Világegyetem
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Õsrobbanás
- világûr
- galaxis
- csillagászat
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe
A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.
Elõször figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében
Elõször figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. A felfedezést az Európai Ûrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tették - adta hírül az MTI.
Nincs magyarázat arra, amit az ûrben láttak
A több millió fényévre található galaxisokat egy láthatatlan, masszív intergalaktikus struktúra köti össze egymással.
Már az univerzum csecsemõkorában léteztek óriás galaxishalmazok
Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.
Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel
Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas õsi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az elsõ eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Univerzum
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Nincs jele földönkívüli intelligens életnek a szomszédos csillagrendszerekben
Egyelõre nem hozott eredményt a földönkívüli intelligens élet keresését (SETI) célzó eddigi legátfogóbb program, amelynek keretében 1327 szomszédos csillagrendszerben kutattak intelligens földönkívüliek után a szakemberek – írja a LiveScience címû ismeretterjesztõ hírportál.
Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját
Kimutatták az ûrben az univerzum legrégebbi, az õsrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak
Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az elsõ csillagok és galaxisok kialakulását.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés
Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.
Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idõ visszafelé halad
Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idõ nem elõrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az õsrobbanás elõtt létezett.
- címkék:
- Univerzum
- idõ
- Õsrobbanás
- tér
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Újraalkották az õsrobbanás elsõ teremtményét
Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült elõállítani õket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tûnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
Csillagok háborúja a por ellen
Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködérõl, a Carina-ködrõl az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában mûködõ VISTA távcsõvel készítettek gyönyörû felvételt. Az infravörös tartományban észlelõ VISTA a ködöt kitöltõ forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtõzködõ hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezsõ, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévõ galaxisban az õsrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját
Az univerzum leggyorsabban növekvõ óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelõ tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.
Egy második õsrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprõ, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése elõtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírû kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztõ), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentõ „Nagy Bumm" elõtt.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelsõ csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelbõl, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Üzenet érkezett a korai univerzumból
Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.
Megpillantották az univerzum legelsõ csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésû antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévõ világegyetemet az õsrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.
Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold
Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.
Kideríthették, mi küldi felénk az univerzum legfurcsább rádiójeleit
A tudósok egy jelentõs lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy megfejtsék, honnan is erednek a világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé sorolt gyors rádiókitörések.
Sikerült megvizsgálni a bébigalaxisok mozgását
Elõször sikerült megvizsgálni az univerzum elsõ galaxisainak, az úgynevezett bébigalaxisoknak a mozgását.
Masszív csillagokkal van tele a világegyetem
Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegû csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhõ egyik régiójának elemzésekor.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- tömeg
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Tizenhárom milliárd fényévre tõlünk egy kozmikus szörny pusztít
A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegû fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Hatmilliárd fényévre lévõ kozmikus kígyót figyeltek meg
Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetõen sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévõ gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Óriási planétát találtak az ûrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésrõl ismerünk.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
Mégis hologram lehetett az univerzum
A kutatók (és a laikusok is) már évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy az univerzumunk valójában egy óriási hologram – vagy legalábbis az volt valamikor. Ebben a fizika törvényeihez csupán csak két dimenzióra van szükség, de számunkra minden három dimenzióban jelenik meg.
A sötét anyag megöli a galaxisokat
Közelebb kerültek a galaxisok halála titkának megfejtéséhez ausztrál kutatók: úgy vélik, a sötét anyag is felelõs lehet a galaxisok elhalásáért.
Létrehozták a világ legnagyobb csillagkatalógusát
A világ eddigi legnagyobb csillagkatalógusát alkotta meg egy nemzetközi kutatócsoport: több milliárd csillag, galaxisok és más égitestek, az éjszakai égbolt háromnegyede szerepel a lexikonban.
Ritkább és simább a sötét anyag, mint gondoltuk
Az univerzum mintegy negyedét kitevõ sötét anyag makacsul ellenáll a kozmológia ostromainak. Most csillagászok egy csoportja a távoli galaxisok fényének elhajlásából arra következtet, hogy a sötét anyag ritkább és egyenletesebb eloszlású, mint ahogy a korábbi modellek jósolták.
Most tesztelheti, mennyire ismeri a világegyetemet
Kevés olyan dolog van a világon, ami annyira megfogná az ember képzeletét, mint a végtelennek látszó világegyetem. Korábban szinte semmit nem tudtunk e misztikus hangulatot árasztó kozmikus birodalomról, ám hála a tudomány fejlõdésének, az egyre modernebb mûszereknek és az elkötelezett tudósembereknek, az univerzum titkai lassan, de biztosan feltárulnak elõttünk. Kvízsorozatunk elsõ részében a világûrrõl teszünk fel kérdéseket olvasóinknak.
