geológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- földrengés
- vulkán
- földtörténet
- Mars
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Varázslatos képeken Kína színekben pompázó hegyei
Õsi lényeket szabadítanak ki egy kristályból, sokan katasztrófától félnek
Õsi prokariótákat és algákat találhattak 830 millió éves kõsókristályokban, ráadásul ezek a lények még mindig életben lehetnek. A szakértõk most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt – írja az IFL Science tudományos portál.
Elképzelhetetlen erejû volt a történelem legnagyobb földrengése
Óriási, 9,5-es erõsségû földrengés rázta meg a chilei Atacama-sivatagot 3800 évvel ezelõtt. Ez lehetett minden idõk egyik legnagyobb földmozgása, hatására 20 métert is elérõ szõkõár alakulhatott ki – írja egy nemrég megjelent kutatás.
Alakváltók rejtõznek a föld alatt
Két hatalmas alakváltó képzõdmény rejtõzik Afrika és a Csendes-óceán mélyén – írja a Science Alert tudományos portál.
Kettétört a gonosz lelkét õrzõ szikla
Kettéhasadt a japán mitológia egyik hírhedt démonának lelkét õrzõ szikla Japánban – írja az IFL Science tudományos magazin.
Olaszországból származhat a világhírû jégkorszaki willendorfi Vénusz
Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kõzetbõl készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, nõi alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus mûvészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körû összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.
Bármikor kitörhet a Yellowstone-i szupervulkán
2 millió tonna levegõbe kerülõ kénsav, 3 teljes állam lerombolása, majd arra 4 méter magas láva- és hamuréteg borítása – néhány példa a Yellowstone-i szupervulkán kitörésének lehetséges következményei közül, amelyet a Yellowstone-i szupervulkán címû dokumentumsorozat alkotói feszegetnek. Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat, köztük ezt az idõzített bombát is, amely kitörésekor valószínûsíthetõen a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a szunnyadó fenevad, és hogyan érintené mindez az egész bolygót, azt is latolgatjja ...
Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben
Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.
- címkék:
- Föld
- geológia
- üvegházgázok
- mûanyag
- fenntarthatóság
- környezet
- nukleáris fegyver
- antropocén
- holocén
- atombomba
- metánhidrát
- fosszilis energiahordozó
- szén-dioxid kibocsátás
- metán emisszió
- fosszilis tüzelõanyagok
- nukleáris katasztrófa
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- földtörténet
- természetvédelem
- Címkefelhõ »
Túl gyorsan hûl ki a Föld, kihalhat az élet
Amíg a Föld felszíni és légköri hõmérséklete az elmúlt korok során mindig ingadozott, addig bolygónk belseje annak 4,5 milliárd évvel ezelõtti kialakulása óta folyamatosan hûlt. A folyamat a jövõben is tovább folytatódik, egészen addig, míg a Föld belsejének folyékony területei teljesen meg nem szilárdulnak. Ha ez bekövetkezik, az élet fennmaradásának feltételei megszûnnek.
- címkék:
- Föld
- lehûlés
- mag
- kihalás
- katasztrófa
- geológia
- élet
- bolygó
- Címkefelhõ »
A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon
Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hõmérsékleteken is.
Hatezer éve égõ tûz terjed Ausztráliában, elpusztít mindent, ami az útjába kerül
Az ausztráliai Sydney-tõl mindössze négyórányi autóútra kiolthatatlan tûz ég 6000 éve egy nemzeti parkban. Az „Égõ Hegyként" ismert földalatti tûz a világ legrégebbi ismert tüze, és kutatók számításai szerint sokkal régebb óta létezhet, mint korábban gondolták – írja a Science Alert tudományos portál cikke.
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytõl távol élni, egy biológus csapat szerint.
Ismeretlen barlangot találtak Mátraverebély-Szentkúton
Eddig nem ismert barlangot fedeztek fel Mátraverebély-Szentkúton, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai a nemzeti kegyhelyen található bazilikától mintegy 500 méterre, egy elhagyott kõbányában találták meg a természeti képzõdményt - olvasható a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely által hétfõn az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdõdhetett
A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelõtt lehet, hogy akkor kezdõdött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.
Soha nem látott ásványt fedeztek fel a Föld mélyébõl származó gyémántban.
Elsõ ízben azonosítottak természetben elõforduló nagy nyomású kalcium-szilikát perkovszkit (CaSiO3) ásványt a Föld alsóbb köpenyébõl, jelentették tegnap a kutatók az American Association for the Advancement of Science magazinban.
Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték
A Föld elsõ kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg õsi kõzetek vizsgálatával.
Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az õskontinensen, a Pangeán
A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tûnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erõk lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan idõszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas õskontinensen, a Pangeán.
Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövõnk számára
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlõdött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hõmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.
