Ecostat: 3,2-3,4 százalékos GDP-növekedés az idén

Az év hátralévő részében fellendülés várható, de a konjunktúra a vártnál lassabban erősödik, ezért az év egészére a bruttó hazai termék (GDP) 3,2-3,4 százalékos növekedését várja az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az intézet szerdán nyilvánosságra hozott legfrissebb prognózisa szerint 2003-ban a növekedés üteme gyorsul, a GDP-bővülés 4,1 százalék lehet.

Hétszáz milliárd forint 2006-ig

Az európai uniós csatlakozás után, 2006-ig 600-700 milliárd forint többlet fejlesztési forráshoz juthat a magyar gazdaság - közölte Baráth Etele szerdán a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fórumán.

Apad a rejtett gazdaság, visszaszorul a korrupció

Tovább csökkent a rejtett gazdaság súlya Magyarországon. Javult a cégek adózási és szerződéses fegyelme. Többek között ez derül ki Semjén András és Tóth I. János Rejtett gazdaság és adózási magatartás című tanulmányából. A kutatók az okok között a kedvezőbb gazdasági kilátásokat, a javuló gazdasági változásokat, és a magyar gazdaság - a nyugat-európai gazdaságba - integrálódását emelik ki.

Új beruházás-csábító stratégia

A magyar gazdaság versenyképességének csökkenése és a befektetői figyelem lankadása miatt a kormány beruházás-ösztönzési stratégiát fogadott el pénteki ülésén - jelentette be Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. A kabinet erről szóló törvényjavaslatát az őszi ülésszak során tárgyalja a parlament.

Nem lesz több pénz a Széchenyi tervre

Azok a vállalkozások járhattak jól, amelyek korán leadták pályázataikat a Széchenyi tervre. Az újonnan kinevezett miniszter, Csillag István szerdai nyilatkozata alapján arra lehet következtetni: nem lesznek többletforrások. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium dolgozóinak tartott bemutatkozásakor a Pénzügykutató Rt. volt vezetője úgy fogalmazott: oroszlánként fog harcolni azért, hogy minél gyorsabban fejlődjön a "sikerre ítélt" magyar gazdaság.

Az első negyedévben 2,9 százalékkal bővült a gazdaság

A magyar gazdaság 2002 első negyedévében a végleges adatok szerint a május végén közölt előzetes adattal megegyező mértékben, 2,9 százalékkal nőtt éves összevetésben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. A háztartások fogyasztása az első negyedévben - a negyedéves számítások kezdete óta mért legmagasabb ütemben - 8,1 százalékkal bővült.

A vártnál rosszabb a gazdaság állapota

A magyar gazdaság a vártnál lassabban bővült, miközben az egyensúlyi mutatók tovább romlottak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és a jegybank keddi, valamint a pénzügyi tárca hétfő esti adataiból. A kedvezőtlen hírek hatására a forint gyengült és a tőzsdeindex esett.

Bokros megszüntetné a Széchenyi tervet és a lakástámogatás rendszerét

A magyar gazdaság és társadalom versenyképességét növelő, ésszerű és minőségi programra tesz javaslatot az Élet és Irodalom legfrissebb számában megjelent írásában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A Világbank alelnöke többek között befejezné a magánosítást, megszüntetné az általa etatistának és igazságtalannak tartott Széchenyi tervet és a lakástámogatás jelenlegi rendszerét.

A magyarok négyötöde nem sajnálná a forint elvesztését

Felmérések szerint a magyarok 70-80 százaléka támogatná az ország csatlakozását a valutaunióhoz - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén. A nemzeti bank vezetője nem sajnálja az önálló monetáris politika elveszítését, mert a csatlakozás előnyei jelentősen meghaladják a tagság okozta hátrányokat. A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter szerint is 2007-re Magyarországon az eurózóna tagja lehet.

 Enyhén derűlátóbbak a nagyvállalatok

A nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúra-index 1 százalékponttal javult augusztusban, havi összevetésben; értéke 55 százalék lett - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Tavaly augusztusban az index értéke 60 százalék volt. A kis- és középvállalatok gazdasági várakozásai ugyanakkor romlottak.

2004-től új néven fut tovább a Széchenyi-terv

A beruházások üteme a korábbi élénkülés után most csökken, ennek ellenére a magyar gazdaság tartja jó pozícióit az EU-csatlakozásra váró más közép-kelet-európai országokhoz képest - mondta egyebek mellett Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hétfőn.

Négyszázan távoztak a jegybanktól

Alig több mint egy év alatt négyszáz munkatárs távozott a Magyar Nemzeti Banktól. A saját eltávolításának lehetőségéről a közelmúltban többször is nyilatkozó Járai Zsigmond tavaly év eleji beiktatása óta egy kivétellel lecserélte a jegybank összes csúcsvezetőjét, és teljes egészében átalakította a főosztály-vezetői gárdát is.

