Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyûlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Csökken a 98 százalékos különadó
Alkotmánybíróság dönthet a devizahiteles törvényrõl
Az Eger és Környéke Takarékszövetkezet ügyében a bíróság az alkotmányossági aggályok mellett, annak megállapítását is kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a devizahiteles törvény nemzetközi szerzõdést sért - derül ki a Fõvárosi Törvényszék honlapján az ítéletrõl közzétett közleménybõl.
Nem jár le a különadó visszatérítésének határideje
Nem jár le a 98 százalékos különadó visszatérítésének határideje augusztus 25-én és a vagyonosodási vizsgálatról szóló hír is kacsa - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Fidesz már castingolja az új alkotmánybírókat
A legfõbb ügyész volt helyettese akár az Alkotmánybíróság elnöki székére is aspirálhat, de gyakorló bírák és az egyházi életben befolyást szerzõ alkotmányjogász is az esélyesek között szerepel az õsszel megválasztandó alkotmánybíró-jelöltek kormánypárti listáján. A Fidesz-KDNP hamarosan újabb három AB-taggal biztosíthatja többségét a testületben.
Az Alkotmánybírósághoz fordulhat az OTP
Az OTP csoport és tagjai élni fognak a devizahiteles törvény adta perlési joggal a hitelszerzõdéseik tisztességtelenségének vélelme ellen - közölte a csoport szerdán az MTI-vel. Ezen kívül a bank mérlegeli, hogy a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordul.
Tarlós: Ne kelljen gúzsba kötve táncolni
A Fidesz fõpolgármester-jelöltjét az érdekli, hogy hogyan alakulnak a fõpolgármesteri hatáskörök az önkormányzati törvényben.
Tóth Zoltán: Félmunkát végzett az AB
Hiába semmisítette meg az Alkotmánybíróság (AB) a Fõvárosi Közgyûlést érintõ új választási szabályok egy részét, a szakértõ szerint a törvényben még mindig maradtak alaptörvény-ellenes, az egyenlõ választójog elvét sértõ elemek.
Hétfõn dönt az Ab a fõvárosi választási rendszerrõl
Várhatóan hétfõn dönt az Alkotmánybíróság az önkormányzati törvény fõvárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokról - közölte Bitskey Botond, az Ab fõtitkára.
- címkék:
- választás
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Nem menekülnek a visszaesõ bûnözõk
Hiába törölte el az Alkotmánybíróság a három csapás egyik elemét, az Igazságügyi Minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy aki visszaesõként harmadszor is súlyos bûncselekményt követ el, azt tényleges életfogytiglanra kell ítélniük a bíróságoknak.
AB: Nem lehet Paksról népszavazás
- címkék:
- Paks II.
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Takarékok: nem alaptörvény-ellenes az integrációs törvény
Alkotmányellenes a három csapás
- címkék:
- három csapás
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Alkotmánybíróság: Mehet a takarékok állami átvétele
A szövetkezeti hitelintézetek integrációja csak két, kisebb jelentõségû ponton alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a lépések összességében megfelelnek az alaptörvénynek.
Esztergom palotával csalogatja az Alkotmánybíróságot
Esztergom önkormányzata az Alkotmánybíróság lehetséges székhelyéül a városban lévõ Sándor-palotát, illetve a Déli Kanonoksor épületét is alkalmasnak tartja, és felajánlja a kormánynak - errõl született elvi döntés a helyi képviselõ-testület csütörtök esti ülésén.
- címkék:
- Esztergom
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Trócsányi megszüntetné az AB korlátozását
Az AB kommentekkel kapcsolatos ítélete ellentétes a társadalom érdekeivel
A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete közleményben tiltakozott az Alkotmánybíróság kommenteket érintõ szerdai határozata ellen, és megoldási javaslatokat is felvázolt annak érdekében, hogy egy-egy névtelen komment miatt ne legyenek azonnal perelhetõk a hírportálok, blogok és más weboldalak üzemeltetõi.
