A szelekció a csalókat támogatja - a többsejtűség kialakulásának nyomában

Az egysejtűektől a többsejtű élőlények felé való átmenet a különböző sejtek közötti munkamegosztást, valamint az állati és növényi szervezetek hihetetlen mértékű fejlődését és változatosságát eredményezte. A többsejtűség kialakulása az élővilág történetének egyik legfontosabb állomása volt, egyelőre mégis viszonylag keveset tudunk róla. A laboratóriumi baktériumtenyészetekben spontán módon kialakuló csoportokat megfigyelve azonban elgondolkodhatunk azon, miként kezdődhetett a többsejtűség kialakulása. Elképzelhető-e, hogy a különböző szerveződési szinteken ható szelekciós hajtóerők közötti konfliktus segítette a többsejtű szervezeteek ...

Biológiai egyszerűsítés

Az egyes biológiai folyamatok egymáshoz szorosan kapcsolódva, együttesen alakítják ki, határozzák meg az élőlények tulajdonságait. E roppant összetett rendszer működésének megértése nagy próbatétel elé állítja a kutatókat, ám a bonyolult kapcsolatok hátterében ott rejtőzik a "biológiai egyszerűség", amely segíthet megalapozni a jövőbeli kutatásokat.

Az alagúteffektus első megfigyelése

A Nature című tudományos hetilap nemrégiben közölte Krausz Ferenc és munkatársai tanulmányát, melyben a szerzők az elektron alagúteffektusát figyelték meg atomokban, valós időben és attoszekundumos (a másodperc 10 -18 része) időfelbontással. Ez volt az egykor csak feltételezett jelenség első kísérleti megfigyelése.

Egy reneszánsz festmény titkai

Felfedhető-e egy festmény titka a geometria és a matematika segítségével? Elképzelhető-e, hogy a művészeti alkotások titkos üzeneteket rejtenek? Erre a kérdésre keresi a választ a Nature egyik cikke egy reneszánsz remekmű értelmezésén keresztül.

Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

Negatív rekordot dönthet a sarkköri jég kiterjedése

Kutatók előrejelzése szerint komoly az esélye annak, hogy az északi-sarkvidéki jég minimális kiterjedése 2007-ben negatív rekordot dönt, és nem haladja majd meg a tavaly mért 3,7 millió négyzetkilométert. Becsléseiket az is alátámasztja, hogy idén márciusban a jégtakaró csak 9,1 millió négyzetkilométeren terült el - ez az érték a második legalacsonyabb a műholdas megfigyelések kezdete óta. A sarkvidékek különösen érzékenyek a klímaváltozásra, és valószínű, hogy ezeken a területeken hagyja a felmelegedés a legnagyobb nyomot. Éppen ezért a klímaváltozás a központi témája annak a nemzetközi kutatóprogram-sorozatnak, amely a múlt hónapbban ...

Krízis vagy hisztéria? - Emberiség és energia

Ha a tisztelt olvasó a címben feltett kérdésre írásomban sommás választ keres, valószínűleg csalódni fog. Annak ellenére, hogy felhalmozott tudásunk minden másodpercben elképesztő mértékben bővül, csekély kockázattal jár az a kijelentés, hogy az emberi faj előtt álló hasonlóan átfogó kérdésekre talán soha nem adható kielégítő válasz. Ez persze nem jelenti azt, hogy válaszkísérletek elképesztő garmadája ne jutna el az egész, fél- és áltudományos írott és elektronikus sajtó segítségével a mindennapi katasztrófajelentésekre éhes bulvármédia-fogyasztótól a legmagasabb szintű döntéshozók asztaláig. Kísérletet legfeljebb arra tehetünk, hoogy ...

Újabb fontos bizonyíték a középfül evolúciójáról

Az összes modern emlős szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bíró középfül korai evolúciójáról szolgál megdönthetetlen bizonyítékokkal egy a Nature-ben ismertetett új faj.

Csoportdinamika

Az MTA-ELTE Vicsek Tamás által vezetett kutatócsoportjának cikke jelent meg a Nature április 4-i számában a társas csoportok fejlődésének kvantitatív elemzéséről. A közlemény összefoglalója.

