Naprendszer
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bolygó
- NASA
- csillagászat
- ûrkutatás
- Föld
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Távoli jeges égitestek titkait remélik megfejteni a Plútó vizsgálatával
Elsõ alkalommal érkezik ember alkotta ûreszköz a Plútóhoz, a Kuiper-öv egyik objektumához, így a találkozó a tekintetben is hasznos információval szolgál, hogy milyen képzõdmények találhatóak általában a távoli jeges égitesteken - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Baj van a Plútóhoz közeledõ ûrszondával
Az amerikai ûrkutatási hivatal szakemberei egész vasárnap dolgoztak annak a számítógépes hibának a kijavításán, amely a Plútóhoz közeledõ New Horizons amerikai ûrszondán lépett fel.
Jönnek az elsõ élesebb felvételek a Plútóról
Az új felvételek elküldése mellett a Plútó felszínén található metán létét is sikerült kétséget kizáróan igazolnia a NASA New Horizons elnevezésû ûrszondájának.
Színes felvételen a Plútó és Charon kozmikus tánca
Elõször készített színes felvételeket a NASA New Horizons ûrszondája a Plútó és legnagyobb holdja, a Charon „táncáról”.
Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon
Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.
Furcsábbak a Plútó holdjai, mint hittük
A Plútó "szeszélyes" holdjait vizsgálta a Hubble ûrteleszkóp, amelynek adatai szerint az égitesteken például kiszámíthatatlan, hogy mely irányból kel fel a Nap. A csillagászati mûhold megfigyeléseinek helyességét hamarosan ellenõrzi a New Horizons szonda, amely az elsõ ember alkotta ûreszközként látogatja meg a törpebolygót.
- címkék:
- Naprendszer
- Hold
- világûr
- Plútó
- Charon
- Címkefelhõ »
A Nap a Tejútrendszer kései gyermeke
A Nap a Tejútrendszer "kései" gyermeke - erre a következtetésre jutottak a Texasi A&M Egyetem csillagászai, akik csaknem kétezer, a galaxisunkhoz hasonló csillagvárost térképeztek fel.
Felrobbant meteor nyomában figyel a „nagy testvér”
Az oroszországi Kola-félsziget felett 2014 áprilisában felrobbant tûzgömb pályáján egy hatalmas aszteroida mozog – állapította meg egy, a héten publikált asztronómiai tanulmány. A tavaly októberben felfedezett égitest a potenciálisan veszélyes, úgynevezett földsúroló objektumok közé tartozik.
Az elszabadult Jupiter tehette a Naprendszert egyedivé
Hatalmas, elszabadult óriáslabdaként pusztíthatta végig a Jupiter a korai Naprendszer bolygóinak elsõ generációját, mielõtt jelenlegi pályáját elfoglalhatta volna – áll egy új kutatásban. Ha a kutatók modellje helyesnek bizonyul az azt jelentheti, hogy a miénkhez hasonló bolygórendszerek száma jóval kevesebb lehet a világegyetemben, mint eddig hittük.
Szinte-szinte súrolt minket egy csillag
Csillagászati értelemben nagyon közel, mindössze 0,8 fényévnyire közelítette meg egy vörös törpecsillag a Naprendszert. A szóban forgó csillagot másfél éve fedezték fel.
Lovagolja meg a fényt, ismerje meg a Naprendszert!
Elgondolkozott már azon, milyen lenne, ha a fény sebességével száguldozhatna az ûrben? Az alábbi látványos videó készítõje nyilvánvalóan igen. Képzeletben felülhetünk egy foton hátára, és a Naptól egészen a Jupiterig száguldhatunk, elhaladva a Naprendszer számos fontos objektuma mellett. Arról is szót ejtünk, hogy miért sántít egy kicsit ez a kétségkívül látványos elképzelés.
- címkék:
- Naprendszer
- fény
- Címkefelhõ »
Kiterjedt szén-dioxid-óceánok lehettek a Vénuszon
A múltban a Vénusz felszínét cseppfolyós szén-dioxidból álló óceánok boríthatták, ami magyarázatot ad a felszíni formációk tagoltságára is – vélik a Cornell Egyetem kutatói.
