klímaváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- üvegházgázok
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A válság sem használt a Földnek
Az elmúlt évtizedben szinte kétszer gyorsabb volt az üvegházgáz-kibocsátás, mint a megelõzõ harminc évben, derül ki a kiszivárgott ENSZ-klímajelentésbõl. Mindez a gazdasági-pénzügyi világválság ellenére történt.
Még jól is járhatunk a klímaváltozással
Bár a legfrissebb jelentés sötét képet fest a klímaváltozás következményeirõl, a nagyobb meleg és a több szén-dioxid még jól is jöhet a magyar mezõgazdaságnak, ha idejében elkezdünk alkalmazkodni, és nem sajnáljuk rá a pénzt. Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódhatunk, az árvízveszélyt viszont lehet majd kezelni. Mit mond az ENSZ klímajelentése Magyarországról?
Már most kevesebb az étel a klímaváltozás miatt
A globális felmelegedés több milliárd ember élelmezését veszélyezteti, de egyre inkább érezhetõk lesznek a gazdasági következményei is. A változó hõmérséklet és csapadék miatt többszörösére nõhetnek az élelmiszerárak. A közvetett hatások ráerõsítenek a háborús konfliktusokra, és még bizonytalanabbá teszik világunkat.
ENSZ: összefüggés van a felmelegedés és a konfliktusok közt
Elsõ ízben lát összefüggést a klímaváltozás - a Föld légkörének melegedése - és a globális társadalmi problémák, nemzetközi konfliktusok között az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC).
Szélsõségesebb az idõjárás a melegedõ Tibetben
Tibetben növekszik az átlaghõmérséklet és egyre súlyosabbá válnak az idõjárási szélsõségek, derült ki a helyi klímaközpont friss jelentésébõl.
Készül a jelentés, amely elveszi az egész világ kedvét
A klímaváltozás növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, az erõszakba forduló tüntetésektõl kezdve a polgárháborúkig, mert ráerõsít a szegénységre és a gazdasági válságokra. Ez a lényege a felmelegedés következményeit összefoglaló új ENSZ-klímajelentésnek, amelybõl újabb részletek szivárogtak ki.
Több százmillió embert tehet földönfutóvá a klímaváltozás
Több százmillió ember kényszerül elköltözni, fõleg Ázsiában, emiatt megnõ a súlyos konfliktusok, háborúk kockázata, a világgazdaság pedig több ezermilliárd dolláros veszteségeket szenved. Ezek a legfontosabb megállapítások az ENSZ-klímajelentés készülõ második részében.
Meddig szaladhat el a klímaváltozás?
Hogyan lehetséges, hogy a kilencvenes években gyorsabb felmelegedést jeleztek elõre, mint ami végül bekövetkezett? Egy NASA-elemzés bebizonyítja, hogy a korábbi elemzések jók voltak, csak nem pontosan vették figyelembe a hûtõ hatású légszennyezõ részecskéket.
Vörös démonból õsz hajú öreglány lett Vivenne Westwood
A brit tervezõnõ levágatta jellegzetes vörös haját. Így akarja felhívni a figyelmet a klímaváltozásra.
Addig nézzünk téli olimpiát, amíg még lehet!
Legalább nyolc, de inkább tizenhárom helyszínen nem lehetne a 21. század végén újabb téli olimpiát rendezni az eddigi tizenkilenc helyszín közül. Az átlaghõmérsékletek aggasztóan emelkednek, nem lesz kellõen hosszú a fagy és vastag a hó. Szocsiban sem kizárt, hogy a mostani az utolsó alkalom.
Melegtõl és esõtõl pusztulnak a pingvinfiókák
A szélsõséges idõjárástól pusztulnak a Magellán-pingvinek fiókái Dél-Amerikában. A fiatal madarak tollazata se az esõt, se a hõhullámokat nem védi ki.
Hatezer daru telel Szegednél
Az enyhe téli idõ miatt nem vonult tovább, hanem a szegedi Fehér-tavon maradt körülbelül hatezer daru - írja a SzegedMa.hu.