Egyedi emlékek törlése

Lehetséges bizonyos félelmetes emlékeket törölni anélkül, hogy más emlékeket módosítanánk. Francia kutatóknak legalábbis sikerült patkányok agyából egyedi memórianyomokat törölni, miközben más emlékek érintetlenül maradtak.

Mi lesz veled, atomhulladék?

Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzőinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is előszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetűvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentőségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.

Megidézték Maxwell démonát

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettől eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második főtétele ennek ellenkezőjét mondja ki.

A tejfogyasztás lenyűgöző története

A dél-szudáni dinkák mindennél többre becsülik marháikat. Állítólag négyszáz különböző szavuk van a szarvasmarhára. A Kenyában és Észak-Tanzániában élő maszájok úgy tartják, hogy a Föld összes marhája az istenek ajándéka számukra, és ennek megfelelően igen nagy becsben tartják őket. A dél-afrikai zuluk, xoszák és szvázik jellegzetesen csíkozott úgynevezett nguni teheneinek mintáját pedig már az előkelő belsőépítészek is nagyra értékelik. Az összes pásztorkodó nép tagjai fogyasztanak tejet - ami csak első hallásra tűnik magától értetődőnek. A laktóz-tolerancia kialakulása Afrikában a genetikai összecsiszolódás lenyűgöző története.

Fény derülhet a balul sikerült brit gyógyszerkísérlet okára

Nagy port kavart tavaly márciusban az a nagy-britanniai gyógyszervizsgálat, melyben kis híján hat férfi vesztette életét. A legújabb adatok alapján az okozhatta a gondot, hogy a klinikai próbákat megelőző állatkísérletekben szereplő állatok "túl tiszták" voltak. A kutatók szerint a kísérleti állatokban nem alakul ki a megfelelő fehérvérsejt-készlet, mivel a laborkörülmények között védve vannak a fertőzésektől - írja a Nature online hírportálja.

Óriási lépések a nanovilágban

Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretű biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élő sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és előállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.

Denevérek iránytűvel

Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.

Készülnek a kvantumparfümök

Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerősítették az elméleti lehetőséget.

Hazai kutatók jelentős eredménye az immunitás vizsgálatában

A "hét legforróbb közleményeként "jelent meg Dr. Mócsai Attila és munkatársainak cikke az immunológia tudományának legnagyobb tekintélyű szaklapjában, a Nature Immunology-ban. A Semmelweis Egyetem és a San Fransisco-i University of California kutatóinak közös munkája a szaklap decemberi számát gazdagítja. A kutatók egy olyan sejten belüli jelátviteli ("kommunikációs") folyamatról derítettek ki új részleteket, amely alapvető jelentőségű lehet a gyulladásos folyamatok megértésében.

Válogatott publikációk

Hogyan működik a tinédzser-agy?

A tizenévesek agyműködését vizsgáló agykutatók azt találták, hogy olyan mértékű átrendeződés megy végbe az agyban ezidőtájt, ami felelős lehet a túlzott kockázatvállalásért, újfajta élmények kereséséért, vagy éppen az alkalmatlan válaszreakciókért. Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a kockázatkereső magatartás bele van programozva a serdülők agyába, ami a pszichológusok hozzáállását is megváltoztatja a "problémás" gyerekekhez.

Robotkart mozgató idegsejtek

Egyre több kutatás zajlik a lebénult emberek életkörülményeinek javítása érdekében. Ezek a próbálkozások idegrendszerünk bámulatos rugalmasságát, példátlan alkalmazkodó képességét igyekszenek kihasználni: gondolataink elektromos jelekké formálásán keresztül idegsejtjeink képessé válhatnak mechanikai eszközök mozgatására. A Nature összefoglalója a kutatási terület jelenlegi helyzetéről és a közeljövő alkalmazási lehetőségeiről.

Korábbi előadónk a Nature-ben

A Nature nemrég publikált egy tanulmányt, melynek elkészítésében Fodor Zoltán fizikus, az ME korábbi előadója is közreműködött. A kutatást ő maga foglalta össze.   

Zöld tüzek, zöld terror

Mi késztethet arra környezetvédőket, hogy laboratóriumokat gyújtsanak fel? Emma Marris, a Nature tudósítója a radikális zöldek indítékait vizsgálja. E csoportokat az FBI egyenesen "terroristának" minősíti.

