Féljünk vagy tanuljunk a németektől?

Németország az elmúlt tíz évben Európa beteg emberéből a kontinens mintaországává vált. De modellként szolgálhat-e az EU többi országa számára, vagy éppenséggel a németek vezetik tévútra az EU-t?

Orbán: Kirúgták a hónunk alól a mankót

Orbán Viktor szerint elhúzódó válságkezelésre kell számítani Európában, és "legnagyobb reményünk, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza az országot". A miniszterelnök szerint nem akkor lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Orbán Viktor a nagykövetek előtt arról is beszélt, hogy nem szabad elengedni az államadósságot, mert Magyarország már most is "a veszélyzónában van".

Ha nincs fordulat, nem lesz IMF-megállapodás - interjú Surányi Györggyel

Gazdaságpolitikai fordulat kell ahhoz, hogy létrejöhessen az IMF-megállapodás, ha viszont ez megtörténik, stabilan 280 forint alatt ragadhatna az euró árfolyama - mondta az [origo]-nak Surányi György. A volt jegybankelnök szerint az az ország szerencséje, hogy az export még fut, és hogy magas az ország devizatartaléka. Gazdasági problémáinkat viszont 11 éve cipeljük, az egyetlen előremutató év a Bajnai-kormány idejére esett.

Miről állapodtak meg a Brüsszeli csúcson?

Minden uniós vezető pozitívan nyilatkozott a kétnapos EU-csúcs eredményeiről. Többek között megállapodtak egy 120 milliárdos növekedési paktumról, közös bankfelügyeletről, és a bankok közvetlen feltőkésítéséről, olcsóbb szabadalmi rendszerről.

Ingyen kapnak egy rahedli pénzt a spanyolok

Olaszország és Spanyolország először nem fogadta el a 120 milliárd eurós uniós növekedési paktumot, majd mégis meggondolták magukat. Az uniós vezetők megállapodtak egy olyan mechanizmusban, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. Döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel.

Orbán: Mindenki boldog

Rövid nyilatkozatot adott Orbán Viktor miniszterelnök az uniós vezetők brüsszeli tanácskozásáról kijövet. A találkozó eredményéről azt mondta, mindenki boldog, de a válságnak soha nincs vége, majd a szíriai keresztények sorsára is felhívta a figyelmet.

A német parlament már elfogadta a fiskális paktumot

Sikerült elfogadtatni a német törvényhozással a nagyobb költségvetési fegyelmet előíró fiskális paktumot és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerről szóló nemzetközi szerződést. A törvények életbe lépését a német szövetségi elnök még késleltetheti.

Vaslady vagy guminő?

Angela Merkel német kancellárt hasonlították már a Terminátorhoz, ábrázolták náci egyenruhában, és felelősségre vonták a világgazdaság lassulása miatt. A nemzetközi sajtóban és elemzők körében, de már egy konzervatív német lapban is "Európa vasladyjének" nevezik, annyira hajlíthatatlan az euróválság elleni harcban. Merkel sok helyzetben azonban jóval rugalmasabbnak tűnik, mint ebben a kérdésben. Mi köti meg a kezét, és miért nem engedi, hogy eurókötvényeket bocsásson ki Európa?

Ütemtervet várnak az új Európáról a tagállamok vezetői

Pontos ütemezést és részleteket szeretnének az uniós intézményektől az EU tagállamainak vezetői arról, hogy miként épüljön ki a teljes körű gazdasági unió. Többek között ez áll a csütörtökön kezdődött csúcsértekezlet zárónyilatkozatának kiszivárgott tervezetében.

Építeni kezdik az új Európa alapjait

A válságkezelés érdekében azonnali intézkedéseket, valamint az Európai Unió jövőjét meghatározó hosszú távú átalakításokat is el kell indítaniuk az EU vezetőinek a csütörtökön kezdődő, kétnapos találkozójukon, ha azt akarják, hogy a piac komolyan vegye az euró iránti elkötelezettségüket. Nem biztos, hogy most dől el az euró sorsa, de a késlekedés akár végzetes is lehet.

Elfogadták Brüsszelben a növekedési paktumot

Rábólintottak a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdaság növekedését elősegítő intézkedésekkel kiegészítő paktumra az EU tagországainak vezetői. Összesen 120 milliárd eurót mozgósítanak a célra.

Megvan a lengyel igen az uniós válságkezelésre

Jóváhagyta a lengyel szenátus (a parlament felsőháza) az Európai Unió (EU) állandó euróövezeti válságkezelési mechanizmusáról (ESM) szóló törvény ratifikálását. A jogerőre való emelkedéshez már csak Bronislaw Komorowski elnök aláírása szükséges - olvasható a wnp.pl lengyel gazdasági honlapon.

