kréta időszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- dinoszauruszok
- dinoszaurusz
- mezozoikum
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
Kréta időszaki „csodacsirkét” fedeztek fel Belgiumban
A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madarak korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.
Virágporral együtt ragadt a borostyánkőbe a kréta időszaki méh
Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben.
Jóindulatú daganatot fedeztek fel egy kréta időszaki fosszílián
Jóindulatú daganatot azonosítottak izraeli kutatók egy fiatal dinoszaurusz két megkövült farokcsigolyáján - közölte kedden a Tel-Avivi Egyetem.
Tollas volt a krétakori táncoló sárkány
Egy nagyjából 120 millió éve élt eddig ismeretlen, kistermetű, tollas dinoszauruszfajként azonosítottak az őslénytankutatók egy korábban Kínában feltárt fosszíliát.
Az iharkútihoz hasonló repülő őshüllőt fedeztek fel Erdélyben
A kréta időszak végén élt, mintegy 70 millió éves új repülő őshüllőfajt azonosított egy romániai-amerikai őslénytani kutatócsoport. A ritka lelete Gyulafehér vár szomszédságában találták meg.
Először fedezték fel plioszaurusz maradványait Ausztriában
Először fedezték fel plioszaurusz maradványait Ausztriában. Ez ennek a tengeri hüllőcsoportnak az első, Ausztria területén talált lelete és az első kréta kori plioszaurusz-maradvány a teljes alpesi térségen - közölték a Bécsi Természettudományi Múzeum (NMH) munkatársai a Cretaceous Research című szaklapban.
Drágaköveket kerestek és egy ősi tengeri szörnyre bukkantak
Kanada területén a bányászok drágakövek után kutattak, ám valami teljesen másra bukkantak: ahelyett, hogy fényes, irizáló és értékes ammolitra bukkantak volna, egy ősi tengeri szörny fosszilis maradványait fedezték fel.
- címkék:
- kréta időszak
- moszaszaurusz
- Címkefelhő »
Dinoszauruszok után kutatnak a Bakonyban
Nem kevesebb, mint 85 millió éves madárleletek után kutatnak idén a bakonyi dinoszaurusz lelőhelyen az őslénykutatók. A hatalmas leletanyag igazi különlegességei azok a rendkívül törékeny madárleletek, amelyek a legidősebbek a Kárpát-medence területén.
Döbbenet: 100 millió éves tengerlakót találtak borostyánba zárva
Csaknem 100 millió éves borostyánkövet azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, a kő egy rég kihalt tengeri puhatestű maradványait őrizte meg.
Egy eddig ismeretlen dinoszaurusz faj maradványaira bukkantak
A Mongóliában kutató paleontológusok egy eddig ismeretlen dinoszaurusz fosszíliáit fedezték fel. A késő kréta korszak állata az úgynevezett oviraptoroszauruszok családjához tartozik, ám annak egy specifikus, madárszerű csoportjába.
Apró űrhajók sorakoztak az őscápa szájában
A dinoszauruszok világát csak még izgalmasabbá tették egy most feltárt édesvízi őscápa maradványai. A régen élt állat apró fogai a kutatók szerint egy, a 80-as években népszerűvé vált videojáték, a Galaga idegen űrhajóit idézik.
Olyan volt, mint egy ragadozó zsiráf a legnagyobb repülő élőlény
Az emberi fantázia szülte kreatúráknál csak a természet, a kifürkészhetetlen evolúció által produkált különleges élőlények színesebbek. A csaknem 185 millió évet felölelő mezozoikum, a földtörténet középkora, amit a dinoszauruszok időszakaként is szokás emlegetni, az evolúció különleges állomásának számít. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a földi élővilág történetében talán ekkor éltek a legkülönlegesebb létformák, emeletes ház nagyságú növényevő behemótok, és a horrorregények szerzőinek képzeletét is felülmúló félelmetes ragadozók, mind a szárazföldeken, mind az ősi tengerekben, valamint a levegőben.
Százmillió éves halfogat találtak Horvátországban
Százmillió éves halfogat találtak a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen - adta hírül a helyi sajtó.
Új dinoszaurusz fajt azonosítottak ausztrál kutatók
Egy új dinoszaurusz fajt azonosítottak ausztrál kutatók egy évtizeddel azután, hogy az állat maradványainak fosszíliáját megtalálták Utah amerikai szövetségi államban.
Százmillió éves őslények őrzik a beatkorszak legendáinak nevét
Százmillió éves borostyánkövekbe zárt, újonnan felfedezett álkérészcsaládot nevezett el a Rolling Stones együttesről egy német rovarkutató, a család tagjai egyenként a brit rockbanda egykori és mostani tagjainak nevét kapták.
