Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.

Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek

Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.

Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.

Német űrkutatók több mint 5 milliót fizetnek 2 hónap fekvésért cserébe

Német űrkutatók 16.500 eurót ajánlanak azoknak az önkénteseknek, akik vállalják, hogy az elkövetkező 2 hónapot ágyban töltik. Tanulmányozni akarják ugyanis a súlytalanság, azaz a mikrogravitáció emberi testre gyakorolt hatásait. 

Emberéletek ezrei múlhatnak ezeken a másodperceken

A földrengések kipattanása zavart kelt a gravitációs mezőben, s ez a zavar messze a rengést megelőzve, fénysebességgel terjed tova. Erre alapozva japán tudósok korai riasztórendszert szeretnének kidolgozni.

A Parkinson-kórosok jobban érzékelik a stabilitást, mint az egészségesek

Gravitációs érzékelésünk kutatása segíthet bizonyos betegségek terápiájában, az asztronautáknak pedig a mikrogravitáció kezelésében.

Rejtélyes óriásgyűrű lehet a Naprendszerben

Tudósok egy csoportja úgy gondolja, nem a Naprendszer kilencedik bolygója, hanem egészen más okozza több, Neptunuszon túli objektum mozgásának furcsaságait.

Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?

A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelőtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tűnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.

Megmagyarázhatatlan erők dolgoznak a felborult kalyibában?

Számos olyan pontja van a Földnek, ahol, legalábbis látszólag, nem érvényesül a gravitáció. Ezeket a különleges helyszíneket szokás „gravitációdombként" vagy „mágneses dombként", illetve „kísértetdombként" is emlegetni, mivel itt visszafelé esnek a tárgyak, vagy a lejtőn felfelé gurul az autó.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Döbbenet: a macskák értik a fizikát

Egy japán kutatás szerint a macskák értik az ok-okozati összefüggéseket, felismerik, amikor ezek nem működnek, és felfognak néhány fizikai törvényszerűséget is. A kutatók eredményüket az Animal Cognition című tudományos magazinban publikálták.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Gravitációt meghazudtoló balettművészek Hong Kong városában

Magasba nyúló felhőkarcolók, nyüzsgő városnegyedek, színes és díszes szentélyek; Hong Kong a fotósok örök álma. Így hát nem csoda, hogy a Hong Kong-i Balett nemrég a város legszebb pontjait választott új, 2018/2019-es szezonjának kampány színhelyéül.

Tudja-e, hol működik fordítva a gravitáció a Földön?

Számos olyan hely létezik a Földön, ami – legalábbis látszólag -, ellenáll a gravitációnak, amelyeket „mágneses dombként" vagy mint „kísértet dombot" emlegetnek, mert itt visszafelé esnek a tárgyak, és a lejtőn felfelé gurul az autó.

Köpködő fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezőjében

Anyagot köpködő fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.

Magyarázatot találtak az ufónak vélt aszteroida furcsa alakjára

Vélhetően óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerből származik az Oumuamua, innen eredeztethető különleges, szivarszerű alakja - vélik amerikai és francia asztrofizikusok.

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg

Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.

Hatmilliárd fényévre lévő kozmikus kígyót figyeltek meg

Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetően sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévő gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida felé

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-REx, aszteroidakutató űrszondája péntek délután megközelítette a Földet, és sikeresen kihasználta a bolygó gravitációját arra, hogy a Bennu kisbolygó felé vezető pályára "katapultálja" magát - közölte a NASA.

Gigantikus kozmikus robbanás nyomára akadtak

Mintegy hatszáz évvel a nagy erejű csillagrobbanás felvillanása után sikerült feltárni az égi jelenség hátterét amerikai csillagászoknak.

Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer

Felfedezték az eddig ismert egyik  legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

Valóra vált Einstein „lehetetlen" álma

Einstein tudta, hogy így kell lennie, de nem remélte, hogy valaha lehetséges lesz kimérni: az általános relativitás alapján egy égitest tömege kiszámítható abból, mennyire hajlítja el egy távolabbi csillag fényét.

Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg  többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Különös jégbolygóra akadtak egy apró csillagnál

Újabb Föld-szerű bolygót találtak a tudósok, ám ezen valószínűleg nem élne senki szívesen, ugyanis elképesztően hideg van rajta.

Vissza akarják adni a Plútónak bolygóstátuszát

A tizenegy évvel ezelőtt bolygó mivoltától megfosztott Pluto rehabilitálásáért indítottak kampányt a héten amerikai tudósok, akik szerint újra kellene gondolni azt az osztályozási rendszert, amely annak idején a Pluto törpebolygóvá való leminősítéséhez vezetett.

