Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Módosítaná az alaptörvényt Matolcsy György
Az átmeneneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik - így módosítaná Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tavaly áprilisban elfogadott új alaptörvényt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatná az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényt, amelyet az ombudsman is kifogásolt.
Alkotmánybírósághoz fordultak a Hagyó-per ügyvédjei
A Hagyó-ügyben eljáró védők többsége alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert szerintük az Országos Bírósági Hivatal vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására.
A fiatalok elzárását támadja az ombudsman az Alkotmánybíróság előtt
Alkotmányellenesnek tartja az alapvető jogok biztosa, hogy az új szabálysértési törvény is lehetőséget ad 18 év alattiak elzárására. Szabó Máté szerint ez szükségtelenül korlátozza az érintett gyerekek alapjogait, és ellentétes nemzetközi egyezményekkel is.
Sértheti az alkotmányt az alkotmányjogi panasz szabályozása
Szabó Máté szerint a jogi segítségnyújtásról szóló törvény elzárja a rossz vagyoni helyzetben lévőket attól, hogy alkotmányjogi panaszt tegyenek az Alkotmánybíróságon. A panaszt benyújtó ugyanis nem kaphat jogi támogatást.
Az Alkotmánybíróság megfúrhatja a kormány kedvenc ügyeit
A jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása, a bírósági büntetések miatt kiszabható különadó és a kiemelt perek áthelyezése is veszélybe kerülhet, miután az ombudsman az Alkotmánybíróságnál megtámadta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Bár a kormánytöbbség alkotmányos erejű törvénynek szánta a jogszabályt, Szabó Máté vitatja ezt, és azt kéri az Alktománybíróságtól: mondja ki, hogy az átmeneti rendelkezések ellentétesek magával az alaptörvénnyel.
Az átmeneti rendelkezések sértik a jogállamiság elvét
Szabó Máté ombudsman szerint a tavalyi decemberben elfogadott alaptörvény átmeneti rendelkezései sok esetben nem átmenetiek, ezért Szabó az Alkotmánybírósághoz fordult.
Egyelőre nem tudják visszaállítani az Alkotmánybíróság honlapját
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt hétvégén feltört honlapját közel egy hét alatt sem sikerült visszaállítani, a szervezet ideiglenes honlapot indít a biztonsági problémák teljes felszámolásáig.
Alkotmánybíróságra mennek a rendvédelmiek
Ökölvívó-edzőteremben jelentették be a szakszervezetek, hogy nemcsak normakontrolt kérnek, hanem az ombudsmanhoz is fordulnak.
Hagyott kivánnivalót maga után az Alkotmánybíróság honlapjának védelme
Nem lehetett nehéz dolga az Alkotmánybíróság oldalát feltörő Anonymous-hackereknek. Biztonsági szakértők elemzései szerint az állami weblapok védelme bőven hagy maga után kívánnivalót.
Keresi új fegyvereit az Alkotmánybíróság
A bírók kényszernyugdíjazásáról hozhatja meg első döntését az új szabályok alapján az Alkotmánybíróság. Az elmúlt két hónapban szinte kizárólag belső ügyeivel foglalkozott a testület, és az első érdemi panaszt csak február végén vette elő. A bírák is próbálgatják egyelőre, hogyan értelmezzék az új szabályokat, amelyek alapján a korábbinál kevesebben panaszkodhatnak náluk a magyar jogszabályokra.
Nyomoz az NNI az alaptörvény átírása miatt
Külföldi társszervek is bekapcsolódnak abba a nyomozásba, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda indított az Alkotmánybíróság honlapját ért szombati éjszakai hackertámadás miatt.
Átírta az alaptörvényt az Anonymous csoport
Az Alkotmánybíróság honlapján szereplő alaptörvényt több helyen módosították a magukat az Anonymous csoporthoz tartozónak nevező hackerek. A csoport tagjai például beleírták az alaptörvénybe, hogy "az önszerveződő informatikai csoportok felléphetnek a zsarnokok és hazug képmutatók ellen", illetve azt, hogy az informatikában dolgozók 32 évesen nyugdíjba mehetnek. Az Alkotmánybíróság szóvivője azt mondta, vizsgálják, mit írtak át még a hackerek a honlapon.
Az Alkotmánybírósághoz fordult a kormány
A kormány azt kérdezi az Alkotmánybíróságtól, hogy az EU-s pénzügyi paktum uniós nemzetközi egyezménynek minősül-e. Ha igen, csak kétharmaddal lehet ratifikálni - írja a Magyar Nemzet.
Alkotmánybíróságon bukhat el a cégek új terhe
Házszabályellenesen fogadták el, és nem is közteher - ezekkel érvelt egy ügyvéd, korábbi államtitkár, aki az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg a szinte minden vállalkozásra vonatkozó, 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást. Ha igazat kap, a cégeknek nem kell majd fizetniük a díjat.
