Rákosi Mátyás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kádár János
- Nagy Imre (politikus)
- rendőrség
- Rákosi-korszak
- kommunizmus
Első felesége 19 évvel idősebb, a második 58 évvel fiatalabb volt - 140 éve született Kodály Zoltán
140 évvel ezelőtt, 1882. december 16-án született Kodály Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas, valamint Kiváló Művész címmel kitüntetett zenepedagógus, zenetudós és zeneszerző, nyelvész és népzenekutató.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei
1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.
- címkék:
- Nagy Imre (politikus)
- Gerő Ernő
- tüntetés
- válságtanácskozás
- felkelés
- Rákosi Mátyás
- karhatalom
- hidegháború
- Magyar Rádió
- tűzparancs
- ÁVH
- Rákosi-korszak
- Magyar Dolgozók Pártja
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- sztálinizmus
- SZKP XX. kongresszusa
- Magyar Írók Szövetsége
- Sztálin szobor
- Petőfi Kör
- MEFESZ
- Címkefelhő »
Kutyu úr a Szomszédokból: a legendás színész, akit folyton megaláztak a kommunizmusban és aki az italhoz menekült
Raksányi Gellért művészi életpályája szorosan kötődik a Nemzeti Színház háború előtti legendás személyiségeihez és nemes hagyományaihoz. A Bajor Gizi, Tőkés Anna, Abonyi Géza, Lehotay Árpád, Bihari József és Tímár József nevével fémjelzett társulat ruházta fel életre szóló művészi útra valóvalaz 1947-ben színpadra lépő fiatal művészt. És ami legalább olyan fontos: megerősítette a keresztény-magyar kultúra iránti elkötelezettségét, hűségét. Magyarságtudata, szilárd karaktere és keresztény szellemisége merőben eltért a a háborút követő években mindent felülíró szocialista realizmus felfogásától és normáitól, annak értéket romboló műköödésétől. ...
- címkék:
- Michael York
- Szathmáry István
- Raksányi Árpád
- Szörényi Éva
- Sztankay István
- Illyés Gyula
- Rákosi Mátyás
- Sinkovits Imre
- Jane Seymour
- Avar István
- Maximilian Schell
- Tolcsvay Béla
- gobbi hilda
- Both Béla
- Gellért Endre
- Besenyei Ferenc
- Csiszár Imre(rendező)
- Lehotay Árpád
- Révai József
- Ablonczy László
- Rátkai Márton
- Somlay Artúr
- Jeremy Kemp
- Kiss Ferenc
- Marton Endre
- Raksányi Gellért
- Maklári Zoltán
- Somonyvári Pál
- Máriáss József
- Egri István
- Horváth Árpád
- Inke László
- Abonyi Géza
- Major Tamás
- Címkefelhő »
Kovács Béla elrablása új fejezetet nyitott a gátlástalan kommunista hatalomátvételben
Hetvenöt éve, 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, illetve a Tildy-, majd a Nagy Ferenc-kormány földművelésügyi miniszterét a szovjet hatóságok letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. A Magyar Kommunista Párt gátlástalan s eszközökben nem válogató hatalomra törését ellenző kisgazda politikus elhurcolása szimbolikus jelentőségűnek számít, mert világossá tette, hogy küszöbön áll a nyílt diktatúra bevezetése. Talán ezért sem véletlen, hogy az Országgyűlés a 2000. június 13-án elfogadott határozatával február 25-ét tette meg a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. Az emléknap alkalmábóll ...
