csillagközi utazás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- téridő
- fénysebesség
- féreglyuk
- Univerzum
- Einstein-Rosen híd
Már a küszöbön áll a sci-fikből ismert világ
Másfél-két órára beülünk a moziba, és élvezzük, ahogyan a most ismert világunk kitágul, vagy éppen összeroppan – a tudományos-fantasztikus filmek varázsa abban van, hogy segítségükkel kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rutinjából, és távoli csillagrendszerekbe vagy egy alternatív utópiába helyezhetjük magunkat. Aztán ahogyan kilépünk a moziból, el is felejtjük a filmkockákon ábrázolt jövőképet – pedig valójában nincs is olyan messze tőlünk, mint gondolnánk. Cikkünk illusztrációját a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekei rajzolták.
- legfrissebb
- legrégebbi
Kiderült, honnan érkezett a Naprendszeren túli bizarr látogató
Amióta először észlelték az első Naprendszeren túlról érkező égitestet, az Oumuamua üstököst, számos kérdés felmerült a látogatót illetően. Mi is valójában? Honnan érkezett? Miért is ilyen furcsa a kinézete? A származási hellyel kapcsolatos találgatásokra a kutatók rövidesen pontot tehetnek, miután azt leszűkítették négy csillag környékére.
115 éve fejtette meg Einstein az időlassulás rejtélyét
Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ő dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörő jellegű munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvető fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idő, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...
- címkék:
- Albert Einstein
- George Fritzgerald
- fénysebesség
- Androméda-galaxis
- Univerzum
- téridő
- csillagközi utazás
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- idődilatáció
- fényelektromos jelenség
- newtoni fizika
- Michelson-Morley kísérlet
- óra és ikerparadoxon
- Lorentz-transzformáció
- inerciarendszer
- Címkefelhő »
Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben
Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...
Vissza a jövőbe: van olyan elmélet, ami nem zárja ki az időutazást
Az, hogy vissza lehet-e térni a múltba, vagyis létezhet-e az időutazás, a sci-fi irodalom egyik legkedveltebb témája. Az időugrás vagy az időutazás problematikája azonban távolról sem csak a tudományos fantasztikum világába tartozó kérdés. Kurt Gödel bécsi matematikus, Albert Einstein közeli barátja és munkatársa 1949-ben felfedezte, hogy az einsteini általános relativitáselmélet egyenleteinek egyik megoldása megengedi az időutazás bizonyos formáit. Gödel Einstein eredeti mezőegyenleteiből kimutatta, hogy a térhez hasonlóan az idő is képes körvonallá görbülni, vagyis visszatérni önmagába. Az általános relativitáselméletből levezetettt ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Kip Thorne (Nobel-díjas)
- Kurt Gödel
- Einstein-egyenletek
- időugrás
- átjárható féregjáratok
- fénysebesség
- fekete lyukak
- multiverzum
- időutazás
- általános relativitáselmélet
- földönkívüliek
- szingularitás
- féreglyuk
- téridő
- csillagközi utazás
- eseményhorizont
- párhuzamos univerzumok
- téridő görbület
- Einstein-Rosen híd
- időparadoxon
- einsteini univerzum
- Címkefelhő »
Megvalósítható lesz a csillagközi utazás?
A sci-fi művekben - így például a rendkívül népszerű Star Trek sorozatban is -, az asztronauták gyakran a féreglyukak segítségével hidalják át az univerzum végtelen távolságait. Akármennyire is szellemes azonban a téridő két távoli pontját lerövidítő utazáshoz igénybe venni a gravitációs szingularitásból származó kozmikus átjárókat, a féreglyukak aligha lesznek a jövő asztronautái számára reális opciók a csillagközi űrutazáshoz.
- 1