MKIK
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Parragh László
- gazdaság
- adminisztráció
- VOSZ
- Magyarország
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Orbán: A tárgyalóasztalnál ülök, az IMF nem jön
Orbán Viktor miniszterelnök szerint, a kormány ott ül a tárgyalóasztalnál, nem rajtuk múlik, hogy nem indulnak el a tárgyalások az IMF-fel. A miniszterelnök arról is beszélt egy csütörtöki rendezvényen, hogy ha a kormánynak nem sikerül munkára ösztönöznie az embereket, akkor Magyarországnak nem lesz jövője.
- címkék:
- munkahely
- állás
- MKIK
- Címkefelhő »
A tömegközlekedés reformját hiányolta a kamara
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke azt mondta, hogy szerkezeti reformokra van szükség, amelyek nagy része el is indult, de hiányolta a közösségi közlekedés átalakítását.
Ernst & Young: A korrupt kollégák többsége megússza a feljelentést
A hazai cégek a náluk felfedezett etikai vétségek miatt ritkán tesznek rendőrségi feljelentést, gyakoribb a közös megegyezéssel történő elbocsátás - derül ki az Ernst & Young és az MKIK közös felméréséből. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának.
A cégekért aggódó kamara győzködte a kormányt az IMF-segítségről
"Komoly baj kezd kibontakozni", mert a magyar gazdaság leszakad a németről - állította Parragh László, az MKIK elnöke, aki azt mondta, nagy nyomást fejtettek ki a kormányra, hogy tárgyaljon az IMF-fel, mert a cégek számára elviselhetetlen az euró árfolyama.
- címkék:
- Parragh László
- finanszírozás
- IMF
- MKIK
- Címkefelhő »
Évi 2,5 milliárd forintba kerül a cégeknek egy új adatbázis
Évi ötezer forintért naprakészebb adatbázist és szolgáltatásokat, például üzleti, pályázati tanácsadást kaphatnak a cégek januártól, miután egy parlamenti előterjesztés bevezetné a vállalkozások kötelező kamarai regisztrációját. A változás nem egyenlő a kötelező kamarai tagsággal, amelyet a kormány szinte biztosan nem tud már megvalósítani idén.
Leminősítik Magyarországot az iparkamara elnöke szerint
Külföldön gyakran emlegetik, hogy nem tetszik a magyar gazdaságpolitika Parragh László kamaraelnök szerint, aki arra számít, hogy a hitelminősítők le fogják rontani a magyar adósbesorolást. Parragh a Magyar Televízióban arról is beszélt, hogy örül az eva megtartásának, de sokallja a 40 százalékos kulcs ötletét.
A puhatolózásig jutottak a dúsgazdag szaúdiakkal Orbánék
Nagy reményekkel utazott a héten az Orbán Viktor vezette kormányküldöttség Szaúd-Arábiába, hogy a gazdasági együttműködés különféle formáiról tárgyaljon. Kézzelfogható eredménye nincs még a látogatásnak, de a delegáció [origo]-nak nyilatkozó tagjai szerint minden jel arra utal, hogy a szaúdiak komolyan veszik a magyarországi lehetőségeket. Beszállnának mezőgazdasági beruházásokba, finanszíroznának ingatlanfejlesztéseket, és a hazai szaktudásra is igényt tartanak.
Őszre csúszhat a kötelező kamarai tagság parlamenti tárgyalása
Az agrárkamarai koncepció körüli vita miatt továbbra sincs megegyezés a kötelező kamarai rendszer szerkezetéről. A tavaszi ülésszakra tervezett törvények ezért őszre csúszhatnak.
Parragh: Nem húzódhat tovább a kötelező kamarai rendszer átalakítása
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamarai törvény elfogadását sürgette a szervezet küldöttgyűlésén, akár az egységes kamara, akár az ágazati kamarák terve valósul is meg. A kamaraelnök támogatta az érdekegyeztetés átszervezésének azt a részét, amely a párhuzamosságok megszüntetésére irányul.
A kamarai tagdíjon és a tagságon csatázik az üzleti és az agrárlobbi
Összecsapott egymással a mezőgazdasági és a vállalkozói lobbi a készülő kamarai törvény miatt. Az előbbi különálló, az utóbbi egységes kamarát szeretne, s mindkét oldal szívesen látná a másik szektor képviselőit saját szervezetében. A vállalkozóknál "kiverte a biztosítékot", hogy az agrártárca egy olyan javaslattal állt elő, amelyben egyes nagy bevételű cégeknek több tízmilliós tagdíjakat kellene fizetniük.
