téridő
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- általános relativitáselmélet
- Albert Einstein
- téridő görbület
- gravitációs hullámok
- legfrissebb
- legrégebbi
Egy második ősrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprő, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerű fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.
Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- időgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridő
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- téridő görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idődilatáció
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- időutazás
- Címkefelhő »
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Roosevelt amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Manhattan terv
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridő görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- kozmológia
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- emigráció
- Címkefelhő »
Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát
Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.
Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat
A gravitációs hullámokat kutató csillagászok először észleltek két lényegesen eltérő tömegű fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridő gyenge hullámai adják az első félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés előtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersűrű és sötét objektumok rendelkeznek.
115 éve fejtette meg Einstein az időlassulás rejtélyét
Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ő dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörő jellegű munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvető fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idő, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...
- címkék:
- George Fritzgerald
- Albert Einstein
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- idődilatáció
- fényelektromos jelenség
- newtoni fizika
- Michelson-Morley kísérlet
- óra és ikerparadoxon
- Lorentz-transzformáció
- inerciarendszer
- fénysebesség
- Androméda-galaxis
- Univerzum
- téridő
- csillagközi utazás
- elméleti fizika
- Címkefelhő »
Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye
Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltő anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.