- címkék:
- Vénusz
- Naprendszer
- széndioxid
- Címkefelhõ »
Meglett a pénz a világ legnagyobb távcsövére
Végre elkezdõdik a világ legnagyobb teleszkópjának építése. Az extrém nagy európai távcsõ a száraz sivatagban a halványabb égitesteket is azonosítani tudja. Fõ célpontjai a Naprendszeren túli bolygók és fiatal Világegyetemek lesznek.
Ha egyszer majd kirajzunk az ûrbe
Gyönyörû, és a lehetõségekhez képest realisztikus videó készült az emberiség ûrutazásainak legközelebbi célpontjairól.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Címkefelhõ »
Nem nyílt ki teljesen az új marsi leszállóeszköz ejtõernyõje
Elõször tesztelte élesben a NASA azt a fura alakú ûreszközt, amely a jövõ Mars-expedícióiban kaphat fontos szerepet. Bár a tesztet a szervezet hivatalosan sikeresnek minõsítette, az ejtõernyõvel akadtak problémák.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrkutatás
- Mars
- ûreszköz
- LDSD
- NASA
- Címkefelhõ »
Megtalálták egy legendás bolygó nyomait
A Hold a hozzánk legközelebbi égitest, keletkezésének titkát azonban mindeddig nem sikerült megfejteni. A jelenleg legismertebb elmélet szerint nem sokkal a Naprendszer keletkezése után egy óriási, Mars-méretû égitest csapódott a Földbe, és ennek anyagából, illetve a Földbõl kiszakadt anyagból állt össze a Hold. Most német kutatók – az Apollo-programban a Földre hozott holdkõzeteknek köszönhetõen – újabb bizonyítékot találtak a becsapódásos hipotézis mellett.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Hold
- Theia
- Címkefelhõ »
Meglepõen sok a városgyilkos kisbolygó
Egy most bemutatott videón a 2000 óta érkezett kozmikus testeket követhetjük, néhányuk egy várost is eltörölhetett volna.
Óriási test csapódott a fiatal Földbe
Az eddiginél is valószínûbbnek látszik, hogy a Hold a Föld testébõl szakadt ki, miután egy Marshoz hasonló méretû test csapódott bolygónkba – nem sokkal a Naprendszer keletkezése után.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Hold
- világûr
- Címkefelhõ »
Társa lett a Naprendszer legfurább égitestének
Új törpebolygószerû égitestet fedeztek fel a csillagászok a Plútó pályáján túl. A külsõ Naprendszer hatalmas kiterjedésû részében eddig csak egyetlen égitestet ismertek, a különös Sednát.
Egy látványos alkalmazás a Naprendszer irdatlan méreteirõl
Leszakad a kezünk a görgetéstõl, de ez legalább segít megérteni, hogy milyen irdatlan távolságok vannak szûkebb kozmikus környezetünkben is, és azt is érzékelhetjük, milyen nehézkes egy lineáris skálával dolgozni.
- címkék:
- Naprendszer
- alkalmazás
- távolságok
- Címkefelhõ »
Nagy volt a pezsgés az ûrben, de az igazi dobások jövõre jöhetnek
Bõvelkedett az óév az érdekes és fontos ûreseményekben. A magánûripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok ûrrepülõteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erõt gyûjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Hajmeresztõ elmélet a Hold keletkezésére
Egy új elmélet szerint a Hold nem a Földdel együtt keletkezett, nem is bolygónk testébõl szakadt ki, hanem a Vénusztól kóborolt el, és a Föld csak befogta a jövevényt. Holdunk a Vénusz ajándékaként került bolygónk körüli pályájára.
- címkék:
- Föld
- Vénusz
- Hold
- Naprendszer
- Címkefelhõ »
Kiderült, meddig lesz élet a Földön
Tudósok kiszámolták, meddig létezhet még élet ezen a bolygón.