Tudja-e, hol lehet száz méteren megtenni több mint százmillió évet?
A mezozoikum, vagyis a geológiai középkor, amit szokás a dinoszauruszok koraként is emlegetni emberi ésszel szinte felfoghatatlanul hosszú, mintegy 180 millió éves időszakaszt jelent a Föld történetében. Csak nagyon kevés helyen lehet egyszerre fellelni a mezozoikumot alkotó három kor, a triász, a jura és a kréta rétegsorait. Mi ezt megtehetjük, méghozzá Budapesttől alig hetven kilométer távolságra.
Éjszakai életet éltek az ősemlősök a dinoszauruszok árnyékában
Csak a dinoszauruszok mintegy 65 millió évvel ezelőtti kihalása után jelentek meg az első nappal aktív emlősök egy nemzetközi kutatócsoport hétfőn megjelent tanulmánya szerint.
Mosómedve álarcot viselt a kréta kori dinoszaurusz
Mosómedveszerű mintázatot és álarcot viselt egy 130 millió éve élt dinoszaurusz. A szőrt nem, ellenben több helyen tollat viselő Sinosauropteryx különleges mintázatával rejtőzött el ellenségei elől.
Olykor állatokat is ettek a növényevő dinók
A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok ürülékkövületei (koprolitjai) arra utalnak, hogy a növényevő őslények néha szándékosan állatokat, például kisebb rákokat is fogyasztottak - állapították meg a kutatók.
A Patagotitan nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza
A Patagotitan nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza, mely mintegy 76 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett - olvasható a fajt leíró friss tanulmányban.
Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak Kelet-Kínában
Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak helyi paleontológusok a délkelet-kínai Csöcsiang tartományban.
Szenzációs dinoszauruszfelfedezés a Bakonyban
Egyedülálló késő kréta kori leletet találtak az őslénykutatók a Bakonyban. Bár csak egyetlen fogról van szó, ez egy olyan dinoszauruszcsoport maradványát képviseli, amelyet eddig egyáltalán nem ismertünk a kontinensünkről ebből az időszakból. A lelet arra utal, hogy a Sauropodák csoportja végig jelen volt a kréta időszaki Európában, pusztán a maradványaik őrződtek meg rendkívül ritkán.
Tudta, hogy a legvérengzőbb tengeri hüllő a varánusz rokona volt?
68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentős különbség tűnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belső Tengerág. Ez a Mexikói-öböltől Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késői kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.
Hegyeket mozdított el a kréta végi Armageddon
Hegy méretű kőzettömböket mozdított el becsapódásakor az az aszteroida, amely 65,5 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalását okozta.
Családi vállalkozás derített fényt az igazi Armageddonra
A százöt éve, 1911. június 13-án született Louis Walter Alvarez amerikai atomfizikus a részecskekutatásban elért eredményeiért méltán nyerte el a fizikai Nobel-díjat. Ám mégsem a tudományos világ legrangosabb kitüntetésének 1968-ban történt elnyerése, hanem egy, a magfizikától oly távoli terület, az őslénytankutatás egyik legrejtélyesebb kérdésének megfejtésében játszott szerepe tette igazán ismertté nevét.
Élhettek-e Tyrannosaurusok Magyarország területén?
Minden idők talán legismertebb dinoszauruszai, a Tyrannosaurus-félék a kréta időszak legvégén élt hatalmas, szárazföldi húsevő theropoda ragadozók voltak. Maradványaik a mai Észak-Amerika és Ázsia területéről kerültek elő, Európából egyelőre még nem ismertek fosszíliáik.
Borostyánkő őrizte meg a 99 millió éves gyíkokat
Borostyánkőbe zárt gyíkok 99 millió éves, Délkelet-Ázsiából származó kövületét azonosították amerikai tudósok.
Kiderült, miért pusztultak el a bakonyi dinoszauruszok
Az ötödik éve ténykedő MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport újabb izgalmas őslénytani felfedezésekről adott hírt, a közelmúltban megjelent tanulmányaiban. Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja feltárta, hogy milyen környezeti folyamatok miatt pusztulhattak el a 85 millió évvel ezelőtt élt bakonyi dinoszauruszok és más ősgerincesek, illetve hogy a dinoszauruszok mellett milyen más különleges állatcsoportok élhettek itt, a kréta végén.
A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei
A törzsfejlődés kísérleti laboratóriumából időnként meghökkentő élőlények léptek ki az élet színpadára. A földi lét szülőanyja, a világtenger mélyén sok száz millió éve zajló evolúciós kísérlet néhány legfurcsább, vagy éppen legfélelmetesebb élőlényét vesszük szemügyre cikkünkben.
