ûrkutatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- világûr
- NASA
- csillagászat
- Naprendszer
- Mars
- Legfrissebb
- Legrégebbi
17 milliárd kilométerre vitte az emberiség üzenetét a Voyager-2
Negyven éve, 1977. augusztus 20-án Föld körüli pályára állt a világ eddigi legsikeresebb ûrszondája, az amerikai Voyager-2, az egyedüli ûrjármû, amely a Naprendszer mindkét jégóriását, az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta.
Üzenetet küldünk a legtávolabbi ûrszondának
A nagyközönség bevonásával küld rövid üzenetet a negyven évvel ezelõtt útnak indított Voyager-1 ûrszondának a NASA.
Befuccsolt az orosz mesterséges csillag
Nem nyíltak ki az orosz Majak ûrszonda vitorlái, ami mesterséges csillagként világított volna az éjszakai égbolton. A kudarcot a szatellitet tervezõ orosz kutatók is elismerték.
Föld nagyságú bolygókat találtak egy közeli, napszerû csillagnál
Négy Föld-nagyságú bolygó kering a legközelebbi, szabad szemmel is látható napszerû csillag, a Tau Ceti körül – derítette ki egy új kutatás.
Bolygóvédõ állást hirdetett a NASA
Bolygóvédõ állást hirdetett az amerikai ûrkutatási hivatal: a felügyelõknek az idegenektõl kell megóvniuk a Földet.
Közeledõ aszteroida miatt lép akcióba a NASA
Akár 6800 kilométerre is megközelítheti a Földet egy hamarosan érkezõ aszteroida. Az égitest nem csapódik be, ennek ellenére a NASA nagy erõvel készül az eseményre, hiszen elõször próbálhatja ki nemrég kiépített aszteroidafigyelõ rendszerét.
Ûrtechnológiák hasznosítására nyert el támogatást két magyar projekt
Az Európai Ûrügynökség (ESA) 65 ezer euró vissza nem térítendõ támogatást ítélt oda a szervezet magyarországi technológiai transzfer irodájának elsõ pályázatán a nyerteseknek, a vállalkozások a támogatást technológia-átadással kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatják.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrtechnológia
- MTA
- ESA
- Címkefelhõ »
Feltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben
Elsõ alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévõ teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.
Önfenntartó ûrállomásra tervezett technológiákat tesztelnek Pekingben
Egy önfenntartó ûrállomás mûködéséhez szükséges technológiák tesztelését kezdték meg a hét végén Pekingben: egyetemi hallgatók két lezárt bunkerben próbálják megtapasztalni, hogy milyen lehet ûrkabinban élni egy másik bolygón, újrahasznosítva mindent a növényi hulladékoktól kezdve a vizeletig.
Az Etna lejtõin tesztelik a jövõbeli ûrmissziók roboteszközeit
Az Etna lejtõin teszteli a jövõbeli Hold- és Mars-missziókhoz szánt robottechnológiákat egy nemzetközi kutatócsoport a Német Ûrközpont vezetésével.
- címkék:
- ûrkutatás
- robotok
- Etna
- Címkefelhõ »
Csak három holttest érkezett vissza a kozmoszból
1971. június 30-án, több mint háromhetes küldetés után a Szojuz-11 ûrhajó problémamentes landolást hajtott végre a kazahsztáni sztyeppén. Az ûrhajó fedélzetrõl a földi irányító központba beérkezõ adatok nem jeleztek semmilyen mûszaki problémát. A fékezõernyõk rendben kinyíltak, és az ûrkabin elõírásszerûen ért földet. A kabin ajtaját felnyitó mûszaki személyzet azonban megdöbbenve látta, hogy három halott, üléseikbe szíjazott asztronauta tekint vissza rájuk, megüvegesedett szemekkel.
Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen
Két hét múlva egy nagyon érdekes mûholdat küld az ûrbe egy orosz amatõrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére
A Napnak valószínûleg létezik egy ikertestvére – állítja egy meglepõ kutatás.