- címkék:
- Mars
- Naprendszer
- Föld
- élet
- bolygó
- tanulmány
- Címkefelhõ »
Az ember belépett a csillagok közé
A legújabb mérések szerint a Voyager-1 ûrszonda most már tényleg elhagyta a Naprendszert, és végleg kilépett a sötét és hideg csillagközi térbe. A szonda akkor lépte át a bûvös határt, amikor 121-szer messzebb volt a Naptól, mint a Föld.
Mégsem támad a halálcsillag
Az infravörös csillagászati megfigyeléseknek köszönhetõen pont kerülhet egy évtizedekkel ezelõtt kezdõdött tudományos vita végére. A legújabb adatok is azt támasztják alá, hogy a Nap nem kettõs csillag, nem létezik a Halálcsillagnak elkeresztelt társa.
- címkék:
- Naprendszer
- Halálcsillag
- Nemezis
- Címkefelhõ »
Hatalmas csóvát fedeztek fel a Naprendszerben
Régóta sejtették, hogy a Naprendszernek az üstökösökéhez hasonló csóvája van. Ezt azonban nem könnyû úgy kimutatni, hogy mi magunk is a csóva belsejében vagyunk. A NASA IBEX mûholdja évekig gyûjtötte az adatokat a fontos felfedezéshez.
Itt tartunk az idegen bolygók kutatásában
Rohamosan gyarapszik a felfedezett Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) száma. Többségük óriás, de talán a kisebbek még többen vannak, csak egyelõre rejtve maradnak a csillagászok mûszerei elõl.
A Naprendszer oázisa
2000. február 11-én 12:43-kor az Endeavour útnak indult floridai hazájából, benne hat nagyon izgatott asztronautával, akik már alig várták, hogy kívülrõl szemléljék a Földet.
- címkék:
- Naprendszer
- ûrutazás
- Föld
- asztronauta
- Címkefelhõ »
Kemények a Naprendszer maradék rejtélyei
A Föld Holdja túlságosan nagy, a Mars mágneses tere túl gyenge, a Vénusz visszafele forog, az Uránusz pedig majdnem gurul a pályáján. A csillagászok még ma sem értik, hogy átlagosnak vagy kivételesnek tekinthetõ a Naprendszer.
3D-ben mutatja be a Naprendszert a NASA
Akár az összes bolygó mozgása és a köztük haladó ûrszondák haladása is követhetõ a NASA új internetes alkalmazásával. A programmal tetszõleges irányból szemlélhetõk meg az égitestek, és akár térhatású felvételeken is tanulmányozhatók.
A Földnek mindig van egy második holdja is
A földközeli égitestek vizsgálata alapján a Föld rendszeresen befoghat kisbolygókat, és mindig van legalább egy további holdja a Holdon kívül.
Elérte a csillagközi tér határát az elsõ ember alkotta szerkezet
A legújabb adatok alapján a Voyager-1 éppen kilép a Naprendszerbõl: lelassult, majd megfordult az ûrszonda környezetében áramló részecskék mozgása. Mindez arra utal, hogy az ûrszonda már az úgynevezett stagnálási zónában van, a Naprendszer és a csillagközi tér külsõ határán.
- címkék:
- Naprendszer
- Voyager-ûrszonda
- Címkefelhõ »
Jól látták elõre az idegen bolygókat a Star Wars alkotói
Létezik-e a valóságban a Birodalom visszavág címû filmbõl ismert Hoth bolygó? Esetleg az Endor hold vagy éppen a Coruscant? Az elsõként elkészült és bemutatott Star Wars-filmekben a bolygók ötletei túlmutattak az akkori ismereteken, az új részekben azonban már felbukkantak az új felfedezések.
- címkék:
- exobolygók
- Star Wars
- Naprendszer
- Címkefelhõ »
A pokoli Vénusz tíz nagy rejtélye
A Földhöz legközelebbi bolygó a Naprendszerben, átlátszatlan felhõi alatt mégis ismeretlen táj fekszik. Radarral és több ûrszondával is vizsgálták már a Vénuszt, mégsem tudjuk pontosan, miért lett ennyire pokoli bolygó, pedig egykor Földünkhöz hasonló égitestként kezdte útját.
