földtörténet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- geológia
- fosszília
- paleontológia
- evolúció
- Föld
Időben és intenzitásában is eltérő volt a legkatasztrofálisabb kihalási esemény
A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok több mint nyolcvan százaléka pusztult ki, a perm és a triász időszak határán eltérő sebességgel zajlott, ami miatt pontosításra szorult a tömeges kihalás időpontja is - állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hihetetlen találmány: most egyetlen kattintással megnézheti, hogyan nézett ki otthona a dinoszauruszok korában
Új, a dinoszauruszok korát bemutató interaktív térkép érhető el az interneten. A térképen láthatjuk, hogyan nézett ki az ősi Föld, sőt, még arra is rákereshetünk, hol helyezkedett volna el lakóhelyünk az egykori szuperkontinensen.
Áttörő tanulmány kiderítette, hogy a szupermasszív dinoszauruszok hogy lettek olyan nagyok
A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok - egy új tanulmány feltárta evolúciós utazásukat. - írja a BBC Science Focus.
Nagyon ritka fosszíliákat találtak Walesben
A szakértők szerint a világ egyik legfontosabb fosszília lelőhelyét találták meg Walesben. Nagy számú új fosszíliákat fedeztek fel Llandrindod Wells közelében a kutatók, akiknek adományt kellett gyűjteniük, hogy megvegyék a felszerelést. - írja a BBC tudomány rovata.
Ez volt az igazi özönvíz: beláthatatlan ideig, megállás nélkül szakadt az eső
Még a 20. század végén fedezték fel a geológusok azt a furcsa, szürkés színű rétegsort, amit a Föld valamennyi kontinensén kimutattak. Azt is megállapították, hogy ez a globálisan megfigyelhető üledékréteg a földtörténeti középidő, a mezozoikum első időszakában, a triász kor idején egy földtörténeti értelemben rövid periódus alatt, nagyjából 234 és 232 millió évvel ezelőtt rakódott le. A legkorszerűbb eljárással megvizsgált rétegek egy egészen elképesztő, a korabeli élővilágot mély válságba taszító globális jelenségről tanúskodnak.
Szörnyű katasztrófáról mesélnek a fosszilis pollenek
Az ultraibolya (UV) sugárzás megnövekedett halálos szintű dózisa is szerepet játszhatott a Föld legnagyobb tömeges kihalásában – derül ki a megkövesedett pollenszemekből.
A kontinensek mozgása alakította az óceánok élővilágát
Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.
A globális felmelegedés felgyorsítja az áramlatokat az óceán mélyén
A Sydney Egyetem tudósai mélytengeri geológiai nyomokat használták arra, hogy felfedjék, a múltbéli globális felmelegedés hoyan gyorsította fel a mélytengeri cirkulációt. Ez az egyik hiányzó láncszem annak előre jelzéséhez, hogy a jövőbeli klímaváltozás hogyan hathat az óceánok hő-és szénelnyelésére.
Geológusok hajszálpontosan megállapítják az antropocén hivatalos születési helyét 2022-ben
Hogy vajon egy új geológiai korszakban vagyunk-e, még vita tárgya, de a geológusok már eldöntötték, hogy a Földön hol kellene lennie az antropocén hivatalos születési helyének. - írja a New Scientist.
- címkék:
- Föld
- geológia
- üvegházgázok
- műanyag
- fenntarthatóság
- környezet
- nukleáris fegyver
- antropocén
- holocén
- atombomba
- metánhidrát
- fosszilis energiahordozó
- szén-dioxid kibocsátás
- metán emisszió
- fosszilis tüzelőanyagok
- nukleáris katasztrófa
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- földtörténet
- természetvédelem
- Címkefelhő »
A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett
A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.
Vasúti kocsi méretű hatalmas cápák terrorizálták a Dunántúlt
A valaha élt leghatalmasabb húsevő cápa, a C. megaldon Hollywoodnak is köszönhető sikere csak egy másik őskori legenda, a Tyrannosaurus rex népszerűségéhez fogható. Csakhogy, amíg az eddig előkerült fosszilis bizonyítékok tanúsága szerint a Kárpát-medence területét sohasem taposta a „zsarnokgyík" lába, addig a másik ősvilági „sztár", az óriásfogú cápa két méter magas hátúszója gyakran szánthatta a sirályok röptét és delfinek ugrását visszatükröző középső miocén kori szubtrópusi víztömeg, a varázslatos szépségű Bádeni-tenger felszínét. Ennek az egykori, akár a húsz méteres maximális testhosszúságot is elérő zoológiai rémálomnak Északk-Magyarországról, ...
Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték
A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.
Hihetetlen, hogy hol lennének a mostani országok az őskontinensen, a Pangeán
A Föld kontinensei és óceánjai statikus, mozdulatlanul álló masszívumoknak, illetve tengeri medencéknek tűnhetnek számunkra. Ez azonban csak a látszat, mert a mélyben folyamatosan munkálkodó tektonikus erők lassan, de biztosan megváltoztatják a Föld arculatát. A geológiai múltban volt olyan időszak, amikor az összes mai szárazulat egyetlen hatalmas szuperkontinenssé állt össze. Egy olasz szakember, Massimo Pietrobon olyan térképet szerkesztett, ami a mai országok helyzetét tünteti fel az egykor volt hatalmas őskontinensen, a Pangeán.
Magyar kutatók megfejtették, hogyan jegesedhetett el az Antarktisz
A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. Eredményeikről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be csütörtökön.
Az antarktiszi jég története nyomokat tartogat jövőnk számára
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya arról, hogy a világ legnagyobb jégtakarója hogyan fejlődött lényeges nyomokat nyújt a klímaváltozás fordulópontjairól is. A tengerszint és a mélytengeri hőmérséklet rekonstrukciók kvázi stabil állapotokat és kritikus átmeneteket sugall az elmúlt 40 millió év alatt.
Ismeretlen, titokzatos katasztrófa rázta meg a világóceánt
Kétszer olyan gyilkos hatású volt az a rövid, ám hatását tekintve a világtenger cápa-populációját majdnem teljesen kiirtó kihalási esemény, mint a dinoszauruszokat 65,5 millió éve kipusztító óriás aszteroida becsapódása – erre az eredményre jutottak a Yale Egyetem kutatói, a rangos Science tudományos szaklapban publikált tanulmányukban. A világtenger táplálékláncának csúcsán álló tengeri ragadozócsoportot megtizedelő, eddig ismeretlen okú rapid esemény a földtörténeti közelmúltban, a miocén időszak elején, mintegy 19 millió éve történt.
Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt
Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel.
Újabb nagy pusztulás vár a Föld élővilágára
A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.
Megkerült az 1956-os forradalom idején elveszett magyar vámpírkalmár
Sikerült megtalálni azt az elveszettnek hitt és világviszonylatban is egyedülálló, rendkívül ritka magyar ősmaradványt, egy mélytengeri vámpírkalmár fosszíliáját, amelyet a nemzetközi hírű paleontológus, Kretzoi Miklós fedezett fel csaknem nyolcvan éve. A különleges ősmaradványnak akkor veszett nyoma, amikor az 1956-os forradalom idején súlyosan megrongálódott a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytára. A ritkaságról azonban a közelmúltban kiderült, hogy mégsem semmisült meg, amit egy cseh kutatócsoport fedezett fel újra, a földtörténeti múlt mélytengeri fejlábúival kapcsolatos kutatómunkájuk során.
- címkék:
- Kretzoi Miklós
- Kárpát-medence
- ősmaradvány
- fejlábúak
- tengeri üledékes kőzetek
- mezozoikum
- oligocén kor
- bathyális öv
- mélytenger
- vámpírkalmár
- tintahalfélék
- kréta végi kihalás
- tardi agyag
- anoxia
- Magura-óceán
- fosszília
- földtörténet
- paleontológia
- Magyar Természettudományi Múzeum
- Paratethys
- Címkefelhő »
Szerves molekulákat találtak 3,5 milliárd éves kőzetekben
Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak - közölte a Kölni Egyetem.
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt
Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt - állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálatával.
