Dinoszauruszhalak jelentek meg egy folyóban

Súlyosan veszélyeztetett ősi haltól, a folyami fűrészhaltól "hemzseg" egy ausztrál folyó az Északi Területen.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Megszállás alatt áll Franciaország, a biológusok sokkot kaptak

Észrevétlenül szállták meg Franciaországot az Ázsiából érkezett, ragadozó életmódot folytató, falánk pörölyfejű laposférgek – derítette ki egy új kutatás.

Csikóhalak telepedtek meg a Temzében

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy legalább két csikóhalfaj telepedett meg a Temzében - közölte a héten a Londoni Zoológiai Társaság.

A természet lenyűgöző képei ökológus szemmel

Idén ötödik alkalommal hirdetett fotópályázatot a BMC brit lapkiadó ökológiai szakosztálya. A beérkezett képek most is lélegzetelállítóak, és nemcsak a hat győztes alkotás, de valamennyi nevezett fotó szabadon hozzáférhető az interneten.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Húsz éve halt meg a mélység kalandora

Húsz éve, 1997. június 25-én halt meg a francia Jacques-Yves Cousteau, aki egész életét a tengerek titkai felderítésének, az óceánok védelmének szentelte, filmjein és könyvein nemzedékek nőttek fel.

Magyari Enikő kapta a 2017-es Magyar Felfedező Nagydíjat

Magyari Enikő biológus, ökológus kapta a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány ötödik alkalommal kiosztott Magyar Felfedező Nagydíját 2017-ben - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Ökológiailag intenzívebb mezőgazdasággal védenék a méheket

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Erre válaszolnak a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

Ökológiai paradicsom a Mekong vidékén

A WWF legújabb jelentésében a 2015-ben, újonnan felfedezett fajokról számol be, amelyekre a Mekong vízgyűjtő területén bukkantak. A most közölt adatok alapján 163 eddig ismeretlen faj él a területen, amelyek túlélése sajnos, már felfedezésük pillanatában is kétséges.

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgős beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élőknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie - erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fóruma számára.

Kemény üzenetet küldött az LMP Gyurcsányéknak

Többek között azért indul önállóan az LMP a 2018-as országgyűlési választáson, hogy az elmúlt évtized gazdaságpolitikájára alternatívát tudjon nyújtani – mondta az Origónak adott interjújában Schmuck Erzsébet. Az LMP frakcióvezetője szerint nincsen feszültség a pártban, és Karácsony Gergelyt sem támogatják, hogy közös baloldali miniszterelnök-jelölt legyen. 

Évente több százezer forintot dobunk ki a szemétbe

Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.

Komoly bosszút állnak a kidobott ruhák!

20 millió tonna textilhulladék keletkezik évente Magyarországon, ennek a fele soha le nem bomló anyagból készült.

Úttörő kísérletet indítottak erdőink megőrzéséért

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb próbatételek elé állítja a magyarországi erdőket. Új kártevők, változó évszakok, a korábbiaknál hevesebb viharok és hosszabb száraz időszakok várhatók. Miként reagálnak erdőink ezekre a változásokra? Milyen fordulatok várhatók az erdőgazdálkodásban?

Először látható, hogyan alszanak a fák

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.

Még mindig nem értjük teljesen a klímaváltozást

A kutatók jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy megfelelő mérési eredményekhez jussanak a klímaváltozás megfigyelése és előrejelzése érdekében. Azonban egyelőre számos kérdés nyitva áll előttük és az előrejelzési modellek pontatlansága is komoly problémákat vet fel. 

Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel

Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel egy csendes-óceáni mélytengeri furatban Japán partjainál.

Az éjszaka a világűrből

A rohamosan növekvő fényszennyezés káros ökológiai hatásai még kevéssé élnek úgy a köztudatban, mint a direkt környezetszennyezésé.

Szitává rágják az erdőket a hernyók

Az enyhe tél után gyorsan magához tért a természet. Vajon kinek hoznak bőséget és kinek böjtöt az elmaradt fagyok? Ennek jártunk utána a Pilis erdeiben.

A disznókkal vagyunk egy szinten a táplálékláncban

Sokszor halljuk a közhelyet: az ember áll a tápláléklánc csúcsán. Az ökológusok szerint azonban ez tévhit. Táplálkozásunk alapján valahol a disznókkal és a szardellákkal vagyunk egy szinten.

Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök

Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.

Európa hadat üzent a betolakodóknak

Az Európai Bizottság úgy döntött, leszámol a behurcolt állat- és növényfajokkal, melyek több milliárd eurós kárt okoznak évente. Az idegen élőlények a városi környezetet fenyegetik a leginkább.

Gyógyszerekkel mértük a harmadik csapást a Dunára

Úgy tűnik, nincs rossz állapotban a Duna, de az csak a közeljövőben fog kiderülni, hogy mennyi alattomos, nehezen kimutatható szennyeződést engedünk a vízbe. Arról pedig fogalmunk sem lehet, milyen varázslatos volt a folyó élővilága az iparosodás előtt. A legnagyobb Duna-expedíció kutatóhajóján jártunk.

Először vizsgálják, mennyi gyógyszer kerül a Dunába

Ha csak a víz kémiai összetételét nézzük, akkor viszonylag jó állapotban van a Duna, ez a tanulsága eddig a Regensburgtól indult nagy Duna-expedíciónak. Az csak a következő hónapokban derül ki, hol és mennyi gyógyszermaradványt engedünk a folyóba.

A pásztorok még tudják, mire jó a kostöke

Állat vagy növény a kostöke? Hányféle sün él a Hortobágyon? Mire jó a pásztorbot? A pusztát jártuk két napig Molnár Zsolt kutatóval, aki a pásztorok hagyományos tudását vizsgálja. Érdemes lenne meghallgatni a szakértő őslakosokat, mielőtt a tudósok természetvédelemről döntenek.

Negyven év után újra virágzik a Duna

Négy évtized után idén már másodjára rajzanak a kérészek a Duna fölött, mert végre kellően tiszta a folyó. A közvilágítás viszont halálos csapda az este repülő ritka rovaroknak.  

Idegen növény támadja a Balaton partját

Súlyos mértékben és gyorsan alakul át a Balaton egyre szárazabbá váló part menti zónája. A folyamat túlnyomórészt egy növényi alcsalád, az aranyvessző térhódításának szomorú következménye.

Leleplezték a kancsóka és a hangyák szövetségét

Egy borneói hangya kizárólag egyféle húsevő növényen él, ami nemhogy nem eszi meg a rovart, de még táplálékkal is ellátja. A különös együttélés mindkét fél számára tartogat előnyöket.

Nehéz az élete a pingvinek királyának

Az elegáns tollazatú, különleges szaporodású királypingvinek rendkívüli odaadással nevelik egy szem utódjukat, miközben számtalan veszéllyel kell megküzdeniük. A családalapítást, a születést és védtelen, a szülei lábán ücsörgő kispingvin gondozását mutatja be David Attenborough legújabb varázslatos természetfilmje, A Pingvinkirály.

Gigantikus aranyhalat fogtak

Közel félméteres az az aranyhal, amelyet amerikai kutatók fogtak ki a Tahoe-tóból. A nagyra nőtt díszhalat valószínűleg egy hobbiállattartó engedte a tóba.

Pusztulás fenyegeti Szilszakállékat

A bálnák, elefántok és tigrisek sorsára jutnak a több száz éves faóriások, sorra tűnnek el az európai erdőkből és a szavannákról egyaránt. Megőrzésükhöz évszázadokra kiterjedő természetvédelmi programokra lenne szükség.

Összemehetnek a halak a klímaváltozástól

Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hőmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élő halak is.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Több százezer lazac szabadult el Norvégiában

Nagyjából hétszázezer lazac szabadult ki a héten két norvégiai lazactenyésztő telepről. Az állatok a hibás hálók miatt juthattak ki az élővizekbe, ahol nagy ökológiai kárt okozhatnak.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.

Lenyűgöző képek az emberi jelenlét nyomairól a Földön

Egy kanadai kutató nyilvános adatokat felhasználva egy sor látványos képet készített arról, hogyan hálózzák be a Föld felszínét az elektromos távvezetékek, valamint a szárazföldi, légi és a tengeri közlekedési útvonalak.

Pazarlóan élnek a magyar sztárok - videó

A National Geographic a budapesti Deák téren bemutatta azt a 6 méter széles és 10 méter hosszú óriási lábnyomot, amely az átlagos életmód okozta túlzott környezeti terhelést szemlélteti. A médiaesemény házigazdája, Till Attila megállapította, hogy a meghívott hazai tévés személyiségek pazarlóan élnek.