Egymillió embert juttatna el a Marsra Elon Musk
Egymillió embert juttatna el a Marsra a következõ 50-100 évben Elon Musk - derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetõje által papírra vetett tervekbõl, amelyet a New Space folyóirat ismertetett.
Megérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer
Megérkezett Prágába az amerikai szuperlézerrendszer, amely a cseh fõváros melletti Dolní Brezany településen, az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központban fog mûködni. Összeszerelése és üzembe helyezése több mint egy évig fog tartani.
- címkék:
- Csehország
- ûrkutatás
- szuperlézer
- Címkefelhõ »
Új típusú ûrhajót fejleszt Oroszország
Az Orosz Szövetségi Ûrügynökség 2022-re tervezi a Federacija (Szövetség) elnevezésû, emberi irányítású ûrhajó felbocsátását.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridõ fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az elsõ két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Közeli szuperföldet találtak európai csillagászok
Szuperföld kering egy közeli csillag körül – jelentették be európai csillagászok.
A németalföldi látcsõtõl az ûrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérõ mûszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcsõ feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.
Meglepte a kutatókat a Jupiter
A Jupiter sarkvidéki területein az 1400 kilométer átmérõt is elérõ nagyságú forgószelek tombolnak. A gázóriás sarki régiói így a vártnál jóval örvénylõbbek - derült ki a Juno ûrszonda felvételeibõl.
- címkék:
- ûrkutatás
- Jupiter
- Juno
- NASA
- Címkefelhõ »
Különös dolog történik az univerzum legfurább csillagánál
Az univerzum egyik legfurcsább csillaga megint szokatlan módon viselkedik: pénteken ismét drasztikus és szabálytalan fényességváltozásokat kezdett mutatni. Hasonlót két évvel ezelõtt detektáltak a szakemberek, azóta pedig folyamatosan figyelik az égitestet. A kutatók most azt remélik, az új esemény alapján végre kideríthetik, mi idézi elõ a csillag elhalványodásait.
Magyar ûrkutatót is díjazott a Nemzetközi Asztronautika Szövetség
Elõször részesült magyar tudós a Nemzetközi Asztronautika Szövetség (IAF) legrangosabb, fiatal kutatóknak adható elismerésében. Az IAF Young Space Leadership Awardot öten kapták meg, köztük Bacsárdi László, a Soproni Egyetem docense, intézetigazgatója - tájékoztatta a Magyar Asztronautikai Társaság (MAT) pénteken az MTI-t.
Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatók
Kiss Csaba MTA CSFK-ban mûködõ kutatócsoportja a Hubble és két további ûrtávcsõ adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.
Csúszik a NASA óriásrakétájának felküldése
Egy évvel elhalasztották egy új amerikai ûreszköz 2018-ra tervezett Hold-kerülését - jelentette be a NASA.
Mi bujkál a Szaturnusz hatalmas gyûrûi között?
Apró jelentéktelen kis pontnak látszik a Föld a Szaturnusz hatalmas gyûrûi között. A látványos fotót a hamarosan megsemmisülõ Cassini ûrszonda készítette.
Egyedülálló magyar-orosz mûholdas ûrkísérlet indul
Egyedülálló magyar-orosz mûholdas ûrkísérlet indul, amely a tervek szerint hatalmas lendületet fog adni a földi élet és civilizáció számára létfontosságú ûridõjárás kutatásának.
Felbocsátották az elsõ mongol mûholdat
Mongólia felbocsátotta elsõ mûholdját szerdán, a távközlési célokat szolgáló ûreszköz indítása részét képezi az ázsiai ország új technológiákat felhasználó erõfeszítéseinek, hogy nyersanyagfüggõ gazdaságát diverzifikáltabbá tegye.