- címkék:
- Sztálin
- Kliment Vorosilov
- Ötvös István
- Müller Rolf
- kommunizmus áldozatainak emléknapja
- diktatúra
- Rákosi Mátyás
- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
- kékcédulás választások
- Ideiglenes Nemzetgyűlés
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- koncepciós perek
- koalíciós kényszer
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Az ÁVH-s ezredes elrabolta a gyerekét, majd elmegyógyintézetben kínoztatta az édesanyát
A kommunizmus egyik legkegyetlenebb intézménye volt a politikai pszichiátria, amelynek célja az volt, hogy megváltoztassák, megbüntethessék vagy egyszerűen eltüntethessék a másként gondolkodókat. Az ideológia egyszerű volt: akinek nem tetszik a magát a „világ legjobb rendszerének" nevező kommunista rezsim, az nem normális, tehát a bolondok között a helye. Ez a módszer is – ahogyan szinte minden – a Szovjetunióból indult, aztán Magyarországra is megérkezett. Mező Gábor kutató-újságíró az Ellopni a lelket, megtörni a testet című kötetében több izgalmas, felemelő vagy éppen borzasztó történet segítségével mutatja meg, hogy mi várt a maagyar ...
Segédkondás kisgyerekként, később a kommunista rendezőhallgatók négykézláb vonatoztatják, majd az egyik legnagyobb magyar színész lesz
„Azért jöttem én színésznek, mert érzelmileg olyan feltöltött lettem" – írja Életünk, életem! című önéletrajzi könyvében Szirtes Ádám. A feltöltöttséghez gyerekkorától ifjú felnőttkoráig a szegény sors embert, emberséget próbára tévő történései adták a legtöbb impulzust. A Kossuth-díjas színművész ezzel kapcsolatban azt mondta: „Nekem olyan gyerekkorom volt, mint Móricz árvácskájának." Még nem volt tízéves, amikor dolgozni kezdett, de világra való fogékonyságát inkább finomították, mintsem erőtlenítették a sajátos körülmények között megélt élményei. Húszévesen, újságot lapozgatva bukkant rá a hirdetésre, amely munkás-parasztszármazáású ...
- címkék:
- Makk Károly
- Pálmai Anna
- Törőcsik Mari
- Szirtes Ági
- Tolnay Klári
- Rajk László
- Keres Emil
- Soós Imre
- Dajka Margit
- Major Tamás
- Szakasits Árpád
- Kazimir Károly
- Mészáros Ági
- Marton Endre
- Görbe János
- Simon Zsuzsa
- Szirtes Ádám
- Horváth Teri
- Bán Frigyes
- Rákosi Mátyás
- Ladányi Ferenc
- Gobbi Hilda
- Hont Ferenc
- Abonyi Géza
- Rajz János
- Címkefelhő »
Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói
Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...
- címkék:
- Marton Endre
- Vámos László
- Németh Antal
- Bárdos Artúr
- Simon Zsuzsa
- Szirtes Ádám
- Horváth Teri
- Sík Ferenc
- Ascher Tamás
- Szabó István
- Zsámbéki Gábor
- Székely Gábor
- Verebes István
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Hevesi Sándor
- Földes Gábor
- Lengyel György
- Bajor Gizi
- Aczél György
- Soós Imre
- Koltay Tamás
- Berek Kati
- Major Tamás
- Ódry Árpád
- Gellért Endre
- Kazimir Károly
- Pártos Géza
- Csiszár Imre(rendező)
- Gábor Miklós
- Ladányi Ferenc
- Gobbi Hilda
- Apáthy Imre
- Harag György
- Horváth Árpád
- Páskándi Géza
- Rákosi Mátyás
- Hont Ferenc
- Rajk László
- Jancsó Miklós
- Bacsó Péter
- Ádám Ottó
- Címkefelhő »
Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen
Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...
- címkék:
- Nagy Imre
- Kádár János
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Rákosi Mátyás
- Leonyid Brezsnyev
- megfélemlítés
- elnyomás
- Farkasréti temető
- terror
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Államvédelmi Hatóság
- rákosi-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- SZKP XX. kongresszusa
- restauráció
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
73 éve alakult meg Sztálin kommunista elnyomást irányító nemzetközi szervezete
1947. szeptember 22-én az európai kommunista pártok képviselői a lengyelországi Szklarska Poręba városában megtartott tanácskozásukon szovjet-jugoszláv javaslatra elhatározták egy új csúcsszervezet, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform felállítását. Az elnevezésében ártalmatlannak látszó Kominform életre hívása egyetlen valós célt szolgált: a szovjet érdekszférába került kelet-közép-európai államok erőszakos, és minél gyorsabb totális bolsevizálását.