Matolcsy: 6-7 százalékos GDP-növekedés az EU-csatlakozás után

Matolcsy György gazdasági miniszter szerint az innovációs típusú beruházások  növekedésének köszönhetően a magyar gazdaság tavaly a fejlett által által elért növekedési rátát meghaladó ütemben fejlődött. A miniszter a Budapest Business Klub rendezvényén úgy vélte, hogy az uniós csatlakozás után a 6-7 százalékos GDP-növekedés is elérhető lesz.

Többet keresünk - többet fogyasztunk

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a világgazdasági feltételek a korábban vártnál kedvezőtlenebbek és bizonytalanabbak. A magyar gazdaság dekonjunktúrából való kilábalása lassú, és egyensúlyromlás kíséri. Gyorsan emelkedik viszont a lakosság jövedelme és így fogyasztása is. Az infláció júniusban átmenetileg 5 százalék alá csökkent, de a második félévben várhatóan emelkedni fog.

Visszaesett a panellakások forgalma

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet felmérése szerint az ingatlanbarométer értéke 53,2 százalék volt 2002 második negyedévében. Ez 3,6 százalékponttal marad el az előző negyedévben mért adattól. A felmérés hat területre, az ingatlanforgalmazókra, -beruházókra, önkormányzatokra, nagyvállalatokra, kis- és középvállalatokra, valamint a lakosságra terjedt ki. A második negyedévben az ingatlanforgalmazók kivételével mindegyik szegmensben csökkent az ingatlanbarométer.

Pesszimistábbak lettek a nagyvállalatok

Egyezség a jegybanktörvény módosításáról

Mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány egyetért abban, hogy jövőre a várható éves átlagos infláció 5 százalék közelében alakul, és decemberben a pénzromlás éves üteme 4,5 százalékos lesz - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök közös sajtótájékoztatóján. A tárca és a központi bank megállapodásra jutott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos kérdésekben is.

Szigorítanának a kutatók a költségvetési politikán

A korábbi 3,2 százalékról 3,7 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzését a Kopint-Datorg Rt. A növekedés húzóereje a kutatók megítélése szerint az eddig soha nem látott reálbér-növekedés által kiváltott lakossági fogyasztás és a lakásberuházások. A héten napvilágra került egyensúlyi mutatók drasztikus romlása nem lepte meg a kutatókat, az államháztartás hiánya finanszírozható, ám jövőre mindenképp költségvetési szigorításra lesz szükség - állítják.

Bokros óv a túlköltekezéstől

A magyar gazdaság helyzete nagyon jó, főleg a szomszédos országokkal összehasonlítva, ám a költségvetési deficit túl nagy - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Magyar Business Leaders Fórum közös rendezvényén. Bokros szerint a magyar gazdaságpolitika egyik legjobb eleme a monetáris politika.

Ecostat: nőtt a lakosság optimizmusa

Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe 2,5 százalékponttal 51,6 százalékra emelkedett az idén a második negyedévben - tájékoztatott közleményben az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az index értéke az egy évvel korábbit 10 százalékponttal haladja meg. A bizalmi index 2001-ben mérsékelten, 2002-ben erőteljesen emelkedett - áll az intézet elemzésében.

Túl van a mélyponton a magyar gazdaság

A bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemének lassulása ellenére túl van a magyar gazdaság a dekonjunktúra mélypontján - áll a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. A felmérés szerint a GDP növekedése 2,9 százalékra lassult az I. negyedévben, ami 1,5 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest.

GKI: a gazdaság túljutott a mélyponton

A magyar gazdaság már túljutott a dekonjunktúra mélypontján - derül ki a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzéséből. A kilábalás azonban lassú, s az egyensúly romlása kíséri. Rendkívül gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme, és ezzel fogyasztása.

A növekedés veszélyeire figyelmeztet az Ecostat

A magyar gazdaságban az év második felétől szolid fellendülés várható, az év egészére azonban így is csak 3,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizál az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat szerint az infláció éves átlagban 5,8 százalékos lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,2 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Az intézet szerint az államháztartási deficit emelkedése az inflációra, valamint a külső egyensúlyra kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Az MNB függetlensége mellett a német jegybankelnök

A Magyar Nemzeti Bank függetlenségének fontosságát hangsúlyozta Ernst Welteke, a német jegybank elnöke budapesti látogatásán. A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság egyik gyengesége, hogy a kapitalizáció foka kisebb az uniós átlagnál.

László Csaba: nem csorbul hanem erősödik a jegybank

László Csaba pénzügyminiszter - reagálva Járai Zsigmond szerdai közleményére - szükségesnek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét nem csorbítónak, hanem azt megerősítőnek nevezte az Országgyűlésnek a költségvetési törvénymódosító csomagban benyújtott, a jegybanktörvény módosítására irányuló indítványt.

Konfliktus a jegybank és a kormány között

A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani; a központi bank függetlensége a jól működő gazdaság fontos feltétele - mondta szerdán Medgyessy Péter. A miniszterelnök Járai Zsigmond közleményére reagált, melyben a jegybankelnök úgy vélte: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása sérti a jegybank függetlenségét.