16 éve zárult le a Mir-korszak, az orosz polgári ûrkutatási program
2001. március 23-án, irányított manõverrel tért vissza a Föld légkörébe és semmisült meg a Csendes-óceán déli része felett a Mir ûrállomás. Mûködésének 15 éve, egy hónapja és két napja alatt csaknem 90 ezerszer kerülte meg a Földet, fedélzetén 104 kozmonauta és asztronauta fordult meg, köztük 11 ország 62 ûrhajósa. Az állomás élettartamát ugyan kezdetben csak néhány évre tervezték, de végül fokozatosan meghosszabbították.
- címkék:
- Gagarin
- ûrkutatás
- ûrállomás
- Mir
- Roszkoszmosz
- Címkefelhõ »
A Holdra készülnek az oroszok
Megkezdõdött a Fegyeracija (Szövetség) típusú, a Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz ûrhajó építése - közölte pénteken Koroljovban Vlagyimir Szolncev, az Energija ûrrakéta-építõ vállalat vezérigazgatója.
Senki sem tudja, mi lehet az ûr sötétjében bujkáló valami
Az ûr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyrõl mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetõdött a neki otthont adó naprendszerbõl. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelõre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.
Nõi ûrkutató és asztronauta is bekerül a Lego figurái közé
A Lego megszavaztatta, hogy milyen új figurákkal rukkoljon elõ legközelebb. A legnépszerûbbek a NASA nõi kutatói, mérnökei és asztronautái lettek.
- címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- nõk
- A számolás joga
- Lego
- Címkefelhõ »
Nézzen körül az új Föld nagyságú bolygón
Békés, vöröses színben pompázó világként láthatjuk a napokban felfedezett új naprendszeren túli bolygók egyikét, a TRAPPIST-1d-t, hála az amerikai ûrügynökség videójának.
NASA: Minden eddiginél lenyûgözõbb bolygórendszer akadt horogra
Hét kisebb, nagyjából Föld nagyságú bolygó kering egy csillagászati értelemben véve közelinek számító csillag körül, jelentették be kutatók a NASA szerdai sajtótájékoztatóján. Hasonló bolygórendszert idáig még nem sikerült találni. Ha a most felfedezettre emlékeztetõ rendszerek elterjedtnek számítanak, az azt jelentheti, hogy galaxisunk rogyásig van Föld-szerû bolygókkal.
Nagy bejelentésre készül a NASA
Sajtótájékoztatót hívott össze szerdára a NASA. A bejelentéssel kapcsolatban egyelõre csak annyit tudni, hogy az a Naprendszeren túli bolygók kutatásával kapcsolatos.
Fantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külsõ gyûrûjérõl
Csaknem mûvészi felvételt készített a Szaturnusz egyik nagyobb gyûrûjérõl a Cassini, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) ûrszondája.
Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elõ
Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerûbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetõsége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedõ módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létezõ lehetséges élõlényekrõl. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyûjteményében ttaláltak ...
Lakhatóvá tenné a Marsot az Egyesült Arab Emírségek
Száz éven belül lakható környezetet hozna létre a Marson az Egyesült Arab Emírségek – jelentette be Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejk.
- címkék:
- ûrkutatás
- arab
- Mars
- Címkefelhõ »
Szobrot akar küldeni a Holdra egy párizsi mûvész
Virágot formázó szobrot akar a Holdra küldeni Anilore Banon párizsi mûvész. A floridai ûrközpontból szombaton indul útnak a modellel a Nemzetközi Ûrállomásra egy teherûrhajó (ISS), ahol tesztelik majd azt, hogyan viselkedik az anyag az ûrben.
Hatalmas üresség taszítja a Tejútrendszert
Nemcsak egy hatalmas galaxishalmaz vonzása, hanem egy gigantikus, üres régió taszítása is hatással van a Tejútrendszerre – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- vonzás
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Az összeolvadás állapotában lévõ törpegalaxisokat észleltek
Amerikai kutatók törpegalaxisok hét különbözõ csoportját fedezték fel, amelyek épp az összeolvadás és nagyobb galaxissá válás kezdeti állapotában vannak. Ilyen nagyobb galaxisok a spirálgalaxisok, mint amilyen a Tejútrendszer is.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Kevesebb Neptunuszhoz hasonló exobolygó létezhet
A Neptunuszhoz hasonlónak vélt Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) egyötöde más jellegû lehet - vélik a Grazi Ûrkutatási Intézet kutatói, akik korábbi mérési adatok helytállóságát vonják kétségbe.