A cégek negyede már munkaerő-felvételt tervez
A javuló konjunktúramutató és a növekvő foglalkoztatásbővítési igény szerint a hazai vállalkozások optimistábban ítélik meg az állapotukat, mint fél évvel ezelőtt - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) legújabb felméréséből. Ugyanakkor az adatok magas fokú bizonytalanságot mutatnak, amelyet súlyosbít a külpiacok növekedésének megtorpanása is.
"Túljárni a másik eszén dicsőség" - nehéz terep Kína a magyar vállalkozásoknak
Akkora gond, hogy magyar cégek szabadalmait is másolják kínai partnereik, hogy júniusban a kereskedelmi kamara külön workshopot rendez a témáról, illetve konferencián mutatják be a kínai üzleti kultúrát. Kínában a másolás nem elítélt tevékenység, jobban motiválja őket a bizonyítás, hogy ők is képesek az adott termék létrehozására.
VG: Ötezer forintot fizetnének a cégek a kötelező kamarai tagságért
Közigazgatási egyeztetés alatt áll a kamarai törvény módosítása, amely kötelezővé tenné a kamarai tagságot. A cégek elutasítóak a kérdésben, de ezen enyhíthet, hogy a tervek szerint csak jelképes, ötezer forintos éves díjat kellene fizetni - írta a Világgazdaság.
Elutasították a munkaadók a kötelező kamarai tagságot
Bár a kamarai regisztráció bevezetését támogatják, nem tennék kötelezővé a kamarai tagságot a vállalkozások számára az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói. Az ötletért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kardoskodott, a Demján Sándor által elnökölt VOSZ azonban nem támogatta.
A vállalkozások kedvéért vezetik be a 15 éves iskolai korhatárt
Milyen következményekkel jár, ha a kormány terveinek megfelelően 15 évre viszik le a kötelező iskolába járás korhatárát? Több oktatáskutató megrökönyödve fogadta az elképzelést, az ötletadó iparkamara szerint azonban a szakmunkáshiánnyal küszködő gazdaságnak jelentene megoldást az intézkedés. Eközben ugyanakkor semmi jele, hogy bárki megkérdezte volna a leginkább érintett fiatalokat arról, hogy elmennének-e dolgozni ennyi idősen.
MKIK: Szakmát tanulhatnának az iskolában "fogva tartott" diákok
Az iparkamara az egyik javaslattevője annak a tervnek, amely 15 évre csökkentené a tankötelezettség korhatárát, mivel szerintük így az inkább dolgozni vágyó diákok nem lennének "fogva tartva" az iskolapadban.
Parragh: Az idei bérajánlásban volt egy kis madárjóslás
A kormánynak számolnia kellett az adóváltozások nyomán kialakult bérfeszültségekkel, a gazdaság állapota miatt ugyanis előre látható volt, hogy nem tud az összes cég fizetéseket emelni. Az Országos Érdekegyeztető Tanács bérajánlása az intézmény működési zavaraira utal - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hétfőn.
Mindenképp kivasalná a kormány a cégekből a béremelést
Egymásnak feszülnek a kormány és a vállalkozók képviselői, miután Orbán Viktor kijelentette, nem fogják engedni, hogy a magáncégeknél bárkinek is csökkenjen a fizetése az adóváltozások miatt. A munkaadói szervezetek szerint jelenleg nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy központilag írják elő a béremelés mértékét, Rogán Antal, a fideszes akciócsoport vezetője azonban megemlítette, akár állami támogatások odaítélését is lehet ehhez a feltételhez kötni.
Újra kamarába terelnék az összes vállalkozást
Jó esély van arra, hogy a parlament által tavasszal megtárgyalandó törvénymódosítás megerősítse a hazai gazdasági kamarák szerepét, és újra bevezesse a vállalkozások számára kötelező kamarai tagságot - mondta az [origo]-nak az ügyben a kormány egyik fő tárgyalópartnerének számító Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László. A kötelező tagságot egyes érdekképviseletek ellenzik, részben a korábbi rossz tapasztalatok miatt.
Lesz hova menniük a szakmunkásoknak a kamara elnöke szerint
Bár iskolaigazgatók és szakképzésben jártas szakemberek kritizálták a szakképzési rendszer átalakítását célzó terveket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint a bírálatok nem állják meg a helyüket. Az elnök úgy véli, még nem készült el konkrét szabályozás, de szerinte lesz elég cég, amely munkát ad majd a tanulóknak, az új rendszer pedig olcsóbb lesz, mint a mostani.
Orbán: Teljesen új közteherviselési modell jön 2013-tól
Nyílvánvaló, hogy rövid távon csak válságadókkal lehet megoldani a gazdasági gondokat, 2013-tól azonban a kormány létrehozza a közteherviselés teljesen új modelljét, a válságadó helyébe lépő adókról pedig 2012-ben fognak tárgyalásokat folytatni az érintett társaságokkal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön.
