Nature
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Jéki László
- faj
- Föld
- tudomány
- kutatás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felrobbant a kísérleti mágnes, nem is hinné, mekkora szerencsére
Egy váratlanul jól elsült laboratóriumi balesetnek köszönhetően egy több mint fél évszázados kvantumfizikai problémát sikerült megoldani. Az eredmény a kvantumszámítógépek építésében is áttörést hozhat.
Csak igen későn vált lakható bolygóvá a Föld
Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.
"Vaseső" hullik az égből egy távoli bolygón
"Vaseső" hullik az égből egy távoli exobolygón a Halak csillagképben, amely a Földtől egy 390 fényévnyi távolságra fekvő csillag körül kering.
Az „őrült húszas évek” volt az egyik legboldogabb évtized
Két évszázad könyvei és újságcikkei nyelvezetének elemzésével egy nemzetközi kutatócsoport az előző századfordulót, a 1920-as és a 2000-es éveket találta az elmúlt 200 év legboldogabb korszakának.
A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szűréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.
- címkék:
- fizika
- ELTE
- Nature
- Címkefelhő »
WWF: hozzá kell látni a folyók helyreállításához
Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.
Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken
Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.
Újabb fenyegetést jelent a korallzátonyok pusztulása
A korallzátonyok elvesztése kétszeresére növelné a tengerpart menti áradások okozta károkat és megháromszorozná a viharok keltette hullámok pusztítását amerikai kutatók szerint.
Titokzatos vírusokat találtak az óceánban
Nem vitás, hogy az óceán „forgalmas" egy hely, egyetlen milliliter vízben akár 10 millió vírus is rejtőzhet. Kutatók egy csoportja most egy olyan víruscsaládra akadt, amely idáig ismeretlen volt az emberiség számára. Az újonnan talált vírusokat övező rejtélyt csak fokozza, hogy normál laboratóriumi tesztekkel nem mutathatók ki, így az is lehet, hogy akár az óceánokon kívül is jelen lehetnek, sőt, talán még bennünk is megtalálhatók.
Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- felfedezés
- MTA
- Nature
- Címkefelhő »
A víz memóriája, avagy a homeopátia egyik legnagyobb blöffje
Bár a homeopátiát a 18. század végén találta ki Samuel Hahnemann német orvos, a „gyógymód” követőinek egészen az 1980-as évek végéig kellett várniuk, hogy megjelenjen az elképzelésük első tudományosnak látszó alátámasztása. A szinte végtelenségig hígított anyag azért hat, mert a víznek memóriája van, és ezért emlékezik a valaha benne feloldott anyagra. Ráadásul a víz memóriájáról szóló tanulmány nem kisebb folyóiratban jelent meg, mint a Nature-ben.
Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása
Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása - állapította meg a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.
- címkék:
- Hold
- világűr
- égitest
- Nature
- Címkefelhő »
A terhes nőt sem kímélték az őskori gyilkosok
Tízezer éve lemészárolt emberek maradványaira bukkant egy kutatócsoport a kenyai Turkana-tó nyugati részén. Kevés őskori konfliktusra utaló leletet sikerült eddig feltárni, ezért is számítanak fontosnak a megtalált fosszilizálódott csontvázak.
- címkék:
- gyilkosság
- lelet
- csontváz
- mészárlás
- őskor
- Nature
- Címkefelhő »
Genetikus, atomszakértő és nőjogi harcos is az év emberei között
Genetikust, nőjogi harcost, atomszakértőt és diplomatát is az év emberei közé választott a Nature című tekintélyes tudományos folyóirat 2015-ben.
- címkék:
- tudomány
- év embere
- Nature
- Címkefelhő »
Inkább környezeti tényezők számlájára írható a rák
Nagyrészt környezeti tényezők számlájára írható a rák, nem csupán szerencse kérdése egy új kutatás szerint, mely a Nature brit tudományos lapban jelent meg.
- címkék:
- egészség
- rák
- Nature
- Címkefelhő »
Nagy veszélyben a tundra élővilága
Gyorsul a felmelegedés az északi-sarkvidéki tundrán, mert a növekvő növényzet maga is erősíti a változást - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Forró Marsra hasonlít a pehelykönnyű exobolygó
Egy 200 fényévre található, Mars-méretű exobolygó a legkönnyebb, amit eddig tudósok valaha felfedeztek egy „normális” csillag körül – írja a Nature magazinban megjelent kutatás.
A tudomány igenis lehet cuki
Az ünnepek alatt a legtöbb embert elönti valami különös melegség, és fogékonyabbá válik a szép és aranyos dolgokra. Valószínűleg így lehettek ezzel a rangos Nature magazin szerkesztői is, akik összeállították 2014 legcukibb, a tudomány számára számtalan hasznot hozó állatainak (és robotjainak) tízes toplistáját.