Dinoszauruszok kényszerfogyókúrán
Izgalmas kérdés, hogy valójában mekkorák lehettek, és hogyan nézhettek ki a földtörténeti múlt állatóriásai. Egy újonnan kidolgozott súlyszámítási modell trónfosztásra készül; minden idők egyik legnagyobb szárazföldi teremtményét éppen a fele súlyára „fogyasztotta” le.
Katasztrofális cunami volt Hvar szigetén
Rendkívül érdekes felfedezésről számolt be a rangos amerikai földtani szaklap, a The America Geological Society Bulletin hasábjain az a nemzetközi kutatócsoport, amely a népszerű horvátországi nyaralóhelyen, Hvar szigetén globális kataklizma nyomaira bukkant.
Megfúrják a dinógyilkos aszteroida ütötte krátert
Felfedezése óta ez lesz a legjelentősebb tudományos projekt, amely a 65,5 millió éve becsapódott és tömeges fajkihalást okozó aszteroida ütötte, úgynevezett Chicxulub-kráter újabb titkait igyekszik feltárni. A vizsgálatok a hatalmas kráter tengeraljzat által fedett részének feltárására fókuszálnak.
Vulkanizmus játszott döntő szerepet a dinoszauruszok kipusztulásában
A népszerű aszteroida becsapódási elmélet erőteljes revízióra szorul a Princeton Egyetem (New Jersey, Egyesült Államok) kutatócsoportjának legfrissebb vizsgálatai szerint, amelyről a Science szaklap számol be.
Megtalálták a legnagyobb négyszárnyú dinoszauruszt
A eddigi legnagyobb négyszárnyú dinoszaurusz maradványait találhatta meg egy nemzetközi kutatócsoport Kínában. Az őshüllő anatómiai felépítése segíthet jobban megérteni, hogy a nagyobb termetű dinoszauruszok hogyan voltak képesek repülni.
Kivételesen ép őshüllőtojásokat találtak
Közel eredeti formájukban megmaradt Pterosaurus-tojásokat találtak Kínában. A tojások mellett többtucatnyi Pterosaurus-fosszília is előkerült ugyanazon a lelőhelyen. Az eredmények alapján ezek a repülő őshüllők társas lények voltak, akik kiterjedt kolóniákban éltek.
Vérszomjas, de buta állatok vadásztak az első dinókra
Sorozatunk negyedik részében a dinoszauruszok történetét tekintjük át a triász időszaki kezdetektől a kréta időszaki virágkorig, majd a kréta/harmadidőszak határon bekövetkezett kihalásukig.
Ilyen volt a dinoszauruszok kora
Jelenlegi ismereteink szerint az élet 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt jelent meg az óceánokban. Hosszú evolúció után, körülbelül 500 millió évvel ezelőtt alakultak ki az első gerincesek a tengerekben. Geológiai értelemben nem sokkal ezután, mintegy 370 millió évvel ezelőtt a szárazföldekre is kiléptek az első gerinces állatok, a kétéltűek. Hamarosan megjelentek az első hüllők is, melyeknek egy kiemelt és mindenki által ismert csoportját alkotják a dinoszauruszok.
A vér királya lehetett a T. rex őse
Kilenc méter hosszú, 2,5 tonnás volt a Tyrannosaurus rex újonnan felfedezett rokona, éles fogakkal teli hatalmas szájjal.
Obama kígyójával is elbánt a nagy becsapódás
A frissen újraválasztott Obama elnökről elnevezett Obamadon kígyó is a kréta végi tömeges kihalás áldozatává vált. A legújabb kutatások szerint az aszteroida-becsapódás majdnem olyan súlyosan érintette a kígyókat és gyíkokat, mint a dinoszauruszokat.
Hová lettek a Föld rovarszörnyei?
Háromszázmillió évvel ezelőtt hatalmas rovarok uralták a levegőt. A legyeknek akkora szárnyfesztávolságuk volt, mint egy mai héjáé. Eltűnésük két okkal magyarázható: csökkent a levegő oxigéntartalma és feltűntek a madarak.
Nem haldokoltak a dinók a kihalásuk előtt
A legújabb adatok szerint a dinoszauruszok néhány csoportjának változatossága csökkent ugyan a késő krétában, más csoportok azonban stagnáltak, vagy akár növekedési pályán is lehettek.
Kardfogú mókus maradványaira bukkantak Dél-Amerikában
Különleges, kardfogú mókus élt egykor Argentínában. Az állat nagyon hasonlított a Jégkorszak film Motkányához.