Orbán: El kell utasítani az EU válságkezelését

A kormány két évét értékelte csütörtökön Orbán Viktor, a miniszterelnök szerint a magyar egy győztes nemzet, és az országnak a saját útját járva kell legyőznie a válságot. Orbán szerint az elutasítást viszont úgy kell előadni, mintha barátkoznánk.

Amerikában vége a válságnak! Vagy mégsem?

Sokéves profitcsúcsok, optimista menedzserek, jól teljesítő tőzsde - ezt a képet mutatja az amerikai gazdaság az első negyedév után. Itt lenne a válság vége? A nagy államadósság és az infláció még visszaüthet.

Soros: Rossz irányba vezeti Európát Merkel

A magyar származású üzletember, Soros György szerint a bajba került uniós országokat tőkeinjekcióval kellene segíteni, nem csak szigorú takarékoskodást elvárni tőlük. A befektető egy német hetilapnak adott interjúban arról is beszélt, hogy a Nemzetközi Valutalap nélkül kellene megoldani az Európai Unió országainak gazdasági problémáit.

IMF: Az egész világot elnyelheti egy európai örvény

A pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása érdekében az euróövezetben az eddiginél gyorsabb gazdasági növekedésre, a válság terjedését gátló tűzfal erősítésére és az integráció további mélyítésére van szükség - mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója hétfőn Berlinben.

Rászámolnak az euróra

Fordulópontnak ítélik az Európai Unió december 8-án kezdődő következő csúcstalálkozóját európai politikusok és piaci szakértők, akik szerint tíz napon belül akár meg is pecsételődhet az euró sorsa. A piacok megnyugtatásához és a válság kezeléséhez az Unió átszabására van szükség.

"Az euró túszai vagyunk" - görögök a válságról az uniós mentőcsomag küszöbén

Haragszanak az Európai Unióra, értelmetlennek látják saját kormányuk megszorító intézkedéseit és a válság mélyülésétől tartanak az [origo]-nak nyilatkozó athéni fiatalok, a szerdai uniós válságcsúcs előestéjén. Véleményük szerint mindig ugyanaz a szűk kör fizet, egyre többen veszítik el a munkájukat, és mind többen otthagynák Görögországot.

Csak félig tartják meg az uniós válságcsúcsot

Nem ülnek össze szerdán az EU-csúcs előtt az uniós pénzügyminiszterek, mert " még nem véglegesítették az ülés kérdéseit". Elemzők szerint a halasztás hátterében lehet az is, hogy egyes országok, például az Egyesült Királyság nem hajlandó olyan kérdésekről tárgyalni, amelyek későbbi intézkedések alapjai lehetnek.

Gyorsabb európai válságkezelést sürget az amerikai pénzügyminiszter

Túl sok figyelem összpontosul Görögország költségvetési helyzetére, holott a válság már rég túlhaladta ezt a kérdést - jelentette ki Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves rendes közgyűlése közben adott rádióinterjújában. Szerinte Európában gyors válságkezelő lépésekre van szükség, hogy elkerülhetőek legyenek az államcsődök és bankbezárások.

Putyin Ladáját Opel-motor hajtja

Az orosz miniszterelnök milliárdokat költ az AvtoVAZ életben tartására. Autós túrával bizonyítja a Lada állóképességét, gyárlátogatásokra megy és elsőként próbálja ki az új modelleket a sajtó előtt, de valami mindig közbejön, nem csoda, hogy saját Nivájában is Opel-motorra cserélte a gyári blokkot.

A szürke belga mozgatja a szálakat Orbán helyett

Most akkor ki is a főnök az EU-ban? Ezt a kérdést vetette fel az euró megmentését célzó német-francia paktum, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a válasz az: nem a soros elnökséget betöltő Magyarország, hanem az uniós ügyek menedzselésével megbízott szürke eminenciás, Herman Van Rompuy. Az Unió működését belülről ismerők szerint azonban az elmúlt évek átalakításai miatt számítani lehetett arra, hogy ez így lesz.

Bankadóból töltené fel a válságalapot Brüsszel

A pénzügyi szektorra kivetett extra adóval töltené fel az Európai Bizottság a bajba került euróövezeti tagországok támogatását szolgáló új alapot - értesült a Reuters. Az egyszeri adó 50 milliárd euróval gyarapítaná az alap vagyonát.

Uniós csúcs: újra meg kell nézni, mit bírnak ki az európai bankok

Csak nagyon szigorú feltételek mellett vehetik majd igénybe a bajba jutott országok az EU állandó válságkezelési mechanizmusát - erről állapodtak meg a tagállamok kormány- és államfői a csütörtök-pénteki uniós csúcs első napján. Újabb stresszteszteknek vetik alá az Unió bankjait, és ösztönözni fogják, hogy a tagállamok szigorú költségvetési politikát folytassanak, a jelenlegi átmeneti válságalap összegét viszont nem emelik meg.