- címkék:
- ûrkutatás
- Neptunusz
- exobolygó
- Címkefelhõ »
Hatalmas jelenséget figyeltek meg a Vénuszon
Gigantikus, íves alakú jelenséget figyeltek meg a Vénusz felsõ légkörében japán kutatók.
- címkék:
- Vénusz
- Naprendszer
- ûrkutatás
- bolygó
- szonda
- Címkefelhõ »
Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét
Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetõje, õ tervezte az elsõ búvárharangot, összeállította az elsõ meteorológiai térképet és az elsõ halálozási statisztikát.
Ilyen galaxist még senki sem látott
Különleges galaxist fedeztek fel a csillagászok tõlünk 359 millió fényévre. A csillagvárosnak nemcsak egy, hanem két gyûrûje is van. Ilyet korábban nem láttak a szakemberek.
A NASA ûrközpontja ezt hozta össze egy év alatt. És ön?
Az ûrkutatásban nem volt olyan rossz év 2016.
- címkék:
- ûrkutatás
- meteor
- emberiség
- NASA
- Címkefelhõ »
Létrehozták a világ legnagyobb csillagkatalógusát
A világ eddigi legnagyobb csillagkatalógusát alkotta meg egy nemzetközi kutatócsoport: több milliárd csillag, galaxisok és más égitestek, az éjszakai égbolt háromnegyede szerepel a lexikonban.
Meghalt a sötét anyagot felfedezõ tudós
Elhunyt Vera Rubin világhírû amerikai csillagász, aki bizonyítékot talált a sötét anyag létezésére - közölte hétfõn fia, Allan Rubin földtudományi professzor, hozzátéve, hogy anyja természetes halállal távozott. Nyolcvannyolc éves volt.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- sötét anyag
- Címkefelhõ »
Kisbolygót neveztek el Vízi E. Szilveszterrõl
Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztõ Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa címû elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.
Háború is kitörhet, ha nem teszünk ellene valamit
A globális felmelegedés és az óceáni szemétszigetek jelentette probléma mellett az átlagember vélhetõen könnyen átsiklik ama tény felett, hogy bizony a kozmoszon is „ott hagyjuk a kezünk nyomát". Ez azért jelent gondot, mert az egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok elképesztõ sebességgel keringenek, egy apró tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással – ne adj' isten ûrhajóssal - találkozik. Ötletek és tervek már vannak a probléma megoldására, a gyakorlati megvalósítás viszont még várat magára.
A Curiosity közeli felvétele a Mars felszínérõl
A felvétel közvetlen közelrõl ábrázolja a Mars felszínét.
Drágakõfelhõk egy óriásbolygón
Drágakõként tündöklõ felhõket sodornak egy távoli bolygó vad szelei. Egy új tanulmány a HAT-P-7b nevû planéta légkörének felsõ részét vizsgálta meg tüzetesebben – írja a Space.com.
Az elsõ képek a Szaturnusz gyûrûiben lubickoló Cassinitõl
Megérkeztek az elsõ felvételek a földi irányítókhoz a Szaturnusz gyûrûiben újra és újra alámerülõ Cassini ûrszondától - írta a BBC News csütörtökön.
- címkék:
- Cassini
- ûrkutatás
- világûr
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Ritkább és simább a sötét anyag, mint gondoltuk
Az univerzum mintegy negyedét kitevõ sötét anyag makacsul ellenáll a kozmológia ostromainak. Most csillagászok egy csoportja a távoli galaxisok fényének elhajlásából arra következtet, hogy a sötét anyag ritkább és egyenletesebb eloszlású, mint ahogy a korábbi modellek jósolták.