- címkék:
- Tito
- Harry Truman
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- hidegháború
- Marshall-terv
- kékcédulás választások
- kommunista diktatúra
- sztálinizmus
- Truman-doktrína
- desztalinizáció
- hidegháborús szembenállás
- SZKP XX. kongresszusa
- Kominform
- Magyar Kommunista Párt
- Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája
- Címkefelhő »
Egy drámai képességű vidám színésznő kalandos élete
Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő és Voith Lajos főhadnagy lánya. Egy diákcsíny miatt - az 1956-os forradalom után társaival gyászszalagot rakott osztálytermének Kossuth-címerére - kicsapták az iskolából. Az 1957-58-as évet a svájci Biel-Bienne-ben, illetve az olaszországi Bolzanóban, apácák intézetében töltötte. A színésznőnek máskor is lett volna lehetősége, hogy külföldi karrierbe kezdjen, de mindig akadt valami, ami haza húzta, illetve itthon tartotta. Nemcsak középiskolásként, színészhallgatóként is zabolázhatatlan volt, de amit nem volt kedve bebiflázni a szakmai órákon, az amúgyy ...
- címkék:
- Káldy Nóra
- Fodor Imre
- Dőry Virág
- Hársing Lajos
- Farkas Ádám
- Iglódi István
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Huszti Péter
- Darvas Iván
- Szabó Lőrinc
- Bodrogi Gyula
- Rajk László
- Kerényi Imre
- Sinkovits Imre
- Szenes Iván
- Nádas György
- Voith Ági
- Újréti László
- Tahi Tóth László
- gobbi hilda
- Major Tamás
- Kazimir Károly
- Pártos Géza
- Mészáros Ági
- Konrád Antal
- Rákosi Mátyás
- Illyés Gyula
- Kránitz Lajos
- Németh László
- Címkefelhő »
Az Index ezúttal a legendás bokszoló, Papp László emlékét próbálja gyalázni
Az Index nevű "hírportálon" március 28-án szombaton megjelent egy cikk Papp Lászlóról (aki egyébként néhány nappal korábban, március 25-én lett volna 94 éves). Az írás alapvetően az 1952-es helsinki olimpiáról szólna, de a szerző fontosnak tartotta idézni a korabeli kommunista pártlapban, a Népsportban az '50-es években megjelent "Papp László-idézeteket", mellyel azt sugallja, hogy Papp László milyen nagy tisztelettel és szeretettel beszélt a kommunista tömeggyilkosról, Rákosi Mátyásról.
Amikor végleg ledobta álarcát a lopakodó diktatúra
Hetvenhárom éve, 1947. február 25-én este, a Magyar Államrendőrség kommunista irányítás alatt álló hírhedt szervezete, az Államvédelmi Osztály (ÁVO) Andrássy út 60. alatti központjában a szovjet titkosszolgálat ügynökei rajtaütésszerűen letartóztatták a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Béla országgyűlési képviselőt, akit a mentelmi valamint a nemzetközi jog durva megsértésével a Szovjetunióba hurcoltak, és egy titkos perben koholt vádak alapján húszévi kényszermunkára illetve börtönbüntetésre ítéltek. Kovács Béla gyalázatos elhurcolására úgy tekinthetünk, mint az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra leplezetlen színrelépéésének ...
Egyedülálló írás született az álparlamentarizmusról
Sajátos vállalkozásnak eredménye lett az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely az 1949-1990-es időszak parlamentjét vette górcső alá. Az ominózus évtizedekben az Országgyűlés nem fejtett ki érdemi munkát, mégis egy 600 oldalas mű született erről az igazából álparlamenti időszakról.
Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?
Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.
Súlyos nehézségekhez vezetett a hetven éve indult első ötéves terv
Magyarországon hetven éve, 1950. január 2-án kezdődött el az első ötéves népgazdasági terv végrehajtása, amelynek fő célkitűzése a magyar népgazdaság újjászervezése, az ország szocialista iparosítása, a honvédelem, illetve a mezőgazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése volt.