Denevérmenedéknek is megfelelnek a golfpályák

A golfpályák létesítése nem kívánatos esemény a természetvédők szemében: a manikűrözött gyep ugyanis gyakran természetes élőhely helyébe lép, a nagy adagban alkalmazott növényvédő szerek pedig károsítják az élővilágot. Egy amerikai ökológus azonban kiderítette, hogy a denevérek még hasznot is húzhatnak a mesterséges zöld foltokból.

Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép

A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.  

Telehold utáni estéken támadnak az emberevő oroszlánok

A teliholdat követő estéken nem érdemes Tanzániában magányosan barangolni, ilyenkor támadnak ugyanis az emberevő oroszlánok. A nagymacskák általában folyami disznók keresése közben botlanak bele a könnyebben elejthető emberi prédába.

Hatalmas halott zóna alakulhat ki a Mexikói-öbölben

Minden idők legnagyobb oxigénhiányos zónája alakulhat ki idén a Mexikói-öbölben a Mississippi folyó által szállított szennyvíz miatt.

Egyre veszélyesebb a világ a nagyragadozók eltűnésével

A csúcsragadozók és a nagy növényevők kihalása nagyon súlyos károkat okoz az ökoszisztémában: megnövekszik a fertőző betegségek gyakorisága, elterjednek a tájidegen fajok, de változások következnek be a növényzetben, a talajban, a vízben és az atmoszférában is.

Szokatlan szerkezetű formákból alakult ki a gerincesek mai állkapcsa

Az állkapcsok kezdeti változatosságának vizsgálata új megvilágításba helyezi a korai gerincesek táplálkozási ökológiájának szerepét. Kiderült, hogy nem az állkapcsos halak megjelenése miatt tűntek el az állkapocs nélküli rokonok, hiszen a két csoport legalább 30 millió éven keresztül élt egymás mellett.

Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak

Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.

Megszállták a Földközi-tengert az idegenek

Az elmúlt évtizedekben több mint 900 új idegen fajjal találkoztak a Földközi-tenger keleti partjai mentén. Az idegen betolakodók miatt az egész tápláléklánc megváltozhat és felborulhat az addigi egyensúly, állítja doktori értekezésében egy svéd egyetem tengerbiológusa.

Lélegzetelállító a hazai élővilág a Vad Magyarországban

Csütörtöktől láthatjuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Vad Magyarország - A vizek birodalma című egész estés mozit, mely évtizedek óta az első nagyszabású természetfilm hazánk élővilágáról. Török Zoltán rendező mesélt a film készítéséről.

Először azonosítottak műanyagevő baktériumokat az óceánban

Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült műanyagevő baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élőlényeket. Az egyelőre nem ismert, hogy a műanyagok lebontása során mérgező melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.

Sasokat is öltek a patkányirtó természetvédők

Madarak százai pusztultak egy félresikerült rágcsálóirtás miatt egy Alaszkához tartozó szigeten. A természetvédők a szigeten élő rengeteg patkánytól szerettek volna megszabadulni, de a javasoltnál lényegesen több mérget helyeztek ki.

Homoszexuális viselkedést mutat a higanytól egy madárfaj

Az állatvilágban is találunk példákat a homoszexuális viselkedésre, ezt azonban eddig csak néhány faj esetében írták le. A hóbatlákra természetes körülmények között mindez egyáltalán nem jellemző, az utóbbi években viszont megfigyelték, hogy a hím egyedek egyre gyakrabban udvarolnak egymásnak. A jelenség magyarázata a metil-higany, ami a hím madaraknál bizonyítottan homoszexuális viselkedést vált ki.

Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.

Vége az unalmas órának: videojáték a suliban

Számítógépes programmal szimulált rókák és nyulak segíthetnek a biológia tanulásában, tudástermelő digitális géppé alakítható az iskola, a szimulátorokkal játszó gyerekekről pedig kiderülhet, hogy ők a jövő legjobb autóversenyzői.