- címkék:
- ûrkutatás
- Vénusz
- Naprendszer
- világûr
- Címkefelhõ »
Egy képen a legtávolabbi ûrszondák
Több mint fél napot, összesen 16 órát utazik a rádiójel, amíg a legtávolabbi ûrszondától eljut a Földhöz. A Naptól legmesszebb járó ûreszközök helyzetét látványos ábrán mutatjuk be.
Magyar csillagászok fotózták le a legtávolabbi ismert üstököst
Rekordtávolságban észlelték a Hale-Bopp-üstököst magyar csillagászok egy chilei távcsövel. Az égitest 1997-ben hónapokig szabad szemmel is látszott, azonban most már a Neptunusznál is távolabb jár, így tízmilliárdszor halványabbnak mutatkozik.
Magyarországra hullott meteoritokat is láthatnak az érdeklõdõk az Akadémián
Két és fél kilogrammos kõ csapódott be Kassa határában 1857-ben. Kaposfüreden 1995-ben hullott meteorit. Összesen 23 alkalommal találtak égbõl hullott köveket hazánk mai vagy egykori területén. Ezekrõl és egyéb kapcsolódó érdekességekrõl hangzanak el elõadások az Akadémián hétfõn, a Meteoritkutatás konferencia keretében.
Éjjel megérkeztünk a vasbolygóhoz
Egy nap három földi hónapig tart, tizenegyszer erõsebben sugároz és háromszor nagyobb a Nap az égen, az egyenlítõn délben akár 600 Celsius-fok is lehet: ezt tapasztalnánk a Naprendszer vasbolygónak is nevezett legbelsõ planétáján. Érdekes, de kevéssé ismert bolygó a Merkúr, amelyrõl a következõ években ugrásszerûen gyarapodnak az ismereteink.
Lehet-e idegen ûrhajó a kisbolygók között?
Elméletileg nem kizárt, hogy észrevétlenül idegen ûrhajók juthatnak be Naprendszerünkbe. Az eddigi megfigyelések során sikerült már mesterséges tárgyakat nagy távolságból felismerni - ezekrõl azonban kivétel nélkül kiderült, hogy saját elkóborolt ûreszközeinket azonosították a szakemberek.
Különleges kép készült a Naprendszerrõl - így látná egy idegen civilizáció
Így látná valaki a Földön kívülrõl, a távolból a Naprendszer bolygóit. A Messenger ûrszonda felvételein a planéták mellett azonosíthatók a Jupiter fényes holdjai, valamint a Föld kísérõje is.
Továbbra is rejtély, miért mozog a homok a Marson
Kisebb ház térfogatú részek omlanak le egy-egy homokdûne oldaláról a Mars északi sarkvidékén. Az egy-két marsi év különbséggel készült fotók alapján jelentõs változások, elmozdulások vannak a vörös bolygón, amelynek felszíne aktívabb, mint azt korábban feltételezték.
- címkék:
- Mars
- Naprendszer
- geológia
- homokdûnék
- felszín
- Címkefelhõ »
Ismét célpont a Jupiter, szuperjármû megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve
Az ûrkutatás történetében elõször áll Merkúr körüli pályára egy ûrszonda, közelrõl vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet keresõ marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.
Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerrõl
Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Mûvelõi olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelõre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kõzetminták segítségével.
- címkék:
- Naprendszer
- geológia
- planetológia
- Címkefelhõ »
A Voyager-1 elérte a Naprendszer peremét
A Voyager-1 ûrszonda idén nyáron lépett abba a térségbe, amely a Naprendszert a csillagközi tértõl elválasztja. Hamarosan az elsõ ember alkotta berendezésként valóban a csillagközi térbe fog kijutni.
Ilyennek láthatta egy õsi, idegen civilizáció a Naprendszert
Látványos porgyûrû övezhette az õsi Naprendszert, amely sokkal sûrûbb lehetett, mint ma a Neptunuszon túli jeges kisbolygózóna, a Kuiper-öv. Ezt a poranyagot könnyen észre lehetett venni a távolból is, és egy esetleges Földön kívüli civilizáció a Neptunuszt is azonosíthatta volna.
Ne szalassza el este a rekordközelségben lévõ Jupitert!