Az Európa Tanács is nekiment a kormánynak az egyházi törvény miatt
Martonyi János külügyminiszternek küldött levelében az Európa Tanács emberi jogi biztosa kifogásolja az új egyházi törvényt, amely szerinte emberi jogi alapelveket sért. Az emberi jogi biztos levelére már válaszolt a magyar külügy, ő azonban továbbra is nagyon aggódik.
Sólyom László: Rendszerhiba van az alaptörvényben
Az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét Sólyom László. A volt köztársasági elnök úgy véli, az eddig hatályos alkotmány körül kifejlődött kultúrát azonban nem lehet hatályon kívül helyezni. Sólyom László szerint nyilvánvaló: az alkotmány kezelése a kétharmados többség megszerzése óta nincs összhangban az alkotmányos kultúrával.
Személyes kudarcnak tekinti a nyugdíjdöntés elmaradását az Alkotmánybíróság elnöke
A kétharmados többség többször is megnehezítette az Alkotmánybíróság munkáját - mondta a Hvg.hu-nak adott interjújában a testület elnöke. Paczolay Péter szerint a parlamenti többség működése az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, és ez a kulturálatlanság már az Ab falai közé is beszivárgott. Az elnök szerint ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet, ennek elmaradását személyes kudarcként élte meg.
Az Alkotmánybíróság söpörte le Lázár János szégyenlistáját
Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság azokat a hódmezővásárhelyi rendeleteket, amelyek alapján a város szégyenlistát tett közzé a szerinte segélyekkel visszaélő lakosokról. A listát már korábban megtámadta az adatvédelmi biztos, de Lázár János önkormányzata az ombudsman határozatára nem törölte azt, inkább bírósághoz fordult.
Megkerülte a nyugdíjdöntést az Alkotmánybíróság
Idén szerdán ülésezett utoljára az Alkotmánybíróság, így jövőre már csak új beadványokról dönthet a magánnyugdíjpénztárak ügyében. Az ítélet egyik tétje a magánpénztári tagok állami nyugdíja lett volna, erről azonban időközben már döntött a kormány.
Egy névsor a jövő magyarjainak
Egyévnyi vita után sem tudott döntést hozni az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárak ügyében, jövőre az új szabályok miatt az eddigi indítványok elvesznek. Mit mutat ez a döntésképtelenség?
Szerdán dönthet a magánnyugdíjügyben az Alkotmánybíróság
Határozat születhet szerdán a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos idei parlamenti döntések elleni beadványokról. Elbírálásuk szerepel az Alkotmánybíróság december 28-ai teljes ülésének napirendjén, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy döntenek az ülésen az ügyben.
Még idén előveszi a magánnyugdíj ügyét az Alkotmánybíróság
Bár korábban többször elhalasztotta, a két ünnep közt még egyszer előveszi az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló jogszabályt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter épp szerdán nyújtott be egy olyan javaslatot, amely érinti a vitának azt a kulcskérdését, hogy a magánkasszákban maradók is kapjanak-e állami nyugdíjat.
Kiszivárgó titkok segítik a kormány alkotmányos válaszcsapásait
Bár Lázár János hétfőn tagadta, hogy a kormánypártok előre értesültek volna az Alkotmánybíróság több törvényt megsemmisítő határozatairól, több fideszes politikus szerint is szivárognak hozzájuk az információk, és ezeket figyelembe véve reagálnak a számukra hátrányos határozatokra.
"Komoly pofon" az Ab döntése a médiatörvényről
A médiatörvények lényeges pontjait semmisítette meg az Alkotmánybíróság, igazat adva a jogszabály elfogadása idején élesen tiltakozó civil- és szakmai szervezeteknek. Az [origo] által megkérdezett médiajogász úgy véli, az is fontos, ami a határozatból kimaradt: szerinte a Fidesz által a testületbe juttatott új tagokkal a politikailag érzékeny kérdéseket, például a médiahatóság vezetőjének vagy a Médiatanács tagjainak a kinevezését nem bírálta el az Ab.
Az új bírák rosszallása kísérte az Alkotmánybíróság csapásait
A tavaly szeptemberben hivatalba lépett alkotmánybíróknak több ponton is más véleménye volt a hétfőn megsemmisített törvényekről, mint az Alkotmánybíróság többségének. Pokol Béla úgy látja, a média mérgező, ezért fel kell lépni a "szervezett magánhatalom" ellen, és nem értett egyet a médiatörvényről szóló döntés egyes elemeivel Balsai István korábbi fideszes képviselő sem.
Lesújtott három, sokat támadott törvényre az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság hétfőn közölte, hogy alkotmányellenesnek tartja a médiatörvény és a büntetőeljárási törvény több rendelkezését, valamint megsemmisíti az egyházügyi törvényt. Mindhárom jogszabályt számos kritika érte többek között magyar és külföldi jogvédő szervezetek részéről.