A madarak is megroggyantak a dínók kihalásakor
Virágzó csoportot alkottak a madarak egészen a kréta-paleogén határon bekövetkező tömeges kihalásig, derült ki egy új tanulmányból. Az eddig ismert leggazdagabb, 17 fajból álló késő kréta madárfaunát Észak-Amerikából írták le.
Egyszerre hasonlít imádkozó sáskára és szitakötőre egy különleges ősrovar
A feje egy szitakötőé, a szárnya egy kérészé, míg a lába az imádkozó sáskáéra hasonlít annak a kréta időszaki ősrovarnak, amely Dél-Amerikában került elő. Az elrontott kirakósra hasonlító ősmaradványok segíthetnek jobban megérteni a szárnyas rovarok korai történetét.
Kiderült, mit ettek a legismertebb, a dínókkal együtt kihalt őslények
Közvetlen bizonyítékokat találtak az egyik legfontosabb ammonitesz-csoport táplálkozásáról francia és amerikai paleontológusok. A felfedezés arra vonatkozóan is nyújthat információkat, hogy miért haltak ki az ammoniteszek a dinoszauruszokkal egyidejűleg, 65,5 millió évvel ezelőtt.
Újabb szenzációs ősmaradványok Ajka környékéről
A fantasztikus őshüllőleletek után ezúttal a dinoszauruszok korából származó borostyánkövek titkait kutatják a magyar paleontológusok. Az Ajka környékén talált példányok vizsgálata kivételes lehetőséget teremt a dinoszauruszokkal egyidejűleg élt ízeltlábúak megismerésére. Arra nincs reális esély, hogy egykori vérszívó rovarokból dinoszauruszvér kerüljön elő, ami aztán egy ajkai "Jurassic Park" alapját képezhetné.
Alaposan felszarvazták a legbizarrabb dinoszauruszt
A népszerű Triceratops két új rokonát fedezték fel Amerikában, amelyek bizarr megjelenésükkel tűnnek ki az eleve furcsa megjelenésű csoportból: egyikük a legdíszítettebb koponyájú ismert dinoszaurusz. A leletek fényt derítenek egy régi ősföldrajzi rejtélyre is.
A Kínai Nagy Fúrás: vissza a dinoszauruszok korába
A kínai Songliao-medence területén egy 10 kilométer mély és 10 centiméter átmérőjű lyukon keresztül próbálnak a kutatók visszatekinteni a kréta időszakba. Az egykori tó rétegsorának a feltárása során eddig több mint 2 kilométerre jutottak le a mélyfúrás segítségével.
Különleges, macska méretű krokodilt fedeztek fel a múltból
Szokatlan megjelenésű, az emlősökéhez hasonló fogakkal rendelkező kis krokodilt fedeztek fel Tanzánia kréta időszaki kőzeteiben. A mozgékony, csak részben páncélozott állat a szárazföldön vadászott rovarokra és egyéb kisebb állatokra.
Szenzációs borostyánleletet fedeztek fel Afrikában
Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is.
Tizenkét kilométeres test végzett a dinoszauruszokkal
A vasárnapi egyméteres meteor fényében elképzelni is nehéz, mit láthattak 65 millió éve a dinoszauruszok, amikor egy 12 kilométeres test lépett be a Föld légkörébe. Az egymilliárd hiroshimai atombombának megfelelő robbanás olyan lyukat ütött bolygónk testébe, amelyet mi is biztosan megtaláltunk volna, hiszen körülbelül 100 kilométer átmérőjű volt. Egy kutatócsoport ismét megvizsgálta a 65 millió évvel ezelőtti katasztrófa nyomait.
Csontoshalak - megismétlődhet a földtörténet egyik nagy fajkihalása
Megismétlődhet a földtörténet egyik tömeges kihalása. A nagy méret és a gyors harapás volt a csontoshalak végzete 65 millió évvel ezelőtt, és ma is ugyanezek a haltípusok a leginkább veszélyeztetettek - mutattak rá amerikai kutatók.
Új fényben a 110 millió éves halgyík-étrend
Egy kréta időszaki Ichthyosaurus miatt újra kell gondolni a halgyíkok kihalásával kapcsolatos eddigi elképzeléseket.
- címkék:
- Dulai Alfréd
- kréta időszak
- fény
- Címkefelhő »
Mégsem gyilkolt a por a kréta időszak végén
A legújabb vizsgálatok szerint a kréta végi becsapódás során nem került olyan sok por a levegőbe, ami a tömeges kihalásokhoz vezetett volna.
- címkék:
- kréta időszak
- por
- Címkefelhő »
- 1