Ha nincs megegyezés Brüsszellel, sikertelen lesz a kormány politikája - interjú Parragh Lászlóval
Az uniós források átcsoportosítása nélkül kudarcra van ítélve a kormány gazdaságpolitikája, ezért mindenképp meg kell győzni Brüsszelt a fejlesztések elkerülhetetlenségéről - mondta az [origo]-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki a kormányváltás óta a Mol és a Malév igazgatóságába is bekerült. Parragh szerint a forintnak stabilnak kell lennie, érdeksérelem nélkül pedig nem lehet megúszni a nagy átalakításokat. Interjú.
"Egymillió munkahely apró beruházásokból" - jön az új Széchenyi terv
A termelő ágazatok, illetve a munkaerőt tömegesen felszívó turizmus-vendéglátás lendületbe hozását várják az [origo]-nak nyilatkozó vállalkozói szervezetek az új Széchenyi-tervtől, akik fontosnak tartják a külpiacokra kerülés támogatását és a pályázatok tiszta kereteinek szavatolását is. A kormány szerdán ismerteti saját elképzeléseit a gazdaság fejlesztéséről, sok apró beruházásból jöhet össze a célként kitűzött egymillió új munkahely.
Demján: A társadalom felének vagyonosnak kellene lennie
A gazdaságról szóló nemzeti konzultáción Demján Sándor azt mondta, hogy nincsenek csodák, a munkát kell támogatni, Parragh László szerint pedig rendezni kell a jegybank és a kormány viszonyát.
Késedelmes fizetések: nem tetszik a cégeknek a készülő uniós reform
Két nagy hazai szakmai szervezet is kifogásolja a késedelmes fizetések visszaszorítását célzó új EU-szabályozás egyes pontjait. Azt látják problémásnak, hogy azonos elbírálás alá esnének az állami-üzleti és az üzleti-üzleti kapcsolatok.
Enyhítik a döntési moratóriumot
Módosítja a döntési moratóriumról szóló kormányhatározatot a kormány az uniós forrást használó közbeszerzések, és uniós pályázatok esetén. A módosításról azt követően döntöttek, hogy a miniszterelnök kabinetfőnöke találkozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrárkamara és a Magyar Mérnöki Kamara képviselőivel.
"Ez a pálya tarthatatlan" - ez történt 2009-ben a cégekkel
A gazdasági válság miatt tömeges leépítésekre került sor, több mint egy évtizede nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség, új adószabályokat vezettek be, százmilliárdokat adtak magyar bankoknak a kkv-k hitelezésére, emelkedett a minimálbér és újra az a hivatalos álláspont, hogy közeledik a magyar euró. Parragh László, az MKIK elnöke értékeli 2009 öt legfontosabb, magyar cégekkel kapcsolatos történését.
A Mol csengette be a legtöbbet az államkasszába
Növekedést ösztönző programok és strukturális reformok nélkül nem lábal ki az ország a válságból, és a jövő évi hiánycél sem lesz tartható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint. A pénzügyminiszter viszont úgy véli, jól végzik a munkát, és a következő kormánynak elég lesz a kijelölt úton haladni - derül ki egy hétfői rendezvényen, amelyen a legnagyobb adót befizető cégek rangsorát ismertették. A ranglista élén a Mol áll.
- címkék:
- Parragh László
- adó
- céghírek
- APEH
- Samsung
- Audi
- Mol
- Tesco
- MKIK
- Címkefelhő »
Senki nem mond semmit a bankoknak adott állami hitelekről
Márciusban két nagy magyar kereskedelmi bank is komoly kölcsönt kapott a magyar államtól. Az akkori bejelentés szerint a cél kis és közepes vállalkozások helyzetének javítása volt a bankok által nyújtandó hitelek révén, ám arról, hogy a pénzt hogyan és mire használták fel a bankok, szinte semmit sem lehet megtudni. A pénzintézetek adatokat nem adnak ki, és bár folyamatosan jelentenek a pénzügyi tárcának, de ott sem közölnek számokat. A minisztérium elismerti, hogy a vállalkozások helyzete nem lett jobb, de szerintük ez nem elsősorban hitelezési probléma.
"Ez szinte reménytelen helyzet"
Bárki is lesz Gyurcsány Ferenc utódja, mindenképp szembe kell néznie azzal a problémával, hogy nincs a válságkezeléssel kapcsolatban nemzeti konszenzus, azaz szinte minden társadalmi csoport mást és mást vár el tőle.
- 1