- címkék:
- Szeged
- klímaváltozás
- daru
- madárvonulás
- Címkefelhõ »
„A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön”
Mivel ezt a cikket, mint minden környezetvédelemmel foglalkozó írást, a végtelenségig lehetne folytatni, jobb, ha már az elején leszögezzük: apró, hétköznapi gesztusokat veszünk benne sorra. Mert zöldebbé válni nem feltétlenül jár együtt radikális életmódváltással. Pici lépések rengeteget tudnak hozni. Akkor is jól jár mindenki, ha ezeknél maradunk – mint ahogy az a forgatókönyv is teljesen természetes, hogy a kis módosítások egyre jelentõsebbekhez vezetnek.
Meg lehetne operálni a Földet
Hatalmas vulkánkitörés hatásának utánzása fényvisszaverõ kénsavcseppekkel vagy titán-dioxiddal, az óceánok mûtrágyázása, genetikailag módosított tõzegmoha, fényvisszaverõ búza és kukorica. A bolygómérnökök azt ígérik, hogy egy jól célzott intézkedéssel enyhíthetõ a klímaváltozás, de nem számolnak a politikai és a környezetvédelmi kockázatokkal.
Emlékké olvad a fehér karácsony
Miért érdekes, hogy karácsonyi szokásaink a kis jégkorszakból erednek? Mert valószínûleg ezért várjuk el a havat az ünnepre, pedig az évszázad végére sokkal inkább az esõ hull majd Magyarországon télen, és kevésbé a hó.
Ma van a ne vásárolj semmit nap
November utolsó péntekén, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozásul alapították, és több mint húsz éve szervezik meg a "ne vásárolj semmit" napot. Magyarországon azért kevesen tartják.
Összeugrasztotta a világot a klímaváltozás
Ahhoz képest, hogy eleve nem tûztek hatalmas célt a Varsóban zajló klímakonferencia elé, katasztrófa közeli helyzetben ér véget az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testületének éves tanácskozása. Még egy vázlat sincs a minden államra kötelezõ klímavédelmi egyezményrõl, és gyorsan haladunk afelé, hogy a rosszabbik éghajlatváltozási forgatókönyv váljon valóra.
Klímaváltozás is felelõs a gyilkos tájfunért
A klímaváltozás is szerepet játszott abban, hogy ekkora pusztítást végzett a napokban a Fülöp-szigetekre lecsapó Haiyan tájfun -így vélik európai szakemberek és napilapok.
Védd a klímát, ne siránkozz!
Három-négy Celsius-fokkal melegebb nyarak, több mint egy hónappal tovább tartó hõség, kiszámíthatatlanabb vízhozamú folyók: erre érdemes készülni a 21. század második felében. Az új éghajlatváltozási stratégia szerint nagyon vissza tudnánk fogni üvegházgáz-kibocsátásunkat, amellyel védjük a klímát, és még jól is járunk.
2056-ban jön a klímafordulat Budapesten
Elõbb a trópusokon, majd a mérsékelt égövön kezd a mindennapokban is érezhetõvé válni a klímaváltozás. Infografikákon mutatjuk meg, melyik nagyvárosban mikor következik be a fordulópont, amely után már a leghûvösebb évek is melegebbek lesznek a megszokottnál.
A klímaváltozás miatt kért menedékjogot egy szigetlakó
A klímaváltozás miatt kért menedékjogot Új-Zélandon egy kiribati szigetlakó, akinek otthonát a globális felmelegedés miatt emelkedõ tengerszint fenyegeti. Kérelmét elutasították.
Nincs mese, jön a meleg
Egyértelmûen melegszik a földfelszín, a levegõ és az óceán a mérföldkõnek számító ENSZ-klímajelentés szerint, a változásoknak pedig 95%-ban az emberi tevékenység az oka.
Mennyit nõ a tengerszint unokáink idejére?
Mennyi jég olvad el a klímaváltozás miatt, és mennyire vannak veszélyben a tengerparti városok? Erre az egyszerû kérdésre meglepõen bonyolult a válasz. Infografikán mutatjuk be, hogy unokáinkat akkor is kellemetlen meglepetés érheti, ha magas parton laknak.