Négy évesen élte meg a kitelepítés borzalmait
A világ különböző országaiban hatalomra kerülő vörös diktatúrák több tízmillió embert gyilkoltak meg, milliókat zártak börtönbe vagy hurcoltak lágerbe. Európa azon felén, amelyet a Szovjetunió szállt meg a második világháború után, a lágerélet egy különös változatát is meghonosították. Közép és Kelet – Európában azokat, akik útban voltak, egyszerűen eltávolították az otthonukból; üres istállókba, fűtetlen pajtákba, embertelen körülmények közé kényszerítették a fogvatartottakat. Magyarországon 1950 környékén kezdődött a kitelepítési hullám. A kommunisták számára megbízhatatlan magyarokat főként a Hortobágyra költöztették, összezsúfollva, ...
A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca
Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...
Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra
Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...
Az elszánt magyar nemzet szembeszállt a világ legnagyobb diktatúrájával
Az 1956-os esztendő több ok miatt is sorsfordítónak számított a történelemben. A világ már kezdte elfelejteni a második világháborút, miközben gyakran ellentmondásos érdekek feszültek egymásnak a nagyhatalmi politikában. A desztálinizáció, az egyre elégedetlenebb magyar nép és a háttérben megbújó szovjet-bizánci birodalmi logika vezette végül Magyarországot a forradalomba. Október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, és fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra valamint a szovjet megszállás ellen. A háttérben végig dolgozott a szovjet-bizánci logika, Hruscsov békegalambként viselkedő héjákat küldöött ...
- címkék:
- Marilyn Monroe
- Tito
- Grace Kelly
- Nagy Imre (politikus)
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Rákosi Mátyás
- monacói herceg
- Eisenhower
- Gamal Abdel Nasser
- Sir Anthony Eden
- Władysław Gomułka
- kommunizmus
- 1956-os forradalom
- terror
- Szuezi-csatorna
- szuezi válság
- sztálinizmus
- desztalinizáció
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Lengyel Munkáspárt
- Címkefelhő »
Mansfeld Pétert 60 éve végezték ki
Hatvan éve, 1959. március 21-én, néhány nappal tizennyolcadik születésnapja betöltése után végezték ki Mansfeld Péter ipari tanulót, az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozatát.
Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság
Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.
Aki Soros-Alinsky módszerrel akarja megdönteni a kormányt
Tordai Bence, a nullaszázalékos támogatottsággal rendelkező Párbeszéd nevű párt országgyűlési képviselője egy eléggé zavaros hangvételű interjút adott a Mandinernek. Ebből kiderült, hogy a botrányhőst játszó majdnempolitikus nem rendelkezik igazi világképpel, csupán mártírt akar faragni magából, de még a saját bevallása alapján sem jött össze ez neki. A legfontosabb dolognak azt tartja, hogy Soros-Alinsky és Popovics-módszerekkel megdöntse a kormányt, az egy picit sem érdekli, hogy a Párbeszédet gyakorlatilag senki sem támogatja. Az interjú legfelháborítóbb része az volt, amikor a magát politikusnak képzelő Tordai az állítólagos „szzerénységéért" ...
A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul
A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.
- címkék:
- Kádár János
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- Péter Gábor
- Berija
- Vorosilov
- kínzás
- megtorlás
- koncepciós per
- hidegháború
- konszolidáció
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- ideiglenes nemzeti kormány
- Politikai Rendészeti Osztály
- Magyar Dolgozók Pártja
- Nagy Imre-kormány
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koalíciós idők
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Törvénytelenül gyűjt aláírásokat a Momentum
Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket
Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Kékcédulák kövezték ki a lopakodó diktatúra útját
Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előre hozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi demokratikus pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom kiépítése felé.
- címkék:
- Rákosi Mátyás
- Tildy Zoltán
- Kliment Vorosilov
- Nagy Ferenc miniszterelnök
- választási csalás
- ÁVO
- kékcédulás választások
- jaltai konferencia
- kommunista diktatúra
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- Balodali Blokk
- Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Nagyhatalmi paktum szülte a demokráciát kivégző lopakodó diktatúrát
1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus" fordulat éve" néven emlegették. A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése valóban történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében. A két párt egyesülésével, 1948. június 12-én száz százalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja, az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.