Járai: csorbulhat a jegybank függetlensége

Járai Zsigmond szerint nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítására, ugyanis a jelenlegi MNB törvény teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásának és a magyar hagyományoknak - derült ki az MNB elnökének szerdán megjelentetett közleményéből.

IMF: tiszteletre méltó a magyar GDP-növekedés

Bár tavaly a magyar gazdasági növekedés lelassult, a gazdaság figyelemre méltó rugalmasságot tanúsított a gyengülő külső feltételrendszer közepette - írja az IMF szerdán közzétett jelentése. A jelentés elismeréssel szól a fogyasztói árindex csökkenéséről, de felhívja a figyelmet, hogy szigorú monetáris politikára van szükség az inflációs nyomás elkerüléséhez. A valutaalap elemzése szerint elengedhetetlen a kiadások csökkentése a költségvetési deficit-célok elérése érdekében, illetve alapvető a nyugdíj- és egészségügyi reform véghezvitele.

GKI: 6 százalék fölött lehet az államháztartási hiány

A napokban leköszönt kormány költekezése és kötelezettség-vállalásai miatt a GKI által korábban becsült 5,5 százalék helyett várhatóan a 6 százalékot is meghaladhatja az államháztartás bruttó hazai termékhez viszonyított, konszolidált hiánya 2002-ben - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerdán a magyar gazdaság kormányváltás utáni fejlődési tendenciáiról szóló előadásában.

Jelentősen lassult a gazdaság

Az előzetes számítások alapján 2002 első negyedévében 2,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság éves összehasonlításban - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Elemzők előzetesen 3,3 százalékos GDP-bővülésre számítottak.

Borúlátó cégvezetők

A magyarországi nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúra-index értéke 56 százalék, ami két százalékpontos csökkenést jelent szeptemberhez képest - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összefoglalójában. A kutatók szerint a cégek rövid távú helyzetmegítélésének romlása a mérséklődő világgazdasági konjunktúra következtében várható volt, mértéke azonban szerényebb lett a feltételezettnél.

Folytatódik a külső és belső hiány növekedése

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint májusban a magyar gazdaság már valószínűleg túljutott a dekonjunktúra mélypontján. Rendkívül gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme és ezzel fogyasztása. A külső és belső hiány növekedése az év hátralévő részében folytatódni fog. Az elemzés szerint idén a GDP 3,2 százalékos ütemben bővül, a keresetek reálértéke pedig 10 százalékkal javul.

Derűlátó kis- és középvállalatok

A kis- és középvállalati szektor bízik az ország gazdasági helyzetének javulásában, a fogyasztás növekedésében és a kereslet élénkülésében - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felméréséből. Az intézet kis- és középvállalkozások várakozásait tükröző konjunktúra-index értéke áprilisban - az év eleje óta 5 százalékponttal emelkedve - elérte az 51,6 százalékot. Az index értéke márciusban 49,6, tavaly áprilisban 49,5 százalék volt.

Ecostat: 5,5 százalékos infláció, 9200 pontos BUX szeptemberre

Az idei év szeptemberében a fogyasztói árak várhatóan mintegy 5,5 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál - az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet adatai szerint. Ugyanerre az időszakra 9200 pontos BUX értéket jósol az intézet.

Nem javulnak a vállalati várakozások

Nem változott februárban a száz legnagyobb magyarországi vállalat várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúraindex, értéke az előző hónappal megegyezően 52 százalék volt - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet.

Öt százalék alatti infláció Járai új célkitűzése

Hangsúlykülönbségek vannak a szocialisták és a jegybank által képviselt monetáris politikában, a nézeteltérések azonban áthidalhatóak - derült ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, valamint László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje Népszavának adott nyilatkozataiból. A leendő kormány szakértői a gazdasági növekedést részesítik előnyben, s nem akarják mindenáron csökkenteni az inflációt. Eközben a jegybank törvényi kötelessége a fogyasztói árak növekedésének fékezése.

Változatlan monetáris politika az uniós csatlakozásig

Idén mintegy 4 százalékos GDP-bővülésre, 4,5 százalékos decemberi éves inflációra és 3 százalékos államháztartási hiányra számít a Magyar Nemzeti Bank - mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök megerősítette: az ország uniós csatlakozásáig nem változik a monetáris politika. Járai Zsigmond szerint a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködés alakult ki a jegybank és a kormány között.

Itthon 2006-tól jönne az euró

Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikája elősegíti, hogy Magyarország akár már 2006-ban bevezethesse az eurót. A jegybankelnök vitatta azokat az érveket, mely szerint érdemes lenne tovább várni a valutauniós csatlakozással, sikeresnek nevezte a magyar inflációs politikát, és még erre a félévre 5 százalékosra várja a pénzromlást, amely ugyanakkora marad az év végéig.

