paleontológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fosszília
- dinoszauruszok
- evolúció
- dinoszaurusz
- kréta időszak
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Dinoszauruszok kényszerfogyókúrán
Izgalmas kérdés, hogy valójában mekkorák lehettek, és hogyan nézhettek ki a földtörténeti múlt állatóriásai. Egy újonnan kidolgozott súlyszámítási modell trónfosztásra készül; minden idők egyik legnagyobb szárazföldi teremtményét éppen a fele súlyára „fogyasztotta” le.
Szenzációs fordulat a cápák eredettörténetében
A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják, porcból álló vázszerkezetük miatt. Egy, a földtörténeti ókorból származó rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszilis lelet azonban átírhatja a cápák származástörténetét.
Megtalálták a mai madarak legősibb rokonát
A Kínában talált két jó állapotban lévő fosszília több millió évvel korábbra tolja a modern madarak kialakulásának időpontját.
- címkék:
- madarak
- fosszília
- paleontológia
- Címkefelhő »
Világszenzáció a szibériai lelet
Először találtak teljesen épen maradt gyapjasorrszarvúbébi-tetemet a szibériai permafrosztban.
Ismeretlen ősi cetfélét fedeztek fel Új-Zélandon
Az Otago Egyetem kutatói szerint a Thohoraata raekohao néven leírt őscet nem csak új faj, hanem egy eddig ismeretlen új nemzetség képviselője is. A 26 millió éves kövület a legrégebbi ismert szűrögető életmódot folytató bálna maradványa.
- címkék:
- Új-Zéland
- paleontológia
- cetek
- Címkefelhő »
Ősi rák volt a kambrium kék bálnája
Grönlandon fedezték fel a kambrium időszakban élt, fura nyúlványokkal táplálkozó Tamisiocarist. A csúcsragadozókhoz tartozó közeli rokonaival ellentétben ez az ízeltlábú a mai bálnákhoz hasonlóan, a tengervízből szűrte ki az ebédre való apró állatokat.
Cipzárorrú tengeri őshüllőt találtak Kínában
Az eddig ismert egyik legbizarrabb kinézetű tengeri őshüllő került elő a kínai középső triász korú kőzetekből. A szomorú fejű állat a lefelé hajló állkapcsával tudta fellazítani a tengeraljzaton lévő üledéket, amelyből aztán sok apró fogával kiszűrte a táplálékrészecskéket.
Már az őscet is visszhanggal tájékozódott
Egy mostanáig ismeretlen, 28 millió évvel ezelőtt élt fogascet-faj maradványa minden eddiginél korábbra teszi a hangimpulzusokkal történő tájékozódás kialakulását.
Portugáliában élt Európa legnagyobb ragadozója
Tíz méter hosszú és 4-5 tonnás lehetett az a dinoszaurusz, melynek csontjait Lisszabontól északra fedezték fel portugál kutatók. A Torvosaurus gurneyi nevű faj nemcsak a jura időszak legnagyobb ragadozó dinoszaurusza, de valószínűleg egész Európa legnagyobb szárazföldi ragadozója volt.
Páratlan lelőhelyeket tártak fel a magyar őslénykutatók
Samu Vértesszőlősről, Rudi Rudabányáról, az ipolytarnóci lábnyomok és a bükkábrányi mocsári ciprusok - csak négy a magyarországi legjelentősebb őslénytani leletek közül. A magyar paleontológusok ugyanakkor számos más érdekességet is felfedeztek hazánkban az elmúlt 50 évben.
Ilyen volt az oroszlán őse
Bár kutyáink és macskáink őseit a földtörténet távoli múltjában kell keresni, a legújabb leletek szerint térben csak a közeli Belgiumig nyúlnak a szálak.
A vér királya lehetett a T. rex őse
Kilenc méter hosszú, 2,5 tonnás volt a Tyrannosaurus rex újonnan felfedezett rokona, éles fogakkal teli hatalmas szájjal.
Tudott-e ölelni szex közben a T. rex?
