planetológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mars
- Naprendszer
- NASA
- űrkutatás
- felfedezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Háromszáz méter magas megacunami söpört végig a Marson
Egy friss kutatás szerint nagyjából három és félmilliárd éve akkora aszteroida csapódott be az egy egykor volt marsi óceánba, hogy ennek nyomán háromszáz méter magas megacunami pusztított a vörös bolygón.
Magyarország vezetheti a kelet-európai bolygókutatókat
Központi szerepet tölthet be Magyarország a térségben a planetológiai kutatásokban a következő években. Az űrszondás adatok feldolgozása és műszerek fejlesztése a gazdaságot is segítené a csúcstechnikák meghonosításával.
Először lesz nemzetközi Mars konferencia Budapesten
Budapesten rendezik a kelet-európai térség első Mars konferenciáját. A háromnapos rendezvényen a következő időszak űrszondái, Földön kívüli vulkánok, meglepő jelenségek a Szaturnusznál, meteritok, becsapódásos kráterek, modell űrszondák és más bolygók térképei is szóba kerülnek majd.
Fiatal magyar kutatónő vezeti a világ legkeményebb bolygólaborját
Egy fiatal magyar kutatónő közreműködésével először sikerült a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon uralkodó felszíni körülményeket előállítani egy földi laboratóriumban az Egyesült Államokban. A rózsaszín égből fekete hó hullik, a folyók mínusz 180 Celsius-fokon áramlanak.
Hét év kényszermunka a Marson
Először mászott meg egy hegyet a Marson, több mint 7 kilométert járt be és 124 ezer képet sugárzott haza. A sok technikai nehézség ellenére izgalmas tudományos eredményeket adott a Spirit marsjáró, amely két éve egy homokdűnében ragadt. Napelemtáblái az elmúlt hónapokban alig kaptak energiát, ezért munkáját nem tudta folytatni, és a NASA végleg lemondott róla.
Éjjel megérkeztünk a vasbolygóhoz
Egy nap három földi hónapig tart, tizenegyszer erősebben sugároz és háromszor nagyobb a Nap az égen, az egyenlítőn délben akár 600 Celsius-fok is lehet: ezt tapasztalnánk a Naprendszer vasbolygónak is nevezett legbelső planétáján. Érdekes, de kevéssé ismert bolygó a Merkúr, amelyről a következő években ugrásszerűen gyarapodnak az ismereteink.
Három jó kép a Marsról, a ma ötéves csúcsszondától
Évszakos változásokat, vándorló homokdűnéket, lejtőn lezúduló törmeléket és korábban leszállt űrszondákat örökített meg a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda eddig. Kereken öt évvel ezelőtt érkezett meg célpontjához, és azóta is sikeresen üzemel az eddigi legtöbb adatot szolgáltató Mars-szonda.
Ismét célpont a Jupiter, szuperjármű megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve
Az űrkutatás történetében először áll Merkúr körüli pályára egy űrszonda, közelről vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet kereső marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.
Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerről
Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Művelői olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelőre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kőzetminták segítségével.
- címkék:
- Naprendszer
- geológia
- planetológia
- Címkefelhő »
Szokatlan kráter és évgyűrűkhöz hasonlító jeges üledék a Marson - kép
Kékesfehér jégfoltok, láncba rendeződő apró vulkáni kúpok és egzotikus üledékes alakzatok. Néhány példa a Mars felszínéről készített legújabb felvételek közül, amelyekből érdekes összeállítást közlünk.