Járai nem osztja az uniós jegybank aggodalmait

Járai Zsigmond jegybankelnök nem osztja az Európai Központi Bank szakemberei által hangoztatott aggodalmakat, amelyek szerint a bővítés megnehezítené az uniós központi bank pénzügypolitikájának alakítását. Járai Zsigmond közölte azt is, hogy Magyarország elfogadná, hogy néhány tagállam rotációs alapon legyen tagja az uniós jegybank döntéshozó testületének.

GKI: idén 3,2 százalékos GDP-növekedés várható

A GDP az idén az első negyedévben várhatóan csak 2-3 százalékkal bővül, ezzel a magyar gazdaság eléri a dekonjunktúra mély pontját - vélik a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársai idei prognózisukban. Az intézet 2002-ben 3,2 százalékos GDP-növekedésre, 5,7 százalékos inflációra, és 2,5 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiányra számít. A kutatók szerint az év egészében a lassulás folytatódására lehet számítani, a második félévben pedig élénkülés valószínűsíthető.

A vártnál kevésbé bővült a magyar gazdaság

A tavalyi utolsó negyedévben 3,3 százalékkal, az év egészében pedig 3,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság - közölte pénteken előzetes adatként a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 3,9 százalékos 2001-es GDP-bővülésre számítottak. Londoni elemzők ennél általában valamivel többet vártak, de a tényleges számokat sem tartják drámaian rossznak, és főleg külső tényezőkkel magyarázták a várakozástól némileg elmaradó adatokat. A magyar növekmény a legnagyobb a régióban.

Tavaly 3,8 százalékkal nőtt a gazdaság

Végleges adatok szerint 2001-ben 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság éves összevetésben - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. A pénteken nyilvánosságra hozott számok megegyeznek a március elején közölt adatokkal. A GDP értéke folyó áron 14 900 milliárd forint, egy főre vetítve pedig 1 millió 460 ezer forint volt; ez a jegybank éves átlagárfolyamán átszámítva 5690 eurónak felel meg.

Csökkent a magyar vállalatok optimizmusa

A legnagyobb magyarországi vállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúra-index márciusban 50 százalék volt - 2 százalékponttal alacsonyabb a februárinál -, ugyanakkor a kis- és középvállalati szektor optimistább lett - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összesítéséből.

Idén 9-12 százalékkal drágulhatnak az új lakások

Tavaly az utolsó negyedévben 49,2 százalék volt az ingatlanbarométer értéke, ami 1,6 százalékpontos csökkenést jelent negyedéves összevetésben - közölte kedden az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az index csökkenése az ingatlan-fejlesztések és a forgalom enyhe mérséklődését jelzi - vélik az Ecostat elemzői.

Ecostat: 3,6-3,8 százalékos növekedés 2002-ben

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet az idén a GDP 3,6-3,8 százalékos növekedésére számít - hozták nyilvánosságra a kutatóintézet szerdai sajtótájékoztatóján. Az előrejelzés szerint az éves infláció 5,8-6 százalék körül alakul. A kutatók arra számítanak, hogy a beruházások 5 százalékkal bővülnek, a kivitel 7,7 százalékkal, a behozatal pedig 8,3 százalékkal nő.

Visszamenőleges béremelés a MÁV-nál

A magyar gazdaság teljesítése lehetővé teszi, hogy a MÁV-nál eltérjenek a hároméves megállapodásban szabályozott bérfejlesztési lehetőségektől - közölte Fónagy János közlekedési miniszter. A mostani béremelésnek a szakszervezetek örülnek, de attól tartanak, csupán kampányfogásról van szó.

Idén 5 százalékos inflációra számít a jegybank

A rögzített inflációs céloknak megfelelően idén 5, jövőre 3,9 százalékos inflációra számít a jegybank - áll a kedden bemutatott Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványban. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint 2002-ben 3-4, 2003-ban pedig 3,5-4,5 százalékkal bővül a magyar gazdaság.

Idén lassuló növekedésre számít az Ecostat

A gazdaság növekedése csak 2002 második felében lendül fel, a bruttó hazai termék (GDP) az előző évi ütemnél lassabban nő - közölte prognózisát az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet pénteken. A kutatóintézet az ipari termelés 3,6 százalékos bővülésére, 2,8 százalékos államháztartási hiányra, és 1,5 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleghiányra számít. Az éves inflációt 5,8 százalékra, a munkanélküliségi rátát pedig 5,7 százalékosra teszik az Ecostat elemzői. 

Kétszeres mérleghiány rossz adatközlés miatt

Néhány multinacionális cég magyar leányvállalatának téves adatközlése miatt a jegybank módosította a tavalyi és a 2000-es fizetési mérleg-adatokat - közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank. Az előzetesen közölt 518 millió euró helyett így 1,248 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a tavalyi gazdasági folyamatok így is kedvezőek.

GKI: sok a bizonytalansági tényező a növekedést illetően

Az idén 4 százalék körüli, míg jövőre 3,5-4,2 százalék közötti gazdasági növekedést várnak a gazdaságkutató intézetek munkatársai - derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. csütörtöki konferenciáján. A kutatóintézetek képviselői szerint a magyar gazdaság növekedési kilátásait egyszerre több tényező is veszélyezteti.