Csak átmenetileg szünetel a felmelegedés
Jelentõsen enyhíteni lehetne a klímaváltozás legrosszabb következményein, ha a világ országai hatékonyan és gyorsan visszafognák a szén-dioxid-kibocsátást. Ez a lényege az ENSZ klímajelentésének, amelynek véglegesítésével most foglalkoznak.
Nevezzék el politikusokról a hurrikánokat!
Aláírásgyûjtõ kampány indult azért, hogy ezentúl a hurrikánok a klímaváltozást tagadó amerikai politikusok nevét viseljék. A katasztrofális szélviharok gyakoribbá és veszélyesebbé válhatnak a globális felmelegedés miatt.
A Csendes-óceán fölött szennyeznek leginkább a repülõk
Különösen sok káros nitrogén-oxid és ózon keletkezik a Csendes-óceán felett repülõ járatok miatt, ami azért különösen rossz, mert itt a legtisztább a levegõ.
A korom a bûnös az alpesi olvadásban
A gyorsan iparosodó Európában annyi korom került a légkörbe, hogy emiatt kezdtek gyors ütemben visszahúzódni a gleccserek annak ellenére, hogy a kis jégkorszak még éreztette a hatását.
Már Finnországban is van krumplibogár
Az éghajlatváltozás elõsegíti a mezõgazdasági termények kártevõinek és betegségeinek elszaporodását az egész világon. A kártevõk évente három kilométert haladnak elõre.
Megakanyon a grönlandi jég alatt
Miért szakadnak le szigetnyi méretû jégmezõk az Antarktiszról, és miért nem ennyire látványos az olvadás Grönlandon? A sziget jege valószínûleg egy gigantikus kanyon miatt stabilabb, mint a déli kontinensé.
Senki sem számított a planktonok esõfelhõire
Nem csak a halak pusztulnának ki a csillagászati mennyiségben tenyészõ planktonok nélkül, hanem még komolyabb lenne a globális felmelegedés. Mégis kihagyták õket az egyenletbõl.
Hosszabban lángolnak az erdõtüzek Amerikában
Nyugtalanítóan egyszerû összefüggés miatt válnak veszélyesebbé az erdõtüzek. Ahol melegebbé és szárazabbá alakul az éghajlat, és több ember él, akkor valószínûbb, hogy az erõsödõ tûz emberéleteket veszélyeztet.
Az Antarktisz olvadásával ért véget az utolsó jégkorszak
Eddig úgy tudtuk, húszezer évvel ezelõtt a nagy olvadás elõbb következett be északon, mint a Déli-sarkvidéken. Az összképen a jégminták elemzése módosított.
Elnyeli a víz az eszkimók faluját
Alig több, mint tíz éve van hátra Kivalina településnek: a Bering-tenger elmossa az alaszkai inuit falu szigetét.
Esõcsinálókat keres a CIA
Szokatlan területen próbál szerencsét az amerikai titkosszolgálat: olyan kutatást támogatna, amely azt vizsgálja, hogy befolyásolható-e érdemben az idõjárás mesterséges módszerekkel. A geoengineeringnek nevezett technika nem egyszerû õrültség: Kínában ezzel fakasztanak esõt a felhõkbõl, és a klímaváltozás ellen is vannak ötleteik, kár, hogy ezek egyelõre semmit sem érnek nagyban.
Milyen idõ lesz 2018-ban?
Gigászi számítógépes kapacitást mozgatnak meg a klímakutatók, hogy használható elõrejelzést kapjanak arról, milyen lesz a klíma tíz év múlva. Az eredmények eléggé ellentmondásosak.
A Jóisten fürdõkádján nem fog a klímaváltozás
Hétezer-ötszáz éve változatlan egy gyönyörû kék tó vizének minõsége és mennyisége egy ausztráliai szigeten. A kutatók számára sem teljesen világos, minek köszönhetõ a környezetvédelmi szenzáció.
Így füstöljük el gyermekeink jövõjét
Az ipar felelõs a legnagyobb részben azért, hogy rekordmennyiségben kerülnek a levegõbe az üvegházhatású gázok, de a lakóépületeink fenntartása is sokba kerül hosszú távon. Infografika arról, hogyan füstöljük el a szenet, az olajat és a gázt.