Egy újabb kemény ütközés - Hogyan alakult az Ab és a kormány viszonya?
Nem a hétfőn egyszerre bejelentett három határozat az első alkalom, amelyekkel az Alkotmánybíróság szembemegy az Orbán-kormánnyal. Az első nagy ütközés a 98 százalékos különadó körül alakult ki, de azóta is több kisebb jelentőségű jogszabály alkotmányellenességét mondta ki a testület.
Hatályon kívül helyezik az elfogadott egyházügyi törvényt
A parlamentnek még idén új egyházügyi jogszabályt kell alkotnia Lázár János szerint. Az [origo] úgy tudja, a döntés hátterében az áll, hogy a kormányban úgy vélték, az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a törvényt.
Lenullázzák a magánnyugdíjról készülő határozatot az alkotmánybírók
Nem dönt idén az Alkotmánybíróság a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt érkezett panaszokról az [origo] információi szerint. Jövőre már csak az érintettek kezdeményezhetik a törvény vizsgálatát, amit azonban a nulláról kell majd kezdeni. Bár augusztusban majdnem határozat született az ügyben, a kormánypárti támogatással azóta hivatalba lépett új bírák közül többen még abban sem biztosak, hogy a bíróságnak van hatásköre jogszabály vizsgálatára.
Az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a hajléktalanok elzárása miatt
Az Alkotmánybíróságtól kérte a hajléktalanok elzárását lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését Szabó Máté. Az ombudsman korábban már kérte a szabályozás felülvizsgálatát, de elutasító választ kapott.
Látatlanban ütne 200 milliós lyukat a költségvetésen Lázár
A Fidesz frakcióvezetője 100 millió pluszpénzt adna a lakitelki népfőiskolának, 90 milliót az Alkotmánybíróságnak, és még pár tízmilliót két szervezetnek a jövő évi költségvetés módosításával. A pénzt bevételnövelésből vagy spórolásból teremtené elő, de minden egyes ötletének megvalósulása kérdéses. Orbán Viktor korábban azt kérte a fideszesektől, legyenek visszafogottak a módosító javaslatokkal.
A jövő héten nekigyürkőzik az Alkotmánybíróság a médiaalkotmánynak
Lehet, hogy még ebben az évben, az új szabályok életbe lépése előtt döntést hoz az Alkotmánybíróság az úgynevezett médiaalkotmányról. A médiát szabályozó törvények első darabja ellen több panasz is érkezett, főleg az újságírók forrásvédelmének szűkítése, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége miatt.
Alkotmányellenes a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény az adatvédelmi biztos szerint
Az Alkotmánybíróságtól kéri Jóri András adatvédelmi ombudsman a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény megsemmisítését, mert szerinte a jogszabály lehetővé teszi, hogy a szolgálatok főigazgatója akár korlátlan ideig visszatartson közérdekű adatokat.
Stumpf István: Az alkotmány értelmezése az Alkotmánybíróság monopóliuma
Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozását az "alkotmányos jogállam testén ütött nyílt seb"-nek nevezte Stumpf István egy csütörtöki konferencián.
Az Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman a józsefvárosi guberálási tilalom miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a hajléktalanokat érintő józsefvárosi önkormányzati rendelkezések miatt, Szabó Máté szerint az önkormányzat rendelete aránytalanul korlátozta a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jogait.
Az Alkotmánybíróság hatásköréről tárgyal a parlament
Az Alkotmánybíróság 2012. január 1-jén megváltozó hatásköréről tárgyal hétfőn az országgyűlés. Az előterjesztés értelmében szűkül a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre, és leáll azon ügyek tárgyalása, ahol a kérelmező nem személyesen érintett. A parlament kedden tárgyal az adónyomozók jogköreinek kibővítéséről is.
A bántalmazottak a távoltartás három formáját vehetik igénybe
AA tapasztalatok szerint a bántalmazottak nem ismerik kellően törvényes lehetőségeiket, eszközeiket, miközben a hatályos jogszabályok alapján az úgynevezett távoltartás intézményén belül annak három formáját is igénybe vehetik - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Alkotmánybírósági nem az ingatlanok ügyvéd nélküli adás-vételére
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem kényszerítheti a jogalkotót az alkotmány módosítására, ezért nem lehetséges olyan népszavazás kiírása, amely arról döntene, hogy az ingatlan adásvételi szerződéseket ügyvéd, közjegyző, vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is bejegyezhessék az ingatlan-nyilvántartásba - értesült az [origo] a Budapesti Ügyvédi Kamarától.
Az Ab visszautasította az ágazati különadókat érintő indítványokat
Mivel a hatályos alkotmány szerint nincs hatásköre az elbírálásukra, az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az ágazati különadókat támadó indítványokat.
