Neander-völgyi ember
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Homo sapiens
- emberi evolúció
- ősember
- DNS
- evolúció
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Neandervölgyiek nyomait tárták fel Franciaországban
Ma is élnek olyan emberek, akiknek a feje a Neander-völgyiekére hasonlít
A Max Planck Intézet friss kutatása arról számol be, hogy még mindig élnek olyan emberek, akiknek fej- és agyformája a Neander-völgyiekére emlékeztet.
Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek
Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.
Hordákban és lándzsákkal vadásztak a Neander-völgyi emberek
Bonyolult, közös vadászati stratégiákat alkalmazhattak egy új kutatás szerint a Neander-völgyi emberek, ami felülírhatja az ezekről a korai emberekről kialakult eddigi elméleteket.
A Neander-völgyi ember génállományának megfejtőjét díjazták
Svante Pääbo svéd biológus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat tudományos kutatás és technológia kategóriában.
Nem volt erős harapása a neandervölgyi embernek
Nagyon mély lélegzetvételre volt képes a neandervölgyi ember, harapása azonban nem volt olyan erőteljes, mint azt eddig hitték - állapították meg német kutatók, akik a neandervölgyiek koponyaizomzatát számítógépes szimulációk segítségével hasonlították össze a heidelbergi és a modern emberével.
Tüzet használt az eszközkészítéshez a Neander-völgyi ember
Tüzet használt az eszközkészítéshez a Neander-völgyi ember mintegy 171 ezer évvel ezelőtt - állapította meg Olaszországban talált leletek alapján egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) mutatta be.
- címkék:
- Neander-völgyi ember
- tűz
- szerszám
- Címkefelhő »
A neandervölgyi ősök hagyatéka máig érezteti a hatását
Neandervölgyi ősök hagyatékát találták ma élő emberek DNS-ében és megállapították, hogy ez az örökség befolyásolhatja a napfényhez köthető jellegzetességeket, mint a hangulatot vagy az alvási mintát, írja az MTI.
Lassabban fejlődött a Neander-völgyiek agya, mint a miénk
Spanyol kutatók szerint a Neander-völgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.
A mai ember egy korai bevándorlási hullámáról tanúskodik egy új lelet
Jóval a modern ember ismert bevándorlása előtt is beáramlott egy rokon embercsoport Afrikából Európába egy német kutatócsoport genetikai vizsgálatai alapján.
Kiderült, mi történt a Neander-völgyi génjeinkkel
A Neander-völgyiek nagyjából 30 000 éve tűntek el, de kis darabkáik DNS formájában tovább élnek a modern emberi genomban szétszórva. Egy új tanulmány most kimutatta, hogy legközelebbi rokonaink nyomait lassanként eltünteti a természetes szelekció.
Mit adtak nekünk az ősemberek? Például nemi betegségeket
Genetikusok megtalálták a bizonyítékot arra, hogy a mai ember közvetlen őse, a Homo sapiens a Neander-völgyi embercsoporttól fertőződött meg azokkal a szexuális úton terjedő vírusokkal, amelyeket máig nagyon sok ember hordoz a szerveztében, és öntudatlanul is tovább fertőzi vele partnereit.
Nem tudtak kabátot készíteni a Neander-völgyiek
A korai emberfélékkel ellentétben, akik rájöttek, hogyan készítsenek maguknak párkaszerű ruházatot a hideg ellen, a Neander-völgyieknek valószínűleg azért nem sikerült átvészelniük a jégkorszakot, mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával - állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói.
Embert is ehettek a Neander-völgyiek
Létezett kannibalizmus az Észak-Európát lakó Neander-völgyiek között is a csontok vizsgálatát végző tudósok szerint.
Teljesen eltűnt a Neander-völgyi ember Y-kromoszómája
Először elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, és megállapították, hogy a kromoszóma DNS-e egyáltalán nem mutatható ki a modern emberben.
Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.
