Megváltozhat Budapest a következő öt évben

Fontos fejlesztések előtt áll Budapest. Néhány nagyberuházás sorsa a most kezdődő új önkormányzati ciklusban dől el. Több finanszírozási háttere még eldöntetlen, de némelyiknél még a kivitelezés módján is van vita. Sok múlhat azon, hogy ki vezeti a várost a következő öt évben.

Jó üzlet volt a kártyás fizetés a postán

A Magyar Posta végre bevezetheti a kártyás fizetést a fiókjaiban. A válallat szerint az óriási technikai újítást a POS-terminálok cseréje teszi lehetővé, de köze lehet hozzá annak is, hogy az FHB-val való összefonódás eredményeként megalakult egy közös vállalat, amely képes átvenni az OTP-től és az Erstétől a kártyaelszámolást. A közös tulajdonú Díjbeszedő Kártyaközpontnak 2,6 milliárdot fizet a Posta, hogy ellássa ezt a feladatot, és további 1 milliárdot az eszközökért. Évekkel ezelőtt még 510 millióért sem vállalta hasonló rendszer kiépítését. Cikkünk megjelenését követően helyreigazítást kért a Magyar Posta, ezt itt olvashatják.

Nem valószínű, hogy két nap alatt írókká leszünk

A kreatív írót az különbözteti meg a nem kreatívtól, hogy el tudja adni a művét, hirdeti egy tanfolyam ötletgazdája, azt állítva, hogy a módszerével bárki író lehet. Egy vállalkozó szívós propagandája és lankadatlan küzdelme a mimózákkal, az írást kisajátító művészekkel. A tanfolyam mezítlábas résztvevőjének beszámolója következik.

GKI: Drágulás és gyenge forint jöhet

Javította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a GKI. A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP 2014-ben 3 százalékkal, jövőre pedig 2 százalékkal bővülhet, ugyanakkor a bankrendszert sújtó újabb teher jelentősen rontja a fejlődést.

Európa fellélegezhet a skót népszavazás után

A skót volt az első függetlenségi népszavazás az unióban, de van még néhány tartomány, ahol a lakosság legalább egy része támogatná, ha a lakóhelye elszakadhatna a régi államától. A katalánok még a skótoknál is eltökéltebbeknek tűnnek.

Van esélyük a bankoknak az állammal szemben?

A bankok jól tudják, hogy esélyük sincs a hazai bíróságokon megnyerni a devizahiteles pereket. Ennek ellenére kifizetik a tízmilliós perköltségeket, de csak azért, hogy az Európai Bíróság elé kerüljön az ügyük. Forrásaink szerint van még egy esélyük a bankoknak: senki nem szívesen beszél róla, de valószínű, hogy magát a törvényt is megtámadják a közeljövőben az Alkotmánybíróságon, hiszen így is az Európai Bíróság elé kerülhetnek. Ha ott nyernek, akkor az államnak mindegyiküket kártalanítania kell.  

Jobban jártak a forinthitelesek?

A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek - agyonhangoztatott alaptétele ez a devizahiteles mentőcsomagokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációnak. Számok alapján azonban azt lehet látni, hogy azonos hitelösszeg esetén még mindig többet fizettek vissza a bankjuknak a forinthitelesek. Az aktuális tartozásuk viszont a devizahiteleseknek nagyobb. A jelenleg is zajló devizahiteles perek után ez még változhat is.

Nyert az állam az első devizahiteles perben

Olyan, mintha minden háztartásban betiltanák a 12 centiméternél hosszabb pengéjű késeket. Így írta le a helyzetet a Kéthely takarék ügyvédje, aki már az ítélethirdetés előtt tisztában volt azzal, hogy semmi jót nem várhat a bírótól, ha az ragaszkodik a devizahiteles törvény minden pontjához.