Még az egyik legjobban ismert dinoszaurusz körül is sok a titok. Pikkelyes volt, vagy tollas? Mire használta a mellső végtagjait? Hogyan alakult ki? Kiderül, mit szeretnének a leginkább tudni a paleontológusok a híres Tyrannosaurusról.
Különleges ősmaradványt találtak Kínában
A legkorábbi ismert komplett idegrendszert fedezték fel egy tökéletesen fosszilizálódott kínai ősmaradványban. Az eddig ismeretlen faj 520 millió évvel ezelőtt élt a tenger aljzatán.
Leesett a tudósok álla a kínai hal állkapcsától
A ma élő gerincesek ősét gyakran ábrázolják a cápákhoz hasonló megjelenésű halként. Egy meglepő kínai felfedezés azonban új arcot faragott a korai állkapcsos gerinceseknek.
Dinóóriások érkeztek Magyarországra
A legnagyobb ragadozó dinoszauruszt is látni lehet péntektől a Természettudományi Múzeum kiállításán, ahol tizenhat dél-amerikai csontvázmásolatot és rekonstrukciót lehet majd testközelből megtekinteni.
Összerakták minden idők egyik legnagyobb halát
A 165 millió évvel ezelőtt élt Leedsichthys hatalmas, 16 méter hosszú planktonevő csontoshal volt. A méret mellett lenyűgözőek azok a folyamatok is, amelyek lehetővé tették egy ilyen nagy vízi állat megjelenését.
- címkék:
- halak
- paleontológia
- jura
- Címkefelhő »
Ezek voltak a legfejlettebb emlősök a dinók korában
A Kelet-Kínában talált 160 millió éves Rugosodon azt bizonyítja, hogy a mezozoikum uralkodó emlőseinek, a multituberculatáknak már a korai képviselői is készen álltak a fán élésre és a növényevő életmódra.
- címkék:
- evolúció
- emlősök
- paleontológia
- kréta
- Címkefelhő »
Ilyenek voltunk a dinoszauruszok korában
Két most felfedezett fosszília segítségével a kutatók megismerhették a korai ősemlősök evolúciós alkalmazkodásait. A kínai leletek azt bizonyítják, hogy néhány fontos jellegzetesség, mint például a szőr és a bunda már jóval az első igazi emlősök megjelenése előtt kialakult.
- címkék:
- evolúció
- paleontológia
- jura
- Címkefelhő »
Megtalálták az emberi evolúció nyitólépését
Rendkívüli lelet került elő Kínából: a mindössze 30 grammos, 55 millió éve élt állat a legkorábbi ismert főemlős, amely nagyon fontos adatokat nyújt az emberhez vezető evolúció egyik kulcsfontosságú lépéséről.
A meleg miatt visszatérhetnek az óriásgyíkok
Egy Burmában felfedezett őskövület a világon valaha élt egyik leghatalmasabb gyíkhoz tartozik. A kutatók szerint a globális felmelegedés kedvezhet az óriáshüllők visszatérésének.
Félméteres volt a legelső madár
Alapjaiban változtathatja meg a madarak törzsfáját egy most leírt ősmadár, mely a hajnalmadár nevet kapta. A genetikai vizsgálatok alapján a madárszerű repülés csak egyszer alakult ki a madarak evolúciója során.
- címkék:
- Kína
- madarak
- evolúció
- paleontológia
- Aurornis
- Címkefelhő »
Kivételes dinoszaurusz lelőhelyet találtak
Az eddig ismert legkorábbi dinoszaurusz embriókat fedezték fel Délnyugat-Kínában. Az egyedülálló ősmaradványokon jól tanulmányozható egy faj embrionális fejlődése.
Gigateve élt a sarkvidéken
A mai tevéknél lényegesen nagyobb tevefaj maradványait fedezték fel Kanada sarkvidéki területén. Elképzelhető, hogy a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás miatt van szétterpeszthető lába és púpja a tevéknek.
Különleges ősmadarat találtak
A Liaoning tartományban felfedezett legújabb fosszilis madár a kemény héjjal rendelkező rovarok és rákok fogyasztásához alkalmazkodott. A Sulcavis az első ismert ősi madár, amelynek díszített volt a fogzománca.