Hatalmas cápaszörny tartotta rettegésben egykor a Dunántúlt
Ha egy képzeletbeli időgépbe ülve 16 millió évet ugranánk vissza az időben a középső-miocén időszak bádeni korának Dunántúli-középhegységébe érkezve, aligha ismernénk rá a mostani tájra, mert Magyarország földtörténetének legutolsó trópusi- szubtrópusi periódusában varázslatos szigettenger borította el a Dunántúlt. A trópusi nap fényében csillogó víztükör alatt egy hatalmas ragadozó ólálkodott a vándorló cetcsordák nyomában, a méretei alapján valóságos zoológiai rémálomnak tűnő óriásfogú cápa, a megalodon.
- címkék:
- Börzsöny
- korallzátony
- porcos halak
- tengeri üledékes kőzetek
- K-T kihalási esemény
- prédálás
- miocén időszak
- bádeni emelet
- óriásfogú cápa
- szigettenger
- Bádeni-tenger
- őscetek
- prédálási taktika
- cápafog
- Carcharocles megalodon
- kainozoikum
- lajtamészkő
- törzsfejlődés
- fosszília
- földtörténet
- ősmaradvány
- Címkefelhő »
Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök
Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak rendjében.
Egy eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
Csak igen későn vált lakható bolygóvá a Föld
Az eddig véltnél jóval később érkeztek az élet alapkövei a Földre - állapították meg kutatók több milliárd éves kőzetek vizsgálatával.
Vízivilág lehetett egykor a Föld
Hatalmas szárazföldi területek nélküli "vízivilág" lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt - állapították meg amerikai kutatók, akik szerint egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.
- címkék:
- Föld
- földtörténet
- víz
- bolygó
- Címkefelhő »
Először kapott japán nevet egy földtörténeti korszak
A csiba nevet kapta egy 770 ezer évvel ezelőtt kezdődött és 126 ezer évvel ezelőtt véget ért földtörténeti korszak, ami azt jelenti, hogy először kerül fel japán név a geológiai időskálára.
- címkék:
- Föld
- földtörténet
- mágneses pólusok
- Címkefelhő »
Az eddig véltnél jóval rövidebb volt az első nagy kihalási esemény
Az eddig véltnél jóval rövidebb ideig, 200 ezer évig tartott a Föld élővilágát több mint 400 millió évvel ezelőtt sújtó első nagy kihalási esemény - állapította meg egy kínai, ausztrál, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.
Tudja-e, hogy melyek Magyarország legősibb élőlényei?
Magyarország földtörténeti múltjának kezdetei csaknem fél milliárd év homályába nyúlnak vissza. E számunkra felfoghatatlanul távoli múlt élővilágáról csak a kőzetekbe zárt ősmaradványok tanúskodnak, amelyek az avatott szem számára lebilincselő történetet beszélnek el egykorvolt óceánokról, lakatlan szárazföldekről, és rég kihalt, különleges, a sci-fi filmek világát idéző élőlényekről.
Negyedórán belül végzett a dinoszauruszokkal az aszteroida-becsapódás
Negyedórán belül végzett a dinoszauruszokkal a 66 millió évvel ezelőtti aszteroida-becsapódás. Amerikai kutatók készítettek tanulmányt arról, hogy milyen események történtek a becsapódást követő órákban,a katasztrófa több ezer kilométeres körzetében.
A légköri oxigénkoncentráció csökkenése tömeges kihaláshoz vezetett
A földtörténeti múltban eddig öt tömeges kihalási események zajlott le, ezek egy-egy geológiai korszak végét is jelezték. Ezek az események segítettek megérteni, hogy a földi élet dinamikusabb és hajlamosabb globális katasztrófákra, mint azt korábban gondoltuk volna. Egy most publikált tanulmány azonban arra is rámutat, hogy a tömeg kihalások azóta zajlanak, amióta élet létezik a bolygón.
Az ősi óceánok vízhőmérséklete nem volt magasabb a mostaninál
Izraeli kutatók kimutatták, hogy a Földön több százmillió éve keletkezett ősi óceánok vize nem volt melegebb napjaink óceánjainak vízénél.
Közeledik a rettegett mágneses pólusváltás
Ha valaki attól tartott volna, hogy a repülőgépe egyszer csak hátraarcot csinál a levegőben, mert hipp-hopp megfordultak a Föld mágneses pólusai, megnyugodhat: legutóbb 22 ezer évig tartott az átbillenés.