Magyar agykutatók új eredményei az endokannabinoid rendszerről

Magyar agykutatók a közelmúltban megjelent cikkükben újabb részletekkel gazdagították az endokannabinoid rendszerről alkotott képünket. Katona István és munkatársai az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből (KOKI) a Journal of Neuroscience című rangos idegtudományi szaklapban tették közzé eredményeiket.

Új eljárás mentheti meg az amerikai őssejtkutatást

Kisebb botrány alakult ki egy nemrég publikált eljárás miatt, mely új alapokra helyezheti az embrionális őssejtkutatást.

Új adatok az indonéz családot kiirtó madárinfluenza-vírusról

Amint arról az egész világsajtó beszámolt, idén szinte egy teljes család esett áldozatul a madárinfluenza vírusnak Indonéziában. A vírus a családon belül emberről emberre terjedt, s ezalatt mutációkat halmozott fel. Az adatokhoz azonban igen nehéz hozzáférni.

Újra az őssejt-helyzetről

Mint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államok elnöke, George W. Bush megvétózta azt az új törvényjavaslatot, mely az USA-ban lehetővé tette volna az emberi embrionális őssejtkutatásnak a jelenleginél szélesebb körű finanszírozását állami pénzekből. Bush döntése ellentétes az Európai Unió nemrégiben megszületett és széles körben támogatott álláspontjával, miszerint új támogatási formák alapjait készítik elő az európai őssejtkutatás hatékony finanszírozására. A Nature közelmúltban megjelent összefoglalója alapján mi is visszatérünk az őssejtkutatás és a politika kapcsolatára.

A gének hozzáférhetőségének alapjai

A géntechnológia már régóta képes olyan bonyolult és összetett folyamatok megvalósítására, amilyen például a klónozás. Ám a mai napig feltáratlan maradt, hogy maga genetikai információ pontosan hogyan is képes érvényre jutni bármely élő szervezetet esetében.

Embrionális áttörés

Amerikai kutatóknak sikerült az embriók károsítása nélkül kinyerniük és életben tartaniuk olyan emberi sejteket, amelyekből embrionális őssejtvonalakat hoztak létre. A Nature legutóbbi számában bemutatott eljárással megoldódhatnának az embrionális őssejtekkel kapcsolatos etikai problémák - ehhez azonban az ellenzők nagyobb kompromisszumkészsége is szükséges.

A hatodik érzék nyomában

Élénk kutatások folynak a lebénult emberek életkörülményeinek javítását szolgáló módszerek fejlesztésére. Ezek egyike az agy saját mozgáskoordinációs központjait célozza. E központok megfelelő műszerekkel történő összekötése lehetővé teheti a betegek számára, hogy pusztán a gondolataikkal képesek legyenek akár művégtagok mozgatására is. A megvalósítástól már csupán egyetlen tényező választja el a kutatókat: a köznyelvben hatodik érzéknek nevezett jelenség megértése.

Kényszerű megoldásként alakult ki a sejtmag

A közelmúltban új elmélet látott napvilágot a sejtmag eredetéről. Eszerint a genetikai állományt védő sejtalkotó megjelenése kényszerű megoldás volt az ősi sejtek világában bekövetkezett problémára.

Gyilkosság a dzsungelben

Illegális aranybányászok meggyilkoltak két őrt a Francia Guyana-i Nouragues természetvédelmi rezervátumban. A tragikus esemény miatt evakuálták a területen elhelyezett kutatóállomás munkatársait.

A tudomány a futball szolgálatában

Az elmúlt hónapban a futball-láz megfertőzte a Földet. A Nature online hírportálján is számos cikk jelent meg a labdarúgással kapcsolatban. Néhány hír a legérdekesebbek közül.

Ki vagyok én? - Az identitás problémája biológusszemmel

A többsejtű szervezeteket felfoghatjuk úgy, mint az egymással versengő sejtek populációinak csataterét. Claire Ainsworth-nek a Nature-ben megjelent ismeretterjesztő cikke azt fejtegeti, miként szivárgott be a fenti gondolat az immunológiába és a rákkutatásba.

Gének, anyagcsere, öregedés

Új eredmények alapján is feltételezhető a kapcsolat a genom instabilitása, az anyagcsere és az öregedés között. A SIR-géncsalád egyre mélyebb megismerése révén új utak nyílhatnak a genom épségének megőrzéséhez és a sejtek öregedésének lassításához.