- címkék:
- különadó
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Hatékony alkotmánybíróságot vár az új törvénytől Paczolay Péter
Az új Alkotmánybíróság csak alkotmányértelmezési kérdésekkel foglalkozik majd egy-egy konkrét bírói döntés után, tehát nem új jogorvoslati fórum lesz - jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Úgy vélte, az új alkotmánybírósági törvény legkényesebb kérdése a folyamatban lévő ügyek kezelése.
Schmitt szalmaszálába kapaszkodnak a végtörlesztés ellenzői
Hétfőn vagy kedden írhatja alá Schmitt Pál a végtörlesztésről szóló törvényt. Az elmúlt napok tőzsdei zuhanásai, az újabb válságtól való félelem azonban még sérülékenyebbé tette a magyar gazdaságot, így van, aki még lobbizik a törvény kihirdetése ellen, és befektetői körökben még reménykednek, hogy a köztársasági elnök közbeavatkozik, és hivatalba lépése óta először megállít egy törvényt kihirdetése előtt.
Átalakult a lakásfenntartási támogatás is csütörtöktől
Megszűnt a gázártámogatás, életbe lépett a chipsadó, kibővült az Alkotmánybíróság, börtönbe zárhatók a sporthuligánok, és megkezdődött a 2011/2012-es tanév - változások szeptember 1-jétől.
Fontos ügyeket vághat el az új alkotmánybírósági törvény
A gyanúsítottak hosszú őrizetben tartása, a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása, a média működését átíró jogszabály mind olyan ügyek, amelyek elúszhatnak, ha a jövő év elején hatályba lép az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló, szerdán kiszivárgott kormánypárti tervezet. A javaslat szerint az Ab leállítja azoknak az ügyeknek a tárgyalását, ahol a kérelmező nem személyesen érintett. Az ügyek újratárgyalását március végéig lehet kérni a javaslat szerint.
Folyamatban lévő Ab-eljárások szűnhetnek meg január 1-jén
Megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte egy fideszes tervezet szerint.
Nem döntött az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztárakról
Keddi rendkívüli ülésén sem tudott határozatot hozni az Alkotmánybíróság a mintegy százezer magánpénztári tag nyugdíjának ügyében. A következő ülést szeptemberben, öt új taggal kibővülve tartja a testület.
Kivételes eszközt vetett be a magánnyugdíjról szóló döntésért az Alkotmánybíróság
Csak kivételes okokból, például a közeledő adóbevallási határidő miatt tért el eddig a szokásos ügyrendjétől az Alkotmánybíróság, amely kedden rendkívüli ülésen folytatta a magán-nyugdíjpénztári törvény tárgyalását. A NATO-csatlakozásról döntő szavazásról és a Bajnai-kormány által tervezett vagyonadóról is rendkívüli ülésen tárgyaltak. Mindkét esetben muszáj volt sietni.
Ma még várhatóan nem hoz döntést az Ab a nyugdíjpénztári ügyben
A délelőtt 9 órakor kezdődött ülés kora délután érhet véget, az [origo] úgy értesült, nagyobb az esélye annak, hogy az alkotmánybírók ma nem döntenek a nyugdíjpénztárban maradók állami nyugdíjra való jogosultságát megtiltó törvényi rész megsemmisítéséről. Pár nap múlva az Ab kiegészül négy új taggal, a testület felduzzasztása akár fordulatot is hozhat.
Az Ab kedden egy rendkívüli ülésen folytatja a nyugdíjpénztári ügyet
Hétfőn öt és fél órán keresztül vitatták meg azt a határozattervezetet, amely a visszaléptetést kikényszerítő törvény egy részét megsemmisítené. Csütörtökön öt új taggal egészül ki az Ab, de már előtte "törekszenek a döntés meghozatalára."
Hétfőn újra tárgyal a nyugdíjpénztárakról az Alkotmánybíróság
A magánnyugdíjpénztárak államosításáról is tárgyal nyári szünet utáni első ülésén az Alkotmánybíróság. Az [origo] információi szerint egy határozattervezet már elkészült, ez kimondja, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. A végső határozat tartalmát nagyban befolyásolhatja, hogy azt a testület jelenlegi összetételében még augusztusban, vagy már az új, kibővített felállásban, szeptemberben fogadja el.
A főbíró támadta meg az Alkotmánybíróságon a büntetőeljárási törvényt
Alkotmányellenesnek tartja a Legfelsőbb Bíróság elnöke a büntetőeljárási törvény júliusban elfogadott módosítását, ezért az Alktománybíróságon támadta meg a jogszabályt. A módosítás indoka az eljárások gyorsítása volt, de a meghosszabbított őrizet, illetve az ügyvédek kizárása az első 48 órában még a kormányoldalon is vitákat váltott ki.