Ilyet még nem láttak: kőbe zárva találtak rá egy 50 millió éves halrajra
Egészen különleges őslénytani felfedezésről számolt be a Proceedings of the Royal Society B. tudományos szaklap, egy tömött, úszó halrajt fedeztek fel a korai eocén időszakból származó finom mészkőbe zárva.
Szenzáció: a Bakonyban találták meg a legősibb tehéncápát
A Bakony-hegység szolgált már szenzációs őslénytani felfedezésekkel, gondoljunk csak a világviszonylatban is egyedülálló iharkúti dinoszaurusz lelőhelyre, amit Ősi Attila és Torma András fedezett fel még 2000-ben. Nemrég ismét egy nagy jelentőségű felfedezéssel gazdagodott a hazai őslénytani kutatások eldorádója; a Zirc közeli Olaszfalu határából került elő egy ma is élő tengeriragadozó-csoport, a tehéncápák egyik jura időszaki képviselőjének a fogmaradványa, ami ez az eddig ismert legősibb tehéncápa-fosszília.
- címkék:
- Szabó Márton paleontológus
- Dunántúli-középhegység
- Bakony
- paleontológia
- Magyar Természettudományi Múzeum
- jura időszak
- porcos halak
- Tethys-óceán
- mezozoikum
- nemzetség
- cápafog
- tehéncápa
- bathyális öv
- vörös mészkő
- fosszília
- cápák
- földtörténet
- kutatás
- Paleodiversity & Paleoenvironments
- Címkefelhő »
Esőerdő terült el a mai Tibet területén 40 millió éve
Negyvenmillió évvel ezelőtt esőerdő terült el a mai Tibet középső részén - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a délnyugat-kínai Tibeti Autonóm Területen talált megkövesedett gyanta alapján.
Viharos gyorsasággal történt a Föld legnagyobb katasztrófája
A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény a geológiai időskálán villámgyorsan, alig 31 ezer év alatt zajlott le - állítja egy új tanulmány, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.
Alaposan átírhatja a földtörténetet egy most feltárt dinoszaurusz
Átírhatja Kína földtörténetét egy újonnan felfedezett dinoszaurusz, amelyről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.
Már egy ideje beköszöntött a Meghálaja-korszak, csak nem tudtunk róla
Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart - írja a BBC hírportálja.
Baktériumok tehetik lehetővé, hogy az ember megtelepedjen a Marson
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem nemzetközi kutatócsoportja felfedezett egy olyan baktériumot, amely alacsony fényviszonyok és rideg körülmények között is képes létezni, és ez a sajátossága elősegítheti az ember jelenlétét a Marson.
A múlt apró időkapszulákba zárt vulkánkitörései
Hogyan határozható meg a kőzetekbe zárt földtörténeti események kora? Erre az izgalmas kérdésre az atomi világ mikrokozmoszának kutatása hozta el a választ.
Az élet titkait hordozó időkapszulák a Naprendszer gyermekkorából
Az aszteroidák nem csak afféle repülő űrbéli kődarabok, hanem Naprendszerünk keletkezésének máig fennmaradt tanúi. Belőlük tudhatjuk meg a legjobban, milyen anyagokból építkezett a földi élet a kezdet kezdetén.
Tudja-e, hol van hazánk legmagasabb és legmélyebb települése?
A Kárpátok ívén belül elhelyezkedő Pannon-medencét sajátos földtani viszonyainak köszönhetően többnyire csak kevésbé jelentős szintkülönbségek jellemzik. A tengerszinthez képest legnagyobb differencia a Nagyalföld és az Északi-középhegység egyes pontjai között mérhető. A geográfiai sajátosságok mindig is komoly szerepet játszottak a településszerkezet kialakulásában.
Tudja-e, hogy melyik Magyarország legrégebbi óceánja?
Magyarországnak ugyan nincs tengere, ám az Alföld mélyén eltemetve és a szelíden lankás középhegységeink kőzeteibe zárva rég eltűnt tengerek valamint egykorvolt hatalmas óceánok őrzik izgalmas titkaikat.
Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának
Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.
Az első brexit, amelyre senki sem szavazott
Földtörténeti szempontból Nagy-Britannia csaknem félmillió éve elszakadt Európa többi részétől. A 450 ezer éve, a Doveri-szoros megnyílásával kezdődött kétlépcsős folyamatot egy nemzetközi kutatócsoport mutatta be a Nature Communications című tudományos lapban.