Stephen Hawking továbbra is erõsen tart az idegenektõl
Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.
Hihetetlenül részletes képek a világegyetem legõsibb galaxisairól
Brit csillagászok egy hawaii infravörös távcsõ segítségével elkészítették az égbolt négy teleholdnyi méretû részének eddigi legrészletesebb térképét. A képeken szerepel az univerzum legtávolabbi galaxisai közül is néhány.
Elõször találtak az ûrben aszimmetrikus molekulát
Elõször találtak az ûrben komplex szerves molekulát, propilén-oxidot, amelynek szerkezete ugyanúgy aszimmetrikus, mint a földi életben kulcsszerepet játszó molekuláké.
A végén szétszakadhat az egész univerzum
Gyorsabban tágul az univerzum, mint korábban gondolták, állítja egy új kutatás.
Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit
A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerõsítik, elképzelhetõ, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket.
Erõs és titokzatos jelek érkeznek a Tejút szívébõl
Különösen erõs jelek érkeznek a Tejút szívébõl, a Harvard tudósai a sötét anyag megsemmisülésének tulajdonítják õket.
Új programmal szimulálják a világegyetem tágulását
A világegyetem tágulását és a kozmikus struktúrák kialakulását vizsgáló programot fejlesztettek ki a Genfi Egyetem tudósai, akik szerint szimulációik pontosabbak az eddigieknél, mert Albert Einstein relativitáselméletén alapulnak.
Túl a határokon: az Õsrobbanás-elmélet titokzatos kérdései
Az Õsrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhetõ anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Õsrobbanás-elmélet hiányosságait?
Idõutazás: a jövõ fantazmagórikusan szép zenéje
Az idõutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítõ kérdésben.
Elõször sikerült kimutatni, hogy megváltozhat a galaxisok szerkezete
Elõször mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport, hogy a galaxisok struktúrája megváltozhat élettartamuk során.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Gigantikus égi gyûrût fedeztek fel magyar csillagászok
Gigantikus égi gyûrût, a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát fedezték fel magyar csillagászok.
Vakítóan fényes galaxis rejtheti az Univerzum elsõ csillagait
Elsõ alkalommal találhattak az Univerzum hajnaláról származó csillagokat a Lisszaboni Egyetem kutatói.
Kihagyhatatlan! Stephen Hawking Monty Pythont énekel!
A világhírû fizikus ezúttal is bebizonyította, hogy milyen jó a humora: elõadta géphangján a Monty Python Galaxy Song címû dalát.
Elkészült az eddigi legjobb térkép az univerzumról
Az eddigi legjobb kozmikus atlasszal rukkoltak elõ kanadai csillagászok. Az eredmények segíthetik a titokzatos sötét anyag megismerését is.
- címkék:
- térkép
- világûr
- Univerzum
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Puskagolyó sebességgel ütközõ galaxist fedeztek fel
Egy távoli rendszerben rendkívül nagy sebességgel ütközõ galaxist fedeztek fel az Univerzumot röntgentartományban kutató XXM-Newton ûrtávcsõ segítségével.
Az Univerzum gyermekei
Az emberi gondolkodást régóta foglalkoztató kérdés, hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban, vagy a világegyetem távoli mélységeiben léteznek hozzánk hasonló fejlett civilizációk. A fantázia, áthágva a fizikai valóság kemény törvényszerûségeit, szempillantás alatt ott teremhet a legtávolabbi csillagrendszerben is, vagy éppenséggel látni véli, amint valamikor a messzi múltban idegenek csillaghajói ereszkedtek le a földre. Fényévek határán, valamint itt a Földön is sóvárogva szeretnénk látni, hogy nem voltunk és vagyunk egyedül, és létrejöjjön két civilizáció képviselõinek harmadik típusú találkozása. De vajon leküzdhetõk-e azok az embberi ...
Meglett a pénz a világ legnagyobb távcsövére
Végre elkezdõdik a világ legnagyobb teleszkópjának építése. Az extrém nagy európai távcsõ a száraz sivatagban a halványabb égitesteket is azonosítani tudja. Fõ célpontjai a Naprendszeren túli bolygók és fiatal Világegyetemek lesznek.