Eunuchok lábnyomában?

Az európai tudományfinanszírozásban gyökeres változtatásokra van szükség - figyelmeztet Christopher Patten egykori EU-biztos. Az írás rövidített változatát most honlapunkon olvashatja.

Agyunk, mint kvantumszámítógép

Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agyműködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.

A könnyebbik út? - Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

A kórokozók feldolgozásának rejtélye

Hogyan lehetséges, hogy csak azokból az emésztést végző sejtszervecskékből kerülnek a sejtfelszínre bizonyos molekulák, amelyek eredetileg kórokozókat, és nem "rendes" táplálékot tartalmaztak? A Nature-ben közölt új eredmények izgalmas kérdéseket vetnek fel arról, mi lehet az antigén-feldolgozás szerveződési egysége.

A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással

Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.

Macskák és a madárinfluenza

A közelmúltban végzett vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a macskáknak fontos szerep jut a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes, H5N1-es változatának járványtanában. A felfedezés jelentősége miatt holland kutatók arra vállalkoztak, hogy rendszerezik az ezzel kapcsolatos elérhető információkat, és felhívják az illetékes szervezetek figyelmét: újabb óvintézkedésekre van szükség az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzet elkerülésének érdekében. A Nature-ben megjelent tanulmány összefoglalója.

A petesejt titkai

A tavalyi év végén kitört "őssejtbotrány" némileg visszavetette a terápiás klónozás dinamikus fejlődését, ám a kutatók többségének hite és lelkesedése a technológia jövőjét illetően töretlen. A Nature összeállításában olyan lehetőségekről olvashatunk, amelyekkel a klónozás során nélkülözni lehetne a kritikus tényezőt, a petesejtet.

Őssejtek és a politika

Az embrionális őssejtek kutatása szép reményekre jogosít a betegségek természetének jobb megértését és kezelését illetően. Vallási, etikai okok miatt mégis sokan tiltakoznak az őssejt-kutatás ellen. Két új eljárás most segíthet áthidalni ezeket az aggályokat.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Megtalálták az eddig ismert legprimitívebb kígyót

Egy Patagóniában talált kréta időszaki ősmaradvány arra utal, hogy a kígyók nem tengeri állatoktól származnak, hanem a szárazföldön alakultak ki.

Számítástudomány 2020-ban

Merész dologra vállalkozott a Nature, a rangos tudományos hetilap: terjedelmes összeállítást közölt arról, milyen helyzetben lesz a számítástudomány 2020-ban. Az egyre növekvő adatáradat és a rendszerszintű tudomány egyaránt támaszt igényeket a hardver, szoftver, algoritmusok és az elmélet területén. 2020-ra ennek több következménye lesz, de az már ma is látható, hogy az internet sebessége nem tart lépést az adatmennyiség bővülésével. A megosztott számítások viszont új, megoldandó kérdéseket vetnek fel a biztonságot, a szabad hozzáférést és a költségviselést illetően.

A klinikai vizsgálatok eredményeinek manipulációi

Az orvosi folyóiratokat vizsgáló felmérések szerint megalapozott, amitől sokan tartanak: a klinikai próbák során nem minden történik a lehető legtisztességesebben. Jim Giles, a Nature-ben megjelent cikk szerzője azokkal beszélgetett, akik a folyamatok átláthatóságáért küzdenek.

IQ és az agyfejlődés: meglepő eredmények

Amennyiben intelligenciánkat részben genetikai hatások határozzák meg, felmerül a kérdés, hogy agyunk fejlődésének egyes állomásai hogyan befolyásolják az IQ-t. Amerikai kutatók az agykéreg vastagságát hasonlították össze az IQ-val, és meglepő eredményre jutottak.

Magyar kutatók cikke a Nature-ben

Korábbi előadónk, Csermely Péter is társszerzője annak a publikációnak, mely nemrég jelent meg a Nature-ben. A cikket Pál Csaba foglalta össze.

Újabb magyar tudós a Nature-ben

Egy szegedi biológus is társszerzője annak a Nature-ben megjelent cikknek, melyből a belső szervek aszimmetriájának kialakulásának újabb részleteit ismertük meg.

Mikor biztonságos egy védőoltás?