Gigantikus galaxisgyűrű kérdőjelezi meg Einstein elméletét

A csillagászok felfedezték, hogy egy 10 millió fényév széles, több galaxisból álló gigantikus galaxisgyűrű olyan gyorsan távolodik a mi galaxisunktól, hogy arra nem tudnak magyarázatot adni a jelenlegi fizikai modelljeink. 

Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával

Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.

Kőzettörmeléket találtak egy kettős csillagrendszerben

Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettős csillagrendszerben kőzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtől mintegy ezer fényévnyi távolságra.

Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet. 

Lehet szexelni az űrben?

Az emberiség már csak olyan, hogy mindent (és mindenhol...) szeretne kipróbálni, amióta pedig meghódítottuk a világűrt is, élénken foglalkoztat sokakat a kérdés: milyen is lehet ott szexelni? Utánanéztünk, mit mond erről a tudomány, és mik az izgalmas fejlemények.

Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?

A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.

Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka

Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklődőknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno űrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhőrétegén, hogy megtudja, mi rejtőzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai időszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.

Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelő LISA Pathfinder űrszonda.

Gravitációhullámokat észlelhettek a Plutón

Gravitációhullámokat fedezhettek fel a Pluto légkörében - a jelenséget eddig egyedül a Földön, a Marson és most már a Plutón sikerült megfigyelni, és a feláramló levegőhöz van köze.

Ég a bőre és fájnak az izmai a visszatért asztronautának

Visszanyerte eredeti magasságát Scott Kelly amerikai űrhajós, aki csaknem egyévi űrbeli tartózkodás után szerda reggel tért vissza a Földre orosz társával, Mihail Kornyijenkóval. 

Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései

Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?

Egy zenekar felfüggesztette a gravitációt

Az OK Go azon bandák közé tartozik, akik nem a zenéjükkel, hanem elképesztően kreatív, egybeállításos klipjeikkel lettek világhíresek. Legújabb videójukban sem okoznak csalódást, ezúttal a súlytalanság állapotában ökörködik végig a saját dalukat.

Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.

Gondoltad volna? Így lehet az űrben hajat mosni

Az űrben nem olyan egyszerű még a leghétköznapibb dolgokat sem megtenni. Komoly feladat fogat mosni, enni vagy aludni is.

Újabb elmélet a dinoszauruszok kihalására

Új elméletet dolgoztak ki vlagyivosztoki tudósok a dinoszauruszok kihalásának magyarázatára: szerintük a földi gravitáció növekedése idézte elő pusztulásukat.

Eddig tartana, ha keresztülesnénk a Földön

Igen érdekes kérdésre kaptunk választ, hála a McGill Egyetem végzős diákjának – vajon ha keresztülfúrnánk a Földet, mennyi idő alatt jutnánk keresztül a lyukon?

Tudja, mivel járnak a földönkívüliek?

Zéró G repülés; jobb, mint a szex!

A Zéró G jobb mint a szex -legalábbis ezzel a szlogennel illetik ezt a valóban nem mindennapi élményt, amely természetes körülmények között csak az asztronauták privilégiuma.

Meglepő eredmény az állatok vizeléséről

Egy amerikai kutatócsoport különböző nagyságú emlősök vizelési idejét tanulmányozta. Kiderült, hogy az elefánt nagyjából ugyanannyi idő alatt üríti ki a húgyhólyagját, mint a macska. Ennek oka a húgycső eltérő hosszában keresendő. A felfedezést a mérnökök is felhasználhatják a folyadékürítő rendszerek tervezésében.

Így hat a súlytalanság Kate Upton melleire

Izgalmas helyszínen fotózták az egyik legszexisebb modellt: egy szál bikiniben lebegett egy nulla gravitációs erő hatását keltő zuhanás közben.

Milyen lenne a Világegyetem, ha kívülről láthatnánk?

A tudósokat régóta izgatja a kérdés, milyennek látnánk univerzumunkat, ha kiléphetnénk belőle és kívülről szemlélhetnénk. Némi képzelőerő és matematikai modellek segítségével akár ezt is megtehetjük.

Sandra Bullock és George Clooney az űrben

Októbertől játsszák a mozikban Alfonso Cuarón mexikói rendező Gravity (Gravitáció) című háromdimenziós űrkatasztrófafilmjét Sandra Bullock és George Clooney főszereplésével.

Két űrszonda csapódik hétfőn a Holdba

Ütött a Hold körül keringő amerikai űrszondapáros utolsó órája: üzemanyaguk elfogyott, így nincs több lehetőségük a manőverezésre. A szondák soha nem látott részletességgel térképezték fel a Hold gravitációs terét, és kiderült, hogy a Hold kérge vékonyabb, mint gondolták.