Megvizsgálták a pokol kútjának fenekét, és ijesztõ dolgokra bukkantak
Elõször vizsgálták meg a Barhout, a jemeni "pokoli kút" fenekét: a 112 méter mély üregben a kutatók kígyókra, elpusztult madarakra és barlangi gyöngyökre bukkantak - a legendák ellenére természetfeletti jelenségekre viszont nem.
Szoláris rádiójelekkel vizsgálják az olvadó sarki jégtakarókat
A Stanford Egyetem kutatói szerint az új módszer, hogy belelássunk a jégtakaróba a Napból jövõ rádiójeleket használva lehetõvé teheti a jégtábla alakulásának és a jégtábla tengerszint emelkedéshez való hozzájárulásának olcsó, kisenergiájú és széleskörû monitorozását.
Három hely a Börzsönyben, ahol aranyra bukkanhatunk
Nagytömegû vulkánok jobban hûthetik a Földet egy melegedõ világban
Kevés erõ a Földön, ami erõteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehûteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elõ. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hõmérséklet esést okozott.
- címkék:
- Föld
- Pinatubo
- környezetszennyezés
- vulkánok
- természetvédelem
- légszennyezés
- geológia
- zöld energia
- üvegházgázok
- tudomány
- szeizmológia
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- piroklaszt-ár
- szén-dioxid emisszió
- fosszilis tüzelõanyagok
- megújuló ernergiaforrások
- extrém idõjárás
- klímaváltozás
- földrengés
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- IPCC
- Címkefelhõ »
A tudósok talajtérképekkel segítik a bûnügyi nyomozók munkáját
De Patrice de Catritac a kanadai rendõrség kérésére talajtérképet készített, mely segít a nyomozóknak felderíteni a bûneseteket. A geokémikus júliusban, az éves geokémiai konferencián prezentálta a ténymegállapításait.
Amikor a tengerrszintek alacsonyabbak, Santorini vulkánja gyakrabban tör ki
A ma részben összeomlásban lévõ Santorini vulkáni aktivitás összehasonlítása az utóbbi 360.000 év tengerszintjeivel feltárta, hogy amikor a tengerszint több, mint 40 méterrel alacsonyabb mint a jelenlegi, kitörések rohamát indítja el. Azon idõ alatt, míg a tengerszint magasabb, a vulkán csendes, jelentik a kutatók augusztus 2-án a Nature Geoscience magazinban.
A Wisconsini Egyetemnek el kellett távolítania egy sziklát, mert a rasszizmust látták benne
A Wisconsini Egyetem pénteken eltávolított egy sziklát a madisoni tanszékérõl, mert a kisebbségi hallgatók szerint a szikla a rasszizmus szimbólumának tekinthetõ. A történelmi szimbólum eltávolítása nagyjából 50 ezer dollárba került - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt
Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetõk meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtõzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.
Váratlan fordulat: eltûnhettek a marsi élet bizonyítékai
Lehetséges, hogy soha nem fogunk ráakadni az egykori marsi élet bizonyítékaira – jelentették be a NASA kutatói. Ennek oka az, hogy az õsi életnyomokat õrzõ agyagos ásványok megsemmisülhettek. A folyamat azonban nem csak pusztított, hanem teremthetett is.
Városnyi méretû aszteroidák bombázták a Földet
Az õsi Földet a város méretû aszteroidák rendszeresen eltalálták. A dinoszauruszokat eltörlõhöz hasonló léptékû aszteroidabecsapódások a 3,5-2,5 milliárd évvel ezelõtti idõszakban átlagosan 15 millió évente ismétlõdtek.
Nincs magyarázat arra, amit a Holt-tenger mellett találtak
Egy eddig kizárólag csak meteoritokban azonosított, Földön kívüli ásványt találtak a Holt-tenger partvidékének üledékrétegeiben - írja a Science Alert. A szakértõk biztosak benne, hogy az anyag nem az ûrbõl érkezett, hanem itt keletkezett bolygónkon, kérdés, hogyan.
Pusztító szívverése van a Földnek
A Földet és az élõvilágot jelentõsen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlõdnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértõk szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".
Mintha a pokol bejárata lenne - furcsa lyukat találtak a sivatagban
Démonokról szóló legendák és babonák lengik körbe azt a titokzatos lyukat, amit korábban Jemen keleti részén azonosítottak. Egyelõre a szakértõk sem tudják, miként keletkezett e természeti csoda, aminek még a mélységét sem tudják pontosan meghatározni - írja ismeretterjesztõ cikkében a Phys.org tudományos portál.
Sokkal több és pusztítóbb földrengés és cunami lehet a jövõben
Az Új-Mexikói Egyetem kutatói szerint az alábukási zónákban – ahol az óceáni lemez a kontinentális lemez alá bukik – a jelenleg becsültnél nagyobb lehet a cunamik és földrengések kockázata.