Élhetõ bolygókat segít találni a Netflix algoritmusa
A Netflix egyedi algoritmust használ ahhoz, hogy a felhasználók ízlésének leginkább megfelelõ mozifilmeket ajánlja. Ez az algoritmus most egy nemesebb célt is szolgálhat: segíthet meghatározni azt, hogy egy bolygó élhetõ-e.
Kórházba került az amerikai ûrhajózás pionírja
Kórházba került John Glenn, az elsõ amerikai ûrhajós, aki megkerülte a Földet - közölte egy kórházi illetékes.
Végre megtudhatjuk, igazi volt-e a holdra szállás
Most végre egyszer és mindenkorra kiderülhet, tényleg jártunk-e a Holdon - az összeesküvés-elméletek rajongói örülhetnek, hiszen a Google Lunar XPrize versenyének résztvevõje, a német PT Scientists most írta alá indítási szerzõdését a Holdra, egyik célja pedig az, hogy az Apollo-17 által a felszínen hagyott holdjáróról fotókat készítsen.
Megfigyelték a legapróbb aszteroidát
Nem mindennapi eredményt értek el csillagászok: egy mindössze 2 méter átmérõjû aszteroidát sikerült részletesen megfigyelniük.
- címkék:
- ûrkutatás
- meteor
- világûr
- aszteroida
- Címkefelhõ »
Nitrogénben gazdag csillagok adhatnak képet a Tejút fejlõdésérõl
Nitrogénben gazdag csillagokat találtak a Tejútrendszer centrumában az APOGEE égboltfelmérõ program keretében. Ezek az égitestek a legidõsebb csillagok közé tartozhatnak galaxisunkban és fontos információkat szolgáltatnak a Tejút fejlõdésérõl.
Ûrkakikihívást hirdetett a NASA
Ûrkakikihívást hirdetett a NASA: az amerikai ûrkutatási hivatal Space Poop Challenge elnevezésû pályázatán arra várnak ötleteket, hogyan lehet megoldani egy ûrhajós ruhába öltözött asztronautánál higiénikus módon a vizelet- és székletürítést akár több napon át.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrhajós
- széklet
- NASA
- Címkefelhõ »
Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége
Egy érzékelõ hibája és az abból következõ téves magasságmérés okozhatta az Európai Ûrügynökség (ESA) ExoMars ûrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.
Felfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
A Tejútrendszer vélhetõen leghalványabb törpegalaxisát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport a Hawaiion lévõ Gemini obszervatórium óriástávcsövének segítségével.
Bolygók születését fotózta az ESO
A bolygókeletkezés legkorábbi szakaszait sikerült lencsevégre kapnia az Európai Déli Obszervatóriumnak. A születéssel a saját Naprendszerünk keletkezésérõl is többet tudhatunk meg.
Szuperteleszkóppal térképezik fel az ûrszemetet
Egy szuperteleszkóp segítségével vizsgálják, hogy merre, milyen és mekkora ûrszemét köröz a Föld körül.
Ezen a bolygón keresné az idegeneket Stephen Hawking
A földön kívüli civilizációk megtalálása az emberiség régóta dédelgetett álma. Egyelõre nem tudjuk, hol és hogyan keressük õket, sõt az sem biztos, hogy egyáltalán létezik máshol is értelmes élet a végtelennek tûnõ világegyetemben. De mi történik, ha rátalálunk az idegenekre? Jelezzük nekik, hogy mi is létezünk, és kapcsolatteremtésre vágyunk? Többek között erre is választ kaphatunk Stephen Hawking legújabb filmjében. A világhírû fizikusnak arra is van tippje, hol érdemes az idegenek utáni kutakodást kezdeni.