Miért lesz ufó, ha valakinek fáj a holokauszt és Trianon is?
Rudolf Péter élete egyik nagy alakítását nyújtja falusi Don Corleoneként Török Ferenc új filmjében. Egy mindent felzabáló, mindenkin átgázoló jegyzőt játszik az 1945-ben, de nem Rákosi Mátyás járt a fejében, amikor megteremtették ezt a kopasz, kövérkés, bajszos figurát. A szerepe kedvéért több mint tíz kilót hízott, a forgatáson végig a jegyző bőrében – ruhájában – maradt, és akkor kapta el a karaktert, amikor a fejébe nyomta a kalapját. Úgy véli, fontos, hogy elkészüljenek ezek a filmek a magyar történelemről. Ha tehetné, nem interjúkban, hanem a mozivásznon beszélné ki múltunk fájdalmas ügyeit, hogy begyógyuljanak az ország testénn ...
888.hu: Botka úgy beszél, mint Rákosi
Érdekes hasonlóságra hívta fel a figyelmet a 888.hu, a portál arról ír, hogy Botka László nem mástól, mint Rákosi Mátyástól kölcsönözhette a gazdagok megadóztatásának ötletét.
Generációk sora átkozta el az emlékét
A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.
Ugye, örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?
Öt tárgyalási nap után 1949. szeptember 24-én Rajk László és társai büntetőperében a Budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke, dr. Jankó Péter, a hírhedt vérbíró, kihirdette a lényegében Rákosi Mátyás által megírt ítéletet. A Rajk-per egyfajta betetőzése volt annak az 1945 nyarától kibontakozó gátlástalan és eszközökben nem válogató folyamatnak, amely 1949-re a magyar történelem egyik legsötétebb időszakához, a leplezetlen kommunista diktatúrához, a Rákosi-korszak éveihez vezetett.
Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta
Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.
A Szabadság téri atombunker
Biztosan járt már a Szabadság téren, és talán találkozott is már azzal a fehér kupolával, amiről igazán nem is lehet megállapítani, micsoda. Kevesen tudják, hogy ez valójában Rákosi atombunkerének szellőzőablaka és egyben vészkijárata.
Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait
A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.
Most megnézheti, hogyan nyaralt Kádár és a kommunista elit
Ez volt Rákosi Mátyás kedvenc nyaralóhelye, itt sakkozott rendszeresen Kádár János és Aczél György, itt szállt meg a Magyarországra látogató Fidel Castro, Gagarin vagy Ho Si Minh. A Budapesthez legközelebb eső Balaton-parti települést, Balatonaligát 1948-ban sajátították ki maguknak a kommunista vezetők, akik fegyveres őrökkel és kutyákkal vigyáztak arra, hogy senki se zavarhassa meg tóparti nyugalmukat. Augusztusban és szeptemberben lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezett séta keretében bepillantsunk az egykori kiváltságosok világába.
Itt kezdtem, ez volt a mindenem
Diadalmas kommunistáktól az elbocsátásuk miatt zokogó alkalmazottakig – ezt az ívet járta be a Dunai Vasmű az elmúlt 60 évben. A valaha a magyar nehézipar büszkeségének számító üzem soha nem tudott igazán kinőni a szocializmusból, ezért az ukrán-orosz tulajdonosok most létszámleépítéssel vágnának rendet, a Dunaferrben hozott döntéseken azonban a cég méretei miatt nemcsak a dunaújvárosi térség, de az egész magyar ipar és a munkaerőpiac jövője múlik.
Szovjet parancsra lett Nagy Imre miniszterelnök
Hatvan évvel ezelőtt, 1953. július 4-én alakult meg Nagy Imre első kormánya. Az Országgyűlésben elhangzott beszéde nagy megkönnyebbülést hozott, noha a programot Moszkvában állították össze, és Nagy Imre is szovjet utasításra lett miniszterelnök.