Megszüntette az egyik takarékszövetkezeti beadványt az AB
Az Alkotmánybíróság 2014. május 27-én kelt végzésével megszüntette az eljárást azoknak a beadványoknak az ügyében, amelyeket korábban a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága nyújtott be – tudta meg a Napi.hu. A bíró a takarékszövetkezeti integrációs törvény miatt szükséges alapszabály-módosítások miatt fordult az AB-hoz, de mivel a módosításokat a cégbíróság már bejegyezte, a kérdés okafogyottá vált.
Akkor is az oldal felel a jogsértõ kommentekért, ha azokról nem is tud
Döntött az Alkotmánybíróság, az internetes oldalak akkor is felelõsek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak.
Nem kell a fõnökkel azonnal közölni, ha gyermeket várunk
Senki nem kötelezheti arra a várandós nõket, hogy munkahelyükön idõ elõtt bejelentsék terhességüket – mondta ki kedden az Alkotmánybíróság.
Várandós nõnek még akkor sem lehet felmondani, ha még õ maga sem tudja, hogy terhes
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvének egyik rendelkezését, amelyik korlátozta a várandós nõk felmondási tilalmát. Ezentúl egyáltalán nem lehet várandós nõnek felmondani, még akkor sem, ha a felmondás közlésekor még maga a dolgozó sem tudta, hogy terhes.
Semmi köze a munkáltatónak a terhességhez
Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének az a rendelkezése, amely szerint a várandós nõt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése elõtt beszámolt a munkáltatójának.
Tízezreket nyerhetnek a gyereket nevelõ élettársak
Az Alkotmánybíróság nem szólhat bele adóügyekbe. Nemrég mégis olyan döntést hozott, ami egy sokakat érintõ és az igazságérzetet sértõ adószabály megváltoztatását vonja maga után. Az 1 + 2 gyerek így lesz egyenlõ 3 gyerekkel, pedig ez még nincs így. Havonta tízezreket nyernek az élettársi viszonyban gyereket nevelõk.
Az Alkotmánybírósághoz fordul az Együtt-PM
A Kúria kedden megállapította, hogy nem lehet népszavazást tartani a paksi bõvítésrõl, de az Együtt-PM mindent megtesz, hogy mégis legyen referendum: az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak.
- címkék:
- Paks II.
- Alkotmánybíróság
- Kúria
- Címkefelhõ »
Az AB kijavíttatja a családipótlék-törvényt a parlamenttel
Ha két szülõ korábbi kapcsolatából hozza gyerekét az új kapcsolatba, akkor több pénz jár a jelenlegi szabályok szerint akkor, ha házasságot kötnek, mint akkor, ha csak élettársakként élnek. Az Alkotmánybíróság szerint ez alkotmányba ütközik.
Az AB elmagyarázta Bajnaiéknak, miért nem rossz a gyõzteskompenzáció
Bajnai Gordon pártszövetsége, az Együtt–PM az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a gyõztest is kompenzáló választási rendszerben elvileg egy szavazat két mandátumhoz is vezethet. Az AB szerint ez nem feltétlenül van így, egyébként pedig a választási rendszert átszabni nem az õ dolguk, hanem a parlamenté.
- címkék:
- Együtt-PM
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Nem szabad majomhoz hasonlítani Orbánt és Gyurcsányt
Nem tudott döntést hozni az Alkotmánybíróság a takarékokról
Az Alkotmánybíróság a keddi teljes ülését a takarékszövetkezeti szektor állami átalakítása ügyének szentelte, de nem hozott döntést – írja a Napi Gazdaság. Az Origo információi szerint nincs véleményegység a bírák között, így rövid távon nem is várható határozat.
Az AB lesöpörte a tankönyv-államosítás miatti panaszt
Az Alkotmánybíróság befogadta, de meg is szüntette a tankönyv-államosítás miatt beérkezett panasz vizsgálatát. Az új szabályok közfeladatnak nevezik meg a tankönyvek terjesztését, ezért a jogbiztonság miatt aggódó szereplõk érvei hatályukat vesztették.