- címkék:
- Kína
- Liaoning
- madarak
- evolúció
- paleontológia
- Címkefelhő »
A pávákhoz hasonlóan udvaroltak a dinók
Egyes dinoszauruszok a faroktollaikat is felhasználták párkeresés közben, állapították meg kanadai paleontológusok. A dinók hullámozva tudák mozgatni a tollas farok legyezőjét.
Obama kígyójával is elbánt a nagy becsapódás
A frissen újraválasztott Obama elnökről elnevezett Obamadon kígyó is a kréta végi tömeges kihalás áldozatává vált. A legújabb kutatások szerint az aszteroida-becsapódás majdnem olyan súlyosan érintette a kígyókat és gyíkokat, mint a dinoszauruszokat.
Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak
Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.
A legkorábbi megkövült négylábú állatot fedezték fel
A halszerű őstetrapoda tízmillió évvel idősebb, mint a korábban feltárt fosszíliák. Kínában találtak rá a megkövesedett koponyájára.
- címkék:
- Kína
- evolúció
- paleontológia
- Tetrapoda
- Címkefelhő »
Páratlan lelet a legrégibb agykövület
A komplex agy jóval korábban kifejlődött, mint az eddigi adatok alapján gondolták a paleontológusok. A bizonyítékot egy 520 millió éves ízeltlábú szolgáltatta, amelynek a fejlett agya nagyon jó állapotban fosszilizálódott.
Csőre és agyara is volt a legkisebb dinónak
A valaha élt egyik legkisebb dinoszaurusz fosszíliáit tárták fel Dél-Afrikában. A Pegomastax africanus kétszázmillió évvel ezelőtt élt, abban az időszakban, amikor a Pangaea szuperkontinens épp kezdett széttöredezni.
- címkék:
- dinoszauruszok
- paleontológia
- Címkefelhő »
Uralta Európát a tengerek T. rexe
Nagytermetű prédákra lesett 150 millió évvel ezelőtt a tengerekben élő Dakosaurus és a Plesiosuchus. A két krokodil koponyája első ránézésre olyan, mint a Tyrannosaurus rex-é, de a táplálkozásuk inkább a kardszárnyú delfinekéhez hasonlított.
Cápafogra érdemes menni Pécs környékén
Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek befejező részében a Mecsek és a Villányi-hegység néhány lelőhelyét látogatjuk meg. Dinoszaurusz-lábnyomok, cápafogak, hal- és növénylenyomatok a kínálatban.
Ammoniteszekben gazdagok a bakonyi lelőhelyek
Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek negyedik részében a Bakony és a Balaton-felvidék néhány lelőhelyét mutatjuk be. Ammoniteszek, pörgekarúak és balatoni kecskeköröm a kínálatban.
Budapest környéke tele van ősmaradványokkal
Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek harmadik részében a Budapesttől a Gerecséig elhelyezkedő legizgalmasabb őslénylelőhelyeket mutatjuk be. Tengeri csigák, kagylók, cápafogak, teknősök és ragadozó emlősök a kínálatban.
Új dinoszauruszfajt találtak a Bakonyban
Ősi Attila és kutatócsoportja új növényevő dinoszauruszfajt azonosított az iharkúti ásatáson.
Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat! Korallok és halak a Börzsönyben
Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelynek második részében a Börzsöny és a Cserhát legizgalmasabb őslénylelőhelyeit mutatjuk be. Kagylók, csigák, korallok, sőt halak és növénymaradványok a kínálatban.
Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat!
Szép ősmaradványokat bárki találhat, ha tudja, hol kell őket keresni. Ebben segít ötrészes sorozatunk, amelyben először Észak-Magyarország legizgalmasabb őslénylelőhelyeit mutatjuk be. Ősrákok, levéllenyomatok és cápafogak a kínálatban.
Floridához volt hasonló az ősi Rudabánya
Tízmillió éve Rudabánya környéke mocsaras félszigetként nyúlt be Borsodi-öbölbe. Gazdag állatvilágát és az itt kóboroló emberelődöket ősi pumák tartották rettegésben.