Termelékenységben 42 százalékos a magyar lemaradás

Magyarország 2005-ös európai uniós csatlakozásával számolva évi mintegy 20 százalékos termelékenység-növekedésre van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az EU átlagához - mondta Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint a magas bérvárakozások, a forint felértékelődése és a közterhek magas szintje a termelékenység növekedése nélkül veszélyeztetheti az ország versenyképességét.

A jegybank 5,2 százalékos inflációra számít

Az idén az éves átlagos infláció 5-5,5 százalékos lesz - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. Hozzátette: a jelenlegi információk alapján 5,2 százalékos éves pénzromlási ütemre lehet számítani, és decemberre az éves infláció 4,5 százalékra csökken.

A belföldi fogyasztás nem ellensúlyozza a dekonjunktúrát

A GKI Gazdaságkutató Rt. szerint az idén a világgazdaság növekedési ütemének lassulása miatt a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékos lesz a tavalyi - szintén az intézet által becsült - 3,8 százalékos GDP-bővülést követően - mondta Hegedűs Miklós ügyvezető igazgató. A kutató szerint a külső negatív hatásokat ellensúlyozhatja a belföldi fogyasztásra érzékeny iparágak termelésének élénkülése, de a hatás nem lesz számottevő.

Idén gyorsuló ütemben nőnek a reálbérek

A világgazdaság növekedési ütemének megtorpanása érezhetően hat a magyar gazdaságra - derül ki a Gazdasági Minisztérium pénteki előrejelzések és az egy évvel korábbi, szintén a tárca által készített középtávú gazdaságpolitikai program összehasonlításából. A korábbi előrejelzésekhez képest a tárca szerint alacsonyabb lesz a GDP, az ipari termelés és a kivitel bővülési üteme. Mindennek ellenére - elsősorban a vártnál alacsonyabb infláció miatt - idén 5,5-6,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Infláció 7 százalék alatt?

Ha kis szerencsénk van, a tizenkét havi infláció decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, de 7 százalék mindenképpen reális várakozás - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. A fogyasztói árindex tavalyi második félévi csökkenését az olajárak esése, és a forint 5-10 százalékos erősödése is segítette.

Matolcsy idén is 4 százalékos növekedésre számít

Elhúzódó uniós válság és a magyar remények

A recesszióval bajlódó nyugati gazdaság centrumában - Németországban, Franciaországban és Olaszországban - csak évi 2 százalék körüli növekedéssel lehet számolni. Ez azt is jelenti, hogy a gazdaság ipari hajtóereje változatlanul nem a termelés, hanem az évi 8 százalékra prognosztizálható export. Kérdés, vajon mennyiben befolyásolhatja e két tény a magyar gazdaság idei kilátásait?

A forintot 2006-ban válthatja az euro

Január elsejéig az MNB feltölti készleteit euróbankjegyekből, néhány közintézményt ugyanis innen látnak el euróval - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI-nek. Az eurókészpénz-ellátás túlnyomó részét azonban a kereskedelmi bankok biztosítják, nagyrészt saját külföldi anyabankjaik közreműködésével. Január 1-jétől az arra felhatalmazott hitelintézeteknél beszerezhető lesz az euró - húzta alá a jegybank elnöke.

Borúlátó nagyvállalatok

Az előző havi 53 százalékosról decemberben 47 százalékosra csökkent az Ecostat TOP-100, a legnagyobb magyarországi vállalkozások féléves gazdasági várakozásait összegző mutató - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az index értéke több mint két éve első alkalommal csökkent 50 százalék alá, ami azt jelzi, hogy a cégvezetők többsége pesszimistán ítélte meg mind az ország, mind saját vállalata féléves gazdasági kilátásait.

Járai: 4,5 százalékos infláció jövőre

A jegybanki irányadó kamat csökkentésére jelenleg nincs lehetőség - mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke, aki szerint a fizetési mérleg ez évi hiánya 2 milliárd euró körül lesz.

Jövőre nem változik a monetáris politika

A monetáris politika alapvetően változatlan marad 2002 végéig - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerdán az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén, amelyen a képviselők egyhangúlag támogatták a Magyar Nemzeti Bank 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára bocsátását. Járai Zsigmond közölte: jövőre enyhén felértékelődő forintra és az inflációval arányosan csökkenő kamatokra számít.

Gyenge ipari teljesítményre számít az Ecostat

Idén 3,9, jövőre pedig 3,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb jelentésében. Az előrejelzés szerint az infláció az idei 9,1 százalékosról jövőre 6,2 százalékosra mérséklődhet. A keresletélénkítő intézkedések nyomán a GDP növekedését meghaladó mértékben, 4,3 százalékkal nő a lakosság fogyasztása - áll a prognózisban.

Ismét kormányhirdetés állami pénzből - az MSZP szerint

Négy év elvesztegetett időnek érzi a magyar gazdaságban az MSZP az Orbán-kabinet működési idejét. Pénteken bírálták a kormány 4,5 millió forintba kerülő, a családtámogatási rendszert reklámozó hirdetését.