- címkék:
- Nagy-Britannia
- földtörténet
- Brexit
- Címkefelhő »
Válságot okozott az eocén végi hirtelen lehűlés
A mai Ausztrália területén élt gekkók tömeges kihalását eredményezte a globális átlaghőmérséklet hirtelen lecsökkenése 35 millió évvel ezelőtt - állítják ausztrál szakemberek.
Gyémánt formájú hatalmas jégtömb a Kaszpi-tengeren
Szokatlanul nagy leszakadt jégtáblát sikerült megörökíteni a világűrből a Kaszpi-tenger északi, oroszországi partvidékének közelében. A tengeri múlttal rendelkező, két kontinens határán fekvő víztömeg a Föld egyik legérdekesebb tava.
Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban őshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.
Megtalálták Kanada tengeri Jurassic Parkját
Tengeri állatok fosszíliáinak rendkívül jó állapotban fennmaradt, jura időszaki lelőhelyére bukkantak Kanadában, ahol nemcsak a szilárd vázak lenyomatai őrződtek meg, hanem megkövesedésre általában alkalmatlan lágytestű fajok maradványait is feltárták paleontológusok.
Csodálatosan ép polipfosszíliát elemeztek
Jó állapotú fejlábú-fosszíliát nehéz találni. Természetesen a héjas fejlábúaknak, például az ammoniteszeknek rengeteg héjkövülete fennmaradt, de a paleontológusoknak ritkán van alkalmuk a lágy szövet anatómiáját tanulmányozni. Ez teszi különösen csodálatossá a Franciaországban, 165 millió éves kőzetekben talált fosszíliát.
Tudta, hogy a legvérengzőbb tengeri hüllő a varánusz rokona volt?
68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentős különbség tűnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belső Tengerág. Ez a Mexikói-öböltől Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késői kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.
Hegyeket mozdított el a kréta végi Armageddon
Hegy méretű kőzettömböket mozdított el becsapódásakor az az aszteroida, amely 65,5 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalását okozta.
Egy nagy kihalást túlélhettek a dinoszauruszok
A dinoszauruszok eddigi legkiterjedtebb törzsfáját állították össze brit és amerikai paleontológusok, akik kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az őslények 250 millió évvel ezelőtt, a feltételezettnél 20 millió évvel korábban kezdték el benépesíteni bolygónkat.
Tudta, hogy angolnaszerű volt a legvérengzőbb őscet?
A jelenkori világóceán táplálékpiramisának csúcsán álló kardszárnyú delfint angol nyelvterületen gyilkos bálnaként emlegetik. Ez az elnevezés azonban sokkal jobban illik arra az angolnaszerű testtel rendelkező és a mai ámbráscetnél is hosszabb őscetre, amely az eocén időszak tengereit tartotta rettegésben.
Hivatalos lehet az antropocén mint földtörténeti kor
Az ember korszaka, vagyis az antropocén felvételét javasolta a földtörténeti korok közé a Nemzetközi Rétegtani Bizottság által megbízott munkacsoport a Nemzetközi Geológiai Kongresszuson Fokvárosban hétfőn.
- címkék:
- földtörténet
- antropocén
- Címkefelhő »
Nyolcéves fiú felfedezése oldotta meg a teknőspáncél rejtélyét
Ha megkérdezik, mire szolgál a teknősök páncélja, szinte mindenki rávágja, hogy védekezésre. A mai teknősöknél ez valószínűleg helytálló, de egy új tanulmány szerint a páncél kialakulása eredetileg a föld alatti ásást könnyítette meg.
Tudja, hogy mekkora volt a világtenger legnagyobb hala?
A földtörténeti középkor, a dinoszauruszok korának is nevezett időszak a gigászok világa volt. A fantasztikus filmek világát idéző hatalmas állatok népesítették be ekkor a kontinenseket és a világóceánt is.
Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?
A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le. Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.
Élhettek-e Tyrannosaurusok Magyarország területén?
Minden idők talán legismertebb dinoszauruszai, a Tyrannosaurus-félék a kréta időszak legvégén élt hatalmas, szárazföldi húsevő theropoda ragadozók voltak. Maradványaik a mai Észak-Amerika és Ázsia területéről kerültek elő, Európából egyelőre még nem ismertek fosszíliáik.