Mindig Sztálin elvtársra gondolok
"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.
Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH
Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.
Rákosi Mátyás idelopta a trópusi napfényt
Nehézipari fejlesztésekkel, északon termesztett - amúgy szubtrópusi éghajlatot igénylő - gyapottal és gumipitypanggal dicsekedtek 1952-ben, augusztus 20-ára készülve a borsodiak. Ez volt Rákosi nagy éve, de a szürkés-vöröses fényben úszó nehézipar, a dolgozó nép büszkesége sötét tikokat rejtett.
A szobámból nyílik Rákosi bunkere
Öreg zsidók sírnak a hátsó kertben, leköpik a házfalat - így kísérti a múlt annak a svábhegyi háznak a lakóit, ahonnan valaha Adolf Eichmann szervezte a deportálásokat. Ma is van, aki Rákosi egykori hálószobájában él, vagy akinek az ajtaja mellől vitték börtönbe Szálasit. Egy közelmúltban megjelent könyv alapján végigjártuk a múlt századi diktatúrák legsötétebb budapesti helyszíneit.
Kádár primitív bosszúja
Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő és Kádár János pozícióharcát elemezték a Kádár-konferencia résztvevői. A nagyközönség számára eddig ismeretlen politikai szövetkezések, árulások és a primitív bosszú epizódjai elevenedtek meg a száz éve született Kádárt és vetélytársait félidézve.
Egy tehén is lehetett kulák
Mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es években, ha nemkívánatossá vált a kommunisták számára. Sőt bármiből: amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák lenne, akkor a tehenét minősítette - első és másodfokon is - annak a bíróság.
Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?
A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.
Rákosi hajjal és Horthy fehér lovon: újabb filmhíradók kerültek a netre
A harmincas-negyvenes évek hangos filmhíradói után 1914 és 1924 között készült némafilmes híradókat is meg lehet nézni a Filmhíradók Online weboldalán. A felvételek a történelmi személyek, így Kun Béla, Horthy vagy Rákosi mellett olyan hétköznapi emberek életébe is betekintést nyújtanak, mint egy korabeli tolonckocsis, vagyis rabszállító, és egyik lehetséges utasa, Gyimes doktor, a diplomás kasszafúró.
Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról
Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.
Reformálca és gázolás a parlamentben
Cserbenhagyásos gázolás a népszavazási kezdeményezés Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint, aki a vizit- és a kórházi napidíj gyors eltörlését ígérte. Mikola István a kormánypártok pszichés állapotán élcelődött, Kóka János szerint Kádár János nyerte a népszavazást. A kormánypártok és az ellenzék kedden sem találta a közös hangot a parlamentben, pedig jövő héten dönteni kell a referendumon megbukott díjak eltörléséről.
Nem keresik tovább a Kádár-sír megrongálóit
Megszüntette a nyomozást Kádár János megrongált sírjának ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság - közölte internetes honlapján a rendőrség. A Magyarországi Munkáspárt 2006 erre reagálva a "legmélyebb felháborodásának" adott hangot.
Oroszország guruló műkincsei
Az oroszországi állapotok, a társadalom széles alsó rétege és a dúsgazdag elit közötti szakadék az autóparkon is tükröződik: a Ladák és Moszkvicsok hazájában hihetetlen ütemben növekszik a különleges autócsodák száma. A tehetősek egyre inkább kezdenek rátalálni a régi idők járműveire is, és egy-egy kiállításon elképesztő példányok mutatkoznak be.
Gyurcsányt szidták tüntetők a gyásznap végén
Vasárnap országszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján. Az esti záróünnepségnél tüntetők jelentek meg, akik a miniszterelnököt szidták. Nap közben megemlékezést tartottak az egykori Jutadombon is, ahol a magyarok sikeresen verték vissza a szovjet csapatokat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magánemberként ment el a 301-es parcellához, Dávid Ibolya MDF-elnök pedig arról beszélt, hogy november 4-e Kádár János hazaárulásának napja is.