Az emberek túlzott aggodalma sokszor az ésszerű biztonsági előírásokat meghaladó követelményeket támaszt az oltóanyag-gyártókkal szemben. Ezt a Lyme-kór ellen védelmet nyújtó vakcina példáján mutatja be a Nature.

Atomenergia helyett napenergia?

Angol tudósok szerint a nukleáris energia helyett a napenergiáé lehet a jövő... Vajon a kormányzat és a tudományosság felső körei miért nem támogatják az olcsó és könnyen felhasználható energiaforrás széleskörű elterjesztését?

Mamutok genetikai vizsgálata

Az ősi elefántfajok kutatóit a fagyos területeken megőrződött DNS-minták segítik a mamutok családfájának felrajzolásában.

Bizonytalan a madárinfluenza terjedési útvonala

A madárinfluenza-vírus nagy távolságokat tesz meg, terjedésének pontos útja azonban még ismeretlen. A vadmadarak szerepén kívüli tényezőkre hívja fel a figyelmet a Nature februári számában megjelent cikk.

Rákos sejtek felderítői

Egy kutatás meglepő eredményei szerint az áttétképződés bizonyos szakaszában a tumorsejtek "követeket küldenek" előre a "kiszemelt" szervbe, azaz a leendő áttét helyére. Ezek a sejtek készítik elő a terepet a tumorsejtek megtelepedéséhez és elszaporodásához.

Hidegfúzió: egy új remény

Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselő szenzáció. A közelmúltban előzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértők továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...

Meglepő felfedezés a növények metánkibocsátásáról

Ez év elején meglepő felfedezésről számoltak be a heidelbergi Max Planck Intézet kutatói: a növények képesek önállóan metánt termelni, amit közvetlenül a légkörbe juttatnak. Az eredmény további kérdéseket vet fel a jelenség növényélettani hátterével és a  klímaváltozással összefüggő folyamatokkal kapcsolatban is.

Új elmélet a DNS eredetéről

A DNS eredetére vonatkozó egyik új elmélet szerint lehetséges, hogy a kettős szálú nukleinsav a vírusoknál jelent meg először. Ez megkönnyíthette bejutásukat a sejtekbe.

Meglepő folyadékáramlás nanocsövekben

Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetőségeket.

Ember nagyságú skorpió

330 millió évvel ezelőtt ember nagyságú, hatlábú vízi skorpiók mászkáltak a tengerparton a mai Skócia területén.

Kiállta a próbát az internetes enciklopédia

A Wikipédia van annyira megbízható, mint a világ legrangosabb enciklopédiája, az Encyclopedia Britanniaca - állítja a Nature magazin, amely próbára tette az amatőrök által szerkesztett internetes tudástárat.

Az idegekre megy a szex

Japán kutatók szerkezeti különbségeket találtak homoszexuális és heteroszexuális muslicák agyi felépítésében. A mesterségesen homoszexuálissá tett állatokban nem fejlődik ki egy hímspecifikus idegsejtcsoport.

Elkészült a kutya genom eddigi legpontosabb szekvenciája

Elkészült a kutya háziasított változatának (Canis familiaris) eddigi legpontosabb, nagy felbontású genomszekvenciája. Ez segíthet annak tisztázásában, hogy mi teszi az egyes kutyafajtákat egymástól nagyon különbözővé és az is kiderül belőle, hogy mely tulajdonságok különítenek el minket alapvetően hűséges társainktól.

Protein-Engineering: The Joy of Creation and Its Benefits

Graf, Laszlo

Elemezték a londoni hídkilengést

2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.

Az Y-kromoszóma evolúciója

Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának evolúciós iránya nagyjából hatmillió éve különült el egymástól. Friss eredmények szerint azóta a két kromoszómában egészen eltérő változások zajlottak le.

Impresszum

�

Oldalt�rk�p

�

Válogatott publikációk

Elkészült a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása

Befejeződött a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása. A kutatás - amely új utakat nyithat meg az orvosbiológia számára is - egyrészt meglepő hasonlóságokat, másrészt jelentős különbségeket tárt fel a két genom között.