Lehangoló a világ folyóinak helyzete - új térképek készültek

A folyókat számos környezeti stresszhatás fenyegeti, a gátaktól és a mezőgazdasági vízlevezetőktől kezdve a környezetszennyezésig és az invazív fajokig. Ezek nemcsak az emberek vízellátását veszélyeztetik, hanem a folyami élőhelyek biológiai sokszínűségét is. A világ folyóinak állapotáról készült első átfogó felmérést és számítógépes elemzést a Nature legújabb száma közölte.

Felmérték a növények helyzetét a most zajló nagy fajkihalásban

Első alkalommal készült pontos becslés arra, hogy mely növényeket fenyegeti a kihalás veszélye. Bolygónk 380 000 ismert növényfaja közül a nyitvatermők a legveszélyeztetettebbek. A növényeket elsősorban természetes élőhelyeik megszűnése fenyegeti, a leggyorsabb ütemben még mindig a trópusi esőerdők tűnnek el.

Támad a nagy spanyolcsiga-armada

Egyesek sózással, mások futókacsával védekeznek az egyre intenzívebben terjeszkedő spanyol csupaszcsiga ellen, amely kis túlzással mindenen átrágja magát, hogy táplálékhoz jusson. A csapadékos időjárás és az árvizek különösen kedvezőek a csupaszcsigák számára, és a talajfertőtlenítő szerek csökkenő használata is csak elősegíti terjedésüket. 

Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében

Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.

Tizenhárom fa jutott a döntőbe

Az Ökotárs Alapítvány zsűrijének döntése alapján 13 fa jutott tovább az Év Fája verseny nyilvános döntőjébe. Az egész országból összesen 125 fát neveztek magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok. A verseny győztesét a közönség online szavazatai fogják eldönteni október 30-ig.

Előre jelzik a klímaváltozás hatásait a termeszvárak

A termeszvárak méretéből és elhelyezkedéséből előre lehet jelezni a klímaváltozás okozta ökológiai változásokat, állapították meg az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai részlegének munkatársai. A kutatók kifinomult légi képalkotó eljárásokkal több mint 40 ezer termeszvár helyzetét térképezték fel az afrikai szavannán.

Hangyák védik az akáciafákat az elefántoktól

Az Afrikában élő akáciafákat a rajtuk élő hangyák védik meg a növényevő állatoktól, főként a rovaroktól. Egy új tanulmányból kiderült, hogy a hangyák még az elefántok ellen is fel tudják venni a harcot otthonuk védelmében.

Milyen lenne a világ szúnyogok nélkül?

Vajon megszabadíthatjuk-e bolygónkat a szúnyogoktól? A Nature című tudományos folyóirat felkérésére a világ vezető rovartanászai megpróbálták megjósolni, milyen következményekkel járna a sokszor súlyos betegségeket terjesztő vérszívó rovarok teljes kiirtása környezetünkre, az emberiségre, a Földünkre nézve.

A szájon át szülő béka is a körözött kétéltűek listáján

Példátlan kutatást indított a legritkább kétéltűek újrafelfedezésére egy nemzetközi természetvédelmi szervezet. Nézze meg galériánkban a 10 legkeresettebb fajt!

Csak hímeket találtak a tapadókorongos denevérből

Egyetlen egy nőstényt sem találtak még a Madagaszkáron élő szívókorongos denevérből, melynek jellegzetessége, hogy tapadókorongok segítségével tapad meg a növények levelén. A faj ökológiájáról a mai napig nagyon keveset tudni, és a legújabb eredmények közül a legszembetűnőbb, hogy a kutatóknak csak hímeket sikerült befogni.

Először becsülték meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a növények

Első alkalommal sikerült olyan becslést végezni, amely a valóságnak csaknem teljesen megfelelő adatot szolgáltat a növények éves szén-dioxid-megkötéséről. Az új adat viszonylag közel esik az eddigi becslések számaihoz, de még így is szükség lesz rá, hogy felülvizsgálják a jelenleg használt klímamodelleket.

Az orosz elnököt nyugtatja a BP vezére

Moszkvába utazik Tony Hayward, a BP vezére, hogy megnyugtassa az orosz elnököt, aki már a társaság fizetőképességéért aggódik. A cégvezér szerint összeomlásról szó sincs, pedig a társaság egyik korábbi partnere már most sem fizeti a kármentés rá eső részét.