Magyarország kőbe zárt óceánjai
A mai Magyarországnak nincs tengerpartja. Az emberi elme számára szinte felfoghatatlan időtartam, a földtörténeti ókort, középkort és újkort, valamint a jelen időt is magába foglaló több mint félmilliárd éves periódus, a fanerozoikum alatt azonban a szárazföldi lét hazánk földtörténetében is a kivételek közé tartozott.
A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei
A törzsfejlődés kísérleti laboratóriumából időnként meghökkentő élőlények léptek ki az élet színpadára. A földi lét szülőanyja, a világtenger mélyén sok száz millió éve zajló evolúciós kísérlet néhány legfurcsább, vagy éppen legfélelmetesebb élőlényét vesszük szemügyre cikkünkben.
Meglepő új elmélet a tömeges kihalás okáról
A földtörténeti múltban lezajlott tömeges kihalási események közül néhány esetében a tengervíz megbomlott nyomelem-egyensúlyát teszi felelőssé egy új elmélet.
Pusztító kataklizmák baljós árnyai
A világvégét vizionáló próféciáktól, jövendölésektől eltérően a tudomány több olyan földi, illetve földön kívüli természeti jelenséget ismer, amely teoretikusan valóban elhozhatja az Armageddont. Tömeges kihalást okozó aszteroidabecsapódás, katasztrofális szupervulkán-kitörés vagy a kozmikus szomszédságunkban történő gammafelvillanás – csupa olyan jelenség, amely nem az emberi fantázia sci-fi ízű terméke. A civilizáció nagy szerencséje, hogy mindezek bekövetkezésére igen kicsi az esély.
Kamion méretű cápák ólálkodtak a felszín alatt
Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlősök virágkorának is nevezett korszak. A földi élővilágban ekkor elkezdődött látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új időszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.
A jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója
A mezozoikum középső periódusában, a jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója, amelynek során az alkalmazkodási módszerek széles spektrumát fejlesztették ki - erre a következtetésre jutottak brit és ausztrál kutatók.
Lesznek-e pálmaerdők ismét a Dunántúlon?
A Kárpát-medencét elárasztó, most tapasztalható szaharai hőség egyre kevésbé számít elszigetelt jelenségnek. Az elmúlt évtized csúcshőmérsékleti rekordja és az évről évre egyre forróbbá váló nyarak a feltartóztathatatlan globális felmelegedés nyilvánvaló tünetei. A szélsőséges klímaingadozás azonban egyáltalán nem egyedi esemény a földtörténetben.
Nagy múltja volt, és nincs jövője: az ezerarcú Földközi-tenger
Nyárelőn egyre többen vágunk neki délnek, hogy a varázslatos hangulatú mediterráneum valamelyik szegletében töltsük a szabadságot. A mélykék és napfényben csillogó, sirályok röptét visszatükröző víztömeg olyan, mint egy izgalmas, elgondolkodtató regény; a Földközi-tenger történetének lapjai viharos múltról és nehezen elképzelhető jövőről regélnek.
Dinoszauruszok kényszerfogyókúrán
Izgalmas kérdés, hogy valójában mekkorák lehettek, és hogyan nézhettek ki a földtörténeti múlt állatóriásai. Egy újonnan kidolgozott súlyszámítási modell trónfosztásra készül; minden idők egyik legnagyobb szárazföldi teremtményét éppen a fele súlyára „fogyasztotta” le.
Szenzációs fordulat a cápák eredettörténetében
A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják, porcból álló vázszerkezetük miatt. Egy, a földtörténeti ókorból származó rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszilis lelet azonban átírhatja a cápák származástörténetét.
Így nézett volna ki az őskontinens a mai országokkal
Massimo Pietrobonnak köszönhetően most láthatjuk, hogy festett volna az egykori szuperkontinens, a Pangea, ha a mai országhatárok szerint osztjuk fel.
Csirkék Velociraptor-szájjal
Génsebészeti módszerrel csibeembriók csőrképződménye helyére széles, Velociraptor-szerű szájat bütyköltek a Yale és a Harvard Egyetem kutatói. A bizarrnak tűnő kísérlet nem áprilisi tréfa, hanem a dinoszauruszok és a madarak leszármazási kapcsolatát, egész pontosan a fogas állkapcsok csőrré alakulásának evolúcióját vizsgáló kutatási projekt része.
Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében
A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.
Valószínű élvezte a kagylóvacsorát a lapátszájú őskrokodil
Több új miocén-időszaki őskrokodil és kajmán fajt fedeztek fel Peruban, az ország északkeleti vidékén, köztük a mai rokonaiktól merőben eltérő életmódot folytató fajokat.
- címkék:
- őslénytan
- földtörténet
- krokodilok
- Címkefelhő »
Tiszta szerencse, hogy kihaltak!
Ha egy képzeletbeli időgép fedélzetén leereszkednénk a földtörténeti múlt feneketlenül mély kútjába, mindenekelőtt alaposan fel kellene készülnünk arra, hogy ép bőrrel ússzuk meg ezt a valódi adrenalinbombának ígérkező, különleges kalandot. A földtörténeti közép- és újkor varázslatos szépségű trópusi esőerdei mélyén, vagy a forró napfényben hívogatóan csillogó kobaltkék ősóceánok víztükre alatt az emberi fantázia rémálmait meghazudtoló, hatalmas szörnyetegek ólálkodtak prédára lesve. Az élénk képzeletre csak az egykor volt valóság, a szeszélyes törzsfejlődés tud rácáfolni.
Mikor vált kék bolygóvá a Föld?
Egy új felfedezés alapján sokkal korábban kezdődött a Nagy Meteoritbombázás, mint eddig gondolták, így az élet is jóval ősibb lehet.
- címkék:
- földtörténet
- óceánok
- Címkefelhő »
Amikor volt még Magyarországnak tengerpartja
Massimo Pietrobon készítette ezt a nem mindennapi térképet, amelyen a 250 millió éve létezett szuperkontinensre, a Pangeára helyezi rá a a mai világ politikai térképét.
Még láthatták a dinoszauruszok a legnagyobb kanyont
Hetvenmillió évvel ezelőtt kezdődött a Grand Canyon kimélyülése, állítja egy friss tanulmány. A Colorado Egyetem kutatói szerint a dinoszaurusz még láthatták a szurdok ősi formáját, mielőtt eltűntek a Föld színéről.
- címkék:
- USA
- Grand Canyon
- földtörténet
- geológia
- Címkefelhő »
A gipsz vetett véget az ősi forróságnak
A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint eddig gondolták. Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa, és kezdődött a máig tartó, hűvösebb klímaszakasz.
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal próbáltuk kideríteni, mi rejlik a Balaton feneke alatt.
- címkék:
- Balaton
- földtörténet
- geofizika
- Címkefelhő »
Hajszálpontosan belőtték a legnagyobb tömeges kihalás idejét
Amerikai és kínai kutatók minden eddiginél pontosabban meghatározták a földtörténet legnagyobb tömeges kihalásának idejét. Mivel a kihalás nagyon rövid ideig tartott, szűkíteni lehet az eseményt előidéző lehetséges okok körét is.
Csodás Földünk
Valójában igen keveset tudunk a Földről. Azt sejtjük, hogy milyen most, de azt soha ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy sokkal régebbre nyúlik vissza a történelme mint az emberiségé. Meteorok, vulkánok, kihűlés, felmelegedés, és még sok olyan dolog, amikről mi beszélünk, de a Föld az évmilliók során át is élte. Mi bemutatjuk a Földet a születésétől kezdve 3D animációkkal fűszerezve!
- címkék:
- földtörténet
- Föld
- földrajz
- Címkefelhő »
Megbolondulna a Föld a Hold nélkül
Háromórás nappalok, ezerötszáz napos évek, több jégkorszak és minimális szárazföldi élet - talán ilyen lenne bolygónk, ha nem keringene körülötte a Hold. A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését. Még az sem kizárt, hogy a női menstruációs ciklus is a Holdnak köszönhető.
- címkék:
- Hold
- földtörténet
- Jégkorszak
- Föld
- Címkefelhő »
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is
"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.
Óriási borostyánkőlelet Indiában
Hatalmas borostyánkő lelőhelyet fedeztek fel Indiában. A megkövült gyantában található ízeltlábúak arról mesélnek, hogy a trópusi erdők jóval idősebbek, mint korábban gondolták.
