ökológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntarthatóság
- állatvédelem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A disznókkal vagyunk egy szinten a táplálékláncban
Sokszor halljuk a közhelyet: az ember áll a tápláléklánc csúcsán. Az ökológusok szerint azonban ez tévhit. Táplálkozásunk alapján valahol a disznókkal és a szardellákkal vagyunk egy szinten.
Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök
Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.
Európa hadat üzent a betolakodóknak
Az Európai Bizottság úgy döntött, leszámol a behurcolt állat- és növényfajokkal, melyek több milliárd eurós kárt okoznak évente. Az idegen élőlények a városi környezetet fenyegetik a leginkább.
Gyógyszerekkel mértük a harmadik csapást a Dunára
Úgy tűnik, nincs rossz állapotban a Duna, de az csak a közeljövőben fog kiderülni, hogy mennyi alattomos, nehezen kimutatható szennyeződést engedünk a vízbe. Arról pedig fogalmunk sem lehet, milyen varázslatos volt a folyó élővilága az iparosodás előtt. A legnagyobb Duna-expedíció kutatóhajóján jártunk.
Először vizsgálják, mennyi gyógyszer kerül a Dunába
Ha csak a víz kémiai összetételét nézzük, akkor viszonylag jó állapotban van a Duna, ez a tanulsága eddig a Regensburgtól indult nagy Duna-expedíciónak. Az csak a következő hónapokban derül ki, hol és mennyi gyógyszermaradványt engedünk a folyóba.
A pásztorok még tudják, mire jó a kostöke
Állat vagy növény a kostöke? Hányféle sün él a Hortobágyon? Mire jó a pásztorbot? A pusztát jártuk két napig Molnár Zsolt kutatóval, aki a pásztorok hagyományos tudását vizsgálja. Érdemes lenne meghallgatni a szakértő őslakosokat, mielőtt a tudósok természetvédelemről döntenek.
Negyven év után újra virágzik a Duna
Négy évtized után idén már másodjára rajzanak a kérészek a Duna fölött, mert végre kellően tiszta a folyó. A közvilágítás viszont halálos csapda az este repülő ritka rovaroknak.
Idegen növény támadja a Balaton partját
Súlyos mértékben és gyorsan alakul át a Balaton egyre szárazabbá váló part menti zónája. A folyamat túlnyomórészt egy növényi alcsalád, az aranyvessző térhódításának szomorú következménye.
Leleplezték a kancsóka és a hangyák szövetségét
Egy borneói hangya kizárólag egyféle húsevő növényen él, ami nemhogy nem eszi meg a rovart, de még táplálékkal is ellátja. A különös együttélés mindkét fél számára tartogat előnyöket.
Nehéz az élete a pingvinek királyának
Az elegáns tollazatú, különleges szaporodású királypingvinek rendkívüli odaadással nevelik egy szem utódjukat, miközben számtalan veszéllyel kell megküzdeniük. A családalapítást, a születést és védtelen, a szülei lábán ücsörgő kispingvin gondozását mutatja be David Attenborough legújabb varázslatos természetfilmje, A Pingvinkirály.
Gigantikus aranyhalat fogtak
Közel félméteres az az aranyhal, amelyet amerikai kutatók fogtak ki a Tahoe-tóból. A nagyra nőtt díszhalat valószínűleg egy hobbiállattartó engedte a tóba.
Pusztulás fenyegeti Szilszakállékat
A bálnák, elefántok és tigrisek sorsára jutnak a több száz éves faóriások, sorra tűnnek el az európai erdőkből és a szavannákról egyaránt. Megőrzésükhöz évszázadokra kiterjedő természetvédelmi programokra lenne szükség.
Összemehetnek a halak a klímaváltozástól
Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hőmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élő halak is.
A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?
A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.
Több százezer lazac szabadult el Norvégiában
Nagyjából hétszázezer lazac szabadult ki a héten két norvégiai lazactenyésztő telepről. Az állatok a hibás hálók miatt juthattak ki az élővizekbe, ahol nagy ökológiai kárt okozhatnak.
- címkék:
- Norvégia
- ökológia
- hal
- lazac
- Címkefelhő »
Könnyebb lehet a pandák nélkül
Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.