Nem az oroszlánok, hanem az apró termeszek a szavanna urai

Az afrikai szavanna fenséges állatai - a vad oroszlánok, a hatalmas elefántok, a tornyosuló zsiráfok - viszonylag kis szerepet játszanak, amikor az ökoszisztéma alakításáról van szó. Az ökológusok szerint a szavanna igazi királyai a termeszek.

A média szerepe a fenntartható fejlődésben

A Ma&Holnap évek óta rendszeresen ír a három klasszikus hatalmi ág (törvényhozói, végrehajtói, bírói) feladatairól a fenntartható fejlődés és zöld gazdaság kiépítésének elősegítésében. Legújabb írásukból a médiának a környezetre, jelenlegi ökológiai viszonyainkra gyakorolt hatását ismerhetjük meg. "Ami a média környezeti és ökológiai hatását illeti, szomorúan kell megállapítani, hogy a tömegmédiának hatalmas szerepe volt abban, hogy társadalmaink a fenntarthatatlan fejlődés irányába haladtak. A reklámiparával a média mindvégig a fogyasztói társadalom legfőbb támasza volt, és az ma is. Ahogy arra Oláh János a Környezetreklám konstrukktív ...

Tudományos napok a fenntarthatóságról a Pécsi Tudományegyetemen - kitörési irányok az ökológiai válságból

A virágzó mandulafa Janus Pannonius óta a műveltség pécsi szimbóluma. A mandulafa virágzásával egyidőben a Pécsi Tudományegyetem immár negyedszer rendezte meg magyar és külföldi tudósok részvételével a Mandulavirágzási Tudományos Napok konferenciasorozatát, az eseménnyel elindítva Európa Kulturális Fővárosának tudományos évadát.

Eurolevél az új uniós ökologó

Az elmúlt két hónap során csaknem 130 000 ember vett részt egy internetes szavazáson, amelynek során a három döntős közül választhatták ki az új EU-s ökológiai logót. A győztes pályaművet, az "eurolevelet", amely a szavazatok több mint 63%-át kapta, egy német diák, Dusan Milenkovic készítette. További információk az alábbi oldalon olvashatóak.

Sokat tisztultak, de egyelőre csak erős közepest kaptak hazai vizeink

Tisztábbak a tavaink és folyóink, mint tíz évvel ezelőtt, ami nagyrészt növényvédőszerek betiltásának köszönhető. A legtöbb folyó és tó azonban egy ötfokozatú skálán még mindig csak hármast kapna, és sok a hiányos adat is. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a közelmúltban összesítette a vizeink állapotát.

Nem ezt tanultuk földrajzból: az ember hatását mutatja az új világtérkép

Egyre jobban fogy az érintetlen területek száma a Földön, az ember környezetformáló tevékenysége már szinte mindenütt érzékelhető. Ezeket figyelembe véve állították össze a kutatók azt az új szemléletű világtérképet, amely a szárazföldeket az emberi hatások jellege alapján osztja fel.

Harmincöt embert öltek oroszlánok

A leghíresebb és leghírhedtebb emberevő oroszlán az a két sörény nélküli hím volt, amely a 19. század végén garázdálkodott a kenyai Tsavo egyik vasútépítő táborában. Egy korabeli tudósítás 135-re tette a halálos áldozatok számát. A legújabb izotópos kutatások szerint azonban ez a szám erősen túlzó, bár a mostani érték sem kicsi: az új vizsgálatok szerint nagyjából 35 embert ölhettek meg az oroszlánok.

Évezredeken keresztül fennmaradhatnak a tengeri sivatagok

Folyamatosan tápanyagban dús vizet szállít a Mississippi a Mexikói-öbölbe, az ezen élő algák viszont felhasználják az oxigént az összes többi tengeri élőlény elől. Eredmény? Egy tengeri sivatag.

Veszélyben a galápagosi pingvin és a társai

Veszélybe kerülhet a Galápagos-szigetek egyedülálló élővilága a klímaváltozás miatt. A kutatók most azon dolgoznak, hogyan tudnák megmenteni a sziget sérülékeny ökoszisztémáját, és a nagyon ritka, veszélyeztetett fajokat, mint amilyen a kéklábú szula vagy a galápagosi pingvin.

A kardszárnyú delfin vesztét okozhatja válogatóssága

A kardszárnyú delfin az óceánok táplálékpiramisának csúcsán helyezkedik el, gyakorlatilag nincs természetes ellensége. Annak ellenére, hogy szinte bármely más tengerlakót képes lenne elfogyaszthatani, a hatalmas cet igen érzékenyen reagál zsákmányállata fogyatkozására - derítették ki amerikai kutatók genetikai vizsgálatok és statisztikai elemzések segítségével.

