A népszerű magyar színész, akinek az ÁVH-s tiszt darabjában kellett játszani

Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett színművész. Szerdán lesz 80 éves, 1967-től tagja a József Attila Színház társulatának, 2008-tól örökös tagja. Ujréti László anyaszínházában csaknem százhetven szerepet játszott el pályára lépése óta, s más színtereken is számtalan alkalommal formált meg különböző karaktereket egyedi alakító készséggel, mindig hitelesen. Szinkronmunkáiban olyan külhoni kollégáknak kölcsönözte a hangját, mint a Kórház a város szélén című sorozat Blažej doktorát alakító Josef Abrhám, vagy a kemény öklű Terence Hill. Ujréti László sokrétű és magas színvonalú színészi munkássáága ...

Nem fognak élve eltemetni

Az apai ágon örmény származású színész már gyermekként színpadra került a szegedi színházban. Mindamellett a Tisza parti városban cseperedve csodálkozott rá, micsoda karizmája van az olyan embereknek, mint amilyen Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila, vagy éppen Szent-Györgyi Albert volt. Az élénk fantáziájú, kiváló megfigyelőképességű fiú tizenöt évesen került be – középiskolai tanulmányait feladva – egy színitanodába. A szegedi pályakezdés után évekig vándorszínészként gyakorolta hivatását. Idővel kőszínházakban is feladatokat kapott, ám több évtizedes országos ismertség után is – a közönség szeretetét számtalan alkalommal meggtapasztalva ...

A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött

„Sinkovits Imre nem egyszerűen színész, ő a magyar színész. Nemcsak állampolgársága, anyanyelve és lakhelye szerint magyar, hanem érzései, cselekvései, egész magatartása révén az. Voltak és vannak magyar nyelven játszó színészek, akik ugyan magyar állampolgárságúak, de szemléletükben világpolgárok. Sinkovits Imre magyar, a szónak teljes értelmében, testestül-lelkestül, érzéseiben és gondolkodásmódjában, cselekvéseiben, beszédjében, és – ha kellett – hallgatásában is." Fenti sorok Cenner Mihály színháztörténész laudációjában hangzottak el 1996. december 21-én, amikor Sinkovits Imre megkapta a Magyar Örökség-díjat. A méltatott művész ...

Nagyszüleit kitelepítették, édesapját is büntették, ő maga az egyik legnépszerűbb színész lett

Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész. 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Korosztályának egyik legjobb, legkarakteresebb és legismertebb színművésze, akinek már pályakezdőként meghozták a népszerűséget a televíziós sorozatok. Több mint negyven éve tagja a Madách Színháznak, ugyanakkor anyaszínháza mellett más teátrumok vendégeként is rendszeresen láthatta, láthatja a közönség a színműirodalom legszélesebb palettájáról színre vitt előadásokban, prózai és zenés művekben egyaránt. Mindemellett már friss diplomás művészként megtapasztalhatta, hogy hivatása sajátos viszonyai között a fanyalgás nem feltétlenül aannak ...

A nagy magyar színész nehéz élete - túlságosan okos volt, ezért színházvezetője is üldözte

Sinkovits Imre fogalmazta meg Kálmán György személyisége, színészi habitusa kapcsán: „Tudatos, pontos, szabályozott életet élt, egyéni módon. Olyannyira, hogy némelyek különcnek tartották. Talán az is volt. De kihez képest? Nincs szörnyűbb, mint az egyenarcúság, az egyenruha-lélek!" Halála után írták a Magyar Nemzet nekrológjában: „Meghalt a magyar színművészet egyetemi tanára. Professzor, doktor Kálmán György; akadémián, főiskolán, universitason soha nem tanított, rendezésre nem kérték fel, színigazgatásra sem, nem is vállalta volna, ő színész volt, nagybetűvel Színész". Kálmán György mondta hivatása kapcsán: „Az írott anyagon belüül ...

Szüleit földönfutóvá tette a kommunista diktatúra, egyik igazgatója pártkórházba menekült, Alföldi Róbert elüldözte a Nemzetiből

Jászai-díjas, érdemes művész. Többször is jelentkezett a főiskolára, végül a Nemzeti Színház Stúdiója, illetve a kecskeméti színház társulata jelentette számára a legfontosabb stúdiumokat. Előbbiben Bodnár Sándor volt a mestere, utóbbi teátrumnál Ruszt József. Színművek sorában alakított főszerepeket a legkülönbözőbb műfajokban. Az országos ismertséget az első honi „teleregény", a Szomszédokban alakított szerepe hozta meg. Trokán Péter ugyanakkor az olyan színházakban érzi jól magát, amelyek nem munkahelyként, hanem alkotói közösségként működnek. Gyermekei édesanyja, egykori felesége Papadimitriu Athina, leányaik, Anna és Nóra is szzüleik ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

Rákosi Mátyás feleségével járt egy osztályba, gyűlölte a kommunistákat, és ezért a diktatúra megbüntette

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar díszlettervező a budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagja. Székely László 1950-ben kezdte meg tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, ahol csak 1960-ban szerzett diplomát, mert polgári háttere miatt és a Rákosi-rendszerről hangoztatott véleménye miatt eltanácsolták a művészeti tanulmányoktól, ám Hincz Gyula segítségével később visszavették. Dolgozott Major Tamással, Komor Istvánnal, Vámos Lászlóval, Sík Ferenccel, Békés Andrással, ahogy később olyan, a hetvenes években pályára lépő alkotókkal, mint Székely Gábor, Babarczy László, Csiszár Imrre. ...