Őspandát vagy ősmedvét találtak Rudabányán
A világ egyik leggazdagabb ősmajom-lelőhelyén olyan állkapocs került elő, amely egy pandához tartozhatott. Ez újdonság volna Magyarországon.
Halálig tartó teknősszex egy ritka kövületen
A 47 millió éve történt párzás közben az állatok nem észlelték, hogy vulkanikus gázoktól mérgező vizekbe sodródtak. A ritka kövület alapján nem volt idejük szétválni, és halálukban is együtt maradtak.
Hová lettek a Föld rovarszörnyei?
Háromszázmillió évvel ezelőtt hatalmas rovarok uralták a levegőt. A legyeknek akkora szárnyfesztávolságuk volt, mint egy mai héjáé. Eltűnésük két okkal magyarázható: csökkent a levegő oxigéntartalma és feltűntek a madarak.
Az embert is bekaphatta volna a legnagyobb krokodil
A valaha élt legnagyobb ismert krokodil elég nagy volt ahhoz, hogy egy embert is lenyeljen. Az állat 2-4 millió éve élt a mai Kenya területén.
Minimamutok éltek egykor Krétán
Egy több mint százéves krétai leletről kiderült, hogy nem elefánt, hanem apró termetű mamut fosszíliája.
Nem haldokoltak a dinók a kihalásuk előtt
A legújabb adatok szerint a dinoszauruszok néhány csoportjának változatossága csökkent ugyan a késő krétában, más csoportok azonban stagnáltak, vagy akár növekedési pályán is lehettek.
Hirtelen lettek nagyon változatosak a négylábúak ősei
Egy Kínában előkerült új lelet szerint a bojtosúszós halak modern testfelépítése nagyon korán, már a kora devonban megjelent. Akkor rövid idő alatt rendkívül változatosak lettek, később viszont alig változtak az utóbbi 380 millió év alatt. Bár a halak kivételével az összes többi gerinces belőlük alakult ki, ők maguk napjainkra teljesen háttérbe szorultak.
Mindenki elpusztult a jura őslénydrámában
Még a jura időszakban, egy sekélytengerben történt a következő eset: egy ragadozó hal elkapta a vízfelszín közelében halászó, a szájában zsákmányt tartó repülő hüllőt, de aztán neki is torkán akadt a falat, így három hulla maradt a helyszínen. A paleontológusok legnagyobb örömére.
Gilisztákhoz hasonló lények voltak legkorábbi őseink
A legújabb vizsgálatok megerősítették, hogy a legprimitívebb ismert gerinchúros állat, az összes későbbi gerinces, köztük az ember őse a kambriumi Burgess-palában felfedezett Pikaia.
Óriásbolhák kínozták a dinoszauruszokat
Az eddig ismert legkorábbi bolhafosszíliák kerültek elő kínai kőzetekből. Az ősi bolhák a maiakhoz képest hatalmasra nőttek, viszont még nem tudtak ugrani. Valószínűleg tollas dinoszauruszokon éltek, és csak később pártoltak át az emlősökhöz.
Óriáspingvinek éltek egykor Új-Zélandon
Két nagytestű, már kihalt pingvinfajt rekonstruált maradványokból egy nemzetközi kutatócsoport. A madarak egyetlen ma élő pingvinfajhoz sem hasonlítottak, csőrük és szárnyaik ugyanis hosszúak és vékonyak voltak.
- címkék:
- Új-Zéland
- pingvinek
- paleontológia
- Címkefelhő »
Megjelent az első magyar dínókönyv
Dinoszauruszok Magyarországon címmel megjelent az első magyar "dínóvadász", Ősi Attila paleontológus tudományos ismeretterjesztő könyve. A dinoszauruszoknak és az egyéb őshüllőknek már a puszta megtalálása is szenzációszámba ment Magyarországon.