Köze lehet a Neander-völgyi embernek a nikotinfüggőségünkhöz
A Neander-völgyi embertől örökölt DNS szerepet játszhat a modern ember magatartásában, betegségeiben, növelheti vagy csökkentheti olyan tényezők kialakulásának a kockázatát, mint például a nikotinfüggőség vagy a depresszió - derítették ki amerikai kutatók.
Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.
Bizonyítékot találtak a modern ember és a Neander-völgyiek keveredésére
Egy román barlangban talált 40 ezer éves emberi állkapocscsont DNS-vizsgálata a korai európai modern ember és Neander-völgyi ember jóval közelebbi rokonságáról tanúskodik, és azt sugallja, hogy Európába érkezése után keveredett a Neander-völgyeikkel a modern emberek egy korai csoportja.
Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel
Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.
Nem ismerte fel a tűz jelentőségét a Neander-völgyi ember
A Neander-völgyi emberek azért halhattak ki, mert nem ismerték fel a tűz jelentőségét, ellentétben a modern emberrel - feltételezik amerikai kutatók.
- címkék:
- Neander-völgyi ember
- tűz
- Címkefelhő »
Először fedeztek fel Neander-völgyi sziklavéseteket
Először fedeztek fel Neander-völgyi embernek tulajdonított sziklavéseteket: Gibraltár egyik barlangjában legalább 39 ezer éves, kereszt alakú rovátkákra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Ötezer évig tarthatott a társbérlet a Neander-völgyiekkel
Akár ötezer éven át is egymás mellett élhetett Európában a Neander-völgyi és a modern ember, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez. A leletek szerint a Neander-völgyiek átvették a Homo sapiens bizonyos szokásait.
Bréking! Megtalálták az őskakit
Megtalálták Kula bácsi ősét. A lelet arról tanúskodik, hogy egykor élt közeli rokonunk, a Neander-völgyi ember gasztronómiai ízlése fejlettebb volt, mint gondoltuk.
Nem lehetett rasszista a Neander-völgyi ember
A Neander-völgyi ember genetikája unalmas volt a mai emberéhez képest. Bőrszínűk és a viselkedésük az idők folyamán csak minimális mértékben módosult.
- címkék:
- Neander-völgyi ember
- gének
- bőrszín
- Címkefelhő »
Időgépbe ültet egy rendkívüli combcsont
A modern embertől származó eddigi legkorábbi, mintegy 45 ezer éves DNS-szekvencia elemzése a véltnél későbbre helyezi a Neander-völgyiekkel való keveredés időpontját.
Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!
A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.
Mire jók a Neander-völgyi génjeink?
A Neander-völgyi ember most elkészült, eddigi legjobb minőségű genomszekvenciája lehetővé teszi a pontosabb összehasonlítást a modern ember, illetve a gyenyiszovai ember DNS-ével. Az eredmények megerősítik a korábbi gyanút, hogy a korai emberek közt sok keveredés lehetett. Az is kiderült, hogy egyes ázsiaiak a Neander-völgyiektől örökölték a napsugárzás elleni fokozott védelmet.
Még közelebb került hozzánk a Neander-völgyi ember
Egy új kutatás szerint bebizonyosodott az a korábbi sejtés, hogy a Neander-völgyiek eltemették halottaikat.
Ismeretlen fajjal lépett félre a gyenyiszovai ember
Szokatlan DNS-részeket talált a gyenyiszovai ember örökítőanyagában egy amerikai kutató. Ezek nagy valószínűséggel egy eddig ismeretlen emberfaj DNS-éből származhatnak.
Neander-völgyi vírusokat találtak rákbetegekben
Az ősi vírusok félmillió éve épültek be a két emberfaj közös ősébe, és lehet, hogy még ma is betegségeket okoznak.
- címkék:
- Neander-völgyi ember
- vírusok
- Címkefelhő »
Rákos Neander-völgyit találtak
Amerikai kutatók egy napjainkban gyakori csonttumor jeleit fedezték fel egy Horvátországban talált 120 000 éves Neander-völgyi bordacsonton.