Legyalulnak egy hegyet a világ legnagyobb távcsövéhez
Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb távcsöve – olvasható sok, még csak papíron létezõ óriásteleszkópról. Igen ám, de meddig? A több százmillió dolláros optikai csodák sorban taszítják le egymást a dobogó tetejérõl, ebben az esetben ugyanis nyugodtan kimondhatjuk, igenis, a méret a lényeg!
Milyen lenne a Világegyetem, ha kívülrõl láthatnánk?
A tudósokat régóta izgatja a kérdés, milyennek látnánk univerzumunkat, ha kiléphetnénk belõle és kívülrõl szemlélhetnénk. Némi képzelõerõ és matematikai modellek segítségével akár ezt is megtehetjük.
Mire költ a NASA a következõ években?
Magáncégekkel építtet ûrhajót, élesbe fordul a Mars kutatása, ûrhajósai ott vannak az ISS-en, készül az újabb ûrtávcsõ és a Cassini szonda lassan egy évtizede kering a Szaturnusz körül. Elég lesz-e a NASA 17 milliárd dolláros 2014-es költségvetése ahhoz, hogy az USA megtartsa vezetõ szerepét az ûrkutatásban?
Ûrhajós hull fekete lyukba
Mi történne egy fekete lyukba zuhanó ûrhajóssal, megsülne vagy szétszakadna? A válasz nem mindegy: ha megsül, akkor vele együtt füstbe megy az általános relativitáselmélet, ha viszont szétszakad a teste, akkor a kvantummechanikával nincs valami rendben.
Kiderült, hogy idõsebb az Univerzum
A Világegyetem százmillió évvel idõsebb, mint eddig gondoltuk, és kicsit több benne a sötét anyag, alapvetõ kozmológiai elméleteink viszont majdnem helyesnek bizonyultak - ez derült ki a Planck-ûrszonda elsõ kozmológiai eredményeit bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.
Borús jövõ vár a világegyetemre
Az "isteni" részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövõt festenek a világegyetem számára - fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.
- címkék:
- Higgs-bozon
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Az ûrkorszak világképformáló fotói - 2.
Káprázatos képek Afrikától a spirálgalaxisokig: ismét a Space.com ûrportál által legfontosabbnak tartott felvételekbõl válogattunk.
A világ hajnaláról közölt képeket a NASA
Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: elõször sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának idõszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlõdtek a galaxisok, és lassan fûtötték fel az Univerzumot.
Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem
Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelõtt. Meglepõ felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.
Ezek az ûrkorszak világképformáló fotói
A Hold egén még gyönyörû kékes bolygó a Föld, a Marsén azonban már csak egy apró pötty, és akkor még mindig csak a szomszédban járunk a hatalmas világegyetemben. Kozmikus gondolkodásunk mérföldkövei a Space.com ûrportál képes összeállításában.
A legjobb ufóvideók, amik hamisnak bizonyultak
Túl hatalmas a világegyetem ahhoz, hogy csak a Földünkön legyen élet. Éppen ezért kerülnek nyilvánosságra újabb és újabb videók, amelyek a földönkívüliek létezését bizonygatják. Bármilyen hitelesnek látszanak is ezek a felvételek, a végén mindig kiderül, nem idegen lények szerepelnek a kisfilmekben.
5 megoldatlan fizikai rejtély, amire nincs magyarázat
A Földön és a világegyetemben számtalan rejtély létezik, amelyre még a tudósok sem tudják a megfejtést. Íme a kérdések, amelyre még nincs tudományos magyarázat!
A sötét energia az Univerzum legnagyobb rejtélye
Erõmûnyi energiát képviselõ magányos atommagok, az elsõ fény megjelenése a Világegyetemben, valamint különféle láthatatlan anyag és energia - ezeket tekintik fõ kihívásnak a kutatók napjainkban.
Az eddigi legszebb program a Világegyetem méreteirõl
Mennyivel kisebb egy X-kromoszóma egy rizsszemnél, egy bolygónál, egy galaxisnál? Ha az egész Univerzum betöltõdött a gépébe, kezdõdhet a játék!
Legkésõbb ötmilliárd év múlva költözni kell
Néhány tízezer év múlva az emberiség ûrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra.
Hány világegyetem létezik a miénken kívül?
Egy új kozmológiai elmélet, a multiverzum-modell alapján sok más világegyetem létezik a miénken kívül, és ezek közül sokban létrejöhetett a miénkhez hasonló élet.