Megvan, hol épülhet fel az egyik legnagyobb teleszkóp
A Hawaii-szigetek helyett a Kanári-szigeteken építhetik fel a világ egyik legnagyobb teleszkópját, ha a csendes-óceáni szigeteken nem engedélyezik a projektet – jelentette be a harmincméteres tükörátmérõjû teleszkóp, a TMT (Thirty Meter Telescope) építését felügyelõ nemzetközi testület.
Magához tért a Juno
Magához tért a NASA Juno ûrszondája. A kutatóeszköz adatgyûjtése még a múlt hét folyamán állt le.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Jupiter
- Juno
- NASA
- Címkefelhõ »
Továbbra sem tudni mi történt az európai leszállóegységgel
Európai tudósok továbbra is bizonytalanok abban, hogy mûködõképes állapotban landolt-e elõzõ nap a Marson az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció TGO ûrszondájának leszállóegysége - közölte csütörtökön az Európai Ûrügynökség.
Elektroszmogot fog mérni az új magyar minimûhold
Elektroszmogot fog mérni a MASAT-1 megalkotásában is részt vevõ kutatócsapat mûholdja, a SMOG-1 - a pocketqube kategóriába tartozó, 5x5x5 centiméteres kockaeszközt mindössze egy kézikamera akkumulátora fogja mûködtetni, pár hónapig méri majd a tévéadók elszökõ elektromágneses hullámait, és a jövõ év második felében indul el földkörüli pályára.
Megkezdte a leszállási mûveletet az ExoMars
Megkezdte a három napig tartó leszállási mûveletet a ExoMars ûrexpedíció landoló egysége – jelentette be vasárnap délután az Európai Ûrügynökség darmstadti irányító központja.
- címkék:
- ûrkutatás
- ExoMars
- Mars
- Címkefelhõ »
Most tesztelheti, mennyire ismeri a világegyetemet
Kevés olyan dolog van a világon, ami annyira megfogná az ember képzeletét, mint a végtelennek látszó világegyetem. Korábban szinte semmit nem tudtunk e misztikus hangulatot árasztó kozmikus birodalomról, ám hála a tudomány fejlõdésének, az egyre modernebb mûszereknek és az elkötelezett tudósembereknek, az univerzum titkai lassan, de biztosan feltárulnak elõttünk. Kvízsorozatunk elsõ részében a világûrrõl teszünk fel kérdéseket olvasóinknak.
Új nemzetet alapítanak a világûrben
Asgardiának lesz saját zászlója és himnusza is. Hamarosan bárki kérelmezheti az állampolgárságot.
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- jövõ
- tudomány
- Címkefelhõ »
Óceánok boríthatják a legközelebbi exobolygót
Francia kutatók szerint óceánok boríthatják a Proxima b bolygó felszínét, a Földhöz hasonló bolygó felfedezését - a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül - augusztusban jelentette be egy nemzetközi kutatócsoport.
Vége a Rosetta ûrszondának
A kutatott üstökösre zuhanva befejezte küldetését pénteken a Rosetta ûrszonda, amelyet az Európai Ûrügynökség 12 éve bocsátott fel a 67/P Csurjumov/Geraszimenko égitest tanulmányozására.
Így hódítaná meg a Marsot a milliárdos feltaláló
Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX vezetõje emberi kolóniákat tervez a Marsra - hangzott el mexikói elõadásában.
Megkezdte mûködését a legnagyobb rádiótávcsõ
Megkezdte mûködését vasárnap Kínában a világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve, az 500 méter átmérõjû Aperture Spherical Telescope, amely távoli csillagok, galaxisok és esetleges földönkívüli civilizációk jeleit kutatja.
- címkék:
- Kína
- ûrkutatás
- világûr
- rádiótávcsõ
- Címkefelhõ »
Már nincs sok hátra az üstököst kutató ûrszondának
A 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevû üstökösre zuhanva fejezi be küldetését a Rosetta ûrszonda szeptember 30-án, még az irányított esés közben is képeket készít, adatokat küld a földi irányítóközpontba - közölték az Európai Ûrügynökség missziózáró eseményén a németországi Darmstadtban.