- címkék:
- tankönyvpiac
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Eldõl, visszafordítható-e a takarékszövetkezeti átalakítás
Az Alkotmánybíróság most még megállíthatná a takarékok állami irányítás alá sorolását, de kicsi erre az esély, írja a Népszabadság. Ha kedden a testület nem ad igazat az állami gyámságnak megágyazó törvény ellen tiltakozóknak, akkor a Takarékbank többségi tulajdonrészét megszerzõ befektetõcsoport örülhet, sok takarékszövetkezeti vezetõ pedig végleg bánkódhat.
Visszajár a végkielégítés-adó
Megszületett az elsõ jogerõs döntés arról, hogy az államnak vissza kell fizetnie a 98 százalékos különadót.
- címkék:
- különadó
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Hogyan lesz 98 százalékból 0 százalék?
Hiába vetettek ki 98 százalékos adót a végkielégítésekre: akik fizettek, az Alkotmánybíróság határozata után - jogászi vélemény szerint - visszakérhetik a pénzt. Néhányan már léptek is. Hogyan lesz 98 százalékból 0 százalék?
Alkotmányellenes a nemzetbiztonsági ellenõrzés szabályozása
Bankszövetség: Nem történt semmi
A Magyar Bankszövetség szerint az Alkotmánybíróság hétfõi határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerzõdések ügyében.
Most akkor örüljenek a devizahitelesek vagy sem?
Az Alkotmánybíróság döntött a kormány devizahiteles kérdésérõl, és úgy találta, hogy kivételes helyzetben átírhatók a szerzõdések. Ám a hiteles és a bankok érdekét is figyelembe kell venni. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Mégis lehet villanyoszlopra választási plakátot ragasztani
A Kúria egy berettyóújfalui esetben az Alkotmánybíróság korábbi döntésével ellentétes ítéletet hozott, amely általános érvényû lehet. Ezek szerint a kampányban a közlekedési törvény ide vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
Megváltoztathatják a devizahiteles szerzõdéseket
Kivételes esetekben megváltoztathatja a Parlament a devizahiteles szerzõdéseket, derült ki az Alkotmánybíróság által a kormány devizahitelesekkel kapcsolatos indítványára adott állásfoglalásból.
- címkék:
- devizahitel
- Alkotmánybíróság
- OTP
- Címkefelhõ »
Kivételes helyzetben átírhatók a devizahiteles szerzõdések
Hétfõi ülésén döntött az Alkotmánybíróság a kormány tavaly novemberben beadott devizahiteles kérdésérõl. Az egyik döntés az, hogy kivételes helyzetben a kormány átírhatja a szerzõdéseket. Azonban csak úgy, hogy mindkét fél, vagyis a hiteles és a bankok érdekét is figyelembe kell venni.
- címkék:
- devizahitel
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Elnökével is szembement az Alkotmánybíróság a választási plakátok miatt
Visszautasította az AB a villanyoszlopos kampányolás tiltása miatti panaszt. A szûk többséggel elfogadott határozathoz hét alkotmánybíró is különvéleményt csatolt.
Mégis bírálhatjuk a politikusokat
- címkék:
- közszereplõ
- Ptk
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
A közszereplõknek tûrniük kell
Az Alkotmánybíróság az Index információi szerint hétfõn kis többséggel úgy döntött, hogy eltörli a polgári törvénykönyv új rendelkezését, és a közszereplõket továbbra is szélesebb körben lehet bírálni, mint az átlagembereket. A döntés még nem nyilvános.
Tárgyalt az Alkotmánybíróság, de nem döntött a devizahitelekrõl
Hétfõi ülésén tárgyalt az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyérõl, döntés azonban egyelõre nem született. Az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, rövidesen megszülethet a döntés – írja a Portfólió.hu az Alkotmánybíróságra hivatkozva.
- címkék:
- devizahitel
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Ab: alaptörvénybe ütközik a 98 százalékos különadó
- címkék:
- különadó
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Tárgyalt, de nem döntött a devizahitelekrõl az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság kedden nyilatkozhat a devizahitelesekrõl
A kormány korábban arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a hitelszerzõdéseket.