Lenyűgöző képek az emberi jelenlét nyomairól a Földön
Egy kanadai kutató nyilvános adatokat felhasználva egy sor látványos képet készített arról, hogyan hálózzák be a Föld felszínét az elektromos távvezetékek, valamint a szárazföldi, légi és a tengeri közlekedési útvonalak.
Pazarlóan élnek a magyar sztárok - videó
A National Geographic a budapesti Deák téren bemutatta azt a 6 méter széles és 10 méter hosszú óriási lábnyomot, amely az átlagos életmód okozta túlzott környezeti terhelést szemlélteti. A médiaesemény házigazdája, Till Attila megállapította, hogy a meghívott hazai tévés személyiségek pazarlóan élnek.
Denevérmenedéknek is megfelelnek a golfpályák
A golfpályák létesítése nem kívánatos esemény a természetvédők szemében: a manikűrözött gyep ugyanis gyakran természetes élőhely helyébe lép, a nagy adagban alkalmazott növényvédő szerek pedig károsítják az élővilágot. Egy amerikai ökológus azonban kiderítette, hogy a denevérek még hasznot is húzhatnak a mesterséges zöld foltokból.
Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép
A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.
Telehold utáni estéken támadnak az emberevő oroszlánok
A teliholdat követő estéken nem érdemes Tanzániában magányosan barangolni, ilyenkor támadnak ugyanis az emberevő oroszlánok. A nagymacskák általában folyami disznók keresése közben botlanak bele a könnyebben elejthető emberi prédába.
- címkék:
- Tanzánia
- ökológia
- oroszlán
- emberevés
- Címkefelhő »
Hatalmas halott zóna alakulhat ki a Mexikói-öbölben
Minden idők legnagyobb oxigénhiányos zónája alakulhat ki idén a Mexikói-öbölben a Mississippi folyó által szállított szennyvíz miatt.
Egyre veszélyesebb a világ a nagyragadozók eltűnésével
A csúcsragadozók és a nagy növényevők kihalása nagyon súlyos károkat okoz az ökoszisztémában: megnövekszik a fertőző betegségek gyakorisága, elterjednek a tájidegen fajok, de változások következnek be a növényzetben, a talajban, a vízben és az atmoszférában is.
Szokatlan szerkezetű formákból alakult ki a gerincesek mai állkapcsa
Az állkapcsok kezdeti változatosságának vizsgálata új megvilágításba helyezi a korai gerincesek táplálkozási ökológiájának szerepét. Kiderült, hogy nem az állkapcsos halak megjelenése miatt tűntek el az állkapocs nélküli rokonok, hiszen a két csoport legalább 30 millió éven keresztül élt egymás mellett.
Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak
Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.
Megszállták a Földközi-tengert az idegenek
Az elmúlt évtizedekben több mint 900 új idegen fajjal találkoztak a Földközi-tenger keleti partjai mentén. Az idegen betolakodók miatt az egész tápláléklánc megváltozhat és felborulhat az addigi egyensúly, állítja doktori értekezésében egy svéd egyetem tengerbiológusa.
Lélegzetelállító a hazai élővilág a Vad Magyarországban
Csütörtöktől láthatjuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Vad Magyarország - A vizek birodalma című egész estés mozit, mely évtizedek óta az első nagyszabású természetfilm hazánk élővilágáról. Török Zoltán rendező mesélt a film készítéséről.
Először azonosítottak műanyagevő baktériumokat az óceánban
Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült műanyagevő baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élőlényeket. Az egyelőre nem ismert, hogy a műanyagok lebontása során mérgező melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.
Sasokat is öltek a patkányirtó természetvédők
Madarak százai pusztultak egy félresikerült rágcsálóirtás miatt egy Alaszkához tartozó szigeten. A természetvédők a szigeten élő rengeteg patkánytól szerettek volna megszabadulni, de a javasoltnál lényegesen több mérget helyeztek ki.
Homoszexuális viselkedést mutat a higanytól egy madárfaj
Az állatvilágban is találunk példákat a homoszexuális viselkedésre, ezt azonban eddig csak néhány faj esetében írták le. A hóbatlákra természetes körülmények között mindez egyáltalán nem jellemző, az utóbbi években viszont megfigyelték, hogy a hím egyedek egyre gyakrabban udvarolnak egymásnak. A jelenség magyarázata a metil-higany, ami a hím madaraknál bizonyítottan homoszexuális viselkedést vált ki.