Időutazás: Gyurcsány fenyegetőzésétől a Brezsnyev és Kádár pulpitusa előtti szónoklatig

A 2011-ben meghalt, besúgóként a rendszerváltás előtti színházi világot és az azt körülvevő politikai miliőt pontosan ismerő Molnár Gál Péter kritikus idén posztumusz megjelent Coming out című könyvében a hetvenes évektől a magyar színházi életet meghatározó Székely Gáborról is ír. Ezek a sorok pedig sajátos magyarázatot adnak a neves rendező-színházigazgató 1975-ös pártkongresszuson Brezsnyev és Kádár személyes jelenlétében mondott, az akkori politikai elvárásokat jóval túlteljesítő beszédére. Molnár Gál Péterről el kell mondani, hogy a színházi világ egyik legkártékonyabb szereplője volt, többszörösen leleplezett III/III-as besúgóó, ...

Miért vonult vissza a színészettől Szombathy Gyula?

Márciusban Kossuth-díjjal is elismerték a Jászai-díjas, kiváló- és érdemes művész Szombathy Gyula munkásságát. A színművész jelenleg balatonalmádi otthonában várja a járvány miatt elhalasztott átadót. Az Origónak adott telefonos interjújában felidézi gyermekkora intézetben töltött korszakát, szolnoki pályakezdését - amely időszakban megtanulhatta az öngondoskodás legfontosabb tudnivalóit is. Szó esik a Vígszínházban, az Arizona Színházban, a soproni Petőfi Színházban, a Radnóti Miklós Színházban, a Thália Színházban megélt élményeiről. Szerepekről és egyéb tapasztalatokról az emberi viszonyok kapcsán. Azt is elmondja: miért vonult vvissza ...

Elvállalta Ádám szerepét a Nemzeti Színház nyitó előadásán, ezért a Vígszínház vezető színészei elfordultak tőle

Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Tanyasi gyerek volt, apja akaratából tanulta ki a hentesmesterséget, majd néhány kanyar után rátalált igazi hivatására. Két éve jelent meg az életét iróniával feltáró Könnyű neked, Szarvas Józsi című könyve, amelyet együtt jegyzett Bérczes Lászlóval. Tavaly darab is született a történet egyes részeiből a Nemzeti Színházban, amelyet Pustol a hó - avagy Könnyű neked, Szarvas Józsi... címmel játszanak. Tizennyolc éve tagja a Nemzeti Színháznak, már az intézményt megnyitó Madách Imre-mű, Az ember tragédiája ünnepi előadásának is részese volt Ádám szerepében. Elmeséléséből kiderül: az első Fiddesz-kormány ...

A színház gyógyerejéről és az alternatív kórokozókról

Harmadéves főiskolás volt, amikor a Koppányi aga testamentuma című film főhőseként megismerte az ország. Színészi pályája nagy részét a Kazimir Károly vezette Thália Színházban töltötte. Visszatekintve hajdani igazgatója munkásságát a honi színháztörténet meghatározó fejezetének tartja. Igazgatója távozásának körülményeit, az azt követő történéseket pedig sajátos mélypontoknak, amelyek számtalan tanulsággal szolgálnak az olyan színész számára, aki gondolkodva szemléli a világot. Benkő Péter magánéletében is átesett jó néhány embert próbáló helyzeten. Mindezeket elsősorban azért idézi fel az Origónak adott interjújában, mert reméli, ...

Lehet-e bármi is szebb, mint az élet?

Főiskolásként a Nemzeti Színháznál volt gyakorlaton, majd évtizedekig tagja is maradt a teátrumnak. Színpadi munkái mellett számtalan televíziós, rádiós és szinkronszerepben láthatta a közönség. Amikor megkapta az erőskezű Sarolt szerepét az István, a király című rockoperában, volt, aki mégis azt mondta: drámai szendeként nem fog megbirkózni a feladattal. Tizenhét évig alakította sikerrel a karaktert. A széles palettájú művész a kilencszázhetvenes évek végén bemutatott Budapest Orfeum című, legendássá lett produkcióval körbeutazta a világot. A kilencvenes évektől önálló estjeivel is rendszeresen fellép. A Jászai Mari-díjas, Érdemes ...