- címkék:
- devizahitel
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
A vesztegetéssel vádolt bírónak is jár a fizetés
A bírói függetlenséget korlátozta azzal a szegedi bíróság, hogy a vesztegetéssel gyanúsított N. Norbert szegedi bíró bérét letiltotta. A bíró ugyan pert nyert munkáltatója ellen, ezt viszont késõbb a Kúria felülbírálta. Az Alkotmánybíróság szerint ki kell fizetni N. Norbert bérét.
Az Alkotmánybíróság már tárgyalja a devizahitelesek ügyét
Tényleg kijön Lázár János egyenlete?
Hiába csökken az államadósság most, ha a paksi atomerõmû felépítéséhez felvett orosz hitellel ismét eladósodik az ország. És ennek mi köze van az alaptörvényhez?
Az Alkotmánybíróság is dönt a devizahitelekrõl
Néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelesek terheinek könnyítését szolgáló mentõcsomag, azt követõen, hogy az Alkotmánybíróság dönt a kormány megkeresésérõl – értesült a Figyelõ Fidesz-közeli parlamenti körökbõl. Az Alkotmánybíróság fõtitkára a lap információira azt reagálta: még bizonytalan, hogy mikor döntenek.
A devizahitelek alkotmányosságára kíváncsi a kormány
A kormány indítványt adott be az Alkotmánybírósághoz, amelyeben fõként a devizahiteles szerzõdések alaptörvény szerinti értelmezését kéri.
- címkék:
- devizahitel
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Az Alkotmánybírósághoz fordul a kormány a devizahitelek ügyében
Alkotmányos lenne-e utólag megváltoztatni devizahitel-szerzõdéseket? Ezt veti fel a kormány egy az Alkotmány-bírósághoz intézett pénteki beadványban. A kormány ennek fényében kéri az alkotmány több rendelkezésének értelmezését.
Paczolay: Kár volt megkötözni az Alkotmánybíróságot
Hetven év felett is maradhatnának az alkotmánybírók
- címkék:
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Paczolay Péter mégis marad a Velencei Bizottságban
A kormány nyáron bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert az alkotmányosság felett õrködõ Velencei Bizottságból, most maga a testület választotta meg tiszteletbeli elnökévé. Az Alkotmánybíróság elnöke 1991 óta vesz részt a Velencei Bizottság munkájában.
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az új Ptk. közéleti szereplõk bírálhatóságát szûkítõ feltétele miatt.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékok
Az alapvetõ jogok biztosa után most az Alkotmánybíróságtól kérik az ágazati egyeztetések nélkül elfogadott jogszabály felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság nem engedi a korlátlan megfigyelést
Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenõrzés szabályait módosító törvényt, mert szerintük alaptörvény-ellenes az, ha valakit állandó nemzetbiztonsági megfigyelés alatt akarnak tartani.
A Fidesz élvezi Áder János pofonjait
Gáncsolta a takarékszövetkezetek államosítását, a médiahatóság elnökének megválasztását és még vagy egy tucat másik törvényt is, mégsem haragszanak a fideszesek Áder János államfõre. A vétók pont jók arra, hogy lemossák a Fideszrõl a mindig készséges Schmitt Pál szégyenét, de ha akarna, jobban is keresztbe tudna tenni a kormánypártoknak. A legkeményebb fegyverét eddig csak egyszer vetette be, de furcsa módon még az is jól jött a Fidesznek.
Az Alkotmánybíróság nem döntötte el, lehet-e médiafõnök Deutsch Tamás
A kormány azért kért alkotmányértelmezést, mert túl szigorúnak bizonyultak az NMHH elnökével szemben támasztott feltételek. Az Alkotmánybíróság csak egy kérdésben döntött, a többirõl azt mondta, azt Orbán Viktor és Áder János dolga eldönteni.
Orbán: Nincs már vita az alaptörvényrõl
A miniszterelnök szerint szép és izgalmas volt az alkotmányos viták korszaka Magyarországon, de az Alkotmánybíróság keddi döntésével ennek vége.
Figyelmeztette a kormány, de átengedte az Alaptörvény módosításait az Ab
Nem megalapozott, illetve nincs hatásköre - ezekkel utasította el Szabó Máté ombudsman negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos beadványát az Alkotmánybíróság.