Borzasztó idegesítõen szól a klímaváltozás
Frappáns módját választotta egy amerikai egyetemista annak, hogy bemutassa a globális fölmelegedést: csellón játssza le az elmúlt 130 év átlaghõmérsékleti görbéjét mutató grafikont. A klímaváltozást hallgatni éppoly szokatlan, mint megtapasztalni.
A Földközi-tenger mentén a legrosszabb az európai klímaváltozás
A világ népességének egytizede súlyosan megszenvedheti az éghajlat melegedésének hatásait 2100-ra, ha addig semmi sem változik. Európában a mediterrán térség van a legnagyobb veszélyben.
A ragadozók tisztítják a levegõt
A táplálékul szolgáló növényzet különleges módon, több szén-dioxid megkötésével hálálja meg, ha gyérítik a pusztítóit, állapították meg amerikai közösségökológusok, akik újszerû nézõpontból elemezték a vadász-zsákmányállat kapcsolatot.
Hegyi cunamival fenyegetnek az olvadó gleccserek
Azok életét fenyegeti a globális fölmelegedés, akik alig szennyezik a Földet. A Himalája déli karéján óriási tavakat hagynak maguk mögött a visszahúzódó gleccserek. A gátak bármikor átszakadhatnak.
Új bevetésen a napelemes katamarán
A Föld megkerülését követõen a klímaváltozás tanulmányozására használják a napelemes katamaránt.
- címkék:
- klímaváltozás
- hajó
- napelem
- katamarán
- Címkefelhõ »
Rozsda pusztítja a legfinomabb kávét adó cserjéket
Már a kávétermés fele veszélyben van Közép-Amerikában egy penészgomba miatt. A fertõzés a klímaváltozás és a nagyipari termelés miatt károsítja az arabica kávé cserjéit.
Olvad a Mount Everest
Szinte kétszáz métert hátrált a hóhatár ott, ahol 1,5 milliárd ember ivóvize függ a gleccserektõl. A jégárak átlagosan 400 méterrel rövidültek meg az Everest környékén az 1960-as évek eleje óta.
Afrikai hõség vár dédunokáinkra
Hat-nyolc fokkal melegebb augusztusok, még csapadékosabb telek, tavaszi és õszi hõségriadók: ilyen jövõ vár utódainkra, akik a mai Athénhoz, Kairóhoz vagy Miamihoz hasonló klímájú városokban élnek majd. Sosem látott szintre emelkedett az üvegházgázok mennyisége a légkörben. Milyen lesz az élet a 450 ppm-es Magyarországon?
Gyönyörû szigetet fényképeztek északon
Már 2015 nyarára eltûnhet a jég az Északi-sarkvidékrõl, annyira felgyorsult az olvadás. A klímakutatók korábban csak a 21. század végére várták a jégmentes állapot kialakulását. A NASA kutatóinak fotói a tavaszi olvadásról készültek Grönland mellett.
Véget vetettünk a kétezer éves hidegnek
Hosszú, az összes földrészre kiterjedõ lehûlési idõszaknak vetett véget a 19. század végén kezdõdött globális felmelegedés. Kontinensekre bontva rekonstruálta az utóbbi kétezer év idõjárását egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült, hogy Tiberius, Nero és Titus római császár uralkodásának idején Európában még melegebb volt, mint most.
Ultrakönnyû géppel az Északi-sark fölött
A világon elsõként ultrakönnyû repülõgéppel akar átrepülni az Északi-sark fölött a szlovén Matevz Lenarcic, aki már kétszer is körberepülte egyedül a Földet 284 kilogramm súlyú légi jármûvével.
Túl jó formában van a nagy magyar betonteknõ
Már tíz centiméterrel több víz van a Balatonban az ideálisnál, a víz pedig nagyon tiszta. A tavalyi durva aszály után egyelõre nem engedik le a vizet, és hosszabb távon is jó lenne több vizet tartalékolni, de ehhez át kellene építeni szinte az egész, még a 60-as években lebetonozott partvonalat.
Amerika a tenger alatt
Nyomasztóan részletes illusztrációkkal mutatja meg egy amerikai grafikus, hogy mit lepne el a víz, ha évszázadok alatt több mint 7 métert emelkedne a tenger az Egyesült Államok partjainál. Hasonlóan magas tengerszintekre volt már példa 125 ezer évvel ezelõtt, csak az akkori embereket még nem zavarta.