Újfajta EU-s válságkezelést akar Angela Merkel

Angela Merkel német kancellár arra számít, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson fontos döntéseket hoznak, amelyek hosszú távon garantálják az euróövezet biztonságát.

Ideges piacok, felszín alatti ellentétek: kezdődik a magyar elnökséget felvezető EU-csúcs

Bár a felszín alatt sok az ellentét a válságkezelés módját illetően, de nem várható nagy egymásnak feszülés az Európai Tanács csütörtöki és pénteki csúcstalálkozóján Brüsszelben, a várakozások szerint a fő cél az ideges piacok megnyugtatása lesz. A brüsszeli magyar képviselet vezetője szerint a csúcs végkimenetele meghatározza majd, hogy Magyarország milyen hangulatban veszi át januárban az elnökséget.

Merkel: A magánbankok is vegyenek részt a válságkezelésben

Angela Merkel német kancellár szerint a magánkézben lévő intézményeknek, így a bankoknak is szerepet kell vállalniuk az euróövezet válságkezelésében.

"Őrültség, hogy országokat napok alatt bedönthetnek" - interjú Robert Kuttner amerikai közgazdásszal

A bajba került lakáshitelesek állami megsegítését jó ötletnek tartja, a pénzpiacok szerinte túlzott hatalommal rendelkeznek, és úgy véli, hogy nincs igazán jó megoldás Magyarország számára az IMF-vitában. Az [origo] interjúja Robert Kuttner neves amerikai közgazdásszal, aki szerint sok erőfeszítést igényel majd, hogy az euró életképes maradjon.

Ezermilliárd dollárt költene a válságkezelésre az IMF vezetője

Ezermilliárd dollárra kívánja felduzzasztani a pénzügyi válságok megakadályozására szolgáló hitelkeretét a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és szeretné, ha az ehhez szükséges 250 milliárd dolláros pótlólagos juttatásra már novemberig biztosítékokat kapna - mondta a szervezet vezérigazgatója a Financial Timesnak.

A jó hírünkön múlhat, megússzuk-e a görög ragályt

Eddig nem terjedt át Magyarországra a görög válság, ami nem meglepő annak fényében, hogy a magyar gazdaság egészségesebb képet mutat, mint a görög, de hiba lenne hátradőlni, a mai számok ugyanis nem jelentenek garanciát a későbbiekre. Az új kormány intézkedései és kommunikációja is befolyásolhatja, hogy a piacok bizalma megmarad-e, és némi szerencsére is szükségünk lehet a stabilitás megtartásához.

Teletömte pénzzel válságalapját az IMF

Több mint 500 milliárd dollárt tett válságalapjába a Nemzetközi Valutaalap.

Igazi bajnais beszéddel búcsúzott Bajnai

Saját kormányának eredményességét bizonygatta csütörtökön egy nemzetközi sajtótájékoztatón Bajnai Gordon miniszterelnök, aki még több mint egy hónapig biztosan hivatalban marad ugyan, de vélhetően ez volt az utolsó nagyobb beszéde. Kampánybeszéd helyett száraz előadást tartott, amelyben józanságra intette utódját.

Ráuntak a kéregetésre a szigorú németek

Beteljesült Francois Mitterrand francia elnök és Margaret Thatcher brit kormányfő 20 évvel ezelőtti rémálma, a görög válság kezelése ugyanis egyértelművé tette: a kontinens vezető gazdasági hatalmaként Németország akarata érvényesül az eurózónában. A görögöknek kialkudott mentési terv azt mutatja, hogy a németek ráuntak, hogy az európai szolidaritás nevében tőlük várja mindenki a segítséget.

Könnygáz és Molotov-koktél az athéni tüntetésen

A költségvetési hiány drasztikus lefaragása ellenére bajban a görög gazdaság, ezért Görögország hivatalosan is kéri az Európai Unió segítségét. A helyzet komolyságát mutatja, hogy az IMF-hitel lehetőségét is felvetették, amit az unió kizártnak tart. Közben az athéni tüntetéseken már a rendőrségnek is be kellett avatkoznia: könnygázzal oszlatták a kövekkel és Molotov-koktélokkal felfegyvezett tömeget.

Külföldön fényezi a magyar válságkezelést Oszkó

A megbízatása végéhez közeledve egyre serényebb sajtólevelezővé váló Oszkó Péter pénzügyminiszter ezúttal a Wall Street Journalban fejtette ki, miért bölcsebb és előrelátóbb a válságkezelés magyar útja a világ nagyobb részén követettnél.

Strauss-Kahn: Magyarország jó úton jár

Magyarország jó úton van - vélekedett a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezetője egy osztrák lap hétfői számában közölt interjúban. A szakember a régió számára új növekedési modellt tart szükségesnek.