Közel fél évszázada volt olyan közel hozzánk a Jupiter, mint ezekben a napokban. Szabad szemmel is ragyogó látvány, egy kisebb távcsõvel pedig már izgalmas részleteket láthatunk rajta. Néhány érdekes tudnivaló, ha az égbolt alatt mesélni is szeretne valakinek.
Mit tudtunk meg a Naprendszerrõl 400 év alatt?
A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és ûrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét õrzõ kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhõk a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.
Ûrkutatás és sci-fi a második ûrodisszea évében - programajánló
A székesfehérvári Szabadmûvelõdés Háza és a Galaktika Magazin közös rendezvényt tart szombaton a tudomány, a fantasztikum és a sci-fi kedvelõinek. Arthur C. Clarke klasszikusának címadó évében áttekintik, merre tart az ûr kutatása, milyen irányzatok szerepelnek a hazai sci-fi irodalomban, milyen hatással lehet egymásra a tudomány és a fantázia. A rendezvényt élõben követhetik az interneten.
Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld
Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belsõ folyamatai szinte zavartalanul mûködnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsû szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védõburkok óvják a káros külsõ hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.
Ritka a Naprendszerben látható felállás
Statisztikai vizsgálatok alapján a bolygórendszereknek közel 10%-a hasonló felépítésû, mint a Naprendszer. Ritka tehát a nálunk megfigyelt "felállás" - de így is több milliárd ideális rendszer lehet csak a saját Galaxisunkban.
Ésszel járom be a Naprendszert!
A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztõ magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos ûrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink ûrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan idõszerûvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"
Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.
- címkék:
- Bill Saxton
- U. Colorado
- Weiss
- R. Hurt
- Föld
- Naprendszer
- Hydra
- Jupiter
- bolygók
- exobolygók
- csillagok
- bolygókeletkezés
- tudomány
- bolygó
- California Institute of Technology
- csillag
- A Nap
- exobolygó
- Naprendszeren kívüli bolygó
- STScI
- asztrobiológia kurzus
- M82 X-1
- NRAO
- Trans World Airlines
- NASA
- Szaturnusz
- ESO
- Tatuin
- Címkefelhõ »
Fényes gyûrû a Naprendszer körül
Hatalmas, szalag alakú tartományt azonosítottak a Naprendszer peremvidékén. A különös képzõdmény a Napból kiáramló napszél és a csillagközi anyagot átszövõ mágneses tér kölcsönhatásától keletkezik. A nem várt és elõre nem jelzett alakzat arra utal, hogy a csillagközi anyag erõsebb hatással van a Naprendszerre, mint eddig feltételezték.
- címkék:
- Naprendszer
- Címkefelhõ »
Nagy durranás holnap a Holdon
A jég számtalan helyen elõfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetõen a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyérõl a NASA új, részletes képet közölt.
- címkék:
- ûrkutatás
- Mars
- Hold
- Naprendszer
- planetológia
- Címkefelhõ »
Hatalmas bolygóütközés nyomait figyelte meg a NASA ûrtávcsöve
Csillagászai idõskálán nézve csak most történt az a kozmikus katasztrófa, amelynek során két bolygó ütközött egy fiatal csillag körül.
Csendes-óceán méretû a Jupiter sebe
Mint arról korábban hírt adtunk, szinte napra pontosan 15 évvel a Shoemaker-Levy 9 üstökös darabjainak becsapódása után egy Csendes-óceán méretû sötét folt jelent meg a Jupiter légkörében. A vizsgálatok alapján úgy tûnik, hogy a váratlan felfedezés az elsõ feltételezéseknek megfelelõen valóban hasonló okokkal magyarázható, mint a másfél évtizeddel ezelõtt megfigyelt esemény. A következõ napokban folyamatosan figyelik a Jupitert a csillagászok.
Összeütközhetnek a Naprendszer belsõ bolygói
Két francia kutató arról ír a legújabb Nature-ben, hogy a Naprendszer fejlõdésének természetes folyományaként a távoli jövõben a négy belsõ bolygó összeütközhet egymással.