Határozottabb fellépést ígér az Alkotmánybíróság elnöke
Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.
Az Alkotmánybíróság elõtt az alaptörvény
Az Alkotmánybíróság példátlan gyorsasággal tûzte napirendre az ombudsman indítványát, amely az alaptörvény negyedik módosításának a vizsgálatára irányul. Szabó Máté szerint az alkotmány újabb módosítása közjogilag érvénytelen.
A DK nem alakíthat frakciót
Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy felemelték a frakcióalakításhoz szükséges képviselõ létszámot.
Az ombudsman az Alkotmánybíróságon támadja az alkotmánymódosítást
Szabó Máté ombudsman szerint a márciusban elfogadott, itthon és külföldön is nagy tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy nem felelnek meg bizonyos formai, eljárási követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot. Az AB-nek harminc napon belül határoznia kell az indítványról.
Hány követ fújnak az alkotmánybírók?
Szerdától többségben vannak az Alkotmánybíróságon a kormányváltás óta kinevezett, azaz a Fidesz által jelölt és a kétharmados parlamenti többség által megszavazott bírák: a hetvenéves Holló Andrást Juhász Imre váltja. Az egykor Orbán Viktort tanító volt miniszter, Stumpf István alkotmánybíróként nem maradt lojális a Fideszhez, de a többi, kormányközelinek tartott bíró eddigi viselkedése is arra mutat: nincs állandóan együtt szavazó fideszes blokk a testületen belül.
Kövér meglenne Stumpf jogászkodása nélkül
Kövér László szerint a demokrácia halálát jelentené Stumpf István ötlete, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az alkotmányt. Kövér a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszélt, hogy a Fidesz-székház udvarán tüntetõk mögött az MSZP és az SZDSZ szellemisége áll.
Aki a Fidesz árulója lett
Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy õ lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben õ magát a demokrácia védelmezõjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.
Új alkotmánybírót választott az Országgyûlés
Alkotmánybíróvá választotta a parlament Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét. A Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta.
Stumpf nekiment az alkotmánymódosításnak
Az alkotmányos normák túllépésérõl, súlyos dilemmákról beszélt Stumpf István alkotmánybíró egy konferencián. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke arra figyelmeztetett: a politikának és a közvéleménynek is tiszteletben kell tartania a bírói ítéleteket.
Szabadabb lesz a választás
Nem lesz regisztráció a belföldieknek, megszûnik a kampánycsend, lehet majd publikálni a közvélemény-kutatási adatokat az utolsó idõkben is, és a mozikban is nézhetünk majd politikai reklámokat - derült ki a választási eljárásról szóló törvény legújabb módosító javaslatából. A legfurcsább módosítás azonban mégis az, hogy a kereskedelmi médiában is lehet majd kampányolni, de csak azoknak, akik nem tudtak országos listát állítani. A jogszabály módosítására azért volt szükség, mert januárban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény több pontját.
Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró
Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölte alkotmánybírónak a 70. életévét hamarosan betöltõ Holló András helyére a parlament illetékes eseti bizottsága. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték. Az MSZP nem vett részt az ülésen.
Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt
Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldrõl pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.
Semmi hatalmat senkinek
Két és fél évvel a kormányváltás után azt hiszem, jobban jártunk volna, ha a gyenge és instabil kormányok bukása miatt évente rendeznek rendkívüli parlamenti választásokat.
Rogán: Az Alkotmánybíróságnak kedvezünk
Rogán Antal szerint az alaptörvény módosításával nem szûkül, hanem bõvül az AB jogköre.
Mit értett félre Jagland?
Az alaptörvény jövõ hétfõre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács fõtitkára. Szerinte a magyar kormány újra bevezetné azokat az intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A Fidesz szerint félreértett valamit.
Vallásszabadságról szó se essék
Az Alkotmánybíróság döntése nem a vallásszabadságról szól, hanem az elmúlt évek talán legfontosabb problémáiról: a korlátlan parlamenti szuverenitásról és a megfontolt törvénykezés lehetetlenné tételérõl.