Rejtély, ki tenyerelt a barlang falára
Az utóbbi években kiderült, hogy Neander-völgyi rokonaink nem is voltak olyan primitív barlanglakók, mint korábban gondolták. Több kutató szerint elvont gondolkodásra, így a művészetek gyakorlására is képesek voltak.
Neander-völgyit klónozna a Harvard professzora
A Harvard Egyetem orvosi karának professzora, George Church szerint lehetséges lenne egy Neander-völgyi bébi klónozása, feltéve, hogy találna olyan nőt, aki hajlandó lenne kihordani a terhességet.
Csúcsfegyverekkel irtottuk ki testvérfajunkat
Dél-Afrikában felfedezett, finoman megmunkált kőszerszámok írhatják át a kőkorszaki technológia történetét. A kis pengék és dárdahegyek sok ezer évvel korábban készültek, mint az eddig feltárt leletek, és fejlettebbek, mint a Neander-völgyiek későbbi kőeszközei.
Hosszú volt az út a haláltól a temetőkig
Bár az emberősök halálfogalma már hárommillió éve kialakulhatott, az első igazi temetőkre csak 14 ezer évvel ezelőttről találni példákat. Ekkoriban kezdtek az emberek letelepedni, ekkoriban alakult ki a mezőgazdaság és a vallás.
Megfejtették a legújabb emberfaj genomját
Tisztázhatják a Neander-völgyi és a mai emberekkel rokon korai emberek kapcsolatát a Science folyóiratban közölt legfrissebb eredmények.
Gyógynövényekkel kezelték magukat a Neander-völgyiek
A mai Spanyolország területén élt Neander-völgyiek nemcsak sokféle nyers és főtt növényt ettek, de tudatosan használták ki egyes növények tápláló és gyógyító hatását, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Meglepetés a legrégibb barlangrajzoknál
Jóval régebbiek lehetnek egyes spanyolországi barlangrajzok, mint eddig gondolták. Lehet, hogy nem is a modern emberek készítették őket.
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.
Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?
Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a Neander-völgyiekről feltárt bőséges leletanyagra támaszkodva.
Az éghajlatváltozás pecsételhette meg a Neander-völgyi ember sorsát
Az éghajlatváltozás okozhatta a Neander-völgyi emberek eltűnését, állítják amerikai antropológusok, akik vizsgálataikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Harmincezer éve léteznek a modern nagyszülők
Százezer évvel ezelőtt már bölcs öregembernek számított az, aki megérte a harminc-negyven éves kort. A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a tapasztalatokat átadó, a gyermekek családját támogató nagyszülői szerep csak a modern embereknél alakult ki. Az újabb kutatásokból azonban kiderült, hogy már a Neander-völgyieknél is fontosak lehettek a nagyszülők a csoportok életében.
Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában
Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.
Tollakkal dekorálhattak a Neander-völgyiek
Új leletek alapján elképzelhető, hogy madártollakat használtak díszítésre a Neander-völgyiek. Az eredmények erősítik az elképzelést, miszerint a Neander-völgyiek nem pusztán vademberek voltak, hanem fejlett kultúrával rendelkeztek.
A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából
Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Az ember a legdagadtabb főemlős
Őseink túlélési esélyeit jelentősen megnövelte a tápanyagraktárként felhalmozódott zsír. A nálunk sokkal izmosabb Neander-völgyi emberek vesztét valószínűleg részben a túlzottan húsra specializált táplálkozás és a rajtuk lerakódó meglehetősen kevés zsírszövet okozta. Az energiában gazdag szövet nagy szerepet játszott az ember gondolkodással kapcsolatos képességeinek fejlődésében is.
A Neander-völgyi ember gyakran váltogathatta szexuális partnereit
A Neander-völgyi ember legalább egy vonatkozásban, a nemi partnerei számában lekörözte a ma emberét - állítják brit kutatók, akik az emberfélék négy képviselőjének ujjcsontjait vizsgálták.