Kiszámolták, mennyi idő alatt lett egérből elefánt
Tízmillió generáció alatt lehet egy macskaméretű emlősből elefántméretű állat, míg a tengeri emlősöknek csak feleennyi időre van szükségük egy ilyen mértékű testméret-növekedéshez.
Fekete tollú volt az első madár
Az Archaeopteryx fekete tollazattal büszkélkedett - állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Communications online kiadásában jelentetett meg tanulmányt.
Hemzsegtek a dinoszauruszok a most felfedezett nagy költőhelyen
A felnőtt állatok gondosan rendezgették a tojásokat a fészkekben, a frissen kikelt ivadékok pedig négy lábon bóklásztak körülöttük. Nagy költőhelyet találtak Dél-Afrikában.
Egyedülálló élővilága volt az ordovíciumi tengereknek
Az ordovíciumi tengerek egyedülálló élővilágáról tanúskodnak azok a 460 millió éves fosszíliák, amelyek a brit Powys grófságban egy kőfejtőből kerültek elő.
Élve fogyasztotta el zsákmányát a Velociraptor
Hatalmas karmával nem széthasította, hanem a mai sasokhoz hasonlóan leszorította, majd élve fogyasztotta el prédáját a Velociraptor. A madarakkal rokon dinoszauruszok gyilkos karmának tanulmányozása a repülés evolúciójával kapcsolatos új elmélethez is vezetett.
A legősibb csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel
A legősibb, hétszázmillió éves csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel amerikai kutatók: az őskövületek százmillió évvel régebbiek, mint az eddig ismert legkorábbi ilyen életformák.
A tollas sárkányok kora
Valószínűleg az elmúlt 25 év legjelentősebb paleontológiai felfedezése volt, amikor "tollas dinoszaurusz" maradványok kerültek elő a kínai Liaoningban. A helyszín rengeted leletet produkált, amik összekötik a dinoszauruszok és a madarak evolúcióját. Ebben a dokumentumfilmben végigkövetjük a Changma-medencében dolgozó paleontológusok munkáját, ahogy a modern madarak eredete után kutatnak.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Faroklegyezővel udvarolhattak a dinoszauruszok
Nem kizárt, hogy a dinoszauruszok flörtöltek, legalábbis az oviraptorok, a késő kréta időszakban, 75 millió évvel ezelőtt élt kis termetű theropodák, amelyek faroklegyezőik segítségével igyekeztek elnyerni potenciális párjuk tetszését.
Megkezdődött az ősmadarak körüli háború
Az Archaeopteryxről, amelyet három hónapja dinoszaurusznak "minősítettek vissza", mások most mégis azt mondják, hogy az első madár volt. Valószínű, hogy nem ez az utolsó fejlemény a vitában, mert az Archaeopteryx ikonikus lelet az őslénytanban.
Európa legteljesebb dínófosszíliája került elő Németországból
Szinte teljes épségben megőrződött őshüllő-kövületre bukkantak Bajorországban. A fiatal állatnak szőr- és bőrdarabjai is fennmaradtak.
Jóval nagyobb és lassabb volt a T. rex
Új, high-tech módszereket felhasználó vizsgálatok során megállapították, hogy a T. rex jóval nagyobb volt és gyorsabban növekedett, mint korábban gondolták. Ennek fejében viszont felnőtt korára erősen lelassult a mozgása.
Ujjsérülés okozta a villámgyors raptor halálát
Hatalmas karmot viselő lábujjának sérülése és elfertőződése miatt pusztult el az a raptor, amelyet az észak-amerikai Utah állam területén fedeztek fel. A madárszerű tollas dínók közé tartozó faj teljesen elkülönül a párszáz mérfölddel északabbra található rokonaitól.
A madarak is megroggyantak a dínók kihalásakor
Virágzó csoportot alkottak a madarak egészen a kréta-paleogén határon bekövetkező tömeges kihalásig, derült ki egy új tanulmányból. Az eddig ismert leggazdagabb, 17 fajból álló késő kréta madárfaunát Észak-Amerikából írták le.