Elsikkasztott KISZ-tagdíj, szovjet tankok és színházvezetők, akiket megváltoztatott a hatalom

A Kossuth-díjas színész az elmúlt hetekben töltötte be hetvenedik évét. Bár sok más mozidarab mellett olyan filmekben alakított népszerű figurákat, mint a Zimmer Feri vagy az Üvegtigris – most színházi pályafutása kapcsán idézi fel életének fontos történéseit. Beszél arról is, hogy miért hagyta ott két évad után az aranykorát élő kaposvári színházat, hogy miként hat a hatalom egyes színházi mogulokra, milyen szövetségek kötődtek generációról generációra a Kádár-kor színházcsinálói körében. Mindemellett szó esik elsikkasztott KISZ-tagdíjról, szovjet tank előtt tologatott Pobedáról, sok más különös történetről. Reviczky Gábor azt a goondolatát ...

Kerekes József: A közönség nem a színész magánfájdalmára vesz jegyet

Kerekes József több színházban is játszik, látható népszerű tévésorozatban, hangja pedig szinkronszerepei sokasága miatt szinte mindenki számára ismerős. A pályán töltött évtizedei alatt drámai szerepekben is bizonyította egyedi tehetségét, ugyanakkor többször is ott ragadt a komikus szerepkörében. Amikor hét évvel ezelőtt a Vígszínházhoz szerződött, maga is úgy gondolta: a körúti teátrumban szélesebb repertoárról osztják majd rá a szerepeket. Kerekes József végül egy éve a szabadúszást választotta. Az Origónak sok egyéb mellett arról is beszélt: mikor ad lehetőséget magánnyafogásra a színház működési szabályzata; melyek a főbb külöönbségek ...

Létezett egyfajta ízlésterror

Major Tamás osztályában végezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. A Kiváló és Érdemes Művész színházrendező nem sokkal szolnoki pályakezdése után, már huszonkilenc éves korában megkapta a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói posztját. Költői hangulatú, sikeres rendezései mellett a teátrum vezetőjeként az egész intézményt népszerűvé tette. Tíz évvel később mégis a szabadúszást választotta. Ám hamarosan megkapta a fővárosi Nemzeti Színház vezetői posztját, ahonnan a rendszerváltást követően mozdította el az MDF-kormány. Pár évvel később Törőcsik Mari kérésére pályázta meg a Művész Színház igazgatói tisztjét, amelyet el is nyert, dee ...

Kulissza 10. Gobbi Hilda, az első és utolsó magyar kommunista

Gobbi Hilda közéleti szerepvállalásainak súlya legalább olyan messze ható, mint színészi teljesítményének emlékezete. A II. világháború idején Major Tamás harcostársa volt az ellenállásban, aztán a Major vezette Nemzeti Színház társulatának tagja, amíg harcostársa ki nem rúgta. A mágnáscsaládból indult, mélyszegénységet is megtapasztalt Gobbi Hilda azonban nemcsak önmagát volt képes olykor a saját hajánál fogva talpra rántani, hanem emberek sokaságát segítette jobb helyzetbe. Egyedi karaktere másokat is irritálhatott a hatalom birtokosai közül, de sosem találtak rajta fogást. Pedig nem csupán a bagót szívta zsinórban, de szerette a ...

Ráckevei Anna beszél azokról, akiket ledob a színpad

A Jászai-díjas, érdemes művész színésznő a Madách Színházban kezdte a pályát, majd pár évadra a Nemzeti Színházhoz szerződött. A kilencvenes évek elején szabadúszó lett, aztán a Törőcsik Mari vezette rövid életű Művész Színház tagja. Következett a Thália Színház, a Kelemen László Színkör, az Új Színház társulata. 2006-ban a debreceni Csokonai Nemzeti Színházhoz szerződött, 2013-tól a színház direktora. Férje Horváth Lajos Ottó, a Nemzeti Színház művésze, huszonnégy éves Juli lányuk a Kaposvári Egyetem színész szakos hallgatója, Milán fiuk tizenkét éves. Ráckevei Anna az Origónak adott interjújában egyebek között azt is elmondta: akiit ...

Színházat vált Kulka János

Kulka János a budapesti Katona József Színházba szerződik a Nemzeti Színházból - tudta meg a 7óra7 portál.

Máté Gábor: A politika a színházi embernek játszma

Februártól Máté Gábor veszi át az ország legjobb hírű színtársulatának, a Katona József Színháznak a vezetését. Kedvünkért "drámai szempontból" elemezte a Nemzeti Színház körül kialakult helyzetet, és elárulta, milyen tervei vannak a fiatalok színházba való becsábítására. Szeretne mai társadalmi problémákat feldolgozó darabokat látni színpadon, most is töri a fejét egyen.

Az egészséges életmód jót tesz a színháznak

Nyomasztó mese a bécsi erdőből