Nem sikerült megismételni a botrányos őssejtkutatás eredményeit
Egyelőre nem sikerült megismételni annak a japán-amerikai őssejtkutatásnak az eredményeit, amelyben meghamisították a kutatási adatok egy részét.
- címkék:
- őssejtkutatás
- Nature
- RIKEN
- Címkefelhő »
Megnevezte 2012 legfontosabb tudósait a Nature
Rolf-Dieter Heuer német fizikust, a CERN főigazgatóját, Adam Steltznert, a NASA Curiosity nevű marjárója landolásának irányítóját, Cynthia Rosenzweig amerikai klímakutatót és a l'aquilai földrengés veszélyeit alábecsülő olasz illetékest, Bernardo De Bernardinist is az év 10 legfontosabb tudósa közé sorolta a Nature legújabb számában.
- címkék:
- Nature
- tudósok
- 2012
- Címkefelhő »
Szénadóval a szakadék ellen
Több ezer milliárd dollárra tehetne szert az Egyesült Államok szövetségi költségvetése, ha tonnánként mintegy 4500 forintnak megfelelő összeggel megadóztatnák a szén-dioxid-kibocsátást. A szokatlan megoldással el lehetne kerülni az egyébként automatikusan életbe lépő megszorításokat, és zöldebbé lehetne tenni az országot.
Túl gyorsan nő az óceán New Yorknál
Kevésnek tűnik az évi 2 milliméter, de szinte másfél méter lehet belőle az évszázad végére. A grönlandi jég olvadásából származó hideg víz lelassítja a tengeráramlatokat: emiatt emelkedik a tengerszint az USA atlanti partján.
Plagizálással vádolják az új román kormányfőt
A Nature magazin szerint Victor Ponta a jogtudományi doktori dolgozatának több mint felét egy tanára munkájából másolta. Ponta szerint az államfő áll a hír mögött, és nevetségesnek nevezte, hogy a természettudománnyal foglalkozó Nature most egy jogi témával foglalkozik.
- címkék:
- Victor Ponta
- Románia
- plágium
- Nature
- Címkefelhő »
Schmitt doktorijának elvételét méltatja a Nature folyóirat
Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem rektorát méltató szerkesztőségi cikket közölt honlapján a világ egyik legjelentősebb természettudományi folyóirata, a Nature. A lap Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök plágiumügyének kezeléséért dicséri a rektort.
Elitalakulatok védték a kiszáradó esőerdőt
Gyorsabban nő az amazonasi őserdő, mint amire a kutatók számítottak. A fák valószínűleg az egyre bőségesebb szén-dioxidot hasznosítják, viszont a sok esetben illegális fakitermelés miatt már véglegesen felborult a térség klímája.
Független vizsgálatot követelnek Fukusimában
A japán parlament két tagja a Nature-ben követeli, hogy államosítsák a fukusimai erőművet, mert szerintük csak így derülhet ki a teljes igazság a nukleáris katasztrófáról. A tudományos folyóirat szerkesztőségi cikkben áll ki a történtek független kivizsgálása mellett. A magyar szakértő szerint is számos hibát vétett az üzemeltető Tepco, ám a Nature cikkei pontatlanságokat tartalmaznak.
Lenyűgöző vulkánkitörés az év tíz tudományos képe között
A chilei Puyehue-Cordón Caulle vulkán vöröslő hamufelhője gyönyörű természeti jelenség volt, bár a környékről kitelepített több ezer ember ezt nyilván másképp látta. A képet a Nature című brit tudományos lap az év fotói közé választotta.
- címkék:
- Nature
- 2011
- év tudományos fotói
- Címkefelhő »
Aggódó magyar természettudósokról ír a Nature
A világ egyik legjelentősebb természettudományi folyóirata, a Nature is arról ír, hogy a magyar kormány egy budapesti történelmi épületet, melyet az 1989-es rendszerváltozás után a Magyar Természettudományi Múzeum otthonául jelöltek ki, most egyetemmé alakítana át, ahol katonák és rendőrök oktatása folyna.
Könnyebben szabályozhatók a társadalmi hálók, mint a sejthálózatok
Az erdélyi származású világhírű hálózatkutató, Barabási Albert-László és kollégái úttörőnek számító lépést tettek a bonyolult, önszerveződő rendszerek - mint például egy sejt genetikai hálózata vagy egy társadalmi háló - szabályozhatóságához vezető úton.
Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember
Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
Már őssejtek sem kellettek
A Stanford Egyetem kutatóinak első alkalommal sikerült átalakítani felnőtt szervezetből származó sejteket más típusú sejtekké, közvetlen módon. Az eljárás különlegessége, hogy kihagyták azt a köztes fázist, amely az őssejtekre jellemző, és amelyben a sejtek genetikai óráját visszaállítják. Egy közérthető hasonlattal élve: a sejtek fejlődését egyszerűen más mederbe terelték. Meddig lehet egyszerűsíteni a sejtek egymásba való átalakítását?
Az első színek a dinoszauruszok világából
A dinoszauruszokról készült rajzok színei eddig főképp a rajzoló fantáziáján múltak. Most első alkalommal sikerült meghatározni, hogy valójában milyen színűek voltak a tollak 120 millió éve létezett állatokon. Az is kiderült, hogy az első tollak díszítésre, nem pedig repülésre vagy hőszigetelésre szolgáltak.
Hol tart a tudomány 2020-ban?
Ahogy egyre több genetikai kockázati tényezőt azonosítanak, úgy növekszik majd az érdeklődés az embriószelekciós lehetőségek iránt. A gyógyszerfejlesztés tovább globalizálódik, és senki sem fog meglepődni egy kínai tulajdonban lévő nagy, multinacionális gyógyszergyár felbukkanásán. Az új gyógyszerek egy része egészen komplex rendszer lesz: például érzékelik a közelben lévő tumort, ahová befúrják magukat és kibocsátják hatóanyagaikat. Nagy előrelépés várható a bennünk élő, az egészségünket alapvetően befolyásoló baktériumközösség kutatásában is. A Nature összeállítása a következő tíz év tudományos tendenciáiról.
Az év tudományos fotói a Nature szerint
A Nature című brit tudományos hetilap különszáma év végi összeállítást közöl 2009 legjobb tudományos fotóiból. A képek zöme az élővilággal és a világűrrel kapcsolatos: több különleges, korábban ismeretlen tengeri faj mellett részletgazdag képet láthatunk például egy vírusról és a Tejútrendszer központjáról is.
- címkék:
- Nature
- természetfotók
- Címkefelhő »
Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét
Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai előtt is.
Biometrikus azonosítás - jövő, már a jelenben
Akár útlevélről, hitelkártyáról, laptopról, mobiltelefonról vagy vásárlásról legyen szó, egyre gyarapszik azon módszerek felhasználási köre, melyek anatómiai sajátosságaink vagy viselkedési mintázatunk alapján állapítják meg személyazonosságunkat. A biometrikus eljárások a legtöbb szakértő szerint jóval biztonságosabb azonosítást tesznek lehetővé, és nehezebb feltörni őket; az újabb érzékelők például képesek megkülönböztetni a halott ujjat az élőtől. A témával kapcsolatos leggyakoribb kérdések és válaszok a Nature összeállításában.
- címkék:
- Németország
- útlevél
- Nature
- Címkefelhő »
Magyar eredmény: kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai
Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete munkatársainak meghatározó részvételével működő nemzetközi kutatócsoport új magyarázatot talált arra, hol és hogyan keletkeztek az üstökösök kristályai. Eredményeiket a Nature közölte.
- címkék:
- üstökösök
- magyar kutatók
- Nature
- MTA
- Címkefelhő »
Megtalálták az óriáskígyók óriását Dél-Amerikában
A paleontológusok egy csaknem 13 méteres óriáskígyó ősmaradványára bukkantak Kolumbiában. Ez a valaha létezett legnagyobb ismert kígyó. A hüllő fölfedezése önmagában is szenzációs, de az állat méretei alapján a trópusok múltbeli éghajlatára is következtetni lehet.
Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai
Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.
Evo-devo - a genetika és az evolúciókutatás új részterülete
Az evolúciós fejlődésbiológia (az egyedfejlődési folyamatok evolúciójának kutatása) vagy röviden "evo-devo" (az angol evolution of development kifejezésből) napjaink biológiájának egyik új, rendkívül gyorsan fejlődő területe. Az evo-devo összehasonlítja a különböző élőlények fejlődési folyamatait, és az eredmények alapján megkísérli meghatározni a szervezetek közti leszármazási kapcsolatokat, a közös ősöket és a fejlődési folyamatok evolúcióját. Darwin közelgő 200. születésnapja alkalmából a Nature összeállítására alapozva tekintjük át az evolúciókutatás egyik legígéretesebbnek tűnő ágát.
Az Erő már működik, de lézerkard még nincs - fantasztikus tudomány 2008-ban
A 2008-as év is bizonyította, hogy az igazi tudományos eredmények izgalmasabbak a legjobb sci-fi-kütyüknél is. Elkészült a világ legerősebb anyaga, az önmagát építő áramkör és az emlékező ellenállás, és nagy lépést tettek a láthatatlanná tévő varázsköpenyhez. A sztár persze a nagy hadronütköztető volt, amely sajnos mindjárt le is állt, de a világ legerősebb számítógépes hálózata már ott várakozik mögötte. S bár a gondolattal való mozgatás már megy, a lézerkardot idén is hiányoltuk.
Az emésztéshez nem a bélbaktériumok, hanem a génjeik kellenek
A bélrendszerünkben élő "jó" baktériumok nélkül nem tudnánk megemészteni a táplálékot. Joggal gondolhatnánk, hogy valamennyiünkben ugyanaz a baktériumkészlet szolgáltatja az emésztéshez szükséges vegykonyhát. A Nature-ben megjelent új kutatásból azonban kiderült, hogy ez csak részben igaz.
- címkék:
- kutatás
- emésztés
- Nature
- Címkefelhő »
Kétszáz évvel Darwin után még mindig rejtély a csoportszelekció
Az elmúlt évtizedekben "beleverték" a biológushallgatókba, hogy a természetes szelekció nem a csoport érdekeit figyelembe véve működik. A modern darwinizmus egyik alaptétele volt, hogy a szelekció az egyedeket "látja", és a bennük lévő géneken keresztül hat rájuk. Richard Dawkins etológus és neves elméleti biológus "önző gén" elméletében egyenesen odáig ment, hogy az élőlények csupán a gének "hordozóeszközei", és a gének a saját túlélésüknek kedvező irányba alakulnak az evolúció folyamán. Ezekbe az elképzelésekbe nemigen fér bele az önzetlenséget feltételező csoportszelekció, mégis egyre több kutató és elméleti szakember kezdi elfoggadni ...
Jöjjön már Rudi és mecseki dínók is: hazai őslények feltámasztása
A mamut "feltámasztásáról" megjelent hírek kapcsán összegyűjtöttünk néhány rég kihalt fajt, amelyek valaha fontos szerepet töltöttekbe a Kárpát-medence élővilágában - és amelyek "felélesztése" Magyarországon talán a mamuténál is nagyobb szenzáció lehetne. Bár e fajok kihalása óta a környezeti tényezők teljesen megváltoztak, és egyetlen példány helyett egy teljes populációt kellene létrehozni, eljátszottunk a gondolattal, milyen megfigyeléseket végezhetnénk velük kapcsolatban.
Mamutgyártás lépésről lépésre - a jégkori óriás feltámasztásának nehézségei
Michael Crichton 1990-ben megjelent Jurassic Park című regényében egész elképzelhető módon dolgozza ki a rég kihalt dinoszauruszok életre keltésének lehetőségét, pedig akkoriban a leghosszabb meghatározott genetikai állomány, azaz genom egy vírusé volt. Azóta óriásit fejlődött a szekvenálási technika, és elkészült több száz állat, illetve az ember genomszekvenciája. Pár napja pedig bejelentették, hogy majdnem teljes egészében meghatározták egy kihalt állat, a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) örökítőanyagának bázissorrendjét. Vajon tényleg megvalósítható a kihalt állatok eddig csak a fantasztikus művekből ismert föltámasztása? EEzt ...
Felfedezték a legősibb teknős maradványait
Kínában felfedezték az eddig ismert legősibb és legprimitívebb teknős maradványait. A 220 millió évvel ezelőtt élt hüllő mintegy 14 millió évvel idősebb, mint a korábban ismert legrégibb teknőslelet. Az állat fogazattal, teljesen kifejlett hasi páncéllal és alakulófélben lévő hátpáncéllal rendelkezett, ami új, fontos információt jelent a teknősök evolúciójának feltérképezésében.
- címkék:
- Kína
- hüllő
- hiányzó láncszem
- Nature
- Címkefelhő »
Globális felmelegedés helyett jégkorszak jöhet - egy másik vélemény
Egy brit és egy kanadai kutató véleménye szerint a Föld keringési pályájában menetrendszerűen bekövetkező eltolódásoknak mostantól számítva több ezer évig tartó jégkorszakot kellene előidézniük. Ennek kialakulását azonban minden bizonnyal megakadályozzák az emberi közreműködéssel a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok.
- címkék:
- Föld
- klímaváltozás
- atmoszféra
- Nature
- Címkefelhő »
Hatszáz évente jöhetnek nagy cunamik
2004. december 26-án egy cunami több mint 280 ezer embert ölt meg az Indiai-óceán körüli térségben. Korábbi nagy cunamiknak nincs nyoma az érintett országok néhány száz éves írott történelmében. A Nature nemrég két geológuscsoport kutatási eredményeit közölte: hajdani óriáscunamik nyomait tárták fel Thaiföldön és Szumátrán.
Összeomlóban egy sarkvidéki tápláléklánc
Az éghajlat felmelegedése veszélyezteti a Norvégiában élő lemmingeket, ami már eddig is több ragadozóállomány csökkenését válthatta ki - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában.
- címkék:
- klímaváltozás
- éghajlat
- Nature
- Norvégia
- Címkefelhő »