Ezek a bankok perlik az államot a devizahitelek miatt

Eddig 38 pénzintézet nyújtotta be keresetét a magyar állam ellen, hogy megvédjék az egyoldalú szerződésmódosításaikat. A tét nem kicsi, a svájci frankos devizahitelek legtöbbjénél több mint 1 millió forint járhat vissza, ha a bíróságok jogtalannak ítélik a kamatemeléseket. Azok a bankok, amelyek eddig nem fordultak a bírósághoz, még 25-éig megtehetik.

Így lett drága és nyereséges a Sziget

Összesen 754 millió forintos támogatást szán a kormány a legnagyobb fesztiváloknak, ez legfőképp a Sziget-birodalom kasszájába vándorol. Ehhez még hozzájön, hogy a fesztivál több szempontból is megújult, így egyre többet tudnak keresni a látogatókon. A programnak köszönhetően pedig rekordszámban látogattak ki a rendezvényre, idén nyereséges lett a Sziget.  

Hatalmas ára lehet a második nagy magyar banknak

Vagy hatalmas állami tőkeinjekcióból valósul meg a második nagy magyar banki csoportosulás, vagy legalább egy évtized kell a felépítéséhez. A bankpiaci szakemberek szerint viszont nem lesz olcsóbb a bankok szolgáltatása, ha felépül az OTP-hez hasonló méretű konkurencia.

Itt az infláció, mit ér a betétbe tett pénzünk?

Három hónapos defláció után újra megjelent a pénzromlás, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal júliusra. Az infláció értéke azonban továbbra is rendkívül alacsony, 0,1 százalék, de ez nem azt jelenti, hogy akár minimális kamatra is érdemes most bankba tenni a pénzünket. Sőt a számok mögé nézve azt láthatjuk, hogy most érdemes csak igazán elgondolkodni, mibe fektessük a megtakarításainkat. Jöhet még nagyobb infláció? Mit jelent ez a pénztárcánknak?

Itt fájhat leginkább az orosz pofon

Az Európai Unió szankciókkal sújtotta Oroszországot, amit Putyin valószínűleg nem hagy válasz nélkül. Milyen hatása lehet mindennek Magyarországra, illetve az oroszországi érdekeltséggel rendelkező hazai cégekre? 

A makacs kormány ismét csődbe vitte Argentínát

Az egyik legnagyobb hitelminősítő, az S&P kimondta: Argentínának nincs más hátra, mint a formális csőd. Az ország 13 éven belül másodszor vált fizetésképtelenné. Az adósságuk egy részét azért nem fizetik ki, mert nem akarják, a maradékot pedig emiatt nem is tudják: mivel nem voltak hajlandóak fizetni a fedezeti alapoknak, a korábban újratárgyalt hiteleiket sem törleszthetik tovább. Mi jöhet az újabb csőd után?

További százezrekre számíthatnak a devizahitelesek

A jegybank útmutatója szerint az adott havi árfolyamrés alkalmazása miatt felszámolt túlfizetéseket tőketörlesztésként kell elszámolnia a hitelintézetnek. Az ilyen módon történő elszámolás nagyban megnöveli a devizahiteleseknek az árfolyamrés eltörlése miatt visszajáró összeget.

Nem ér majd semmit a betétbe tett pénzünk

Másfél évig nem akar hozzányúlni az alapkamathoz a Monetáris Tanács. Ha valami drasztikus nem történik, akkor 2,1 százalékos marad az irányadó ráta. Ez hatással lehet a hitelek kamatára, a betétek hozamára és minden befektetési döntésünkre is. Miért jó vagy rossz nekünk a rekordalacsonyan tartott alapkamat?

Mi kell a törlesztőrészletek 25 százalékos csökkenéséhez?

A devizahitelesek törlesztőrészletei 25-40 százalékkal csökkennek az év végéig, ígérte meg Rogán Antal a Fidesz részéről. Még messze van az ügy a teljes lezárástól, de már látszik, hogy mire lehet szükség egy ilyen arányú törlesztőrészlet-csökkenéshez.