Rendkívüli kőzeteket találtak a földtörténet kezdetéről
A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.
Fiatalabb a Föld, mint eddig hitték
Új kutatási eredmények szerint a Föld fiatalabb, mint azt korábban gondolták: ugyanolyan idős, mint a Hold.
- címkék:
- Föld
- Hold
- földtörténet
- Föld kora
- Címkefelhő »
Jöhet az ember kora a földtörténetben
A Föld egy új, a holocént, vagyis a jelenkort felváltó geológiai korba lépett - állítja egy nemzetközi szakemberekből álló csoport, benne egy Nobel-díjas kutatóval. Véleményük szerint itt az ideje, hogy a geológus közösség módosítsa a földtörténeti időskálát, helyet adva egy új szakasznak, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveztek el. Indoklásul a nagymértékű fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását hozzák fel.
Mázlisták voltak a korai dínók
Kétszázmillió évvel ezelőtt is nagy fajkihalás sújtotta az élővilágot. A katasztrófa okozója az Atlanti-óceán megszületése volt, amelynek során rengeteg láva ömlött a felszínre. Az emiatt bekövetkező klímaváltozás vesztesei az állatvilágot uraló, ősi krokodilszerű élőlények voltak, amelyek pusztulásával megkezdődhetett a dinoszauruszok felemelkedése.
Őslényt kézbesített a múltból a FedEx
Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.
Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett
A Joseph Kirschvink nevéhez fűződő "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeiről e héten olvashatunk a Science-ben.
Az első színek a dinoszauruszok világából
A dinoszauruszokról készült rajzok színei eddig főképp a rajzoló fantáziáján múltak. Most első alkalommal sikerült meghatározni, hogy valójában milyen színűek voltak a tollak 120 millió éve létezett állatokon. Az is kiderült, hogy az első tollak díszítésre, nem pedig repülésre vagy hőszigetelésre szolgáltak.
Gigantikus vízesés volt a Gibraltárnál
A Földközi-tenger medencéje körülbelül 5 millió évvel ezelőtt töltődött föl vízzel az Atlanti-óceán felől. Új eredmények alapján a hatalmas víztömeg zömének beáramlása igen rövid idő, mindössze két év alatt mehetett végbe, és drámai változásokat okozott.
Korábban volt oxigén az ősóceánokban
A földtörténeti régmúltból származó kőzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az ősóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdődött az oxigénképződés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.
- címkék:
- földtörténet
- geológia
- óceánok
- Címkefelhő »
T. rex reggelire - óriás tengeri szörny került elő az angliai Jura-partról
Egy 150 millió évvel ezelőtt élt kolosszális méretű tengeri ragadozó került elő Anglia partjai mentén. A Pliosaurusok közé tartozó kihalt hüllő koponyája 2,4 méter hosszú. Egy ember mindössze jókora falatot jelentett volna neki, de egy T. rexet is könnyedén elfogyaszthatott volna reggelire.
- címkék:
- ősmaradványok
- földtörténet
- jura
- Címkefelhő »
Egy felfedezés megváltoztatja az ősi Földről alkotott képünket
Újabb vizsgálatok alapján a maihoz hasonló lemeztektonikai folyamatok már 4,2 milliárd évvel ezelőtt is működhettek bolygónkon. Nem csupán lemezek buktak alá az ősi szubdukciós zónákban, de már ekkor is óceánok boríthatták a Föld felszínét. Az új felismerés alapvetően megváltoztathatja a korai Földről kialakult képünket.
- címkék:
- lemeztektonika
- földtörténet
- Föld
- Címkefelhő »
Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak
Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.
Kalandozás bolygónk múltjában - 5. rész: A halak korszaka, a devon időszak
A földtörténeti óidő negyedik időszaka a devon, amely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött és 360 millió éve ért véget. A mainál melegebb klímában a halak rendkívül változatosak voltak mind az édesvizekben, mind a tengerekben, ezért a devont a halak korának szokták nevezni. A devon végéről ismert az első kétéltű, vagyis az első négylábú állat. Az edényes növények a devonban váltak változatossá, és innen ismerjük az első erdőket is.