A Fidesz átírta az alkotmánymódosítást
Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyrõl várhatóan a jövõ héten döntenek a képviselõk. A most elfogadott módosítások szerint a legfõbb ügyész mégsem jelölhet ki másik eljáró bíróságot, a kampányban a tévés és rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, és a rokkantak állami támogatása is bekerül az alaptörvénybe. A szavazás idejére az MSZP és a DK képviselõi kivonultak az ülésterembõl.
Visszajárnak-e a kisegyházak milliói?
Miután az Alkotmánybíróság döntése miatt több kisegyház visszakapja korábbi státusát, elkezdtek lobbizni, hogy ezzel együtt kapják vissza a tavaly elmaradt pénzüket is. Azt is szeretnék elérni, hogy a hívek újra felajánlhassák nekik adójuk egy százalékát. A kormány egyelõre számol.
- címkék:
- adózás
- vallás
- egyház
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Orbánnak továbbra sem jön be a vörös csillag
A miniszterelnök szerint amíg egyetlen olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselõk hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem idõszerû, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.
A KDNP nem örül, hogy sarló-kalapáccsal lehet menetelni
A Magyar Munkáspárt fontos lépésnek nevezte az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképeket engedélyezõ lépését. A KDNP szerint az AB-nek figyelembe kellett volna vennie a döntés társadalmi hatásait.
Megsemmisítette a vörös csillag-tilalmat az AB
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetõ törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabályozás túl tág, pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság kiállt gyülekezési jog mellett
Visszaélt a joggal a fõpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyûlésüket a Hõsök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most elõször fordult elõ, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Sólyom veszedelmes visszalépést lát
Hanyatlik a magyar alkotmányos kultúra, politikai célok alapján módosítják az alaptörvényt, megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit - errõl Sólyom László beszélt Bernben egy egyetemi elõadáson. Az Alkotmánybíróság elsõ elnöke és egyben korábbi köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmányozás "fájdalmas és veszedelmes visszalépés" a korábbi helyzethez képest.
Kukorelli: Nem lehet kidobni a korábbi AB-határozatokat
Ellenzi a Fidesz elnökségének terveit Kukorelli István volt alkotmánybíró, amellyel megtiltanák az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatkozhasson korábbi ítéleteire. Az alkotmányjogász szerint a "Ctrl C, Ctrl V" messze nem igaz a testület gyakorlatára, a tervezett változtatás ellenben veszélyeztetheti a függetlenségét és a kiszámíthatóságot.
Puskázik-e az Alkotmánybíróság?
A Kósa-nyilatkozatnak csak az lehet a célja, hogy megbántsa és megfélemlítse a feladatukat komolyan vevõ alkotmánybírókat. Egyébként érthetetlen, mit tartalmazna a felvetett törvénymódosítás.
Megtiltja a puskázást a Fidesz az Alkotmánybíróságnak
Az Alkotmánybíróságot érintõ több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége. Eszerint a jövõben a legfõbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, és erõsítenék az testület munkájának nyilvánosságát. Kósa Lajos emellett megerõsítette korábbi információnkat, hogy megtiltanák, hogy a testület a korábbi állásfoglalásait használja. Kósa szerint "puskázni nem lehet úgy, hogy elõveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van".
Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak
Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövõben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.
Az Alkotmánybíróságon támadja a Cozma-ítéletet Sztojka Iván
Sztojka Iván védõje azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Cozma-gyilkosság ügyében hozott ítéleteket, mert úgy érzik, nem volt tisztességes az eljárás. Szerintük a rendõrség, az ügyészség és a minisztérium nyilatkozatai nem feleltek meg az emberi jogi normáknak.
Az Alkotmánybíróságnál keresi igazát a kormány
Az Európa Tanács tavaly többször is kifogásolta a bírák jogállásról szóló, tavaly módosított jogszabályt. A legutóbbi eset után a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, összhangban vannak-e az alaptörvénnyel a kifogásolt részek.
Kövér: Politizál az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság tudatosan politikai döntést hozott a választási regisztráció megsemmisítésével fideszes parlamenti elnök szerint. Háromheti ülésezés ebben a ciklusban már biztos nem lesz.