- címkék:
- bolygók
- Naprendszer
- Címkefelhõ »
Kezdõdhet a nyomozás a Theia, a Naprendszer elpusztult bolygója után
Szerencsés esetben egy õsi, egy elmélet szerint a Földdel valaha összeütközött égitest maradványairól is nyújthat információt a Napunkat figyelõ ûrszondapáros. A STEREO-ûrszondák ugyanis az úgynevezett Lagrange-pontok térségébe jutottak, ahol az õsi égitest anyagából a mai napig létezhet néhány töredék.
- címkék:
- Hold
- STEREO-ûrszondák
- Naprendszer
- Címkefelhõ »
A Mars asztrobiológiai potenciálja: az õsi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész
Külsõ szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzõit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következõ részeiben a marsbéli élet lehetõségével foglalkozunk. Elõször a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebbõl a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.
Repüljön a Naprendszer legnagyobb vulkánja és kanyonóriása felett - itt a Google Mars 3D
A Google és a NASA közösen készített új alkalmazásában térhatású képek segítségével mozoghatunk a Mars felszíne felett. Meglátogathatjuk a látványos felszínformákat, például a Valles Marineris hatalmas árkait vagy a Tharsis-hátság óriásvulkánjait, és az eddigi szondák leszállóhelyei is felkereshetõk.
Az élet sem kizárható a Földhöz eddig leginkább hasonló bolygón
Egy 2008-ban azonosított, a Földnél akkor háromszor nagyobb tömegûnek becsült planétáról kiderült, hogy mindössze másfélszer nehezebb bolygónknál - így ez lehet a ma ismert, a Földünkhöz leginkább hasonló tömegû Naprendszeren kívüli bolygó, ahol az élet jelenléte sem kizárt.
Odakint az ûrben 2008-ban
A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és ûrkutatás területén. A Phoenix lett az elsõ Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az elsõ olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében elõször sikerült elõrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az elsõ Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.
Sötét anyagra utaló jelek a Naprendszer közelében
Bizonyítékot talált a titokzatos sötét anyag létezésére a Naprendszerhez viszonylag közel egy magasan a Déli-sark felett lebegõ mûszer - jelentették be amerikai csillagászok.
Elõször közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról
November 13-án, magyar idõ szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkõnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új ûrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következõ években haladnak majd keresztül.
DNS-alkotóelemek is jöhettek az ûrbõl
A DNS kettõs spiráljának felépítéséhez szükséges molekulákat azonosítottak a Naprendszer születésének idejébõl fennmaradt meteoritban.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- DNS
- bolygó
- ûr
- Mars
- Címkefelhõ »
A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó
Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A mûszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlõdésével jó eséllyel megtalálhatjuk az elsõ Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következõ évtizedben.
Az elsõ fotó egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról
Elsõ alkalommal sikerült egy bolygó tömegû égitestet közvetlenül megörökíteni egy a Napunkhoz hasonló csillag körül. A planéta a mi Jupiterünknél 8-szor nagyobb tömegû, csillagától meglepõen messze mozgó égitest.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szûkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Egy új modell szerint mégis kivételes lehet a Naprendszer
Egy új számítógépes szimuláció alapján elképzelhetõ, hogy a Naprendszer nem átlagos, hanem kivételes bolygórendszer a Tejútrendszerben.
Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett
A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.
Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után
Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal õsibb és hatalmasabb.
Három szuperföldet fedeztek fel
Elsõ alkalommal sikerült három "szuperföld" kategóriájú bolygót azonosítani egy csillag körül, ami fontos lépés a Földünkhöz még hasonlóbb égitestek felfedezéséhez.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Közel az elsõ idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó
A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretû és tömegû Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegû objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselõjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegû exobolygót azonosítani egy csillag körül.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Jupiter
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván ûrkutató-csillagász
"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövõjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván ûrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.
Bizonyítékot találtak a Naprendszer legnagyobb óceánjára
A kutatók már évek óta feltételezik, hogy a Titan belsejében egy hatalmas, víz és ammónia keverékébõl álló óceán létezik. Ezúttal bizonyítékot is találtak rá: a Naprendszer legnagyobb összefüggõ vízteste a Szaturnusz legnagyobb holdjában van.