Veszélyes mutációk az őssejt-tenyészetekben

A laborban tenyésztett embrionális őssejtek genetikai anyagában nagy mennyiségben halmozódnak fel azok a változások, amelyek között a rák különböző fajtáit okozó mutációk is előfordulnak - derül ki egy újonnan megjelent tanulmányból. Ez az új felismerés felveti azt a kérdést, hogy vajon ezeket a sejteket később fel lehet-e használni gyógyászati célokra.

Új eredmények az agy szerepéről az emberi társas viselkedésben

A szociális viselkedés az emberi természet egyik legfontosabb, és egyben talán leginkább vitatott komponense. A Nature online hírszolgálatának beszámolója szerint sikerült megfigyelni, hogy a szociális viselkedésben milyen genetikailag szabályozott agyi mechanizmusok játszanak szerepet.

Bibliográfia

Új felfedezés az állati kultúráról

Egy csimpánzcsapatnál megfigyelték, hogy amikor eszközt használnak a táplálék megszerzésében, ragaszkodnak ahhoz a trükkhöz, amit a csapat többi tagjánál látnak. Ez azt mutatja, hogy a csapaton belül egy olyan kulturális normát követnek, amit társaiktól tanulnak (szociális tanulás). A kutatók szerint ez újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a csimpánzok rendelkeznek a kultúra nagyon egyszerű kezdeményével - írja a Nature online hírszolgálata.

Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Elefántokat telepítenének Észak-Amerikába

Újra elefántokkal, oroszlánokkal, gepárdokkal és vadlovakkal telepítené be Észak-Amerika vidékét tudósok egy csoportja. A földrészen körülbelül 10-13 ezer éve kihalt fajok visszakerülése létüket mentheti meg, hiszen Afrikában és Ázsiában a kihalás szélén állnak. A meghökkentő gondolat amerikai kutatók fejéből pattant ki.

Megszületett az első klónozott kutya

A világ első klónozott kutyájáról számol be a Nature tudományos szaklap múlt heti számában egy dél-koreai kutatócsoport. Az állat megszületéséhez több mint ezer petesejt felhasználására volt szükség, melyeket összesen 123 szukába ültettek vissza.

Megvan az első klónozott kutya

Világra jött a világ első kutyaklónja - jelentették be dél-koreai tudósok a Nature tudományos magazin e heti számában. A cikk szerint összesen két kutyát "hoztak létre", melyek közül az egyik születése után nem sokkal elpusztult, a másik viszont 16 hete él és virul. Az afgán agár kutyakölyök neve Snuppy.

Madárinfluenza a vadludak között

Kína nyugati részén madárinfluenza tört ki a vadludak között. Az esemény pánikra ad okot, hiszen félő, hogy a vándormadarak Ázsián kívül is elterjesztik a kórt...

Újabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között

A fosszilis csontok vizsgálata alapján egyes fajok légzsákokkal rendelkeztek, ami elősegítette a nagy energiafelhasználást igénylő ragadozó életmódot.

Kísérlet pornográf képekkel és spermiumokkal

Egy kísérletben jobb minőségű spermát termeltek azok a férfiak, akik két meztelen férfi és egy meztelen nő képet nézték, mint azok, akik csak nőket ábrázoló pornográf képeket néztek.

Egyedülálló kép a Marsról

Jeges marsi kráter a napsütésben - ezzel a címmel látták el a Nature folyóirat legfrissebb számában közölt gyönyörű Mars Express-felvételt.

Magyar tudósok cikke a Nature magazinban

Június 9-i számában magyar tudósok tanulmányát közölte az egyik legnevesebb természettudományos szakfolyóirat, a Nature. A Mindentudás Egyeteme korábbi előadója, Vicsek Tamás professzor által vezetett kutatócsoport cikke áttörést hozhat a komplex hálózatok szerkezetének megértésében.

Magyar tudósok cikke a Nature új számában

A Nature június 9-i száma ismét magyar tudósok tanulmányát közli Palla Gergely, Derényi Imre, Farkas Illés és Vicsek Tamás írását A természet és társadalom komplex hálózataiban található átfedő csoportosulások feltárása címmel. E cikk esetében fontos tény, hogy egy kizárólag hazai kutatókból álló, magyarországi tevékenység eredményét publikáló csoportról van szó.