Járai: még decemberben lehetőség van kamatcsökkentésre

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a megnövelt, gazdaságot ösztönző kormányzati költekezés igazolható addig, amíg tartanak a vártnál nagyobb költségvetési bevételek. A jegybankelnök az Európai Központi Bank elnökeinek berlini tanácskozását követően a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy szerinte még decemberben van lehetőség további kamatcsökkentésre.

A jegybankelnök nem bírálta a kormányt

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem bírálta a kormányt az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerdai üzleti ebédjén, mint ahogy az a Világgazdaság csütörtöki számában és az Indexben is megjelent. Járai az Üzleti Negyedhez eljuttatott, angolul elmondott beszédében ara hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedést egyedül a kormányzat csak rövid távon élénkítheti.

Elbizonytalanodó multik?

Növekvő pesszimizmussal néz a magyar gazdaság hajtómotorjának tekintett nagyvállalati kör mind az ország, mind pedig saját vállalata rövid távú fejlődése elé. Ezt igazolja, hogy augusztus óta folyamatosan csökken a hazánkban működő legnagyobb vállalatok rövid távú gazdasági várakozásait megjelenítő mutató. Az Ecostat Top 100 konjuktúraindexe a legfrissebb felmérés szerint novemberben 53 százalék volt.

A tervezett fele lehet a folyó mérleg hiánya

Az Ecostat 7,1 százalékos inflációt vár márciusra

Jövő év márciusban a fogyasztói árak 12 havi indexe mintegy 7,1 százalékkal lesz magasabb az egy évvel korábbinál - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb kiadványában. Az intézet a BUX-index értékét 7400 pont körülire becsülte meg februárra.

Idén 4 százalékkal bővülhet a gazdaság

Csökkenő inflációra és kedvező fizetési mérlegadatra számítanak az év végén a Reuters által megkérdezett elemzők. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a magyar gazdaság idei bővülése alig haladja meg a 4 százalékot.

Matolcsy: megtaláltuk a siker receptjét

A miniszterelnök expozéja után Matolcsy György gazdasági miniszter néhány adattal kiegészítette az elhangzottakat. Utalt arra, hogy csak úgy érhetjük utol az EU-t, ha kétszer gyorsabban nő a magyar gazdaság és a fogyasztás, mint az európai. Szerinte a gazdaság motorjai a lakásépítés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a turizmus.

Rossz

A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése szerint az idei év decemberében 7-7,5 százalékos egy évre visszatekintő pénzromlást vár, a jövő év végére pedig inflációs célként 4,5 százalékot fogalmazott meg - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden egy budapesti rendezvényen.

Az ország harmada szűkösen él

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2001. harmadik negyedévi konjunktúra-indexe 49 százalék. Ez a számadat gyakorlatilag megegyezik az előző negyedévi értékkel, és a mutató összetevőiben, vagyis a nagyvállalati, a kis- és középvállalati, illetve a lakossági várakozásokban sem mutatkozott érdemi változás - áll a kutatóintézet összefoglalójában.

Gazdaságélénkítő csomagot készít a kormány

Gazdaságélénkítő csomag kidolgozásával bízta meg a gazdasági tárcák vezetőit Orbán Viktor miniszterelnök. Az intézkedés-sorozat célja az, hogy a világgazdaság lassulása ellenére a magyar gazdaság bővülési üteme fenntartható legyen anélkül, hogy az egyensúly veszélybe kerülne. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint elsősorban mintegy 200 milliárd forint értékű infrastrukturális beruházásokról lehet szó, melyek fedezetét nem a költségvetés biztosítaná.

Mérséklődik a növekedés az Ecostat szerint

Idén - csakúgy, mint jövőre - a tavalyinál alacsonyabb, 4,3 százalékos GDP-növekedésre számít az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat csütörtökön nyilvánosságra hozott harmadik negyedévi előrejelzése szerint idén az éves infláció 9,3 százalékos, jövőre pedig 7-7,5 százalékos lesz.

Ötszázalékos inflációt vár a Pénzügyminisztérium

A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Tállai András azt mondta, hogy a tárca várakozása szerint 2002-ben 5-6 százalékra csökkenhet az infláció Magyarországon. A politikus kedvezőnek tartja a magyar gazdaság kilátásait, amit szerinte nem fog lényeges mértékben befolyásolni a világgazdaságot egyébként lassító, Amerikát ért terrortámadás sem.

Hétfőig maradnak életben a fokozott biztonsági intézkedések Magyarországon

A kormány balatonöszödi infomális ülésén döntött arról, hogy az amerikai terrortámadás miatt életbe lépett fokozott biztonsági intézkedések hétfőig mindenképp fenntartják. Matolcsy György gazdasági miniszter közölte: véleménye szerint a merényletnek nem lesz drámai hatása sem a világ-, sem a magyar gazdaságra.