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
Vége az unalmas órának: videojáték a suliban
Számítógépes programmal szimulált rókák és nyulak segíthetnek a biológia tanulásában, tudástermelő digitális géppé alakítható az iskola, a szimulátorokkal játszó gyerekekről pedig kiderülhet, hogy ők a jövő legjobb autóversenyzői.
Lehangoló a világ folyóinak helyzete - új térképek készültek
A folyókat számos környezeti stresszhatás fenyegeti, a gátaktól és a mezőgazdasági vízlevezetőktől kezdve a környezetszennyezésig és az invazív fajokig. Ezek nemcsak az emberek vízellátását veszélyeztetik, hanem a folyami élőhelyek biológiai sokszínűségét is. A világ folyóinak állapotáról készült első átfogó felmérést és számítógépes elemzést a Nature legújabb száma közölte.
Felmérték a növények helyzetét a most zajló nagy fajkihalásban
Első alkalommal készült pontos becslés arra, hogy mely növényeket fenyegeti a kihalás veszélye. Bolygónk 380 000 ismert növényfaja közül a nyitvatermők a legveszélyeztetettebbek. A növényeket elsősorban természetes élőhelyeik megszűnése fenyegeti, a leggyorsabb ütemben még mindig a trópusi esőerdők tűnnek el.
Támad a nagy spanyolcsiga-armada
Egyesek sózással, mások futókacsával védekeznek az egyre intenzívebben terjeszkedő spanyol csupaszcsiga ellen, amely kis túlzással mindenen átrágja magát, hogy táplálékhoz jusson. A csapadékos időjárás és az árvizek különösen kedvezőek a csupaszcsigák számára, és a talajfertőtlenítő szerek csökkenő használata is csak elősegíti terjedésüket.
Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében
Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.
Tizenhárom fa jutott a döntőbe
Az Ökotárs Alapítvány zsűrijének döntése alapján 13 fa jutott tovább az Év Fája verseny nyilvános döntőjébe. Az egész országból összesen 125 fát neveztek magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok. A verseny győztesét a közönség online szavazatai fogják eldönteni október 30-ig.
- címkék:
- ökológia
- Greenfo
- Év Fája
- Címkefelhő »
Előre jelzik a klímaváltozás hatásait a termeszvárak
A termeszvárak méretéből és elhelyezkedéséből előre lehet jelezni a klímaváltozás okozta ökológiai változásokat, állapították meg az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai részlegének munkatársai. A kutatók kifinomult légi képalkotó eljárásokkal több mint 40 ezer termeszvár helyzetét térképezték fel az afrikai szavannán.
Hangyák védik az akáciafákat az elefántoktól
Az Afrikában élő akáciafákat a rajtuk élő hangyák védik meg a növényevő állatoktól, főként a rovaroktól. Egy új tanulmányból kiderült, hogy a hangyák még az elefántok ellen is fel tudják venni a harcot otthonuk védelmében.
Milyen lenne a világ szúnyogok nélkül?
Vajon megszabadíthatjuk-e bolygónkat a szúnyogoktól? A Nature című tudományos folyóirat felkérésére a világ vezető rovartanászai megpróbálták megjósolni, milyen következményekkel járna a sokszor súlyos betegségeket terjesztő vérszívó rovarok teljes kiirtása környezetünkre, az emberiségre, a Földünkre nézve.
- címkék:
- ökológia
- szúnyogok
- tápláléklánc
- Címkefelhő »
A szájon át szülő béka is a körözött kétéltűek listáján
Példátlan kutatást indított a legritkább kétéltűek újrafelfedezésére egy nemzetközi természetvédelmi szervezet. Nézze meg galériánkban a 10 legkeresettebb fajt!