2050-re eltûnik Kuba egy része
2700 négyzetkilométernyi területet és több ezer lakást veszíthet a tengerszint emelkedése miatt a 21. század közepére, annak ellenére, hogy a hatóságoknak már van klímavédelmi programjuk.
Kóstoljon remek svéd borokat!
Egyre északabbra lehet majd jó bort termelni, délen viszont letaglózó alkoholtartalom teszi tönkre a kifinomult francia vörösborokat. Évtizedek múlva nem lesz meglepetés az angol vagy a svéd bor sem. Így hat a klímaváltozás a szõlõtermesztésre.
A sarki olvadás miatt jött a márciusi tél
Káoszt okozó havazás Magyarországon és Ukrajnában, tükörjég a németországi utakon, több tízezer lakás áram nélkül Nagy-Britanniában. Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásával hozza kapcsolatba az egész Európában harapós márciusi idõjárást.
Jobban bírják a klímaváltozást az õserdõk
Mégsem fenyegeti szárazság az Amazonas esõerdõit, sõt jól is járnak a rengeteg szén-dioxiddal. Az eddigi legátfogóbb elemzés szerint a erdõk meglepõen rugalmasan alkalmazkodnak a globális felmelegedéshez.
Hajózható lesz 2040-re az Északi-sark
Annyira olvad a jégtakaró, hogy nyaranta teljesen hajózható lesz a sarkkörön túl a tenger, beleértve a legendás északnyugati átjárót és az Északi-sark vizeit. A sark környékén húsz méteres jégpáncél olvad el addigra.
Kiszámíthatatlan esõ csökkenti a termést
Száz év alatt eljutottunk oda, hogy évi átlagban 50 milliméterrel kevesebb csapadékot kap az ország, ami sokkal kevesebb, mint amennyi vizet a növényeknek szükséges. A Debreceni Egyetemen új öntözési módszertanon dolgoznak, hogy alkalmazkodni lehessen a klímaváltozáshoz.
Ezért lobbantak fel az orosz erdõtüzek
A globális felmelegedés lelassítja a nagy kiterjedésû légáramlatok hullámszerû mozgását az északi féltekén. Emiatt alakulnak ki a potsdami Klímakutató Intézet munkatársai szerint olyan szélsõséges idõjárási jelenségek, mint a 2003-as európai hõhullám vagy a 2010-es erdõtüzek Oroszországban.
Ahol sosem fagy be a tó Magyarországon
Hol fészkel szeméthalmon a hattyú? Mit bányásznak a világ legnagyobb és legmagasabban fekvõ sómezején? Hol áll üresen a legtöbb lakópark? Miért állnak birkaszobrok egy mezõn Kínában? Az év környezetvédelmi fotóját húsz felvétel közül választja ki a brit Víz- és Környezetgazdálkodási Kamara (CIWEM). A legjobbak közé egy magyar fotós munkája is bekerült.
Nemzetközi fenyegetés lehet a klímaváltozás
Nemzetközi fenyegetésnek szeretnék minõsíttetni az ENSZ-ben a klímaváltozást egyes, alacsony fekvésû szigetállamok, amelyeknek létét veszélyezteti a tenger szintjének emelkedése.
- címkék:
- klímaváltozás
- ENSZ
- ENSZ BT
- Címkefelhõ »
Az egész országot fûti Budapest
Egészen távoli vidékeken is felmelegedést okoz a milliós nagyvárosokban termelõdõ hulladékhõ. A szokatlan hõmérsékletek akár másfélezer kilométer távolságban is jelentkeznek melegebb telek vagy hûvösebb õszök formájában.
Baljós jövõ vár Amazóniára
A klímaváltozás miatt száradnak ki a fák az Amazonas-medencében, és ha az aszályok így folytatódnak, elõbb-utóbb sivatag lehet a Föld legnagyobb esõerdejébõl.
Soha nem olvadt ennyire az Andok
Az Andok gleccserei 30-50 százalékkal zsugorodtak az 1970-es évek óta a klímaváltozás hatására. Egy részük akár teljesen eltûnhet a következõ években - derült ki a dél-amerikai hegység jégveszteségérõl készített eddigi legátfogóbb tanulmányból.