- címkék:
- ûrkutatás
- Philae
- becsapódás
- üstökös
- ESA
- Rosetta
- Címkefelhõ »
NASA-bejelentés: valamit találtak a Jupiter holdján
Meglepõ felfedezést tettek a NASA tudósai a Jupiter holdjával, az Europával kapcsolatban. Az eredményeket szeptember 26-án, hétfõn, magyar idõ szerint este 8 órakor jelentik be egy sajtótájékoztató keretében.
Kína beismerte: elsõ ûrállomásuk le fog zuhanni a Földre
Kína beismerte: elvesztette az uralmat elsõ ûrállomása felett, amely jelenleg céltalanul sodródik az ûrben, és a Földre fog zuhanni.
Emberes holdmisszióra készül Kína
Kína megkezdte az emberrel történõ holdmissziók kivitelezéséhez szükséges technológiai alapok kidolgozását – jelentette be az emberi részvétellel folyó kínai ûrprogram vezetõ mérnöke.
- címkék:
- Kína
- ûrkutatás
- Hold
- misszió
- Címkefelhõ »
Óriásbolygó születésének jeleit észlelték a csillagászok
Egy japán csillagászcsoport felfedezte egy bolygó születésének jeleit a csillag körüli porból egy Földtõl 176 fényévnyire lévõ csillag körül. A csillagot a chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszerrel figyelték meg.
Formálódik a nagy galaktikus térkép
Egymilliárd csillagról készítenek háromdimenziós térképet az Európai Ûrügynökség tudósai a Gaia ûrtávcsõ adatai alapján. Az elõzetes eredményeket szerdán hozták nyilvánosságra a szakemberek.
Elindult Floridából a NASA aszteroidakutató ûrszondája
A floridai Cape Canaveral Kennedy ûrközpontjából helyi idõ szerint csütörtök este útjára bocsátották az amerikai ûrhivatal OSIRIS-REx aszteroidakutató ûrszondáját.
Ha van véleménye az ûrkutatásról, most ne tartsa magában!
Budapesten tart konzultációt az Európai Ûrügynökség, bevonnák az érdeklõdõ lakosságot is
„Tolvajt” küldünk a veszélyes kisbolygóra
Szeptember 8-án, csütörtökön indul a NASA ûrszondája, az OSIRIS-REx, hogy mintát vegyen a Földet talán leginkább fenyegetõ aszteroidáról. A Bennu néven ismert földközeli objektum tanulmányozásával a tudósok fontos információkhoz juthatnak a Naprendszer korai idõszakáról és az élet keletkezésérõl, valamint arról, milyen technikát érdemes fejleszteni az ûrbányászat megvalósításához. A szakértõk azt is szeretnék megtudni, milyen esetleges veszélyt jelenthet ránk nézve a vizsgált ûrszikla. Összegyûjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a merész vállalkozásról.
Alig lehet ráismerni a Jupiterre
A Juno megkezdte a munkát a hatalmas gázbolygó körül. Az eredmény már most lenyûgözõ.
- címkék:
- ûrkutatás
- Jupiter
- Juno-ûrszonda
- Címkefelhõ »
Nem idegen civilizáció küldte a titokzatos rádiójeleket
Nem idegen civilizációtól származik az elmúlt napokban felkapott rejtélyes rádiójel – nyilatkozták a szignált fogó rádióteleszkópot üzemeltetõ orosz kutatók. A szakemberek arra gyanakodnak, hogy a zavart egy orosz katonai mûhold okozhatta.
Bérelt helye van a Pulinak a Holdon
Helyet bérelt az Astrobotic leszállóegységén és idõkapszulát küld a Puli a Holdra - a magyar Google Lunar XPRIZE az amerikai csapat segítségével viszi fel a MoM-táblákat kísérõnk felszínére, és a rovernek is lefoglalt hasznosteher-mennyiséget is az utazásra. Az idõkapszulákkal mi leszünk a hetedik nemzet, akik az Astrobotic segítségével hagyják ott nyomukat a Holdon.