Elkészült az eddigi legnagyobb Univerzum-modell

A Virgo nevet viselő nemzetközi asztrofizikus csoport szuperszámítógépek segítségével modellezte a Világegyetem történetének azt a szakaszát, amelyben a galaxisok és a kvazárok kialakultak. Számításaik eredményeit összevetették a megfigyelési adatokkal. Az egyezésekből és az eltérésekből ki lehet következtetni, milyen fizikai folyamatok játszódtak le a korai Univerzumban. Az eddigi legnagyobb szimulációs modellel elért eredményeket a Nature közli.

The Biological Roots of Human Nature

Csanyi, Vilmos

Az első személyre szabott embrionális őssejtek

Egy dél-koreai kutatócsoport ismét átütő eredményt ért el az őssejtkutatás területén: első alkalommal sikerült "személyre szabott" emberi embrionális őssejtvonalakat létrehozni, terápiás klónozással. Ezzel újabb nagy lépés történt a sejtterápiás eljárások megvalósítása felé.

Varga, Zoltan

Zoologist

Az X-kromoszóma meglepetései

A kutatók befejezték az X-kromoszóma bázissorrendjének részletes analízisét, és az eredmények több újdonságra is rávilágítanak. Érdekes módon az X-kromoszómán található összes gén majdnem 10%-a ahhoz a géncsaládhoz tartozik, amelyet a hererák kialakulásával hoztak összefüggésbe.

A modern ember legősibb maradványai

A legutóbbi kormeghatározás szerint egy Etiópiában korábban feltárt Homo sapiens-koponyalelet 195 ezer éves. Az új eredmény túlszárnyalja a 2003-as, korai emberekre vonatkozó szenzációs bejelentést is.

Újra magyar tudós cikke a Nature-ben

Kommunikációs csőd a cunami alatt

December 26-án a földrengéskutatók perceken belül értesültek a kilences erősségű földrengésről. Mivel azonban az Indiai-óceánban nincs megfelelően kiépített megfigyelőrendszer, senki sem tudhatta biztosan, hogy lesz-e szökőár vagy sem. Akik pedig sejtették, azok sem tudták, hogyan figyelmeztethetnék a veszélyre az ázsiai partok lakosságát. A Nature összefoglalója.

Duplájára nő a nyári hőhullámok kockázata

Új kutatási eredmények szerint az elkövetkező 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a 2003. évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz. Számos kutató szerint ez az első olyan sikeres tudományos vizsgálat, amellyel egyértelműen kimutatható és bizonyítható, hogy az emberi környezetszennyezés közvetlenül felelős az éghajlatváltozásért, illetve a rendkívüli időjárási események kialakulásáért.

Újabb lépés a kvantum-számítógéphez

Újabb lépéssel kerültünk közelebb a kvantumszámítógép és a kvantum-internet létrehozásához: megoldották egyetlen egy foton (!), egyetlen fénykvantum szabályozott kibocsátását. A német Max Planck Kvantumoptikai Intézet kutatóinak eredményét a Nature közölte.

Válogatott publikációk

Ellentmondások a szemét-DNS körül

A "szemét-DNS"-ről kiderülhet, hogy a gének kifejeződésének szabályozása révén igen fontos szerepet játszhat az emlősembriók fejlődésében. Ennek azonban ellentmondanak azok a kísérletek, melyek során a szemét-DNS egy részét kitörölték az állatokból.

A Föld felmelegedése szítja az erdőtüzeket

Inkább a Föld felmelegedésével, mint a növénytakaró sűrűségével magyarázható az erdőtüzek hevességének növekedése - olvasható a Nature című brit tudományos hetilapban.

Globális klímaváltozás 14 millió évvel ezelőtt

Új kutatási eredmény jelent meg a Föld klímaváltozásáról a Nature tudományos hetilapban. Eszerint a hőmérséklet, az óceáni áramlatok és a globális szén-körforgás változásai mind kapcsolatba hozhatók a Déli-sark jégtakarójának 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett gyors növekedésével.

Szenzációs emberős-lelet

Az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példáját fedezték fel Indonéziában. A mindössze egy méter magas emberfélék 18 000 évvel ezelőtt éltek egy szigeten. A lelet alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki.

A halálos influenzavírus újabb titkai

Járványügyi szakemberek az 1918-1919 között több mint 20 millió emberéletet követelő spanyolnátha vírusának újabb titkát fejtették meg. Az eredmény a jövő járványainak leküzdésében is segíthet.