Győzelem napja kiemelt
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Győzelem Napja
- második világháború
- Vörös Hadsereg
- Wehrmacht
- Adolf Hitler
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását
Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...
- címkék:
- Sztálin
- Franklin D. Roosevelt
- Churchill
- Heinrich Himmler
- Tadeusz Bór-Komorowski
- Adolf Hitler
- második világháború
- Lengyelország
- ellenállás
- Waffen-SS
- Varsó
- Harmadik Birodalom
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- teheráni konferencia
- londoni emigráns lengyel kormány
- varsói felkelés
- Honi Hadsereg
- Győzelem napja kiemelt
- Wehrmacht
- Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság
- Címkefelhő »
Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.
Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Adolf Hitler
- második világháború
- hadművelet
- offenzíva
- Dunántúl
- ellentámadás
- Waffen-SS
- Harmadik Birodalom
- felszabadulás
- állami ünnep
- Győzelem Napja
- Budapest ostroma
- kommunista rendszer
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Fjodor Tolbuhin marsall
- Győzelem napja kiemelt
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme
1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...
- címkék:
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Kreml
- hidegháború
- liberalizmus
- náci Németország
- Fehér Ház
- Győzelem Napja
- 1956
- reálpolitika
- jaltai konferencia
- második villágháború
- Molotov- Ribbentrop paktum
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- nemzetállamok
- teheráni konferencia
- brit háborús kabinet
- nagyhatalmak
- Győzelem napja kiemelt
- ENSZ
- Címkefelhő »
Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt
1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.
- címkék:
- Sztálin
- Erich von Manstein
- Adolf Hitler
- második világháború
- offenzíva
- Waffen-SS
- harckocsi
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- hadseregcsoport
- keleti front
- Tigris nehézpáncélos
- kurszki csata
- T-34
- páncéloshadosztály
- átkaroló hadművelet
- Citadella-hadművelet
- Konsztantiny Rokosszovszkij
- rohamlöveg
- Voronyezsi front
- prohorovkai páncélos csata
- Győzelem napja kiemelt
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
A valódi Ryan közlegények legvéresebb napja
Hetvennégy éve, 1944. június hatodikán a hajnali órákban hatalmas armada bukdácsolt a La Manche csatorna piszkosszürke hullámain a francia partok felé. Az időjárás pocsék volt, erős szél fújt, szemerkélt az eső, és az inváziós haderő katonáit tengeribetegség gyötörte. A csatornától távol, a szövetséges főhadiszálláson feszült hangulat uralkodott. Dwight D. Eisenhower tábornok, az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka, idegességében egyik cigarettát szívta a másik után. Hatalmas felelősség nehezedett a tábornok vállára, hiszen Ramsay tengernagy, az inváziós flotta parancsnokának a rossz idő miatt a hadművelet elhalasztására vonnatkozó ...
- címkék:
- Winston Churchill
- Erwin Rommel
- Gerd von Rundstedt
- Dwight D. Eisenhower
- Adolf Hitler
- Normandia
- normandiai partraszállás
- második világháború
- hadiflotta
- Franciaország
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Overlord hadművelet
- Bernard Law Montgomery
- szövetséges haderő
- páncéloshadosztály
- teheráni konferencia
- brit háborús kabinet
- D-Day
- partraszálló jármű
- Győzelem napja kiemelt
- Wehrmacht
- Oberkommando des Heeres
- Címkefelhő »
Pusztító szovjet forgószél csapott le Hitler hadaira
A Szovjetunió elleni 1941 nyári nagy német támadás, a Barbarossa-hadművelet megindítása után napra pontosan három évvel később, 1944. június 22-én elsöprő erejű orosz offenzíva bontakozott ki a Wehrmacht még szovjet területen védekező seregtestei ellen. Az alaposan előkészített Bagratyion-hadművelet, a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája, végleg kisöpörte a német haderőt a Szovjetunió területéről. A Vörös Hadsereg betört Kelet-Poroszországba, és felvonult a Visztulához, előkészítve ezzel az 1945 telétől kibontakozó, és a náci Németországra mért utolsó halálos csapást.
Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!
Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...
Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló
1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt. A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét.
Akár erről a repülőerődről is ledobhatták a Duna mélyén lapuló bombát
A 15. amerikai légi hadsereg 1944. április 3-i budapesti szőnyegbombázásával vette kezdetét az a Magyarország elleni, pusztító légi offenzíva, amely a háború viszontagságaitól addig megkímélt hátországot először szembesítette a háború borzalmaival. A vasúti hálózat, az olaj, valamint a hadiipari üzemek megsemmisítését célzó bombázó hadjárat 1944 júliusában érte el a legintenzívebb szakaszát.
Döbbenetes részletek Hitler utolsó napjáról
1945. április 30-án délután fél négykor, az ostromgyűrűbe fogott és a Vörös Hadsereg nehéztüzérsége által rommá lőtt berlini kancellária bunkerében, Adolf Hitler szobájából tompa dörrenés szűrődött ki. Az ajtót elsőként feltépő Heinz Linge SS Sturmbannführer, Hitler komornyikja elé véres látvány tárult: a Harmadik Birodalom vezére a heverőről félig lecsúszott helyzetben, a lövéstől szétroncsolt koponyával feküdt a saját vérében. Mindeközben a kancelláriától alig pár száz méterre válogatott legénységből álló szovjet felderítőszázad készült Adolf Hitler elfogására – élve vagy halva...