Ezek a bankok fognak perelni a devizahitelek miatt

30 napon keresztül van lehetőségük. A tét nem kicsi, hiszen a devizahitelesek által várt kártérítés nagy részét vitatják a bankok. Egy hónapjuk lesz bírósághoz fordulni.

Még drágák a nyugdíjbiztosítások

Az MNB szerint magas volt a nyugdíjbiztosítások költsége. Ezért ajánlást tett közzé, mely maximalizálja a költségszinteket annak érdekében, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokkal az átlagember valós pénzügyi előrelépést érhessen el. A Bankmonitor megvizsgálta, hogy mi történt az ajánlás közzététele óta. Az eredmény: a költségszint alig 0,1 százalékponttal, azaz nulla egész egy tized százalékponttal csökkent. Megtakarító legyen a talpán, aki többletet tud elérni a nyugdíjas éveire a nyugdíjbiztosítással.

Miért átláthatatlan a bankok díjszabása?

Új, egységes költségmutatót szeretne bevezetni a Magyar Nemzeti Bank a folyószámlák esetén is, egy olyan viszonyszámot, amelyre rápillantva bárki azonnal össze tudja hasonlítani az egyes számlacsomagok teljes költségét. A káoszt azonban éppen az MNB okozta a bírságaival. Hiszen a bankoknak nincs más esélyük, mint elrejteni a költségeiket a számlacsomagok átláthatatlan díjaiba.

A kormány szétteríti a megszorítást

Az államháztartás idei hiánya nem indokolja a csütörtökön bejelentett megszorító csomagot, a háromszázalékos deficit anélkül is tartható lett volna. A kormány célja sokkal inkább a magas és stagnáló államadósság csökkentése lehet. A kiigazítás a túl alacsony infláció miatt vált szükségessé.

Új hitel felvételénél átlagosan 1,2 milliót bukunk

Az idei év elején az alacsony lakásárak és a történelmi mélyponton lévő forintkamatok hatására érzékelhető élénkülés indult a lakáshitelek felvételében. Néhány tanács, amelyekkel elkerülhetjük a veszteséget.

Hol az ország gazdaságpolitikai stratégiája?

Rózsaszín mázba öntve ugyan, de erős gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg 15, Magyarországon működő multicég. Nem először hiányolják azt, ami minden fejlett országban létezik: az érthető stratégiát.

Törvénytelenül hárítanák a vevőkre banki költségeiket a boltosok

Előleget kapnak a leégett Andrássy úti ház lakói

Miért úszhatják meg az útdíjat a külföldiek?

Nyáron az átutazó vendégmunkások miatt megnő a forgalom az autópályákon, egy részük pedig nem vesz matricát. Valójában nem sokat kockáztatnak, mert a magyar pótdíjak külföldi behajtása nehézkes, és a cégek nem vállalják a drága pereskedést. Ugyanakkor az államnak nagyobb bevétele származik a pótdíjakból, mint ha a bliccelők megvennék a legolcsóbb matricát.

A férfiak szex helyett inkább meccset néznek

A vb alatt a férfiak 40 százaléka inkább a meccset választja szex helyett, ugyanakkor 100 nőből csak egy igazi focirajongó. A sportszergyártóknak ennek ellenére az a céljuk, hogy a nőket bevonják a sportba: már csak a nézőszám és az eladott kiegészítők miatt is.

Nem tudja, milyen hitelt vegyen fel? Itt a segítség!

Egy ingyenes alkalmazás segítségével bárki kiszámolhatja, milyen lakáshitelt vegyen fel, mekkora lesz a havi törlesztője, mik a kockázatok és hogyan alakulhat a hitel a jövőben.

Hol ér többet és hol kevesebbet a pénzünk?