Magyarországgal példálózott Soros Davosban

Magyarországot, illetve a magyar válságkezelés tapasztalatait hozta fel példának Soros György Davosban, amikor arról beszélt, hogy miért bízik a görög gazdasági helyzet normalizálódásában.

Roubini: Magyarország helyzete továbbra is törékeny

A Baltikumban, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon továbbra is törékeny a pénzügyi helyzet - legalábbis Nouriel Roubini sztárközgazdász szerint, aki a davosi világgazdasági fórumon nyilatkozott erről.

A thatcheri privatizáción is túltesz a brit kormány

Hét év alatt tervezi visszaszerezni a brit kormány az adófizetők bő 70 milliárd fontját, amit három bank megmententésére fordítottak. A részvénycsomagok eladása a nyolcvanas évek magánosításánál is nagyobb szabású program.

Bővítik Romániában a roncsautóprogramot

Obama: a nagybankok nem tanultak a válságból

Barack Obama amerikai elnök szerint az év végén ismét nagy vezetői prémiumokat kifizető Wall Street-i nagybankok nem tanultak a válságból, nem fogják fel, miért dühösek rájuk az emberek. Obama egyszersmind ismét kiállt a pénzügyi rendszer reformja mellett.

Bajnai: Nem kell már az IMF pénze

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint Magyarországnak már nem kell felhasználnia a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzét, tartalékolhatja a szervezet hiteleit. Az IMF vezetője szerint a választások után sem változik meg érdemben a magyar gazdaságpolitika.

Londonban már bíznak a magyar gazdaságban

A helyzet ugyan még "recessziósnak érződhet", a magyar gazdaság azonban már túljutott a nehezén, és 2010 elejétől egyre gyorsuló növekedés kezdődik - áll londoni felzárkózó piaci elemzők szerdán megjelent új előrejelzésében, amely szerint Magyarország államháztartási helyzete "a legerősebbek között lesz" a világon, és 2011-től már költségvetési enyhítés is lehetségessé válik.

Oszkó: Magyarország mintaország lesz

A pénzügyminiszter szerint Magyarország mintaország lesz az eladósodottság csökkentése tekintetében, a foglalkoztatottságot és a termelékenységet pedig növelni kell.

Válsághíradó: dicsért a Le Monde, de csökkent a reálbér

Szegények bankját hozna létre a kormány, továbbb esett szeptemberben az építőipar. A Le Monde bezzegországként álítja be Magyarországot, Járai Zsigmond szerint viszont a jelenlegi intézkedésekkel sose jutunk ki a krízisből. A Raiffeisen dráguló hitelezést lát jövőre, a GM európai gyárbezáráson gondolkodik. Hajnali válsághíradó.

Lemaradt Oszkó az FT pénzügyér-listáján

A hitelességi szempont húzta le Oszkó Péter megítélését a Financial Times európai pénzügyminisztereket értékelő szakértő zsűrije előtt. Az élen a francia tárcavezető.

Csak szavakban szereti Magyarországot a külföldi tőke

A napokban két, kifejezetten hízelgő külföldi banki elemzés jelent meg Magyarországról, de ez nem látszott meg sem a tőzsdén, sem a forinton: a BUX 10 százalékot esett, az euró árfolyama 15 forintot emelkedett. A nemzetközi tőke a jelek szerint egyelőre csak szavakban szereti a magyar piacot, a döntéseit a globális hangulat alakítja, és még mindig spekulatív célpontnak tekinti az országot, nem pedig biztos befektetési terepnek.

Az EBRD-nél Magyarország a térség éltanulója

Magyarország és Észtország jutott a legmesszebb az átalakulásban az EBRD szerint. A bank elemzése rámutat, hogy a magyar gazdaság nemzetközi tőkepiaci környezete jelentősen javult, de még mindig nagyon magas az adószint.

Stiglitz: Az a baj, ha rosszul költjük el a pénzt

Az önmagában nem baj, ha nő egy ország államadóssága, a gond abból adódik, ha rosszra költik a pénzt - mondta Joseph Stiglitz, a 2001-es közgazdasági Nobel-díj nyertese a Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadásán, Budapesten. Stiglitz szerint a gazdasági és pénzügyi válságért elsősorban a bankok és a nem megfelelő szabályozási környezet tehető felelőssé.

Enyh�lni l�tja az IMF a hazai recesszi�t

El�gedett a magyarorsz�gi v�ls�gkezel�ssel az IMF, �s ha j�v�re nem is, 2011-re m�r n�veked�st j�sol az orsz�gnak. Lehets�gesnek tartja viszont, hogy a kit�z�tt hi�nyc�l tart�s�hoz �jabb int�zked�sekre lesz sz�ks�g.