Biológiai Google: egymásra kattintó fajok

A legnépszerűbb keresőprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenő oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erőfeszítéseket, amelyekből az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.

Új élet a pokolból - vulkánkitörések után

A természet mindig képes akár a semmiből is megújulni, így például egy vulkánkitörés által sújtott terület - ahol a katasztrófa hatására az élővilág teljesen kihalt - néhány év alatt újra benépesülhet. Több ilyen példát láthatunk világszerte, mai, múlt századi vagy éppen a Föld történetében kutatva évmilliókkal ezelőtti kitörések nyomait. Néhány esete kifejezetten különleges, ilyen például az alaszkai Kasatochi-vulkán, ahol amerikai kutatók az újjászületés minden egyes lépését dokumentálják.

Hangyaszaggal álcázza magát egy poloska

A meleg éghajlaton élő akáciafákat a rajtuk élő hangyák védik meg a növényevő állatoktól, főként a rovaroktól. Az Amerikai Ökológiai Társaság éves gyűlésén azonban meglepő fölfedezésről számoltak be a kutatók. Találtak egy olyan poloskafajt, amely képes kijátszani a hangyák éberségét.

Új jelentés: fajkihalási hullám pusztít Ausztráliában és Óceániában

Jelenleg zajlik a hatodik nagy fajkihalás bolygónkon, ezúttal azonban kétség kívül az emberi tevékenység játssza az egyik főszerepet. A déli félteke nagy részét különösen erősen sújtja a veszteség: Ausztrália, Új-Zéland és a szomszédos csendes-óceáni szigetek a globális fajkihalás forrópontjai lehetnek - figyelmeztet a térség ökológiai helyzetét bemutató első átfogó tanulmány.

Évszázados peték életre keltésével figyelik az evolúciót

Sok állatot ismerünk, ahol a peték hosszabb nyugalmi időszak után is életképesek maradnak. Egy amerikai kutató és társai olyan apró vízi állatok petéire "vadásznak", amelyek évtizedes vagy akár évszázados nyugalmi állapot után is életre kelthetők. A kikelt élőlényeket összehasonlítják a ma élő rokonaikkal, hogy megfigyelhessék az időközben bekövetkezett evolúciós változásokat.

Drótok akadályozzák a nagy csordák vándorlását

Földünk szinte minden kontinensén élnek olyan nagytestű, növényevő emlősállatok, amelyek bizonyos időközönként hatalmas távolságokat tesznek meg, hogy megfelelő táplálékhoz jussanak. A korlátok nélküli vadászat mellett a kerítések építése azonban megakadályozza az állatokat abban, hogy a jól bevált útvonalaikon haladjanak a táplálék felé. Egy faj vándorlási szokásainak megváltozása vagy megszűnése pedig nemcsak az adott fajt érinti, hanem az egész ökoszisztémára is kihat.

Zsugorodnak a juhok a klímaváltozás hatására

Az enyhébb telek hatására fokozatosan csökken egy skót félvad juhféle testmérete, holott a nagyobb testméret evolúciós előnyökkel jár. Brit kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya az első példa arra, hogy a környezeti változás felülírhatja a természetes szelekció hatásait.

Sok millió euróba kerülnek a betolakodó fajok

Invazív fajoknak általában az idegen eredetű, agresszív terjeszkedésű élőlényeket nevezzük. Tönkretehetik a természetes és az ember alkotta ökoszisztémákat, felboríthatják a táplálékhálózatok egyensúlyát és egyéb károkat okozhatnak. A kutatók most kezdik számszerűsíteni azokat a károkat, amit ezek a fajok okoznak, és összesítik az ellenük való védekezésre fordított költségeket is.

Húsevő hangyák vethetnek véget az óriás varangyok rémuralmának

Elképzelhető, hogy rovarok fognak gátat szabni az ausztrál kontinensen agresszíven terjedő aga varangy térhódításának. Úgy tűnik, az Amerikából származó kétéltű sokkal védtelenebb az ausztrál húsevő hangyákkal szemben, mint az őshonos békák, ezért a kutatók abban bíznak, hogy a hangyák segítségével sikerül megfékezni a termetes mérgező varangyokat a kontinensen.