- címkék:
- Andok
- klímaváltozás
- gleccserek
- olvadás
- Címkefelhõ »
A mai teleknek örülnének ükanyáink
Szenvednének a mostani klímától ükanyáink, mert õk még egy jóval hûvösebb világban éltek. Egyre látványosabb adatsorok mutatják, hogyan forrósodik fel a Föld, és hogyan válnak megszokottá a korábban szélsõségesnek tartott nyári hõhullámok. Nézze meg, hogyan történik mindez a valóságban!
A Föld pestisének nevezte az embert Attenborough
A neves természetfilmes, Sir David Attenborough legutóbbi nyilatkozata szerint korlátozni kell az emberi populáció növekedését, amíg teljesen tönkre nem tesszük a bolygót.
A kilencedik legforróbb év volt 2012
Ükanyáink idejéhez képest 0,8 Celsius-fokkal van most melegebb a Földön a NASA friss elemzése szerint. A forró 2000-es éveket követi a szintén igen meleg, de nem kiugróan forró 2012.
A Nap menthet meg bennünket a felmelegedéstõl
2013-ban csúcsra járatja magát a Nap, sok lesz a napfolt és a napkitörés. Emiatt sem lesz világvége, sõt a Nap egy kicsit lanyhulni látszik, ami akár kis jégkorszakot is okozhat a felmelegedõ Földön.
Elmossa a tengerár Facebookékat
Veszélyezteti a kaliforniai Szilícium-völgy épületeit az emelkedõ tengerszint. Kérdés, hogy a jellemzõen rövid távú üzleti terveket készítõ high-tech cégek képesek-e hosszú távon gondolkodni a környezetükrõl.
Megéri szigorúnak lenni a szén-dioxiddal
El lehetne kerülni a globális felmelegedéssel járó káros következmények jelentõs részét az üvegházhatású gázok kibocsátásának szigorúbb visszafogásával . Erre következtetnek azok a brit kutatók, akik most elsõ ízben vizsgálták meg átfogó módon a gázkibocsátás drasztikusabb csökkentésének jótékony hatásait.
Kisebb felmelegedést jósolnak a britek
Szó sincs róla, hogy leállt volna a melegedés, de nem olyan gyors, mint a Met Office gondolta. A brit meteorológiai intézet kísérleti, egész évtizedre szóló elõrejelzése szerint 0,43 fokkal lesz melegebb a Földön 2020-ban, mint 2010-ben.
Alábecsülték a tengerszint-emelkedést
Katasztrofális mértékû globális tengerszint-emelkedéstõl tartanak a gleccserkutatók, akik úgy vélik, hogy korábban jelentõsen alábecsülhették az olvadó jégtakarók jelentette veszélyt.
Minden idõk legmelegebb éve jöhet
Nem jók a 2013-as idõjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsõségeket tovább fokozhatja az idén érkezõ El Nino jelenség és az évtized legerõsebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretû olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerbõl pár éven belül teljesen eltûnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az esõ Magyarországon, de ha lesz is, valószínûleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.
Kiszivárgott a 2013-as klímajelentés
Jórészt az ember okozza a Föld felmelegedését, ez a lényege az IPCC idõ elõtt nyilvánosságra hozott jelentésének. Az ENSZ klímaügyi kormányközi bizottsága 800 szakértõ bevonásával dolgozik a klímatudomány eredményeit összegzõ dokumentumon, ám az egyik értékelõ elkötelezett ellenzõje az üvegházgáz-stopnak.
Jól lõtték be, mennyire melegszik a Föld
Nagyjából a félidõnél járva kiderült, meglepõen pontos a legelsõ elõrejelzés a klímaváltozásról. A klímakutatás krémje elõször 1990-ben közölt elõrejelzést a várható felmelegedésrõl, most ezt értékelték.
2020-ig meghosszabbítják a kiotói egyezményt
Az ENSZ katari klímakonferenciáján nyolc évvel meghosszabbították az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó kiotói egyezményt.