Borostyánba zárt dínótollak kerültek elő egy múzeum raktárából
Tökéletes épségben megőrzött tollakra bukkant egy fiatal kanadai paleontológus egy múzeum gyűjteményében. A tollak közül néhány valószínűleg még dinoszauruszokhoz tartozott, mások már ősi vízimadaraktól származhatnak.
Nem bírt egymással az őskrokodil és a világ legnagyobb kígyója
Hat méter hosszú őskrokodil maradványaira bukkantak a régészek Kolumbiában. A lelet ugyanabból a szénbányából származik, ahol két éve megtalálták a világ legnagyobb kígyóját.
Megtalálták a gerincesevolúció egyik legfontosabb lépésének nyomait
Kínából és Vietnamból származó 430 millió éves, állkapocs nélküli halak röntgenvizsgálata segíthet megérteni a gerincesek evolúciójának egyik legfontosabb állomásához, az állkapcsok és a fogak kialakulásához vezető utat.
Szülés előtt pusztult el a százhúsz millió éves elevenszülő gyík
Egy Északkelet-Kínában talált kréta időszaki fosszília képviseli az eddig ismert legkorábbi terhes gyíkmaradványt. A szárazföldön élő Yabeinosaurus a vízben úszva menekülhetett el a ragadozók elől.
Egyszerre hasonlít imádkozó sáskára és szitakötőre egy különleges ősrovar
A feje egy szitakötőé, a szárnya egy kérészé, míg a lába az imádkozó sáskáéra hasonlít annak a kréta időszaki ősrovarnak, amely Dél-Amerikában került elő. Az elrontott kirakósra hasonlító ősmaradványok segíthetnek jobban megérteni a szárnyas rovarok korai történetét.
Egy új lelet alapján jól érezték magukat a dínók a becsapódásig
Felfedezték az eddig ismert legkésőbbi dinoszauruszt, amely a 65 millió évvel ezelőtti katasztrofális aszteroida-becsapódás előtt élhetett. A paleontológusok máris nagyon sokat vitáznak a lelet jelentőségéről.
A klímaváltozás nyertesei lehetnek a szürke bálnák
Mainál sokkal változatosabb étrendjüknek köszönhették a szürke bálnák, hogy számos globális lehűlési és felmelegedési ciklust túléltek az elmúlt évmilliók során. Amerikai paleontológusok szerint az aljzaton élő gerinctelen állatok mellett heringeket és apró rákokat is fogyasztottak, így a bálnavadászat előtti populációk a mai 22 ezres egyedszám négyszeresét is elérhették.
Szokatlan szerkezetű formákból alakult ki a gerincesek mai állkapcsa
Az állkapcsok kezdeti változatosságának vizsgálata új megvilágításba helyezi a korai gerincesek táplálkozási ökológiájának szerepét. Kiderült, hogy nem az állkapcsos halak megjelenése miatt tűntek el az állkapocs nélküli rokonok, hiszen a két csoport legalább 30 millió éven keresztül élt egymás mellett.
A tengerparti fövenyen vágtattak a komlói dinoszauruszok
A tengerparti homokos fövenyen vágtatott végig kétszázmillió éve a "komlói dinoszaurusz", a Komlosaurus carbonis csordája. Hátrahagyott nyomaikról az Ichnos című nemzetközi folyóiratban jelentették meg tanulmányukat magyar őslénykutatók.
Először mérték meg a dinoszauruszok hőmérsékletét
A legnagyobb szárazföldi dinoszauruszok olyan meleg testhőmérsékletűek voltak, mint a legtöbb mai emlős - állapította meg egy új módszerrel egy nemzetközi kutatócsoport. Az eljárás segíthet tisztázni azt a régóta vitatott kérdést, hogy a dinoszauruszok hidegverűek voltak-e vagy melegvérűek.
Egy téglagyárban bukkantak rá az eddigi legkisebb európai dínóra
Egy brit téglagyárból pár éve előkerült ősmaradványokat most azonosították a szakértők. Véleményük szerint ez az állat lehet az eddigi legkisebb dinoszaurusz, amelyet Európában találtak.