Brazíliában már javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság. A magyarok számára azonban inkább a szomszédos Argentína lehetne vonzóbb úti cél. Miért? Mert több mint 25 százalékkal olcsóbb lett számunkra. A Bankmonitor megmondja, hol érdemes nyaralni, és hogyan vigyázzunk a pénzünkre külföldön.

SMS-ekkel kényszerítették térdre a bankokat

Bulgáriában összehangolt támadással, SMS-ekkel, emailekkel és Facebook-üzenetekkel keltettek bankpánikot. Az Európai Bizottság 2.3 milliárd dolláros hitellel támogatja a megingott bankszektort. Öt személyt letartóztattak.

Az idén csak kisebb leárazások csábítanak

A ruházati kereskedelem megugrásában feltehetően szerepet játszik az online pénztárgéprendszer is. Az akciók nem maradnak el, de mértékük valószínűleg kisebb lesz az idén.

Mi közük a devizahiteleseknek az elévüléshez?

A Kúria múlt hétfői döntése után, illetve az e heti részletes magyarázatát követően jogi oldalon még lényeges kérdések maradtak nyitva. Ügyvéddel beszélt a Bankmonitor.

Ez a bank csak azért is itt marad

Egy éve még a kivonulást fontolgatták, ma elkötelezettek Magyarország iránt. Veszteségesek, de bíznak a fordulatban. A CIB tulajdonosai stratégiát váltottak, más bankok azonban továbbra is vevőt keresnek itteni érdekeltségükre. Banki ügyfélként mégsem ez a lényeg.

Kénytelen lesz megismerni ezeket a márkákat: Moy Park, Oi, Yingli

A brazíliai focivébén az ismert nagy márkák mellett három érdekes új szponzor logója is ott virít minden meccsen. Kik ők, mennyit fizettek ezért, és miért éri meg nekik?

Még könnyebben elérhető az olcsó hitel

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a növekedési hitelprogram feltételeinek módosítását. A 2,5 százalékos maximális kamatszinttel rendelkező – és ezért a vállalkozói köznyelvben csak ingyenhitelnek hívott – NHP feltételei újabb könnyítéseket tartalmaznak. Milyen gyakorlati könnyebbséget jelent ez a vállalkozók számára? A Bankmonitor számol és elemez.

Csak öregszünk, és elszegényedünk

Egyre több a földön a szuperkorú társadalom, ahogy a globális elöregedés vészesen felgyorsult. A jelenség a világ legfejlettebb és az elmúlt évtizedekben leggyorsabban fejlődő országaiban a legdrámaibb, és teljesen átrajzolhatja a világgazdaság 21. századi térképét.

Demján Sándor fokozatosan visszavonulna az üzleti életből

Fokozatosan visszahúzódik az üzleti élettől Demján Sándor, a jelentős cégbirodalmat felépítő, milliárdos üzletember. Vállalkozásai változatos évet zártak tavaly, egyik milliárdos osztalékot fizetett, másik milliárdos veszteséget könyvelt el.

Erősebb lesz Matolcsy hatósága

Az állam a jövőben csak a legvégső esetben menthet bankot, és a veszteségeket mindenekelőtt a bedőlt pénzügyi szervezet tulajdonosainak kell állnia. Mindenütt ez lesz a főszabály az unióban, az erről szóló törvényjavaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány. A szuperhatósággá dagasztott Magyar Nemzeti Bank szinte bármit megtehetne egy bedőlt banknál.

Miben reménykedhetnek még a devizahitelesek?

A Kúria döntése után sokat tisztult a kép, és már az is sejthető, hogy milyen irányban léphet a kormány az őszre ígért újabb adósmentő akció részeként. Az adósok lassan tarthatják a markukat.

Matolcsy most megcsinálhatja a rossz bankot

A jegybank szándékai szerint ősszel felállhat egy rossz bank, amely megszabadítaná a bankokat a bedőlt vállalati hitelek terhétől. A modell sok országban sikeresen működik, és bár sok pénz kell hozzá, hosszú távon akár mindenki jól járhatna vele.