Ezt a dõzsölést senki nem ússza meg
Bonyolultabb probléma, mint az atomfegyverek leszerelése vagy az ózonpajzs megóvása, de már csak egy hónap maradt rá, hogy megoldják a világ vezetõi. Decemberben lejár a kiotói egyezmény, ami semmit nem tudott kezdeni a Föld felmelegedését okozó gázokkal. Ha tényleg annyi szén és olaj van a föld alatt, mint ahogy azt a kutatók tippelik, akkor semmi nem ment meg minket a pusztító felmelegedéstõl. Hacsak mi meg nem védjük magunkat.
A legforróbb évek közé kerül 2012
Csak az USA-ban 15 ezerszer dõlt meg a napi melegrekord. A klímaváltozás a szemünk elõtt zajlik: a Sandy hurrikán nem okozott volna akkora károkat New Yorkban, ha alacsonyabb lett volna a tengerszint.
Hûtsön az ablakpárkányon!
"Minden nap egy sor olyan döntést hozunk, amely befolyásolja a szén-dioxid-szintet" - mondja Ürge-Vorsatz Diána. Fedõ fõzés közben, GPS, használt ruha, hûtõ helyett ablakpárkány: néhány hétköznapi ötlet a CEU környezettudományi professzorától a klímaváltozás hatásának mérsékléséhez.
Gyorsabban nõ a tengerszint, mint várták
Legalább 6 centivel magasabb a tenger, mint 1993-ban, és biztosan a felmelegedés miatt. Mûholdas mérések szerint évi 3,2 millimitérrel emelkedik a tengerszint.
Megfõnek dédunokáink a túlmelegedõ világban
Tizenöt millió éve nem volt annyi káros gáz a levegõben, mint most, így jó esély van arra, hogy a Föld jócskán a biztonságos szint fölé melegszik. Hétfõn kezdõdött az ENSZ soros klímakonferenciája, ahol dönteni kell a klímaegyezmények sorsáról.
Sok a gáz az enyhébb klímaváltozáshoz
Nem fogják vissza a kellõ gyorsasággal az üvegházgáz-kibocsátást a világ országai, derül ki az ENSZ környezetvédelmi programjának jelentésébõl. Ha minden megy úgy, ahogy eddig, akkor 2020-tól már nem lehet elkerülni, hogy a veszélyesebb mértékben melegedjen a Föld.
Forróbb, drágább és veszélyesebb lesz Európa
Északon több árvizet, délen szárazságot, nálunk pedig nagy hõingadozást hoz a klímaváltozás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerdán bemutatott jelentése szerint.
Sosem volt ennyi üvegházgáz a levegõben
Sosem volt ennyi üvegházgáz a levegõben a történelemben: ez a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentésének legfontosabb megállapítása. A jól ismert szén-dioxid és metán mellett a rendkívüli módon üvegházhatású kéjgázból is rengeteget engedtünk a légkörbe.
A holnapi vízbõl él a mezõgazdaság
Csökken a talajvíz, ahol intenzíven gazdálkodnak, veszélybe sodorva az élelmiszertermelést. Indiában például túl sok kútból vételeznek vizet, de ha kevesebb áramhoz jutnának a gazdák, kevesebb szivattyút üzemeltetnének.
Milyen növények halnak ki a meleg miatt?
A globális felmelegedés miatt eltûnhet a Földrõl a banán, a kávé és a kakaó, az utóbbit bankautomataként is használják Afrikában. Ennél is súlyosabb következményei lehetnek az olyan fontos élelmiszernövények terméscsökkenésének, mint a rizs és burgonya.
Afrika csúcsán sem lesz hó 2060-ra
Körülbelül ötven éve van még a Kilimandzsáró tízezer év hõhullámait kibírt jegének. Gleccserkutatók szerint már csak az kérdés, mikor tûnik el a jégmezõ Afrika legmagasabb pontjáról.
Miért nõ mégis az antarktiszi jég?
Több jeget sodor ki a tengerre az északi szél, ami aztán jótékonyan szigeteli a tenger vizét. Most, az antarktiszi tél folyamán akkora területet borít jég, mint két Európa.
