmányellenességérõl - a hivatalos bejelentés elõtt leközölte az [origo] - és utánunk mások. A KDNP több megkeresett politikusa az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: félreérthetõ a közlemény, mert nem azt nem tartják elfogadhatónak, hogy egy hírportál az értesülését megírja, hanem hogy ilyen iformációk kiszivárognak az Alkotmánybíróságról. A kormánypártok amúgy szintén legalább egy nappal korábban értesültek a döntésrõl.
Az okos Fidesz enged a bunkó magyaroknak
Ami jó az jó; egy meg egy az kettõ; sok magyar analfabéta tönkreteszi a választást - ez csak néhány azok közül az érvek közül, amelyekkel a Fidesz az elmúlt egy évben próbálta megindokolni, hogy mi szükség van a választási regisztrációra. Az Alkotmánybíróság pénteken eltörölte a szabályt, a Fidesz bejelentette, hogy 2014-ig nem is hozzák vissza, mert bár erejük lenne hozzá, okosabbak ennél. Hogyan érvelt a Fidesz az egyik legvitatottabb döntése mellett?
A saját sikerét látja az ellenzék az AB döntésében
Az MSZP és az LMP szerint a Fidesz meghajolt a választók akarata elõtt, amikor az Alkotmánybíróság döntése után úgy döntöttek, hogy nem lesz kötelezõ regisztráció a következõ választásokon. Gyurcsányék a saját sikerüket is látják a döntésben, a TASZ nem teljesen elégedett.
Megbuktatja az Alkotmánybíróság a regisztrációt
Információnk szerint egy kivételével minden - Áder János köztársasági elnök által megjelölt - pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt: az AB szerint nem szükségszerû a regisztráció.
A Fidesz még nem beszél a regisztráció bukásáról
A Fidesz szakpolitikusa az Alkotmánybíróság hivatalos határozatáig nem kommentálja az [origo]-nak azt az információját, mely szerint a testület alkotmányellenesnek találta az új választási eljárásról szóló törvényt.
Kapott egy pofont a választási regisztráció
Elkaszálta pénteken az Alkotmánybíróság az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseirõl szóló jogszabály több részét, azokat, amelyek nem átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ez a törvény teszi lehetõvé a választási regisztráció bevezetését, de például a pártállami rendszer vezetõi által felvett nyugdíjak csökkentését is. Tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített részeket az AB, csak a formai ok miatt semmisítette meg ezeket. Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyûlés megsértette saját korlátait a törvény egyes részeinek elfogadásával. A kormánypártok nem hátrálnak.
65 év lesz a bírák nyugdíjkorhatára
Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi törvényt. A javaslat értelmében fokozatosan, tíz év alatt csökkenne 70-rõl 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára. A felmentett bírákat visszavennék az állományba vagy kérhetnék azt is, hogy rendelkezési állományba kerüljenek.