Így nyelte a pofonokat a kormány az Alkotmánybíróságtól
Nem a választási eljárási törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása az elsõ alkalom, hogy az Alkotmánybíróság szembemegy a kormány döntéseivel. A legnagyobb horderejû határozatot a nagy összegû végkielégítések utólagos megadóztatása miatt hozta a testület, de több más - a kormánynak fontos - ponton is a másik oldalra állt. A kormány válaszlépései között volt alkotmánymódosítás, zárószavazás elõtti gyors módosítás, de az sem volt ritka, hogy rezignáltan vették tudomásul a bírák döntését.
Nem az [origo]-nak szólt a KDNP feddése
Elfogadhatatlan a KDNP szerint, hogy az Alkotmánybíróság döntését - a választási regisztráció alkotmányellenességérõl - a hivatalos bejelentés elõtt leközölte az [origo] - és utánunk mások. A KDNP több megkeresett politikusa az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: félreérthetõ a közlemény, mert nem azt nem tartják elfogadhatónak, hogy egy hírportál az értesülését megírja, hanem hogy ilyen iformációk kiszivárognak az Alkotmánybíróságról. A kormánypártok amúgy szintén legalább egy nappal korábban értesültek a döntésrõl.
Az okos Fidesz enged a bunkó magyaroknak
Ami jó az jó; egy meg egy az kettõ; sok magyar analfabéta tönkreteszi a választást - ez csak néhány azok közül az érvek közül, amelyekkel a Fidesz az elmúlt egy évben próbálta megindokolni, hogy mi szükség van a választási regisztrációra. Az Alkotmánybíróság pénteken eltörölte a szabályt, a Fidesz bejelentette, hogy 2014-ig nem is hozzák vissza, mert bár erejük lenne hozzá, okosabbak ennél. Hogyan érvelt a Fidesz az egyik legvitatottabb döntése mellett?
A saját sikerét látja az ellenzék az AB döntésében
Az MSZP és az LMP szerint a Fidesz meghajolt a választók akarata elõtt, amikor az Alkotmánybíróság döntése után úgy döntöttek, hogy nem lesz kötelezõ regisztráció a következõ választásokon. Gyurcsányék a saját sikerüket is látják a döntésben, a TASZ nem teljesen elégedett.
Visszavonulás
Az Ab döntése után a Fidesz - az elsõ reakciókból ítélve - meghátrált. Kitart-e a mértékletesség?
Alkotmányellenes a választási regisztráció
Indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért Alaptörvény-ellenes a választási regisztráció - döntött pénteken az Alkotmánybíróság. A testület szerint alkotmánysértõ a választási kampány korlátozása is. A bírák ugyanakkor azt is kimondták, hogy vannak olyan választói csoportok, amelyek esetében indokolt elõírni a regisztrációt. Öt alkotmánybíró írt különvéleményt a határozathoz, négyen nem értenek egyet a választási regisztráció eltörlésével.
Megbuktatja az Alkotmánybíróság a regisztrációt
Információnk szerint egy kivételével minden - Áder János köztársasági elnök által megjelölt - pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt: az AB szerint nem szükségszerû a regisztráció.
A Fidesz még nem beszél a regisztráció bukásáról
A Fidesz szakpolitikusa az Alkotmánybíróság hivatalos határozatáig nem kommentálja az [origo]-nak azt az információját, mely szerint a testület alkotmányellenesnek találta az új választási eljárásról szóló törvényt.
Kapott egy pofont a választási regisztráció
Elkaszálta pénteken az Alkotmánybíróság az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseirõl szóló jogszabály több részét, azokat, amelyek nem átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ez a törvény teszi lehetõvé a választási regisztráció bevezetését, de például a pártállami rendszer vezetõi által felvett nyugdíjak csökkentését is. Tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített részeket az AB, csak a formai ok miatt semmisítette meg ezeket. Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyûlés megsértette saját korlátait a törvény egyes részeinek elfogadásával. A kormánypártok nem hátrálnak.
Ombudsman: Alapjogokat sért a pénznyerõk betiltása
Szabó Máté az érintett törvény errõl szóló módosításainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.