- címkék:
- fajkihalás
- kétéltűek
- ökológia
- békák
- Címkefelhő »
Csak hímeket találtak a tapadókorongos denevérből
Egyetlen egy nőstényt sem találtak még a Madagaszkáron élő szívókorongos denevérből, melynek jellegzetessége, hogy tapadókorongok segítségével tapad meg a növények levelén. A faj ökológiájáról a mai napig nagyon keveset tudni, és a legújabb eredmények közül a legszembetűnőbb, hogy a kutatóknak csak hímeket sikerült befogni.
- címkék:
- ökológia
- denevérek
- Címkefelhő »
Először becsülték meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot kötnek meg a növények
Első alkalommal sikerült olyan becslést végezni, amely a valóságnak csaknem teljesen megfelelő adatot szolgáltat a növények éves szén-dioxid-megkötéséről. Az új adat viszonylag közel esik az eddigi becslések számaihoz, de még így is szükség lesz rá, hogy felülvizsgálják a jelenleg használt klímamodelleket.
Az orosz elnököt nyugtatja a BP vezére
Moszkvába utazik Tony Hayward, a BP vezére, hogy megnyugtassa az orosz elnököt, aki már a társaság fizetőképességéért aggódik. A cégvezér szerint összeomlásról szó sincs, pedig a társaság egyik korábbi partnere már most sem fizeti a kármentés rá eső részét.
Nem az oroszlánok, hanem az apró termeszek a szavanna urai
Az afrikai szavanna fenséges állatai - a vad oroszlánok, a hatalmas elefántok, a tornyosuló zsiráfok - viszonylag kis szerepet játszanak, amikor az ökoszisztéma alakításáról van szó. Az ökológusok szerint a szavanna igazi királyai a termeszek.
- címkék:
- Kenya
- ökológia
- termeszek
- ökoszisztéma
- Címkefelhő »
A média szerepe a fenntartható fejlődésben
A Ma&Holnap évek óta rendszeresen ír a három klasszikus hatalmi ág (törvényhozói, végrehajtói, bírói) feladatairól a fenntartható fejlődés és zöld gazdaság kiépítésének elősegítésében. Legújabb írásukból a médiának a környezetre, jelenlegi ökológiai viszonyainkra gyakorolt hatását ismerhetjük meg. "Ami a média környezeti és ökológiai hatását illeti, szomorúan kell megállapítani, hogy a tömegmédiának hatalmas szerepe volt abban, hogy társadalmaink a fenntarthatatlan fejlődés irányába haladtak. A reklámiparával a média mindvégig a fogyasztói társadalom legfőbb támasza volt, és az ma is. Ahogy arra Oláh János a Környezetreklám konstrukktív ...
Tudományos napok a fenntarthatóságról a Pécsi Tudományegyetemen - kitörési irányok az ökológiai válságból
A virágzó mandulafa Janus Pannonius óta a műveltség pécsi szimbóluma. A mandulafa virágzásával egyidőben a Pécsi Tudományegyetem immár negyedszer rendezte meg magyar és külföldi tudósok részvételével a Mandulavirágzási Tudományos Napok konferenciasorozatát, az eseménnyel elindítva Európa Kulturális Fővárosának tudományos évadát.
Eurolevél az új uniós ökologó
Az elmúlt két hónap során csaknem 130 000 ember vett részt egy internetes szavazáson, amelynek során a három döntős közül választhatták ki az új EU-s ökológiai logót. A győztes pályaművet, az "eurolevelet", amely a szavazatok több mint 63%-át kapta, egy német diák, Dusan Milenkovic készítette. További információk az alábbi oldalon olvashatóak.
Sokat tisztultak, de egyelőre csak erős közepest kaptak hazai vizeink
Tisztábbak a tavaink és folyóink, mint tíz évvel ezelőtt, ami nagyrészt növényvédőszerek betiltásának köszönhető. A legtöbb folyó és tó azonban egy ötfokozatú skálán még mindig csak hármast kapna, és sok a hiányos adat is. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a közelmúltban összesítette a vizeink állapotát.
Nem ezt tanultuk földrajzból: az ember hatását mutatja az új világtérkép
Egyre jobban fogy az érintetlen területek száma a Földön, az ember környezetformáló tevékenysége már szinte mindenütt érzékelhető. Ezeket figyelembe véve állították össze a kutatók azt az új szemléletű világtérképet, amely a szárazföldeket az emberi hatások jellege alapján osztja fel.