Újabb objektumokra leltek a Naprendszer külsõ vidékén
Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külsõ vidékén amerikai csillagászok.
Megvan a Tejútrendszer sötét rokona
A Tejútrendszer "sötét rokonát" fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport: a Bereniké haja (Coma Berenices) csillagképben lévõ Dragonfly 44 (szitakötõ) nevû galaxisban szinte alig van csillag. Ez az eddig felfedezett legnagyobb galaxis, amely szinte teljesen sötét anyagból áll.
Bemutatták a kínai marsjárót
Egy kétmázsás, hatkereken gördülõ marsjárót küldenek a kínaiak a vörös bolygóra 2020 nyarán. Most mutatták be a szerkezetet Pekingben.
- címkék:
- Kína
- csillagászat
- ûrkutatás
- marsjáró
- Címkefelhõ »
Rábízná egy nõre a Holdra szállást?
Az ûrverseny hõskora rengeteg hõstörténetet szült, és mivel mindenhol férfiak voltak a középpontban, az egész valamiféle macsó mûfajnak tûnt. A zseniális Katherine Johnson életútja viszont bizonyíték arra, hogy a valóság ismét más, mint amit eddig láttunk belõle. Hogyan lett a NASA meghatározó alakja egy fekete nõ az ötvenes-hatvanas évek szegregált Amerikájában?
Ötven apró mûhold fog keringeni felettünk
Egy nemzetközi kutatócsoport 50 miniatûr, úgynevezett „CubeSat" szabvány szerint készült mûholdat igyekszik az ûrbe juttatni, hogy a kutatóeszközökkel bolygónk termoszféráját tanulmányozza.
- címkék:
- Föld
- ûrkutatás
- mûhold
- légkör
- atmoszféra
- Címkefelhõ »
Földhöz hasonló bolygót találtak a legközelebbi csillagnál
Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül.
- címkék:
- Föld
- ûrkutatás
- bolygó
- csillag
- Címkefelhõ »
Furcsa azonosítatlan objektum a Neptunuszon túl
Titokzatos objektumot fedeztek fel a Naprendszer külsõ régiójában. Egyelõre semmi érdemlegeset nem tudnak róla mondani a szakemberek.
Kiválasztották a Földhöz legjobban hasonlító bolygókat
Csillagászok nyilvánosságra hozták annak a 20 Naprendszeren kívüli világnak a listáját, melyek leginkább hasonlíthatnak Földünkhöz.
Elképesztõ messzeségekbe vihet a napenergia
A Jupiterhez megérkezõ Juno történelmet írt, hiszen ez az elsõ olyan ûrszonda, amelynek a külsõ Naprendszerben napelemekkel biztosítják az energiaellátását. Korábban ezt a feladatot az ûr távoli régióiba küldött eszközöknél radioizotópos generátorok látták el, az ûrkutatást azonban plutónium hiány fenyegeti, ami másfajta utakra tereli az ûreszközöket tervezõ mérnököket.
Õsszel indul a legveszedelmesebb aszteroidát felderítõ ûrszonda
Idén szeptemberben indítanák a NASA ûrszondáját a Földet talán leginkább fenyegetõ aszteroidára. A Bennu néven ismert földközeli objektum tanulmányozásával a tudósok a Naprendszer korai idõszakáról és az élet keletkezésérõl is információkhoz juthatnak.
- címkék:
- ûrkutatás
- kisbolygó
- ûrszonda
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Nem is kerül olyan sokba a szuvenír az ûrbõl
Július végén komoly aukciót tartottak ûrutazós emléktárgyakból, de akinek nincs 15 ezer dollárja egy életnagyságú Szputnyik-modellre, az se csüggedjen.
- címkék:
- ûrkutatás
- árverés
- ûrutazás
- NASA
- Címkefelhõ »