Elérte a hitelválság az ökológiát is a zöldek szerint

A gazdasági hitelválsághoz hasonló jelenség fenyeget a környezetvédelemben - állítja több környezetvédő szervezet. A magas fogyasztásunkkal túl sok ökológiai hitelt veszünk fel, amit aztán senki sem törleszt, és addig éljük fel a természeti tőkét, amíg be nem dől a rendszer.

Montenegró: öko-illeték minden autó után

Ökológiai illetéket kell fizetni vasárnaptól a Montenegróba belépő gépkocsik után. Szigorították az országba bevihető élelmiszerek mennyiségét is.

Ökológiai vészhelyzet a Galápagos-szigeteken

A turizmust, a légi forgalmat és a betelepülést korlátozó elnöki rendelet hirdettek ki Ecuadorban a Galápagos-szigetek egyedülálló állat- és növényvilágának megőrzése érdekében.

Ellenzi a bioüzemanyagot az OECD

Sürgősen meg kell szüntetni a bioüzemanyagok gyártásának állami támogatását, mert jelentős élelmiszerár-emelkedést okoz, és az ökológiai hatásai sem egyértelműen kedvezők - derül ki az OECD figyelmeztető jelentéséből.

Zöldgallérosokkal harcolnának a környezetért a demokraták

Közel 7 milliárd dollárt (1344 milliárd forint) akar környezetvédelmi fejlesztésekre költeni az amerikai képviselőház demokrata párti többsége, hogy csökkentsék az Egyesült Államok hatalmas ökológiai lábnyomát. A Fehér Ház - a klímaváltozás ellenére - továbbra is új olajlelőhelyek feltárásában látja az energiaszükségletek kielégítésének legjobb módját. A demokraták szerint azonban a környezetvédelmi iparé, és a zöldgalléros munkahelyeké a jövő.

Hatalmas lábakkal tapossuk ki a Föld szívét

Túl nagy földdarabkát emésztenek fel életük során a magyarok, közel három és félszer annyi erőforrást használunk fel, mint amennyi rendelkezésünkre áll. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter faragni akar a természetpusztítás ökológiai lábnyomnak nevezett mértékén, bár maga a miniszter még az átlagos magyaroknál is jobban szipolyozza a Föld erőforrásait. Az [origo] által megkérdezett pestiek szerint jó ötlet a lábnyom csökkentése, de reménytelen a miniszter vállalkozása. Az ökofalu vezetője szerint viszont blöff Fodor javaslata.

Környezetbarát szex (18+)

Egy, a környezetére valamit is adó ember a mai világban igyekszik a lehető legkisebbre mérsékelni ökológiai lábnyomát, azaz a maga szerény eszközeivel többek között tesz azért, hogy csökkentse a termelt hulladék mennyiségét, s hogy a veszélyes hulladékok a megfelelő helyen kössenek ki. Haladó környezettudatosok kis odafigyeléssel mindezt a szex kapcsán is gyakorolhatják, fontos a jó alapanyag és a hosszú élettartam.

Joghurttal keverik az EU zöldprogramját

Kevesen hallottak az Európai Unió ökológiai hálózatáról, a Natura 2000-ről, amelynek nyár óta Magyarország is része - derül ki a Szonda Ipsos felméréséből, amely a Magyar Madártani Egyesület (MME) megrendelésére készült. A kutatás szerint sokan azt hitték, hogy a program elnevezése valójában ásványvizet, kozmetikai terméket vagy éppen egy joghurtmárkát takar.

Javult a tiszai ártéri erdők ökológiai állapota

Javult a tiszai ártéri erdők ökológiai állapota az elmúlt tíz évben, de a térség természeti értékeinek hosszú távú védelméhez erőteljesebb változás szükséges - állapítja meg a WWF Magyarország legfrissebb tanulmányában.

Francia "ideológiai toplista": az ökológia az első helyen

Az ökológia fogalmának pozitív kicsengése van a franciák 68 százaléka számára.

Darwin és a világ első ökológiai kísérlete

A Darwin életművének gyökereit kutató tudósok olyan ökológiai kísérlet részleteit tárták fel, amely minden valószínűség szerint az első volt a maga nemében.

A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült: