Nature
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Jéki László
- faj
- Föld
- tudomány
- kutatás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mi lesz veled, atomhulladék?
Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzőinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is előszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetűvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentőségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.
Megidézték Maxwell démonát
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettől eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második főtétele ennek ellenkezőjét mondja ki.
A tejfogyasztás lenyűgöző története
A dél-szudáni dinkák mindennél többre becsülik marháikat. Állítólag négyszáz különböző szavuk van a szarvasmarhára. A Kenyában és Észak-Tanzániában élő maszájok úgy tartják, hogy a Föld összes marhája az istenek ajándéka számukra, és ennek megfelelően igen nagy becsben tartják őket. A dél-afrikai zuluk, xoszák és szvázik jellegzetesen csíkozott úgynevezett nguni teheneinek mintáját pedig már az előkelő belsőépítészek is nagyra értékelik. Az összes pásztorkodó nép tagjai fogyasztanak tejet - ami csak első hallásra tűnik magától értetődőnek. A laktóz-tolerancia kialakulása Afrikában a genetikai összecsiszolódás lenyűgöző története.
Fény derülhet a balul sikerült brit gyógyszerkísérlet okára
Nagy port kavart tavaly márciusban az a nagy-britanniai gyógyszervizsgálat, melyben kis híján hat férfi vesztette életét. A legújabb adatok alapján az okozhatta a gondot, hogy a klinikai próbákat megelőző állatkísérletekben szereplő állatok "túl tiszták" voltak. A kutatók szerint a kísérleti állatokban nem alakul ki a megfelelő fehérvérsejt-készlet, mivel a laborkörülmények között védve vannak a fertőzésektől - írja a Nature online hírportálja.
- címkék:
- fény
- alap
- Nature
- Címkefelhő »
Óriási lépések a nanovilágban
Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretű biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élő sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és előállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.
- címkék:
- Jéki László
- szenzor
- Yale Egyetem
- Nature
- Címkefelhő »
Denevérek iránytűvel
Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.
- címkék:
- Jéki László
- denevér
- faj
- iránytű
- Nature
- Címkefelhő »
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerősítették az elméleti lehetőséget.
Hazai kutatók jelentős eredménye az immunitás vizsgálatában
A "hét legforróbb közleményeként "jelent meg Dr. Mócsai Attila és munkatársainak cikke az immunológia tudományának legnagyobb tekintélyű szaklapjában, a Nature Immunology-ban. A Semmelweis Egyetem és a San Fransisco-i University of California kutatóinak közös munkája a szaklap decemberi számát gazdagítja. A kutatók egy olyan sejten belüli jelátviteli ("kommunikációs") folyamatról derítettek ki új részleteket, amely alapvető jelentőségű lehet a gyulladásos folyamatok megértésében.
Hogyan működik a tinédzser-agy?
A tizenévesek agyműködését vizsgáló agykutatók azt találták, hogy olyan mértékű átrendeződés megy végbe az agyban ezidőtájt, ami felelős lehet a túlzott kockázatvállalásért, újfajta élmények kereséséért, vagy éppen az alkalmatlan válaszreakciókért. Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a kockázatkereső magatartás bele van programozva a serdülők agyába, ami a pszichológusok hozzáállását is megváltoztatja a "problémás" gyerekekhez.
- címkék:
- tizenéves
- agyműködés
- Nature
- Címkefelhő »
Robotkart mozgató idegsejtek
Egyre több kutatás zajlik a lebénult emberek életkörülményeinek javítása érdekében. Ezek a próbálkozások idegrendszerünk bámulatos rugalmasságát, példátlan alkalmazkodó képességét igyekszenek kihasználni: gondolataink elektromos jelekké formálásán keresztül idegsejtjeink képessé válhatnak mechanikai eszközök mozgatására. A Nature összefoglalója a kutatási terület jelenlegi helyzetéről és a közeljövő alkalmazási lehetőségeiről.
- címkék:
- A klinika
- Nature
- Címkefelhő »
Korábbi előadónk a Nature-ben
A Nature nemrég publikált egy tanulmányt, melynek elkészítésében Fodor Zoltán fizikus, az ME korábbi előadója is közreműködött. A kutatást ő maga foglalta össze.
Zöld tüzek, zöld terror
Mi késztethet arra környezetvédőket, hogy laboratóriumokat gyújtsanak fel? Emma Marris, a Nature tudósítója a radikális zöldek indítékait vizsgálja. E csoportokat az FBI egyenesen "terroristának" minősíti.
- címkék:
- Jakabffy Éva
- tűz
- környezetvédő
- FBI
- Nature
- Címkefelhő »
Magyar agykutatók új eredményei az endokannabinoid rendszerről
Magyar agykutatók a közelmúltban megjelent cikkükben újabb részletekkel gazdagították az endokannabinoid rendszerről alkotott képünket. Katona István és munkatársai az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből (KOKI) a Journal of Neuroscience című rangos idegtudományi szaklapban tették közzé eredményeiket.
- címkék:
- Stevens
- Lola
- Nature
- Címkefelhő »
Új eljárás mentheti meg az amerikai őssejtkutatást
Kisebb botrány alakult ki egy nemrég publikált eljárás miatt, mely új alapokra helyezheti az embrionális őssejtkutatást.
- címkék:
- őssejtkutatás
- Nature
- Címkefelhő »
Új adatok az indonéz családot kiirtó madárinfluenza-vírusról
Amint arról az egész világsajtó beszámolt, idén szinte egy teljes család esett áldozatul a madárinfluenza vírusnak Indonéziában. A vírus a családon belül emberről emberre terjedt, s ezalatt mutációkat halmozott fel. Az adatokhoz azonban igen nehéz hozzáférni.
- címkék:
- Indonézia
- A vírus
- Nature
- Címkefelhő »
A gének hozzáférhetőségének alapjai
A géntechnológia már régóta képes olyan bonyolult és összetett folyamatok megvalósítására, amilyen például a klónozás. Ám a mai napig feltáratlan maradt, hogy maga genetikai információ pontosan hogyan is képes érvényre jutni bármely élő szervezetet esetében.
- címkék:
- gének
- hozzáférhetőség
- Nature
- Címkefelhő »
Újra az őssejt-helyzetről
Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush megvétózta azt az új törvényjavaslatot, mely az USA-ban lehetővé tette volna az emberi embrionális őssejtkutatásnak a jelenleginél szélesebb körű finanszírozását állami pénzekből. Bush döntése ellentétes az Európai Unió nemrégiben megszületett és széles körben támogatott álláspontjával, miszerint új támogatási formák alapjait készítik elő az európai őssejtkutatás hatékony finanszírozására. A Nature közelmúltban megjelent összefoglalója alapján mi is visszatérünk az őssejtkutatás és a politika kapcsolatára.
Embrionális áttörés
Amerikai kutatóknak sikerült az embriók károsítása nélkül kinyerniük és életben tartaniuk olyan emberi sejteket, amelyekből embrionális őssejtvonalakat hoztak létre. A Nature legutóbbi számában bemutatott eljárással megoldódhatnának az embrionális őssejtekkel kapcsolatos etikai problémák - ehhez azonban az ellenzők nagyobb kompromisszumkészsége is szükséges.
- címkék:
- USA
- áttörés
- sejt
- Nature
- Címkefelhő »
A hatodik érzék nyomában
Élénk kutatások folynak a lebénult emberek életkörülményeinek javítását szolgáló módszerek fejlesztésére. Ezek egyike az agy saját mozgáskoordinációs központjait célozza. E központok megfelelő műszerekkel történő összekötése lehetővé teheti a betegek számára, hogy pusztán a gondolataikkal képesek legyenek akár művégtagok mozgatására is. A megvalósítástól már csupán egyetlen tényező választja el a kutatókat: a köznyelvben hatodik érzéknek nevezett jelenség megértése.
- címkék:
- kutatás
- érzék
- Nature
- Címkefelhő »
Kényszerű megoldásként alakult ki a sejtmag
A közelmúltban új elmélet látott napvilágot a sejtmag eredetéről. Eszerint a genetikai állományt védő sejtalkotó megjelenése kényszerű megoldás volt az ősi sejtek világában bekövetkezett problémára.
- címkék:
- March Engineering
- Nature
- RNS
- Címkefelhő »
Gyilkosság a dzsungelben
Illegális aranybányászok meggyilkoltak két őrt a Francia Guyana-i Nouragues természetvédelmi rezervátumban. A tragikus esemény miatt evakuálták a területen elhelyezett kutatóállomás munkatársait.
- címkék:
- Bodrogi Lilla
- gyilkosság
- esőerdő
- Nature
- Címkefelhő »
A tudomány a futball szolgálatában
Az elmúlt hónapban a futball-láz megfertőzte a Földet. A Nature online hírportálján is számos cikk jelent meg a labdarúgással kapcsolatban. Néhány hír a legérdekesebbek közül.
- címkék:
- Föld
- tudomány
- Nature
- Címkefelhő »
Ki vagyok én? - Az identitás problémája biológusszemmel
A többsejtű szervezeteket felfoghatjuk úgy, mint az egymással versengő sejtek populációinak csataterét. Claire Ainsworth-nek a Nature-ben megjelent ismeretterjesztő cikke azt fejtegeti, miként szivárgott be a fenti gondolat az immunológiába és a rákkutatásba.
- címkék:
- Markó Károly
- identitás
- Nature
- Címkefelhő »
Gének, anyagcsere, öregedés
Új eredmények alapján is feltételezhető a kapcsolat a genom instabilitása, az anyagcsere és az öregedés között. A SIR-géncsalád egyre mélyebb megismerése révén új utak nyílhatnak a genom épségének megőrzéséhez és a sejtek öregedésének lassításához.
- címkék:
- Markó Károly
- biológia
- Nature
- Címkefelhő »
Eunuchok lábnyomában?
Az európai tudományfinanszírozásban gyökeres változtatásokra van szükség - figyelmeztet Christopher Patten egykori EU-biztos. Az írás rövidített változatát most honlapunkon olvashatja.
- címkék:
- Nature
- írás
- eunuch
- Címkefelhő »
Agyunk, mint kvantumszámítógép
Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agyműködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.
A könnyebbik út? - Kísérleti állatok utolsó percei
A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
- címkék:
- USA
- Egyesült Államok
- állatok
- Nature
- Címkefelhő »
A kórokozók feldolgozásának rejtélye
Hogyan lehetséges, hogy csak azokból az emésztést végző sejtszervecskékből kerülnek a sejtfelszínre bizonyos molekulák, amelyek eredetileg kórokozókat, és nem "rendes" táplálékot tartalmaztak? A Nature-ben közölt új eredmények izgalmas kérdéseket vetnek fel arról, mi lehet az antigén-feldolgozás szerveződési egysége.
- címkék:
- April
- P.
- Nature
- Címkefelhő »
A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással
Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.
- címkék:
- Ardipithecus
- csimpánz
- faj
- ős
- Nature
- Címkefelhő »
Macskák és a madárinfluenza
A közelmúltban végzett vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a macskáknak fontos szerep jut a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes, H5N1-es változatának járványtanában. A felfedezés jelentősége miatt holland kutatók arra vállalkoztak, hogy rendszerezik az ezzel kapcsolatos elérhető információkat, és felhívják az illetékes szervezetek figyelmét: újabb óvintézkedésekre van szükség az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzet elkerülésének érdekében. A Nature-ben megjelent tanulmány összefoglalója.
- címkék:
- madárinfluenza
- macska
- Nature
- Címkefelhő »
Őssejtek és a politika
Az embrionális őssejtek kutatása szép reményekre jogosít a betegségek természetének jobb megértését és kezelését illetően. Vallási, etikai okok miatt mégis sokan tiltakoznak az őssejt-kutatás ellen. Két új eljárás most segíthet áthidalni ezeket az aggályokat.
A petesejt titkai
A tavalyi év végén kitört "őssejtbotrány" némileg visszavetette a terápiás klónozás dinamikus fejlődését, ám a kutatók többségének hite és lelkesedése a technológia jövőjét illetően töretlen. A Nature összeállításában olyan lehetőségekről olvashatunk, amelyekkel a klónozás során nélkülözni lehetne a kritikus tényezőt, a petesejtet.
- címkék:
- Carina
- Bodrogi Lilla
- Dennis
- titok
- petesejt
- Nature
- Címkefelhő »
A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése
Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...
- címkék:
- Bodrogi Lilla
- kromoszóma
- faj
- Nature
- RNS
- Címkefelhő »
Megtalálták az eddig ismert legprimitívebb kígyót
Egy Patagóniában talált kréta időszaki ősmaradvány arra utal, hogy a kígyók nem tengeri állatoktól származnak, hanem a szárazföldön alakultak ki.
- címkék:
- Patagónia
- kígyó
- szárazföld
- Nature
- Címkefelhő »
Számítástudomány 2020-ban
Merész dologra vállalkozott a Nature, a rangos tudományos hetilap: terjedelmes összeállítást közölt arról, milyen helyzetben lesz a számítástudomány 2020-ban. Az egyre növekvő adatáradat és a rendszerszintű tudomány egyaránt támaszt igényeket a hardver, szoftver, algoritmusok és az elmélet területén. 2020-ra ennek több következménye lesz, de az már ma is látható, hogy az internet sebessége nem tart lépést az adatmennyiség bővülésével. A megosztott számítások viszont új, megoldandó kérdéseket vetnek fel a biztonságot, a szabad hozzáférést és a költségviselést illetően.
A klinikai vizsgálatok eredményeinek manipulációi
Az orvosi folyóiratokat vizsgáló felmérések szerint megalapozott, amitől sokan tartanak: a klinikai próbák során nem minden történik a lehető legtisztességesebben. Jim Giles, a Nature-ben megjelent cikk szerzője azokkal beszélgetett, akik a folyamatok átláthatóságáért küzdenek.
- címkék:
- March Engineering
- A klinika
- Nature
- Címkefelhő »
IQ és az agyfejlődés: meglepő eredmények
Amennyiben intelligenciánkat részben genetikai hatások határozzák meg, felmerül a kérdés, hogy agyunk fejlődésének egyes állomásai hogyan befolyásolják az IQ-t. Amerikai kutatók az agykéreg vastagságát hasonlították össze az IQ-val, és meglepő eredményre jutottak.
- címkék:
- Forrás
- IQ
- Nature
- Címkefelhő »
Magyar kutatók cikke a Nature-ben
Korábbi előadónk, Csermely Péter is társszerzője annak a publikációnak, mely nemrég jelent meg a Nature-ben. A cikket Pál Csaba foglalta össze.
Újabb magyar tudós a Nature-ben
Egy szegedi biológus is társszerzője annak a Nature-ben megjelent cikknek, melyből a belső szervek aszimmetriájának kialakulásának újabb részleteit ismertük meg.
- címkék:
- Nature
- biológus
- tudós
- Címkefelhő »
Mikor biztonságos egy védőoltás?
Az emberek túlzott aggodalma sokszor az ésszerű biztonsági előírásokat meghaladó követelményeket támaszt az oltóanyag-gyártókkal szemben. Ezt a Lyme-kór ellen védelmet nyújtó vakcina példáján mutatja be a Nature.
- címkék:
- Lyme-kór
- Nature
- Címkefelhő »
Atomenergia helyett napenergia?
Angol tudósok szerint a nukleáris energia helyett a napenergiáé lehet a jövő... Vajon a kormányzat és a tudományosság felső körei miért nem támogatják az olcsó és könnyen felhasználható energiaforrás széleskörű elterjesztését?
- címkék:
- atomenergia
- napenergia
- Nature
- Címkefelhő »
Mamutok genetikai vizsgálata
Az ősi elefántfajok kutatóit a fagyos területeken megőrződött DNS-minták segítik a mamutok családfájának felrajzolásában.
Bizonytalan a madárinfluenza terjedési útvonala
A madárinfluenza-vírus nagy távolságokat tesz meg, terjedésének pontos útja azonban még ismeretlen. A vadmadarak szerepén kívüli tényezőkre hívja fel a figyelmet a Nature februári számában megjelent cikk.
- címkék:
- Európa
- Afrika
- madárinfluenza
- útvonal
- Nature
- Címkefelhő »
Rákos sejtek felderítői
Egy kutatás meglepő eredményei szerint az áttétképződés bizonyos szakaszában a tumorsejtek "követeket küldenek" előre a "kiszemelt" szervbe, azaz a leendő áttét helyére. Ezek a sejtek készítik elő a terepet a tumorsejtek megtelepedéséhez és elszaporodásához.
- címkék:
- Nature
- Címkefelhő »
Hidegfúzió: egy új remény
Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselő szenzáció. A közelmúltban előzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértők továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...
Meglepő felfedezés a növények metánkibocsátásáról
Ez év elején meglepő felfedezésről számoltak be a heidelbergi Max Planck Intézet kutatói: a növények képesek önállóan metánt termelni, amit közvetlenül a légkörbe juttatnak. Az eredmény további kérdéseket vet fel a jelenség növényélettani hátterével és a klímaváltozással összefüggő folyamatokkal kapcsolatban is.
Új elmélet a DNS eredetéről
A DNS eredetére vonatkozó egyik új elmélet szerint lehetséges, hogy a kettős szálú nukleinsav a vírusoknál jelent meg először. Ez megkönnyíthette bejutásukat a sejtekbe.
- címkék:
- Illyés András
- DNS
- RNS-világ
- Nature
- Címkefelhő »
Meglepő folyadékáramlás nanocsövekben
Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetőségeket.
- címkék:
- Jéki László
- orvostudomány
- Nature
- Címkefelhő »
Ember nagyságú skorpió
330 millió évvel ezelőtt ember nagyságú, hatlábú vízi skorpiók mászkáltak a tengerparton a mai Skócia területén.
- címkék:
- Skócia
- víz
- Skorpió
- Nature
- Címkefelhő »
Kiállta a próbát az internetes enciklopédia
A Wikipédia van annyira megbízható, mint a világ legrangosabb enciklopédiája, az Encyclopedia Britanniaca - állítja a Nature magazin, amely próbára tette az amatőrök által szerkesztett internetes tudástárat.
- címkék:
- internet
- Nature
- enciklopédia
- próba
- Wikipédia
- Címkefelhő »
Az idegekre megy a szex
Japán kutatók szerkezeti különbségeket találtak homoszexuális és heteroszexuális muslicák agyi felépítésében. A mesterségesen homoszexuálissá tett állatokban nem fejlődik ki egy hímspecifikus idegsejtcsoport.
- címkék:
- ideg
- japán kutató
- Nature
- Címkefelhő »
Elkészült a kutya genom eddigi legpontosabb szekvenciája
Elkészült a kutya háziasított változatának (Canis familiaris) eddigi legpontosabb, nagy felbontású genomszekvenciája. Ez segíthet annak tisztázásában, hogy mi teszi az egyes kutyafajtákat egymástól nagyon különbözővé és az is kiderül belőle, hogy mely tulajdonságok különítenek el minket alapvetően hűséges társainktól.
- címkék:
- kutya
- változat
- Nature
- Címkefelhő »
Protein-Engineering: The Joy of Creation and Its Benefits
Graf, Laszlo
- címkék:
- Laszlo
- Nature
- Címkefelhő »
Elemezték a londoni hídkilengést
2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.
Az Y-kromoszóma evolúciója
Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának evolúciós iránya nagyjából hatmillió éve különült el egymástól. Friss eredmények szerint azóta a két kromoszómában egészen eltérő változások zajlottak le.
- címkék:
- Illyés András
- evolúció
- Nature
- Címkefelhő »
Válogatott publikációk
- címkék:
- Nature
- publikáció
- Magyar Könyvklub
- Címkefelhő »
Elkészült a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása
Befejeződött a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása. A kutatás - amely új utakat nyithat meg az orvosbiológia számára is - egyrészt meglepő hasonlóságokat, másrészt jelentős különbségeket tárt fel a két genom között.
Veszélyes mutációk az őssejt-tenyészetekben
A laborban tenyésztett embrionális őssejtek genetikai anyagában nagy mennyiségben halmozódnak fel azok a változások, amelyek között a rák különböző fajtáit okozó mutációk is előfordulnak - derül ki egy újonnan megjelent tanulmányból. Ez az új felismerés felveti azt a kérdést, hogy vajon ezeket a sejteket később fel lehet-e használni gyógyászati célokra.
- címkék:
- Illyés András
- fajta
- Nature
- Címkefelhő »
Új eredmények az agy szerepéről az emberi társas viselkedésben
A szociális viselkedés az emberi természet egyik legfontosabb, és egyben talán leginkább vitatott komponense. A Nature online hírszolgálatának beszámolója szerint sikerült megfigyelni, hogy a szociális viselkedésben milyen genetikailag szabályozott agyi mechanizmusok játszanak szerepet.
- címkék:
- Selmeczi Anna
- agy
- szerep
- Nature
- Címkefelhő »
Bibliográfia
- címkék:
- Nature
- magyar nyelv
- bibliográfia
- Címkefelhő »
Új felfedezés az állati kultúráról
Egy csimpánzcsapatnál megfigyelték, hogy amikor eszközt használnak a táplálék megszerzésében, ragaszkodnak ahhoz a trükkhöz, amit a csapat többi tagjánál látnak. Ez azt mutatja, hogy a csapaton belül egy olyan kulturális normát követnek, amit társaiktól tanulnak (szociális tanulás). A kutatók szerint ez újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a csimpánzok rendelkeznek a kultúra nagyon egyszerű kezdeményével - írja a Nature online hírszolgálata.
- címkék:
- Selmeczi Anna
- csapat
- felfedezés
- Nature
- Címkefelhő »
Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál
A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.
Elefántokat telepítenének Észak-Amerikába
Újra elefántokkal, oroszlánokkal, gepárdokkal és vadlovakkal telepítené be Észak-Amerika vidékét tudósok egy csoportja. A földrészen körülbelül 10-13 ezer éve kihalt fajok visszakerülése létüket mentheti meg, hiszen Afrikában és Ázsiában a kihalás szélén állnak. A meghökkentő gondolat amerikai kutatók fejéből pattant ki.
- címkék:
- elefántok
- Nature
- elefántfélék
- Címkefelhő »
Megszületett az első klónozott kutya
A világ első klónozott kutyájáról számol be a Nature tudományos szaklap múlt heti számában egy dél-koreai kutatócsoport. Az állat megszületéséhez több mint ezer petesejt felhasználására volt szükség, melyeket összesen 123 szukába ültettek vissza.
- címkék:
- kutya
- szaklap
- Nature
- Címkefelhő »
Megvan az első klónozott kutya
Világra jött a világ első kutyaklónja - jelentették be dél-koreai tudósok a Nature tudományos magazin e heti számában. A cikk szerint összesen két kutyát "hoztak létre", melyek közül az egyik születése után nem sokkal elpusztult, a másik viszont 16 hete él és virul. Az afgán agár kutyakölyök neve Snuppy.
- címkék:
- Snuppy
- Nature
- kutya
- kutyakölyök
- Címkefelhő »
Madárinfluenza a vadludak között
Kína nyugati részén madárinfluenza tört ki a vadludak között. Az esemény pánikra ad okot, hiszen félő, hogy a vándormadarak Ázsián kívül is elterjesztik a kórt...
- címkék:
- madárinfluenza
- Nature
- Címkefelhő »
Újabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között
A fosszilis csontok vizsgálata alapján egyes fajok légzsákokkal rendelkeztek, ami elősegítette a nagy energiafelhasználást igénylő ragadozó életmódot.
- címkék:
- vizsgálat
- faj
- kapcsolat
- Nature
- Címkefelhő »
Kísérlet pornográf képekkel és spermiumokkal
Egy kísérletben jobb minőségű spermát termeltek azok a férfiak, akik két meztelen férfi és egy meztelen nő képet nézték, mint azok, akik csak nőket ábrázoló pornográf képeket néztek.
- címkék:
- spermium
- Nature
- Címkefelhő »
Magyar tudósok cikke a Nature magazinban
Június 9-i számában magyar tudósok tanulmányát közölte az egyik legnevesebb természettudományos szakfolyóirat, a Nature. A Mindentudás Egyeteme korábbi előadója, Vicsek Tamás professzor által vezetett kutatócsoport cikke áttörést hozhat a komplex hálózatok szerkezetének megértésében.
Egyedülálló kép a Marsról
Jeges marsi kráter a napsütésben - ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt gyönyörű Mars Express-felvételt.
- címkék:
- napsütés
- kráter
- Nature
- Mars
- Mars Express
- Címkefelhő »
Magyar tudósok cikke a Nature új számában
A Nature június 9-i száma ismét magyar tudósok tanulmányát közli Palla Gergely, Derényi Imre, Farkas Illés és Vicsek Tamás írását A természet és társadalom komplex hálózataiban található átfedő csoportosulások feltárása címmel. E cikk esetében fontos tény, hogy egy kizárólag hazai kutatókból álló, magyarországi tevékenység eredményét publikáló csoportról van szó.
- címkék:
- Vicsek Tamás
- tanulmány
- tudósok
- Nature
- Címkefelhő »
Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell
A Virgo nevet viselő nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekből és az eltérésekből ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.
The Biological Roots of Human Nature
Csanyi, Vilmos
- címkék:
- Csány
- Nature
- Címkefelhő »
Az első személyre szabott embrionális őssejtek
Egy dél-koreai kutatócsoport ismét átütő eredményt ért el az őssejtkutatás területén: első alkalommal sikerült "személyre szabott" emberi embrionális őssejtvonalakat létrehozni, terápiás klónozással. Ezzel újabb nagy lépés történt a sejtterápiás eljárások megvalósítása felé.
Varga, Zoltan
Zoologist
- címkék:
- Zoltan
- Nature
- Varga
- Címkefelhő »
Az X-kromoszóma meglepetései
A kutatók befejezték az X-kromoszóma bázissorrendjének részletes analízisét, és az eredmények több újdonságra is rávilágítanak. Érdekes módon az X-kromoszómán található összes gén majdnem 10%-a ahhoz a géncsaládhoz tartozik, amelyet a hererák kialakulásával hoztak összefüggésbe.
A modern ember legősibb maradványai
A legutóbbi kormeghatározás szerint egy Etiópiában korábban feltárt Homo sapiens-koponyalelet 195 ezer éves. Az új eredmény túlszárnyalja a 2003-as, korai emberekre vonatkozó szenzációs bejelentést is.
- címkék:
- Afrika
- Etiópia
- maradvány
- Nature
- Címkefelhő »
Újra magyar tudós cikke a Nature-ben
- címkék:
- design
- tudós
- Nature
- Címkefelhő »
Kommunikációs csőd a cunami alatt
December 26-án a földrengéskutatók perceken belül értesültek a kilences erősségű földrengésről. Mivel azonban az Indiai-óceánban nincs megfelelően kiépített megfigyelőrendszer, senki sem tudhatta biztosan, hogy lesz-e szökőár vagy sem. Akik pedig sejtették, azok sem tudták, hogyan figyelmeztethetnék a veszélyre az ázsiai partok lakosságát. A Nature összefoglalója.
Duplájára nő a nyári hőhullámok kockázata
Új kutatási eredmények szerint az elkövetkező 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a 2003. évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz. Számos kutató szerint ez az első olyan sikeres tudományos vizsgálat, amellyel egyértelműen kimutatható és bizonyítható, hogy az emberi környezetszennyezés közvetlenül felelős az éghajlatváltozásért, illetve a rendkívüli időjárási események kialakulásáért.
Újabb lépés a kvantum-számítógéphez
Újabb lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantum-internet létrehozásához: megoldották egyetlen egy foton (!), egyetlen fénykvantum szabályozott kibocsátását. A német Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatóinak eredményét a Nature közölte.
Válogatott publikációk
- címkék:
- Freund Tamás
- Nature
- publikáció
- Címkefelhő »
Ellentmondások a szemét-DNS körül
A "szemét-DNS"-ről kiderülhet, hogy a gének kifejeződésének szabályozása révén igen fontos szerepet játszhat az emlősembriók fejlődésében. Ennek azonban ellentmondanak azok a kísérletek, melyek során a szemét-DNS egy részét kitörölték az állatokból.
- címkék:
- Illyés András
- gének
- ellentmondás
- Nature
- Címkefelhő »
A Föld felmelegedése szítja az erdőtüzeket
Inkább a Föld felmelegedésével, mint a növénytakaró sűrűségével magyarázható az erdőtüzek hevességének növekedése - olvasható a Nature című brit tudományos hetilapban.
- címkék:
- USA
- Föld
- sűrűség
- Nature
- Címkefelhő »
Globális klímaváltozás 14 millió évvel ezelőtt
Új kutatási eredmény jelent meg a Föld klímaváltozásáról a Nature tudományos hetilapban. Eszerint a hőmérséklet, az óceáni áramlatok és a globális szén-körforgás változásai mind kapcsolatba hozhatók a Déli-sark jégtakarójának 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett gyors növekedésével.
Szenzációs emberős-lelet
Az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példáját fedezték fel Indonéziában. A mindössze egy méter magas emberfélék 18 000 évvel ezelőtt éltek egy szigeten. A lelet alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki.
A halálos influenzavírus újabb titkai
Járványügyi szakemberek az 1918-1919 között több mint 20 millió emberéletet követelő spanyolnátha vírusának újabb titkát fejtették meg. Az eredmény a jövő járványainak leküzdésében is segíthet.
- címkék:
- kékfény
- titok
- Nature
- Címkefelhő »
Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben
Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.
Két kilót hízott naponta a T. rex
A Tyrannosaurus rex, amely minden idők egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozója volt, "kamaszkorában" naponta akár 2,1 kilót is hízott, felnőve pedig több mint öt tonnát nyomott - állítják amerikai kutatók.
- címkék:
- Tyrannosaurus rex
- kiló
- ragadozó
- Nature
- Címkefelhő »
Először teleportáltak atomokat
Először végeztek el sikeres teleportálási kísérletet atomokkal - írja a Nature legújabb száma. Ezt az eredményt eddig csak a fény részecskéivel, a fotonokkal sikerült elérni. Az áttörést két kutatócsoport egymástól függetlenül hajtotta végre.
- címkék:
- elemi részecske
- atom
- Nature
- Címkefelhő »
Klímaváltozások nyomai az eddigi legmélyebb jégfúrásban
740 ezer év éghajlati jellemzői mutathatók ki egy három kilométer hosszú antarktiszi jégfuratból - olvasható a Nature-ben. A jégminta adatai arról árulkodnak, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja - így a szén-dioxidé - az elmúlt közel félmillió év során soha nem volt olyan magas, mint napjainkban - s ezért föltehetően az emberiség a felelős.
Váratlan felfedezés az inzulintermelő sejteknél
Az emberi szervezet számára kulcsfontosságú hormont, az inzulint termelő béta-sejtek egy különös és regenerációs szempontból egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek. Mint kiderült, felnőtt és érett sejttípusuk ellenére képesek osztódni és újabb, inzulint termelő béta-sejteket létrehozni.
- címkék:
- szempont
- felfedezés
- Nature
- Címkefelhő »
Az első emlősállat szűznemzéssel
Japán kutatók bemutatták a nagyközönségnek azt az egeret, amelynek "két anyja van". Először sikerült emlősállatot (nem klónozással) hímivarsejtek nélkül létrehozni.
- címkék:
- egérfélék
- emlősállat
- Nature
- Címkefelhő »
Feltérképezték a patkány genetikai állományát
Egy nemzetközi kutatócsoport bejelentése szerint a patkány genetikai információinak feltérképezése gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Az eredmény újabb nagy lökést ad az orvostudománynak.
- címkék:
- Simon Tamás
- orvostudomány
- Nature
- Címkefelhő »
A szén új módosulatát fedezték fel
Ausztrál kutatók ún. szén-nanohabot állítottak elő. Az Amerikai Fizikai Társaság március 22-i ülésén elhangzottakról a Nature hírszolgálata tudósított.
- címkék:
- Jéki László
- szén
- ausztrál kutató
- Nature
- Címkefelhő »
Közelebb az isteni részecskéhez
A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.