Kisbolygót neveztek el Aquincumról
A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése nyomán a 107 052-es sorszámú, eddig 2001 AQ jelölésû kisbolygó megkapta az Aquincum nevet.
Meteoritok fûszerezték az õslevest
Két idõs meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az õsi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- meteorit
- NASA
- JPL-Caltech
- Címkefelhõ »
Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül
Néhány éven belül megtalálhatjuk az elsõ Földünkhöz hasonló bolygót a Naprendszeren kívül. Újabb elméleti modellek alapján elképzelhetõ, hogy ehhez az egyik legközelebbi csillagot, az Alfa Centauri B-t kell majd alaposan megfigyelni.
Elõször fedeztek fel gyûrût egy hold körül
A Szaturnusz Rhea nevû holdja körül keringõ törmeléket azonosítottak, amely a hold gyûrûjének tekinthetõ. Ez az elsõ alkalom, hogy egy hold körül találtak ilyen anyagot a Naprendszerben.
- címkék:
- Naprendszer
- gyûrû
- Rhea
- Szaturnusz
- Tethys
- Címkefelhõ »
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
Kisbolygó becsapódás törölve
Az új számítások szerint az 50 méteres 2007 WD4 jelû kisbolygó a korábban felmerült lehetõsléggel ellentétben január végén nem ütközik a Marsnak, hanem közel 4000 kilométerre halad el mellette.
Elõször figyelték meg egy idegen bolygó fényét
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légkörérõl szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- NASA
- Címkefelhõ »
2007: az idegen bolygók éve
A 2007-es esztendõ a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthetõ a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvõ száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdõdött a távoli planéták egyedi jellemzõinek, például légköri összetételének, hõmérsékletének felderítése. Erre a mûszertechnika fejlõdése révén nyílt lehetõség, és a következõ években még gyorsabb elõretörés várható. Nem vagyunk már messze az elsõ Föld-típusú bolygó felfedezésétõl sem.
Ûrkutatási pályázatok diákoknak
A jövõ ûrkutatásával és az ûrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 ûrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az ûreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erõs mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az elsõ emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Szuperföldek és holdjaik nyomában
A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérõik megismerése a Föld és a földi élet fejlõdését befolyásoló tényezõk megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérõk, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvezõ tulajdonságokat mutathatnak.
Fertõzésveszély a világûrbõl
Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.
Egy vörös óriás bolygója
Egy élete végéhez közeledõ, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringõ bolygót sikerült azonosítani.
A legnagyobb méretû ismert exobolygó
Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közremûködésével is új planétára akadtak.
Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók
Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringõ exobolygók.
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
28 új exobolygó - a hét asztrofotója
A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is elõfordulnak.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Földünkhöz hasonló méretû exobolygót találtak
Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hõmérséklet alapján elképzelhetõ, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.
Elõször mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyûjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Képes Világegyetem
Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különbözõ égitesteket a Naprendszerben és azon túl.
- címkék:
- Naprendszer
- könyv
- bolygó
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Videók a technika és tudomány világából
Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvõ földi forgalmi káoszon a frankfurti repülõtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemzõ? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkbõl.
- címkék:
- Gatwick
- Mona Lisa
- Föld
- Vénusz
- Ausztrália
- Naprendszer
- Svédország
- Patagónia
- Szlovákia
- London
- Barcelona
- Andalúzia
- New York
- India
- Szingapúr
- Spanyolország
- tudomány
- hang
- bolygó
- Plus
- Japán
- ûr
- neutroncsillag
- csillagászat
- Blue
- ûrkutatás
- Venus Express
- Ütközések
- bolygók
- kiszûrés
- Airbus A380
- Nemzetközi Ûrállomás
- biológiai fegyver
- emlõszûrés
- DNS
- BMW Z4
- ûrturizmus
- golf
- szélerõmûvek
- ûrutazás
- Opel GT
- orvostudomány
- Szaturnusz
- AIDS
- Jaguar
- Címkefelhõ »