Egy 32 éven át tartó jelenség okozott katasztrofális földrengést
Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejû lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést - állapították meg a szingapúri Nanjang Mûszaki Egyetem (NTU) kutatói.
- címkék:
- földrengés
- geológia
- Címkefelhõ »
Újra feléledhet a Kárpát-medence vulkánja
Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja nemzetközi együttmûködésben 15 éve vizsgálja a székelyföldi Csomádot, ahol a Kárpát-medence legutolsó vulkánkitörése volt. Legújabb eredményeik szerint még egy hosszan szunnyadó vulkán alatt is található kristálykása állapotú magmatározó. Ez pedig akár több százezer éven keresztül is folyamatosan fennállhat.
A világ „legizlandibb” jelenete: haláli nyugalommal röplabdáznak a kitörõ vulkán tövében
Villámgyorsan terjedt el az interneten a kitörõ vulkán mellett röplabdázó emberekrõl készült videó, amit gyorsan el is neveztek a „legizlandibb" jelenetnek. Nem csoda, hiszen a szigeten 140 vulkán van a kráterek száma pedig meghaladja az ezret.
Egy elveszett bolygó maradványait rejtheti a Föld mélye
4,5 milliárd évvel ezelõtt egy nagyjából Mars nagyságú objektum ütközhetett a Földdel. Egyes elméletek szerint ez a kozmikus karambol vezetett a Hold létrejöttéhez. Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a titokzatos égitest maradványai ott rejtõzhetnek a földköpenyben - írja a Science híroldala.
- címkék:
- Hold
- geológia
- bolygó
- becsapódás
- Theia
- Címkefelhõ »
Megdöbbentõ eredményre jutottak tudósok: ez rejtõzik a Föld belsejében
Tudósok azt állítják, hogy 4,5 milliárd évvel ezelõtt egy Theia nevû bolygó ütközött a korai Földdel és maradványai a mai napig rejtõznek a Föld belsejében.
- címkék:
- Föld
- geológia
- bolygó
- tudósok
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Felismered ezeket a kristályokat?
Egyre többen gyûjtenek kristályokat, hordják õket ékszerként, marokkõként. Te felismered õket? Töltsd ki kvízünket!
Különös dolgot talált a Hold sötét oldalát felderítõ kínai holdjáró
Különös formájú sziklát fedezett fel a kínai Jütu-2 holdjáró a Hold túloldalán. A kutatók kinézete miatt „mérföldkõnek" nevezték el az objektumot.
A hógolyó Föld létezése már nem puszta találgatás
A Caltech geológusa, Joseph Kirschvink 1989-ben tárta a világ elé a "hógolyó Föld" hipotézist. Ezt azóta számos klímamodell lefuttatása igazolta, sõt az utóbbi években egyre gyarapodnak az elméletet alátámasztó, kézzelfogható bizonyítékok is. Pár éve az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelõtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján.
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idõsíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetõen azonban a földtörténeti közeljövõben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Váratlanul felgyorsult a Föld forgása
Egyre gyorsabban forog a Föld, állapították meg kutatók. Egyelõre nem tudni, mi van a jelenség hátterében – írja a Phys.org tudományos portál.
Igazi tudományos szenzáció, amit a Mecsekben találtak
- címkék:
- Pécs
- Magyarország
- geológia
- tudomány
- Címkefelhõ »
Így változott meg Horvátország felszíne a földrengés miatt
A Sentinel-1 mûholdak adatai alapján elkészült az elsõ térkép azokról a felszíni változásokról, amiket a keddi horvátországi földrengés okozott.
- címkék:
- Horvátország
- földrengés
- geológia
- térkép
- Címkefelhõ »
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kõzetmintákat
A beszennyezõdés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai ûrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kõzetmintát.
Apokaliptikus pusztítást okozott tízezer éve egy megacunami
Egy óriási szökõár söpört végig a Földközi-tenger keleti partvidékén, a mai Izrael területén nagyjából tízezer évvel ezelõtt - állapították meg izraeli és amerikai kutatók.
- címkék:
- cunami
- geológia
- történelem
- régészet
- Címkefelhõ »
Angyal, szív és ördög a Marson
Három hónap alatt földrengések tízezrei rázták meg az Antarktiszt
Több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta - írták tanulmányukban a Chilei Egyetem kutatói, akiket meglepett a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.
- címkék:
- Antarktisz
- földrengés
- geológia
- Címkefelhõ »
Alaszka kis szigetei egyetlen, óriási vulkán részei lehetnek
Hatalmas ûrrobbanások nyomait õrzik a fák
A fényévekre történõ csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyûrûit vizsgálta.