első világháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Osztrák-Magyar Monarchia
- második világháború
- Antant
- versailles-i békeszezerződés
- IV. Károly
- legfrissebb
- legrégebbi
Békecsinálók mint az iszlám terrorizmus ősatyjai
Párizsi tragédia, 9/11, al-Kaida, Iszlám Állam. Csupa rettegést, félelmet, indulatot kiváltó név és esemény. Az iszlamista szélsőségesek egyre jobban kiteljesedő véres tobzódása, az iszlám terrorizmus gyökerei egészen az első világháborút lezáró nagyhatalmi paktumok koráig vezethetők vissza.
Idegméreggel akarták elhozni az apokalipszist
Humánus fegyver, amely kíméletesen oltja ki az ellenség életét – vélte a 19. század végén a vegyi fegyverek egyik pártfogója. Az első világháború bebizonyította, hogy ez a kijelentés nem is állhatna távolabb a valóságtól. A vegyi hadviselés fizikailag is pusztító, leginkább azonban pszichológiailag hat, ezért csak idő kérdése volt, hogy a különböző terrorszervezetek felfedezzék maguknak.
Óceánok egykorvolt büszke acélfejedelmei
A második világháborúval végleg bealkonyult a haditengerészet egyik nagy múltú felszíni nehézegységtípusának, a csatahajónak. A tengeri nagyhatalmak erejét és technikai fölényét szimbolizáló, egyben a kor mérnöki tudásának csúcsát jelentő óriásokat a haditengerészeti légierő és a repülőgép-hordozók megjelenése küldte nyugdíjba. A második világégés idején zajlottak le a történelem utolsó klasszikus, felszíni egységek között vívott tengeri ütközetei.
A legértelmetlenebb háború legvéresebb ütközete
Száz éve, 1916. február 21-én vette kezdetét az első világégés, a „Nagy háború” leghosszabb és a somme-i összecsapás után legtöbb áldozatot követelő ütközete, a francia haderő és a német császári hadsereg alakulatai között zajló verduni csata. A december 18-ig elhúzódó csatározás negyedmillió halottat, valamint félmillió sebesültet követelt, és nem oldott meg semmit sem.
Kiderült, mit rejt a székesfehérvári gömbsátor
Egy első világháborúról szóló kiállítás izgalmas gyűjteményét, amely csütörtökön nyílt meg és keddig ingyenesen látogatható az Alba pláza előtti téren.
Fekete füstbe és vérbe borult az Északi-tenger
Száz éve, 1916. május 31-én a délutáni órákban vette kezdetét a haditengerészet történetének nehéz felszíni egységek között lezajlott legnagyobb ütközete, a jütlandi csata. A német császári Nyílt tengeri flotta főparancsnoka, Von Scheer tengernagy a brit partvidék bombázására futott ki flottakötelékével, és így keveredett bele a csatahajók között valaha lezajlott legnagyobb tengeri csatába. Nem sejthette, hogy a brit titkosszolgálat feltörte a haditengerészet kódját, csakúgy, mint negyedszázaddal később, a második világháború idején az Enigmát.
Első bevetésén ragadta mélybe végzete a Szent Istvánt
A Szent István csatahajó 1918. június 10. párás hajnalán beteljesedett végzete romba döntötte az osztrák–magyar hadiflotta utolsó, legnagyobb szabásúra tervezett tengeri hadműveletét. A Szent István tragédiája után a Monarchia flottája, amelyet sohasem ért vereség, többé már nem futott ki a tengerre.
Nem minden trianoni menekült lett vagonlakó
Már 1918 előtt is jelentős népességmozgások zajlottak Magyarországon, az első világháború utáni menekülteknek ugyanakkor csak kisebb része kényszerült vagonokban meghúzni magát - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője.
Nyugodtan üzenje meg a románoknak, hogy menjenek a pokolba
1919. október 5-én a román megszálló hadsereg teherautói felsorakoztak a Nemzeti Múzeum bejáratánál, hogy a magyar történelem relikviáit őrző közintézmény kifosztása után elszállítsák a felbecsülhetetlen értékű műkincseket. Harry Hill Bandholtz vezérőrnagy ekkor írta be nevét a magyar történelmi emlékezetbe. A helyszínre siető amerikai tábornok, a Szövetséges Katonai Misszió tagja egy szál lovaglóostorral a kezében kikergette a románokat az épületből, megakadályozva ezzel a múzeum kirablását.
Ferenc Ferdinánd a béke és a Monarchia reménysége lehetett volna
2016 Ferenc József osztrák császár és magyar király halálának századik évfordulója, emlékév a szomszédos Ausztriában. A centenáriumi év jó alkalmat kínál Ferenc József politikai életműve, az Osztrák-Magyar Monarchia múltbeli szerepének és jelentőségének áttekintése mellett annak a kérdésnek a megválaszolására is, hogy vajon mennyiben volt történelmi szükségszerűség a nagy múltú Duna-menti birodalom megsemmisülése.