Felosztották egymás közt az ősi szuperkontinenst az emlősök és a hüllők
Egymástól elkülönülten éltek kétszáz millió évvel ezelőtt az emlősök és a hüllők az ősi szuperkontinensen, a Pangeán, derítették ki amerikai kutatók.
A gyorsaság lehetett a fiatal Tyrannosauridák sikerének titka
Miközben a felnőtt Tarbosaurusok erejüket és méretüket használták a préda megölésére, a fiatal egyedek inkább a sebességük és a fürgeségük révén ejtették el a kisebb méretű áldozataikat. Ez lehetett a Tyrannosauridák sikerének egyik titka: a különböző korcsoportok nem versengtek egymással a táplálékért, mert táplálkozásmódjuk növekedés közben változott.
Meglepő módon éjszaka vadászott a Velociraptor
A nagytermetű növényevő dinoszauruszok egész napjukat legelészéssel töltötték, míg a kisebb ragadozók főleg éjszaka vadásztak, derült ki gerinces ősmaradványok szemének vizsgálatából. Az eredmények megcáfolják azt az elképzelést, mely szerint a korai emlősök a kizárólag napközben aktív hüllők miatt lettek éjszakai állatok.
Megtalálták a legkorábbi kardfogú növényevőt
Egy Brazíliából leírt korai emlősszerű hüllő fogazata arra utal, hogy az állat növényevő volt, ám mégis hatalmas, agyarhoz hasonló szemfogakkal rendelkezett. Ezek a ragadozók elriasztásában vagy a fajtársakkal folytatott küzdelmek során játszhattak szerepet.
Felfedezték a gigantikus dínók első teljes embrióját
A gigantikus növényevők, a titanoszauruszok voltak a legnehezebb élőlények, amelyek valaha jártak a Földön. Egy Mongóliában feltárt 110 millió éves lelet fényt derített arra, hogyan kezdődött az életük.
Páncélos sétáló kaktusz került elő Kínából
Délnyugat-Kínában fedezték fel azt a szokatlan felépítésű, kihalt állatot, amely segíthet jobban megérteni az ízeltlábúak korai evolúcióját. A lábakkal rendelkező, féregre hasonlító állatnak először a végtagszerű nyúlványai kezdtek meszesedni.
Így rúgta le támadóit az újonnan felfedezett dinoszaurusz
Szokatlanul erős combizmokkal és a szokásosnál jóval nagyobb csípőcsonttal rendelkezhetett az amerikai Utah államban legújabban felfedezett dinoszauruszfaj, amely a csontjai alapján vélhetően erős rúgásokkal védhette meg magát a ragadozók támadásaitól.
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt
Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
Röntgensugarak mutatták ki az ősi kígyó betemetett lábát
Egy továbbfejlesztett eljárásnak köszönhetően újabb bizonyíték került elő arról, hogyan váltak a kígyók lábatlan állatokká. A kutatók körében máig vitatott kérdés, hogy a csúszómászó hüllők tengeri vagy szárazföldi gyíkokból alakultak-e ki.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- paleontológia
- Címkefelhő »
Bicikliből autóbusz: kiderült, mitől nőhettek olyan nagyra a dínók
A Földön valaha élt legnagyobb élőlények, a sauropodák kecske méretű állatokból fejlődtek ki. Egy most leírt, új argentin dinoszaurusz segítséget nyújthat abban, hogy a kutatók megértsék, milyen változások tették lehetővé a hatalmas testméret kialakulását.
Tojása mellett fosszilizálódott Mrs. T
Egy Kínában előkerült és a lerakott tojásával együtt fosszilizálódott példány az első olyan repülő őshüllő, amelyről egyértelműen sikerült bizonyítani, hogy nőstény volt. A maradvány jellegzetes tulajdonságai más fajoknál is segíthetnek majd a nem megállapításában.
Kiderült, mit ettek a legismertebb, a dínókkal együtt kihalt őslények
Közvetlen bizonyítékokat találtak az egyik legfontosabb ammonitesz-csoport táplálkozásáról francia és amerikai paleontológusok. A felfedezés arra vonatkozóan is nyújthat információkat, hogy miért haltak ki az ammoniteszek a dinoszauruszokkal egyidejűleg, 65,5 millió évvel ezelőtt.