Tartahatóak az inflációs tervek

Elemzők szerint nem lesz jelentős hatása az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadásnak a magyar gazdaságra. A korábban szakértők által jósolt éves átlagos infláció még az enyhén harminc dollár feletti olajárral együtt is tartható.

Matolcsy szerint a magyar gazdaság növekedése folytatódik

Az amerikai terrortámadás miatt semmilyen negatív jel és ok sincs arra, hogy lassulna a magyar gazdaság növekedési üteme, így erre az évre 4,5 százalékos gazdasági élénkülést prognosztizálunk - közölte Matolcsy György gazdasági miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A jegybank csökkentette az alapkamatot

A jegybank hétfőn a Monetáris Tanács döntése alapján 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az MNB az Európai Központi Bank kamatcsökkentését követte a döntés meghozatalakor. A tanács véleménye szerint ugyanis az EU gazdasági növekedésének lassulása a magyar gazdaságra is kifejti hatását, ami az infláció lassulását eredményezi.

Az Economist a magyar gazdaságról

A kommunizmus utáni időszak egyik legsikeresebb gazdasági reformprogramja után a magyar kormány jelenleg mintha az ellenkező irányba tartana - írta a The Economist a "Szereti-e a magyar kormány a piacgazdaságot" című cikkében, amelynek alcíme szerint "az állam felhagyott a kivonulással a magyar gazdaságból".

Franciaország bevezetné a Tobin-adót

A nagy ipari országok közül elsőként Franciaországban a nemzetközi pénzügyi tranzakciók után fizetendő Tobin-adó bevezetését fontolgatják. Magyarországon korábban az akkor még pénzügyminiszter Járai Zsigmond vetette fel a Tobin-adó bevezetését.

A nagyvállalatok várakozásai javultak, a kis- és közepes cégeké változatlanok

A magyarországi nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző Top-100 konjunktúra-index az előző két havi csökkenés után augusztusban javult, a júliusi 55 százalékos érték után az elmúlt hónapban 60 százalék lett - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összefoglalójában. A kutatók szerint ez lényegében az év utolsó hónapjaiban megszokott fellendülést vetíti előre, amelynek mértéke függ az európai recesszió fékeződésétől. Az kis- és középvállalkozások (kkv) várakozásait tükröző index gyakorlatilag nem változott.

Gyorsabban növekszik az EU-jelöltek gazdasága a tagállamokénál

Erőteljes bővülésnek indult a 13 európai uniós tagjelölt ország gazdasága tavaly - állapítja meg az Eurobarometer legfrissebb jelentése. Az átlag ötszázalékos GDP-növekedés ugyan jelentősen meghaladja az EU tagállamok 3,3-es átlagát, de a szórás nagyon nagy. A legdinamikusabban 1996 óta a magyar gazdaság fejlődött.

Rejtett deficitre figyelmeztet az Economic Intelligence Unit

Az ipari termelés növekedési ütemének jelentős lassulását, ugyanakkor a magyar gazdaság egészének enyhén gyorsuló növekedését jósolja 2001-re és 2002-re a The Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist gazdaságpolitikai folyóiratot kiadó csoport tagja.

Még több pénz kerülhetne ki a parlamenti ellenőrzés alól

Élesen támadják a hároméves költségvetés gondolatát a gazdaságkutatók. Szerintük Orbán Viktor felvetése vitatható. A magyar gazdaságnak, amely még nem olyan fejlett, mint a nyugatiak, rugalmasabb költségvetési politikára lenne szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó viszonyokhoz. A hároméves büdzsé arra lenne alkalmas, hogy még kevesebb közpénz elköltéséről dönthessen a parlament.

Sokba kerülhet az euró magyarországi bevezetése

A reálkeresetek és az életszínvonal jelentős csökkenésével, szigorú költségvetéssel a gazdasági növekedés rovására lehet csak elérni, hogy - Járai Zsigmond, a jegybank elnökének várakozásai szerint - 2004 végére két százalékpont körüli legyen az infláció - vélik a Népszava által megkérdezett gazdaságkutatók. Nagy valószínűséggel a forint jelenlegi árfolyamsávja nem ad már ehhez elegendő mozgásteret.

Ősztől gyengülhet a forint

A forint árfolyama a nyár végéig akár a sáv erős szélét is megközelítheti, ősztől azonban határozott, 7 százalékpontot is elérő gyengülés várható - állítja a GKI Rt. és a K and H Bank közös előrejelzése.A prognózis szerint idén a magyar gazdaság 5 százalékkal bővül, de az infláció tavalyhoz képest nem mérséklődik jelentősen.

Magyarország érzékeny lehet az euróövezetbeli gazdasági lassulásra

A magyar gazdaság - csakúgy, mint a lengyel - inkább az euróövezetbeli gazdasági lassulásra, semmint az egyéb feltörekvő piacokról szétterjedő járványokra érzékeny - áll a Schroder Salomon Smith Barney befektetési ház londoni irodájának pénteken kiadott havi összefoglalójában. A friss elemzés szerint ezt bizonyítja, hogy a két ország valutái a kezdeti heveny reakciók után az utóbbi napokban stabilizálódtak.