- címkék:
- Világegyetem
- multiverzum
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Így nézett ki az õsi Univerzum
Õsi hidrogénfelhõket térképeztek fel minden korábbinál nagyobb távolságban. A Világegyetem kezdõpillanata után 2-4 milliárd évvel létezett hidrogéngáz eloszlása segít az Univerzum jövõjének megismerésében is.
Elõször figyeltek meg antianyagból álló héliumot
Úttörõ eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az ûrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok.
Kidurrant a legnagyobb kozmikus buborék
Egyre gyorsabban tágul az Univerzum, az egyelõre rejtélyes sötét energia miatt. A gyorsuló tágulásra eddig egy másik magyarázat is felmerült: eszerint egy hatalmas, ritkás anyagú kozmikus buborék belsejében élünk, és a gyorsabb tágulás csak optikai csalódás. Ezt a lehetõséget új megfigyelések alapján kizárták.
Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?
Hatalmas gyûrûk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Õsrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhetõ, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.
Felbukkant a legõsibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködbõl
Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következõ években megtudjuk, miként születtek meg a legelsõ csillagok és galaxisok.
Hatalmas fekete lyukak fûtöttek be az Univerzumban
Közel 11 milliárd évvel ezelõtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erõs ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlõdését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.
Ilyen volt az Univerzum röviddel az Õsrobbanás után - új világtérképet mutattak be
Elkészült az elsõ világtérkép a Planck-ûrtávcsõtõl: a Világegyetem kezdeti idõszakából érkezõ halvány derengés és a legõsibb galaxisok csírái láthatók a most közölt felvételeken. Hétfõn mutatták be a nagyközönségnek eddigi legpontosabb világtérképet röviddel az Õsrobbbanás utáni idõszakból.
Féreglyukban élünk egy új eredmény szerint
Univerzumunk egy féreglyukban született, és egy másik világegyetem adott neki életet - olvasható egy nemrég közölt, egzotikus modellben.
- címkék:
- Világegyetem
- kozmológia
- Big Bang
- Címkefelhõ »
Sötét energia hajtja az Univerzumot
Távoli és eltorzult galaxisok képei segítenek a Világegyetem megértésében. Az eddig készült legrészletesebb felmérés megerõsítette a feltételezést: az Univerzum valóban gyorsulva tágul, amiért a benne lévõ sötét energia felel.
Káprázatos utazás az Univerzum pereméig - film
Képzeletbeli ûrhajónk a Himalája falai elõtt emelkedik fel. Keresztezzük a mûholdak, a Hold, majd a bolygók pályáját, kilépünk a csillagok, majd a galaxisok közé, aztán még messzebb megyünk. Olyan utazásra visz bennünket az amerikai Természettudományi Múzeum, amely korábban elképzelhetetlen volt: a Földtõl az ismert Világegyetem pereméig.
A térségbõl csak mi vadászunk a rejtélyes gravitációs hullámokra
Az Õsrobbanás feltételezhetõen gravitációs hullámok háttersugárzását is létrehozta, amelyek a téridõ finom torzulásaiként ma is kitöltik a világûrt, és információt hordoznak az Univerzum legkorábbi állapotáról. Hamarosan egy hazai fejlesztésû mûszer, egy infrahang-mikrofon is közremûködik a rájuk való vadászatban.
Éheztek az elsõ fekete lyukak az õsi Világegyetemben
Egy új szimuláció alapján a Világegyetemben elsõként kialakult hatalmas csillagok után visszamaradt fekete lyukak nem nyeltek el sok anyagot a környezetükbõl, mivel azt intenzív sugárzásukkal tisztára söpörhették. Ezért késõbbi társaikkal ellentétben tömegük eleinte lassan növekedett.
Valószínû, hogy egy szimulált Univerzumban élünk
Miért tûnik úgy, mintha a Világegyetem számos különbözõ tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára? Egy radikális új elmélet szerint azért, mert Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különbözõ sokaságának. Ennek alapján csak véletlenül életbarát - szerencsénk volt, és megnyertük a kozmikus fõnyereményt. Az is lehetséges azonban, hogy egy szimuláció részei vagyunk, mivel valószínûleg több a mesterséges univerzum, mint az igazi. Észbontó elméletekrõl tartott elõadást Paul Davies Budapesten.
Azonosították a legtávolabbi szupernóvákat
Minden korábbinál távolabbi szupernóvákra akadtak a szakemberek. Több távcsõ és egy új módszer segítségével 11 milliárd évvel ezelõtt, tehát a Nagy Bumm után mindössze 2,7 milliárd évvel felrobbant két csillagot azonosítottak.