Így érte el a végzet a majákat
A klasszikus maja kultúra virágzott az esõs évszázadok folyamán, de menthetetlenül összeomlott, amikor az éghajlat aszályosra változott. Cseppkövekre alapuló éghajlati elemzést kombináltak a templomok falára vésett szavak gyakoriságának vizsgálatával.
Százmillió fát telepít a sivatagba egy indiai guru
A lehetetlennel dacol egy indiai guru és több ezer követõje, akik faültetéssel próbálnak megmenteni egy elsivatagosodó indiai államot. Mozgalmuk 2015-re 114 millió fát ültetne el Délkelet-Indiában, hogy újra zölddé varázsolja az erdõirtások és cunamik miatt elszegényedett vidéket.
Vigyázz, kész, csobban!
Nem lesznek tengeribetegek a kutatók, akik új hajóval vizsgálják az olvadó Arktiszt. Eddig az amerikai parti õrség hajóján voltak stopposok. A Sikuliaqot szombaton bocsátják vízre a Wisconsin állambeli Marinette-ben.
Nem igazán használ a Földnek a válság
A fellendülés nagyobb hatással van a klímaváltozásra, mint a recesszió egy amerikai kutatás szerint. Ez részben magyarázza, hogy 2009-ben a válság hatására miért csökkent kevésbé az üvegházgáz-kibocsátás, mint amennyire nõtt 2010-ben.
Bezárul a klímacsapda Magyarország körül
Idén újra dõlhet az évszázados szárazságrekord, de a jövõben már erre kell számítanunk. Pár évenként viszont elönt majd minket az esõ. A katasztrofális szárazság oka az esõt hozó ciklonok elmaradása, ami viszont a globális felmelegedés következménye.
Pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony
Soha nem látott ütemben pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony. Az ország növekvõ szén- és földgázexportja, a klímaváltozás és a pusztító tengericsillag-hadjáratok nyomán a korallal borított terület kiterjedése öt százalékra eshet vissza a következõ évtizedben - figyelmeztet egy tanulmány.
Összemehetnek a halak a klímaváltozástól
Az általános éghajlatváltozás megváltoztatja az óceánok vizének hõmérsékletét és oxigéntartalmát, és emiatt fennáll az a veszély, hogy kisebbek lesznek a benne élõ halak is.
Mi voltunk a forró pont a Földön
Bizonyítottan melegebb volt a nyár az átlagosnál. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) jelentése szerint 0,64 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghõmérséklet június-augusztusban a Földön, mint a 20. századi átlag. A Kárpát-medence volt az egyik különösen forró hely.
Új térkép: öt centivel nõtt a világtenger
Szinte két évtized mûholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nõtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nõtt meg a tengerszint egy év alatt.
Még három évet jósol a sarki jégnek
Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog elõször elõfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.
Rekordvékony a Földet védõ óriási jégtükör
Soha nem volt még olyan vékony a Jeges-tenger jégtakarója, mint idén nyáron, ezért a klímaszakértõk attól félnek, hogy vészesen közeleg az idõ, amikor nem lesz jég a térségben. Ha végleg elolvad, nem lesz, ami visszaverje a nap sugarait, és hûtse a Földet.
Jövõ nyárra készül fel a kormány az aszályra
Stratégiát készít a kormány a vízgazdálkodásból és az aszály kezelésébõl, hogy az Alföld ne váljon elsivatagosodott területté. Több halastó és rizsföld lesz.
Pénzbüntetés a Greenpeace magyar aktivistájának
Nagyjából 70 ezer forintos pénzbüntetést kapott az a fiatal magyar nõ, aki a Greenpeace aktivistájaként tiltakozott a Gazprom moszkvai központjánál. Nem kell elhagynia az országot.
Magyar aktivistát vittek be Moszkvában
Jegesmedvének öltözött Greenpeace-aktivisták zárták le szerda reggel a Gazprom moszkvai központjának bejáratát úgy, hogy a kerítéshez láncolták magukat. Követelésük az, hogy az orosz vállalat haladéktalanul hagyjon fel sarkvidéki olajfúrási terveivel. Tizenegy aktivistát, köztük egy magyar lányt, õrizetbe vett a rendõrség a szabálysértés miatt - közölte a környezetvédõ szervezet.