Pesszimistább cégek, visszafogott várakozások

A javarészt külföldi érdekeltségű hazai nagyvállalatok exportnövekedésük kilátásait az elmúlt két hónapban kevésbé optimistán ítélték meg, mint az év első öt hónapjában - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb elemzéséből. Az anyag szerint a nagyvállalatok a belföldi értékesítési lehetőségek fejlődésében sem bíznak olyan mértékben, mint korábban.

A jegybank nem változtatja a kamatokat

Sem kamatemelést, sem kamatcsökkentést nem tervez a mostani folyamatok tükrében a jegybank legfelsőbb monetáris döntéshozó szerve - tájékoztatta az újságírókat Járai Zsigmond MNB-elnök kedden, a monetáris tanács ülését követően. Az új jegybanktörvény alapján felállított monetáris tanács hétfőn tartotta meg első ülését, amelyen áttekintette az elmúlt hetek árfolyam alakulását, valamint véleményt formált az inflációs folyamatokról is.

Nem hisznek a cégek Járai inflációs terveinek

Gyökeresen eltér a gazdasági szakemberek véleménye abban, hogy reális-e a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkitűzése. Az elemzők többsége kicsit magasabb inflációt vár, mint amit a jegybank előirányzott, a cégvezetők azonban jóval nagyobb pénzromlással számolnak.

Kormányoffenzíva az infláció ellen

A kormány és a jegybank meggyőződése, hogy a forint erősödése jelentősen csökkenti az import termékek árait, s ezáltal tarthatóak lesznek a meghatározott inflációs célkitűzések. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ellenben arra figyelmeztet, hogy az első öt hónap inflációs mutatói éves viszonylatban az árszintnövekedés érzetét keltik.

Nem várható az infláció gyors csökkenése

Az év eddig eltelt időszakában bekövetkezett árváltozások alapján nem valószínű, hogy gyorsan csökkenne az infláció - állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legújabb kiadványa. Az elemzés szerint a pénzromlás üteme elsősorban az átlagosnál gyorsabban dráguló élelmiszerek miatt nem mérséklődik jelentősen.

Az Ecostat 4,5 százalékos GDP-növekedésre számít idén

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet az idei évre 4,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. Az intézet szerint az infláció 9,3 százalékra csökken 2001-ben, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 2,3 milliárd euró körüli hiánnyal zár majd. A kutatóintézet szerint a forint árfolyamsávjának szélesítése hosszú távon kedvezőleg hat a gazdaság teljesítményére, a forint árfolyama pedig az év végére a sáv közepétől 5-6 százalékra lehet. 

Csökkent a magyar devizaadósság áprilisban

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar gazdaság nettó devizaadóssága április végén 4,8 milliárd euró volt, szemben a március végi 5,3 milliárd euróval, illetve a tavaly április végén regisztrált 6,3 milliárd euróval. A devizában fennálló bruttó adósság 27,4 milliárd eurót tett ki április végén, míg egy hónappal korábban 27,3 milliárd euró volt.

Inflációs célt követő monetáris rendszert vezet be a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank inflációs célt követő rendszerrel váltja fel az eddigi árfolyamkövető monetáris politikáját - jelentette be Járai Zsigmond jegybankelnök a Jegybanktanács keddi ülését követő sajtótájékoztatón. Az új rendszertől a központi bank azt várja, hogy decemberben az éves infláció 7 százalékos lesz.

Csak lassan mérséklődik az infláció

Idén a magyar gazdaság mintegy 5 százalékkal bővülhet, és a forint az év végéig 5 százalékkal erősödhet - áll a GKI Rt., az ABN-AMRO és K&H Bank közös előrejelzésében. A prognózis készítői úgy vélik, hogy az infláció - a költekező költségvetési és a lazuló monetáris politika miatt - nem mérséklődik jelentősen az árfolyam-politika megváltoztatását követően sem.

Járai szerint Magyarország tőkeexportőrré válik

A Magyar Nemzeti Bank továbbra is úgy véli, hogy idén a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 2,5 milliárd eurót, vagyis nem éri el a bruttó hazai termék 4-4,5 százalékát - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök.

Március 2-án foglalja el Járai Zsigmond a jegybank elnöki székét

Két-három éven belül az országban 4-5 százalékos lehet az infláció - mondta Járai Zsigmond csütörtökön Budapesten, miután átvette az MNB-elnöki kinevezéséről szóló okmányt Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, a Parlamentben. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke március 2-án foglalja el posztját.

Surányi szerint Járai törvénysértő határozatot hozott az MNB közgyűlésén

Az MNB elnöke szerint a jegybank 2000 május-i éves rendes közgyűlésén az akkori pénzügyminiszter törvénysértő határozatot hozott az MNB elnökének és a CW AG felügyelőbizottsági tagjainak javadalmazásáról. Surányi szerint a jövőben növelni kellene a jegybank függetlenségét mivel jelenleg nem biztosított az MNB működési, pénzügyi önállósága.