- címkék:
- szupernóva
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Gigászi üregek vannak az ûrben az Univerzum új térképe szerint
Összesen 136 ezer felvett színkép és 125 ezer kimért helyzetû galaxis - a hatalmas adatmennyiséget egy új égboltfelmérés rögzítette. Az eredmények alapján megrajzolt világtérképen hatalmas ürességek mutatkoznak, és az anyag eloszlását mutató szuperhalmaz-szerkezet minden korábbinál messzebbre követhetõ.
Elõbb voltak a feketelyuk-szörnyetegek - megoldották a kozmikus tyúk-tojás problémát
Új megfigyelések alapján végre eldõlni látszik a galaxisok evolúciójának egyik legnagyobb kérdése: eszerint a centrumukban lévõ, úgynevezett szupernagytömegû fekete lyukak alakultak ki elsõként, és csak ezt követõen jött létre az ezeket körülvevõ központi tartomány.
Az Univerzumot átszövõ sötét erõ újabb bizonyítékát jelentették be
Eltérõ távolságban lévõ galaxishalmazok megfigyelése arra utal, hogy az utóbbi évmilliárdokban a halmazok növekedése a várhatónál lassabb volt. Mindez a sötét energiától állhat elõ, amely a Világegyetem tágulását egyre gyorsabbá teszi - jelentette be a NASA hazai idõ szerint kedden 19 órakor megtartott sajtótájékoztatóján.
A mikrovilágban is igazolódott a leghíresebb képlet
A Science tudományos hetilap legfrissebb száma közölte egy 12 tagú német-magyar-francia tudóscsoport közleményét a Világegyetem látható tömegének 99%-át kitevõ protonok és neutronok tömegének meghatározásáról. A protonok és a neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint alkotóelemeiké. A kutatók szerint az alkotóelemek, a kvarkok és gluonok mozgásainak, kölcsönhatásainak energiája képviseli a hiányzó tömeget. Ezzel elsõ ízben sikerült igazolni, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E=mc 2 ) a mikrovilágban is pontosan érvényesül.
Új adatok az Univerzum eddig észlelt legfényesebb robbanásáról
Idén tavasszal egy minden korábbinál fényesebb gammafelvillanást figyeltek meg, amely éppen bolygónk felé irányult. Ez volt az eddig rögzített legnagyobb energiájú robbanás a Világegyetemben. Nemrég újabb eredmények láttak napvilágot az eseménnyel kapcsolatban, amelyet a NASA szerdai satótájékoztatóján ismertetett.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Idõutazásra indulnak a kutatók - vendégünk volt Horváth Dezsõ részecskefizikus
Ha keletkeznek is, nem jelentenek veszélyt a világ egyik legnagyobb kutatóintézete, a CERN területén születõ fekete lyukak - mondta Horváth Dezsõ, a fizikai tudományok doktora, több CERN-kísérlet magyar részlegének vezetõje, akit olvasóink a világ legnagyobb, hamarosan induló részecskegyorsítójáról, a nagy hadron ütköztetõrõl (LHC) kérdeztek a Vendégszobában. A szakember szerint a legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha felfedezzük a Higgs-bozont, a részecskefizika elméletének kulcsfiguráját, egyben az egyetlen alapvetõ részecskét, amelyet eddig még nem sikerült megfigyelnünk. A kísérletek közelebb visznek bennünket a Világegyeteem ...
Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag
Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegû õsi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerõsítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvetõ összetevõje a ma még alig ismert sötét energia lehet.
Óriásrobbanások és fekete lyukak nyomában - a GLAST-szonda elsõ eredményei
Nyilvánosságra hozták a nemrég felbocsátott GLAST-ûrteleszkóp elsõ eredményeit. Az augusztus 26-i sajtótájékoztatón többek között bemutattak egy látványos, teljes égboltot lefedõ gammafelvételt. A szonda a Világegyetem nagyenergiájú jelenségeit, az úgynevezett gammavillanásokat, valamint a fekete lyukak közelében zajló folyamatokat vizsgálja, és a tesztidõszak után tökéletesen üzemel.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 5. rész: Hová tûnt az antianyag?
A CERN új nagy részecskegyorsítójánál, nagy hadron ütköztetõnél tervezett fizikai kísérletektõl a modern fizika számos nyitott kérdésére várnak választ. A legfontosabbak egyike az anyag és az antianyag problémájának feltárása. Miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag? Egyáltalán miért létezhet az anyag? A CERN hagyományosan az antianyag-kutatás egyik központja, és az eddigi kísérletek mellett most egy újabbat indítanak.