Bunkószerű szárnyával ütötte le ellenfeleit az ősmadár
Amerikai kutatók egy olyan röpképtelen madár ősmaradványaira bukkantak Jamaicában, amelynek védekező technikáját még a profi harcművészek is megirigyelhették volna.
- címkék:
- madarak
- paleontológia
- szárny
- íbiszfélék
- Címkefelhő »
Vegetáriánus volt a ragadozónak gondolt dinoszauruszok egy része
A legújabb kutatások szerint a madárszerű dinoszauruszok között nagyon sok növényevő volt. A kréta időszaki Therapoda fajok változatosságához a sokféle táplálkozásmód is hozzájárulhatott.
Festett lepke és hamis koponya - átverések a tudományban
Általában elmondhatjuk, hogy kutatók zöme igyekszik a lehető legalaposabb munkát végezni. Természetesen a tudomány művelői sem tévedhetetlenek, tehát mindig jelennek meg olyan beszámolók, amelyek nem állják ki az idő próbáját. A nem szándékos tévedések mellett akadnak azonban tudatos megtévesztések is. Néhány kutató pénzért, hírnévért, esetleg tréfából hajlandó akár leleteket vagy kutatási eredményeket is hamisítani.
Óriásmadár élt a hobbitok szigetén
A gólyák rokonságába tartozó, kihalt óriásmarabut fedeztek fel az indonéz Flores-szigeten, amely egykor az emberszerű hobbitoknak nyújtott otthont. A kutatók szerint kérdéses, hogy ők vadásztak a náluk közel kétszer nagyobb marabukra, vagy fordítva.
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
Évekig egy fiókban lapultak a legfontosabb dínótojások
Néhány kiváló megtartású dinoszaurusztojás és a benne lévő embriók - miután több mint 30 évig rejtőztek egy múzeumi fiókban - bepillantást engedtek a korai dinoszauruszok csecsemőkorába és növekedésének rejtelmeibe. Ezek képviselik a valaha talált legkorábbi szárazföldi gerinces embriókat.
A világ legidősebb garnélarákja került elő
Rendkívül jó állapotban fosszilizálódott garnélarákot találtak az Egyesült Államokban, az állatnak még az izmai is megőrződtek. A maradvány 360 millió éves, amivel a lelet nemcsak a garnélák, hanem a tízlábú rákok egyik eddig ismert legidősebb képviselője is.
- címkék:
- Oklahoma
- paleontológia
- rákok
- garnéla
- Címkefelhő »
Godzilla elbukott a tudományos vizsgálatokon
A biológusok és a paleontológusok is szeretik a Godzilla filmeket, de nem a szakmai megalapozottságuk miatt. Ezért talán meglepő, de annál tanulságosabb áttekinteni, hogy komoly szakemberek milyen félig komoly tanulmányokat végeztek (és néha publikáltak is) Godzillával kapcsolatban.
Léggömbfejű ősdelfin élt az Északi-tengerben
Rövid, kanál-alakú orra volt annak az ősdelfinnek, amelynek maradványai az Északi-tengerből kerültek elő. Az állat homlokán gömbszerű képződmények voltak.
Megtalálták a legnagyobb szárazföldi állat bébijének nyomait
Colorado államban fedezték fel az eddig ismert legkisebb és legfiatalabb Apatosaurus lábnyomait, amelyek arra utalnak, hogy a fiatal állatok hátsó lábaikra emelkedve futottak, miközben a felnőttek lassan poroszkáltak mellettük négy lábon.
Kétszázmillió éves ép dínókoponya került elő Kínában
Fontos láncszemet jelent a Sauropodák korai evolúciójának megértéséhez egy Dél-Kínában talált 200 millió éves dinoszaurusz, melynek sértetlen koponyája is előkerült. A Sauropodák Földünk legnagyobb szárazföldi állatai voltak.
Ázsiából jöhettek a korai főemlősök
Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.