Ilyen olcsó nyugdíjat még nem látott

A jegybank megelégelte a drága biztosításokat, júliustól ezért költségplafont vezet be, és a pénz befektetésére is elvárásai vannak. Ez jó hír annak, aki a jövőben kezd spórolni a nyugdíjára, de aki már vett egy drága terméket, az nagy valószínűséggel benne is ragad.

Felmentette a bíróság Hernádi Zsoltot

A Mol elnök-vezérigazgatója elleni pótmagánvádas eljárást a vállalat volt jogi igazgatója indította, mert szerinte részvénycsomagjának értéke 24 millió forinttal értékelődött le a Mol-INA ügy kirobbanása miatt.

A jegybank megmondaná, mennyi hitelünk lehet

Egyelőre csak javaslatok formájában, de konkrét ötletekkel állt elő a Magyar Nemzeti Bank egy friss jelentésében. Ezek egy része ősszel meg is valósulhat, így elképzelhető, hogy a mostaninál kevesebb kölcsönt kérhet majd egy család, és létrejöhet egy rossz bank.

Mennyire jó befektetés a lakástakarék Magyarországon?

A magyarországi lakástakarékok hozama lekörözi a legfejlettebb szomszédos országban, Ausztriában elérhető hozamokat. Nemzetközi kitekintés, meglepő pénzügyi különbségekkel.

Tessék megnyugodni, nem kell fizetni

Bár a kormány már 2011-ben azt tervezte, hogy visszavágja az utazási kedvezményeket, az illetékes minisztérium szerint ez most sincs napirenden. Egyelőre marad az évi 104 milliárdos költségvetési támogatás, amellyel egy, Európában páratlanul bonyolult és gáláns rendszert működtetünk.

Mivel foglalkozik egy bissaui magyar befektető?

Magyarországon egy kicsi, de elszánt bissau-guineai közösség szorgoskodik, tagjai különböző cégekben bukkannak fel tulajdonosként vagy ügyvezetőként. A gyakran magyar nevű cégtulajdonosok kerülik a nyilvánosságot, és nem reagálnak a megkeresésekre. Így csak közvetve lehet következtetni arra, vajon miért fektet be egy bissau-guineai Magyarországon. Vagy arra, miért hagyja el valaki Magyarországot, hogy bissau-guineaiként térjen vissza.

Kedd van? Akkor gazdagodjunk meg!

Valamiért a pénzügyi világban régen rosszul csengő kedd a szerencsések idejévé vált. Legalábbis ezt mutatják a számok: aki a keddekre játszott a tőzsdén, jól járt idén.

Egy elemzés szerint a Mol 6 milliárd dollár veszteséget okozott az INA-nak

A zárgábi kormány tanácsadói szerint a horvát olajvállalat óriási veszteséget szenvedett el amitt, hogy a Mol megszerezte az irányítását. A magyar cég szerint a tanulmányt nem pártatlan személyek írták.

Most megnézheti, hogyan maradt le Magyarország

A felzárkózás, a magasabb életszínvonal és az euró ígéretével léptünk be 2004. május 1-jén az Európai Unióba, de ebből szinte semmit nem értünk el. Tíz évvel a csatlakozás után majdnem ugyanott állunk, ahol 2004-ben, miközben a velünk együtt csatlakozók sokkal jobban kihasználták a lehetőségeiket, és szépen el is húztak mellettünk. Tíz ábrán az elmúlt tíz év, amiből az is kiderül, hogy az EU pénze nélkül még itt se tartanánk.

Messzire vihet Kásler Árpád és az OTP harca

Újabb epizódja zárult le annak a többéves pereskedésnek, amely az OTP és egy közben politikai pártot is alapító adósa között zajlik. A döntő szót a Kúriának kell kimondania, ami azért fontos, mert ebből az ügyből nőhet ki a kormány következő adósmentő akciója.